Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-04 / 155. szám
1. oldal. IMI. július 4, kedd Filmek, amelyeket megelőzött a hírük Számos olyan új film szerepel a mozik nyári műsorán, amelyek. bemutatását hírűk már jóval megelőzte. Lev Tolsztoj regényének magyarul beszélő, színes nyugatnémet filmváltozata a Feltámadás. A kitünően rendezett, művészi film méltó a nagy író alkotásához. Főszerepeit a nálunk is népszerű Horst Buchholz és Myriam Bru játssza. A tavalyi velencei fesztiválon a legtöbb vitát Lnehtno Visconti Rocco és testvérei c. filmje váltotta ki. A világhírű rendező, akinek Fehér éjszakák c. alkotását már láttuk, új filmjében kegyetlen realizmussal irányítja a felvevőgépet egy olasz család életére. Nagy érdeklődésre tarthat számot A legényldk&s c. amerikai film is. Az angol filmakadémia az 1960. év legjobb külföldi filmjének járó díjat A legénylakás-nak ítélte. A legjobb filmszínészek díját ugyancsak a film főszereplői Shirley MacLaine és Jack Lemmon nyerték el. Dosztojevszkij Fehér éjszakák c. regényének szovjet film- változatát Pirjev rendezte. A film a nagy író egyik legfontosabb művének hű tolmácsolása. A kitűnő szereposztásból elég ha csak Ljudmilla Marcsenko és Oleg Sztrizsenov nevét említjük. A Soha többé (Mein Kampf) hiteles dokumentumok alapján mutatja meg Hitler uralomrajutásának körülményeit, a fasizmus rémtetteit egészen a koncentrációs táborokig. Reméljük, hogy ezek a filmek, amelyeknek híre, előzetes kritikája nagy sikert jósol, nem okoznak majd csalódást. <WWWVWWW^WVWVWWVV> Csaknem 18090 új tanterem Csehszlovákiában a harmadik ötéves tervben, 1961-től 1985-ig 17 800 új tanterem épül csali- nem 712 000 tanuló számára, A középiskolákban az idei tanévtől kezdve új tankönyveket vezetnek be, amelyeket a diákok díjtalanul megkapnak. Az. ország óvodáiban jelenleg 285 C00 gyermekről gondoskodnak, a városokban és a falvakban pedig jelenleg 1290 bölcsőde all a gyermekek rendelkezésére. A BŰVÉSZ BŐSSZÉ JA VARGA IMRE: BICEGŐ PRÓFÉTA Egy kisregényt és néhány novellát foglal magába a kötet, olyan írásokat, amelyek a mával, elsősorban a falusi problémákkal foglalkoznak. A műveket érdekes formai módszerek és művészi megoldásokkal való kísérletezés jellem^ ZÄGONI FERENC: BOLDOG NYÁR A címadó kisregényen kívül néhány novella is helyet kap a kötetben. A boldog nyár című kisregény főhőse egy idősebb építőmunkás, aki régen elszakadt az emberi környezettőL Szabad idejét teljes magányosságban tölti. Ezt a sivár életmódot szakítja meg véletlen találkozása egy árva kisfiúval. A kisfiú szeretető és ragaszkodása új érzelmeket kelt hősünkben és visszavezeti az emberek közé. KAZSDAN—LITAVRTN: BIZÁNC RÖVID TÖRTÉNETE A későcsászárkori Római Birodalom ismertetésével kezdődik a mű és a nyugati birodalommal párhuzamosan bemutatja a limeseken túli barbár népek fejlődését. A szerzők az állam politikai története mellett nagy teret szánnak a gazdasági és kulturális fejlődésnek és korabeli forrásokból vett bőséges idézésekkel illusztrálják az önmagában véve is színes és gazdag .anyagot. Újra reggel van Szovjet Mim Ismét HiiHfffl szőlő fűm kerül bemutatásra. A történet középpontjában egy híres sebész- professzor áll, aki egy gyermek megmentése közben elveszíti mind a két lábát. Barátai és szerelme segítségével azonban selvel bárhol találkozhatunk- Genagyij Kazanszkij rendező neve még ismeretlen előttünk, filmjében azonban tapasztalt rendezőként mutatkozik be. Biztos kézzel irányítja a cselekményt, és mindig elkerülj a haVbbahagyhatná már ezt az ócska trükköt: Ahány csirke Örvendetesen sok a csirke a bácsalmási járásban. Nemcsak a nagyüzemi gazdaságokban, hanem a háztájiban is. Annyira sok, hogy egyik-másik községben még a gyorsabb vezetéshez szokott gépkocsivezetők is lassítják az iramot. Rántva finom falat, élve pedig kedves jószág a csirke — sajnálják elgázolni. Azt mondják, Tataházán ninicsen olyan udvar, ahol száznál ismét megtalálja az élet értelmét cs a boldogságot. Szűkszavúan ennyi a film. A moziból eltávozva azonban sokkal több marad a nézőben. Az emberi akarat csodálatos diadalára gondolunk, amely legyőzi a lehetetlennek látszó akadályt is. Óriási doing két műlábba! órákig a műtőasztal mellett állni és segíteni másokon, amikor az orvos maga is vigasztalásra szorul. A Lenfilm Stúdió által készített film főértéke, hogy mindvégig hihető, problémáival, hőannyi tassűrás kevesebb baromfi lenne. Ennyi jószághoz már jókora szakajtó kell, ha etet a gazdasszony. De az orvos ügyességére is szükség van, ha a baromfi oltására kerül sor. Már pedig most rákerül. Szabó Béla állatorvos és ügyeskezű felesége udvarról udvarra együtt járnak és meglepően gyorsan végzik ezt a munkát.” Minden elismerést megérdemelnek érte! mis hangokat, amelyekre pedig sok lehetőséget ad a történet. Szvercev professzora a kórházban, a magánéletben, a betegágyon egyaránt megőrzi komoly férfiasságát. Kár, hogy mint szerelmes ember egyáltalán nem meggyőző. A szereplőkről szólva kellemes meglepetést szerzett a csinos Kjunna Ignatovna játéka* aki Hjabinyina újságíróm»t, a professzor szerelmét formálja meg. A színésznő üde, kedves jelenség és ami a legfontosabb, kitűnően játszik. Szvercev professzort Vlagyimir Számol jov kelti életre. Meggyőzően érzékelteti a magános, csak a hivatásának élő orvost és a tragédia bekövetkezése után a vívóJ dó embert. Történelmi csaták ólomkatonákkal A napokban nyitotté!* meg Xx/n* don-ban az angol ófl omkartonarmodéi* lező társaság kiállítását. A társaság-# nafk SOO tagja van, akik történelmi metszetek és múzeumi anyag alap-« ján korhű modelleket készítenek # régi idők katonaságáról. A fciáülM társon többek között bemutatták m Waterlooi csata miniatűr moriesSjéfci Itt van ez a kedve*, fölismert bácsalmási ház, amelyre ékes betűkkel rá vám pingálva „Vörösmarty Mihály Járási Könyvtár”. Ha lehunyjuk a szemünket, még a betűk alakját is vissza tudjuk idézni. Sok mindent tudunk életéről. De így egybefoglalva, az idő, az évek távlatából nézve talán még sohasem vettük szemügyre — munkáját alakulásától kezdve. Pedig érdemes. Mint cseppbem a tenger, a könyvtárnak az életében is tükröződik annak a hatalmas átalakulásnak a képe, .melyet a szocializmus építése, a felszabadulás utáni társadalmi változások impozáns eredményei jelentenek. Most, ahogy Fekete Dezsővel, a könyvtárossal idézzük a megalakulás napjait, csak úgy tódulnak egymás után a felszínre az emlékek. Emlékszik Fekete Dezső, hogy 1953-ban a könyvtárvezetői irodában ma is ott állő barna íróasztal nem fért be az ajtón, az ablakon kellett beemelni a költözködéskor. Emlékszik, egészen pontosan emlékszik aura is, hogy 1954-ben, — egy év múlva — egy öreg permetezőgépet szereztek valahonnan, mert nem volt festőre pénzük és a «Jegmodernebb” módszerrel maguk fújták be festékkel az épület eléggé elhanyagolt külső falait Akkor valamelyik, magát rangosabbnak érző kulturális funkcionárius meg is jegyezte, hogy ezzel kinevettetik magukat, az ilyesmi árt a könyvtárosi tekintélyMek. Akik megelőzték az időt Amint kiderült a későbbiekből, ez a jóslat nem vált be. Sőt! A valamikori bajai körzeti könyvtári dolgozó, Fekete Dezső ma úgy van nyilvántartva az ország könyvtárosainak „tengerében”, mint egyike a legjobbaknak. A mostani pedagógusnap időszakában pedig egy olyan kitüntetést is átnyújtottak neki, amely egyedülálló, tudomásom szerint még egy olyan járási könyvtáros nincs ebben az országban, aki „kiváló úttörővezető” is lenne. Ezt a kitüntetést úgy érdemelte ki, hogy valóban kitűnő támogatást nyújtott a nyomolvasó pajtásoknak; Két igen hasznos és országosan is feltűnést keltő bibliogáfiai segédkönyvet, tájékoztató kiadványt adtak ki az ő tollából. A falon ott lóg bekeretezve a díszoklevél, amely a Szocialista Kultúráért Érdemérem tulajdonosaként tünteti fel a könyvtárost; : ,j Nem, nem a saanélyes érdemek előtérbe állítása, csillogtatása kedvéért kell ezt szóba hozni. Szeretnénk azt megmutatni vele, milyen fontos helyet foglal el ma már a járás társadalmi és politikai életében s a járási székhely életében ez a könyvtár. Már egy éwd a könyvtár megalakulása után a minisztériumi költségvetésből juttatott 15 ezer forintos könywásáriési összeggel 10 700 forint értékű olyan könyv állott szemben, amely a társadalmi szervektől ajándékképpen került a polcokra. Íme, a bácsalmási vidék kinyújtotta aTtezét a könyvek birodalma felé, s ez a kézfogás egy életre megpecsételődött Határtalanul nagynak és jelentősnek tűnik fel az az ösz- szeg, amelyet ajándék címén könyveltek be 1960-ig: 157173 forint Kitől kapták? A tanácstól, a szövetkezetektől, a helyi, társadalmi szervektől és az olvasóktól. Az olvasóktól, akiknek a száma ma már 5800 felé jár, s valamikor 1950 tájékán 320-at alig haladta meg azoknak a száma, akik a könyvtárak gyéren tengődő állományából hazavittek időnként néhányat Nevetünk a régi statisztikán, amely azt mondja, hogy 1950-ben a mozgalmi tevékenységet mindössze két könyvismertetés képviselte és rendeztek három kiállítást 1960-ban? 37 könyvismertető előadás volt, 27 kiállítás, s ezzel még nincs vége a lajstromnak, ment 116 diavetítés megrendezése, 37 irodalmi előadás megtartása, 57 egyéb olyan ismeretterjesztő rendezvény szervezése és rendezése fűződik a könyvtárak munkájához a járásban, amely a lakossággal való összeforrott- ságot, baráti eg> üitműködést is jelképezik; És a falak között nagy tervek és gondolatok születnek. Azok az emberek, akik már sok ezer járásbeli olvasóval tartanak kapcsolatot, elégedetlenkednek. Most már •— úgy gondolják — egész más a helyzet mint akár néhány évvel ezelőtt is. Akkor a könyvtári munka középpontjában az olvasó tömegek szervezése állott Többet, még többet bevonni. Ez volt a szinte egyetlen céL A mostani tennivalók abban foglalhatók össze, hogy most már a személyekkel kialakított nevelési kapcsolat idejét járjuk. Aide or jó könyvtáros a könyvtáros, ha tudja minden olvasója gondját, baját, érdeklődését, ha le tudja mérni világnézeti fejlődésének, tájékozottságának fokát és — mivél már minden könyvtáros iránt nagy a bizalom a járásban — ennek a bizalomnak a jegyében min- deník olvasónak a néki leginkább megfelelő könyvet tudja ajánlani. Nem ok nélküli az elhatározás, miszerint a könyvtárban ma. már azt is figyelik, hogy például a járás területén melyik agronómus, milyen termelésig ágazat iránt érdeklődik leginkább. Van egy szépen nyomtatott levelezőlap-sémájuk. Ha mondjuk a madarasi tsz ag- ronőmusának az érdeklődési körébe vágó témájú szakcikk jer lenik meg valamelyik folyóiratban, részük ■ tollat, fcHttlAJá» a címére, udvariasam felhívjál» a figyelmét, hogy érdefoeB szakolvasnivalót találhat itt és Itt A cél: az olvasók igény einelf minél magasabb színvonalom történő kielégítése. Ezt szolgálja a sok katalógus, ajánló bibliográfia, címjegyzék és semmivel sem zárhatnánk be ezt a megemlékezést jobban, szemlél te- tőbb módon, mint azzal, hogy ismét egy kis statisztikát közlünk. Eszerint 1953 óta az eltelt alig egy évtized alatt neraí kevesebb, mint 18 százalékai vált olvasóvá a felnőtt lakos-» Ságnak, Tréfásan úgy fogaltonástuk meg ezt az eredményt, hogy! lényegében a bácsalmási járási ban már 1967-ben járnak, akti korra érik el ugyanis a felnőtti lakosság számához viszonyítva! ezt a színvonalat az egész meti gyében. A társadalmi élet den rezdülését, a gazdasági változások szinte minden pállanak tát éber figyelemmel kíeértékj Ma már olyasmiken gondolkodj nak, hogy a járás területén lé-i tesítendő öt baromfifarm szak- könyvszükségletét latolgatják^ Bácsszollősön — mondják -j( szőlőnemesítő telep lesz Az ebti bői adódó könyvtárosi feladatoj kát is Id kell elemezni. Jövő és múlt így keveredik a jelennel^ s ennek a hatalmas, sodró len— dületű fejlődésnek az áramlatában ott halad hajóját jól irányítva ez a kitűnő kulturális intézmény: a Bácsalmási Vörösmarty Mihály Járási Könyvtár. Csáky Lajos
