Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-28 / 176. szám

1 N. V ummmmim szövi i kl mi k Több min! százezer hóid a Kalocsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társolat érdekeltségi területe 14 milliát költtiggel ntje.gip.Uik a eitona—faktH uioattgűlelepet AZ MSZMP kalocsai járási bizottsága, a járási tanács és a Kiskunhalason évek óta az a szokás, hogy a termelőszövetke­zetek vezetői — mindig más és más szövetkezetben — havonta közős munkaérte­kezletet tartanak, ahol meg­beszélik a soronlevő feladat­tok végrehajtási módját, ki­cserélik termelési és mun­kaszervezési tapasztalatai­kat, a egyflttal szemlét is tartanak a --vendéglátó« szövetkezet föld­jein, istállóiban. Ez a hasznos módszer a ta­vasszal némiképp módosult, amikoris a Kiskunhalasi Állami Gazdaságot és a Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságát be­mutató, szaktanácsadó gazda­sággá jelölték ki. Azóta a szo­kásos munkaértekezleteket e gazdaságokban tartják a város termelőszövetkezeteinek vezetői. Ezeken rendszeresen részt vesz a tangazdaság főagronómusa is, aki szaktanácsokat ad, segít az esetleges vitás kérdések eldön­tésében. Mit tanultak eddig a városi termelőszövetkezetek a bemuta­tó gazdaságokban? A tangaz­daság szakembereinek tanácsá­ra például helyesen úgy hatá­roztak, hogy az idén a harmadik kaszá­lási! lucernából fognak mar got A rendkívüli kedvező tavaszi időjárásnak köszönhetően ugyanis előbb lehetett az első kaszálást elvégezni és a mag- fogásra legjobb időszak most van. A termelőszövetkezetek pár éve a tangazdaság példájára kezdtek mákot termeszteni. Az ott látottak alapján az idén először ők is elvégezték a mák- tokbarkó elleni védekezést, s a szövetkezeid máfctáblák a hoza­mot illetően vetekszenek a tan­gazdaságéval. A szarvasmarha és a Juh ré­szére a virágzás kezdetén ka­száljuk a lucernát és szokott magasságú tarlót hagyjunk. Az­után nappal, napos időben 4 óra, borús időben pedig 6 óra hosz- szat, vagy pedig estétől reggelig fonnyasszuk. Silótöltés közben egyenletesen locsoljunk a szecs­kára a lucerna 3—4 százalékát kitevő melaszt. Ez ízesíti a kész szilázst. A melaszmennyiséget először csak 1:1 arányban hígít­suk vízzel, nehogy túl sok vizet Vigyünk a silóba. Amikor a lucernasarjú kaszá­lása idején csalamádé, szudáni fű, édes cirok, vagy silókukorica is vágható, akkor fonnyasztás és melasz helyett ezek egyikéből- másikából silótöltés közben leg­alább 30 százalékot keverjünk egyenletesen a lucernához. A sertés és baromfi részére fiatalabb, még csak a bimbózás kezdetén levő lucernát — magas, 10—12 cm-es tarló visszahagyá­sával — vágjunk a silózáshoz. A magas tarlóval a legvasta­gabb szárrészek — amelyeket ezek az állatok nem emésztené­nek meg — visszamaradnak és a kővetkező sarjadzást is előse­gítik. Előnyös a lucernának 4— 8 százalékos kukoricadarával, vagy ősszel felaprított sárgaré­pával, cukorrépával, esetleg le­veles cukorrépafejjel, illetve burgonyával való keverése is. Ezek egyike-másika — a ked­vező erjedés miatt — legalább A havi értekezáetefc alkalmá­val a Vendégek végigjárják a tangazdaságot Így folyamato­san, fejlődésében látják a gaz­dálkodás egész menetét, s az elmélet alkalmazásának jelen­tőségét a gyakorlatban szemlél­tetik. Sokat hallottak például a szövetkezeti vezetők a mély­művelés hasznosságáról, ame­lyet a tangazdaságban tények igazolnak: haragoszöld a cu­korrépa minden levele, s a ká­nikulában sem -furulyázik« a kukorica. A növénysűrfiségei illetően: kukoricából 25, cukorrépá­ból 70 ezren felül vau az egy holdra jutó tőszám. Az előbbinél minden száron két-két csőkezdemény van, a cukorrépán pedig július 14-én kilós répafejeket mértek* A bemutató gazdaságban va­lóban nagyüzemi szemléletet sa­játíthatnak el, magas színvona­lú munkaszervezést tanulhat­nak a szövetkezeti vezetők. Az aratás előtt például megvitat­ták a tangazdaság részletes be­takarítási munkatervét, s lát­hatták: a jól felépített, egyé­nekre bontott terv már fél si­ker a munkában. A tangazdaság a sok irányú szaktanácsadáson kívül gyakor­A dunapataji Új Elet Terme­lőszövetkezetben ez év tavaszá­tól foglalkoznak sampion gom­ba tenyésztésével. Erre a célra az egyik kihasználatlanul álló hatalmas pince három rekeszét használják fel. A szövetkezet vezetősége a gombák kezelésé­vel egyik hatvanéves nyugdíja­sát, Zérczy Menyhértet bízta meg, aki állandóan tanulmá­nyozza a gombatenyésztési szak­könyveket. 30 százalék legyen, bár tetszőle­ges arányú keverékük is Silóz­ható a lucernával. A betakarítás Idején felmerü­lő mezőgazdasági fuvarigények kielégítéséről és egyes mezőgaz­dasági szállítási kérdések szabá­lyozásáról szóló korábbi együt­tes utasítás egyes rendelkezésé­nek módosításáról, illetőleg ki­egészítéséről rendelkezett a földművelésügyi miniszter, va­lamint a közlekedés- és posta- ügyi miniszter. A most kiadott utasítás sze­rint azok közé a mezőgazdasági szerveik közé, amelyek átmene­Azt a termelőszövetkezeti ta­got, akit üzemi baleset ért, amíg a baleset következtében gyógy­kezelésre szorul, mindazok a szolgáltatások megilletik, ame­lyeket az ipari dolgozók üzemi balesetnél megkapnak. A termelőszövetkezetben üze­mi balesetet szenvedett dolgozó tehát — a keresőképtelenség idejére — kártalanítási segély­ben részesül, amelynek összege, ha nem teljes naptári hónapra fizetik, napi 20 forint, vasár- és ünnepnapokra is: egész hó­napra pedig 585 forint. A gyógy­kezetefcnefc. Kölcsönadott po­rozógépével kétszer ápolták lu­cernásaikat a szövetkezeti gaz­daságok. A Vörös Október és a Vörös Szikra Termelőszövet­kezet kombájnnal segítette az aratásban, a Paprika Antal Tsz-ben lucernát kaszált a tan­gazdaság gépe. Az intenzív külföldi és a nemesített hazai búzafaj­tákból vetőmagot ad a tan­gazdaság a város szövetke­zeteinek, méghozzá kitisztítva, csírázási próba után, majd hogy nem fémzárolt állapotban. Kevesebb alkalommal, de ha­sonlóan sok értékes, könnyen alkalmazható tapasztalatra tet­tek szert a termelőszövetkeze­tek a helyi állami gazdaságban is. A gépesített hizlaldában el­mondták nekik a szakemberek, hogy többéves megfigyelésük szerint télen nem ajánlatos a hízók szabadban való etetése. Táján a gazdaság telepítési rendszerét tanulmányozták a szövetkezeti vezetők. Olyan há­roméves almatelepítést láttak például, amely már szépen be­rakódott termőrügyekkel. A termelőszövetkezetek pal- ranálásának ez az új módszere Kiskunhalason nagyszerűen be­vált, s máris kézzel fogható eredményekkel igazolja létjogo­sultságát G. K. Az eddigi eredmények azt bi­zonyítják, hogy jól jövedelmez a gombatenyésztés. Már 26—30 kilogrammot szednek naponta és eddig több mint hat mázsát szál­lítottak Budapestre és Sztálin- városba. Eleinte 30 forintért ad­ták kilóját, de most is 25 forin­tot kapnak egy-egy kilóért A közös gazdaság ebben az évben 20—22 ezer forint jövedelemre számít a sampion gombából. Sok látogatója akad a terme­lőszövetkezet gombatenyészeté­nek. Többek között az ordasi Úttörő Termelőszövetkezet is el­küldte egyik gazdáját tanul­mányútra, mert augusztus vé­gén ott is hozzá szeretnének fogni a gombatenyésztéshez. tileg nélkülözhető gépjármű­veikkel a termelőszövetkezete­ket megsegíteni kötelesek, a megyei növényvédő állomáso­kat is fel kell venni. Az utasítás kimondja azt is, hogy ha a termelőszövetkeze­tek szállítási feladataikat saját, vagy a gépállomás! fuvareszkö­zökkel időben nem képesek le­bonyolítani, a TEFE-tehergép­kocsikat a gépállomásra érvé­nyes díjszabás szerint vehetik igénybe. kezelés befejezése után pedig — ha arra jogosult — baleseti já­radék, Illetőleg rokkantsági nyugdíj illeti meg. Ahhoz, hogy ezeket a szolgál­tatásokat megkaphassa, a tag­nak igénybejelentést kell kül­denie a lakóhelye szerint illeté­kes SZTK-alközponthoz (kiren­deltséghez). Az Igénybejelentés­hez csatolni kell az üzemi bal­esetről szóló jegyzőkönyvet, a jogosultság elbírálásához szüksé­ges egyéb orvosi iratokat és a termelőszövetkezeti tagsági vi­szony fennállásának igazolását. szervez» bizottság példamutató együttműködésének eredménye­ként — miként közöltük — e hónap 20-án megalakult a Ka­locsa és Vidéke Vízgazdálkodá­si Társulat. Jellemző az előké­szítés alaposságára, hogy már a szervezés időszakában az érde­kelt 47 termelőszövetkezet kö­zül 40 kérte felvételét a társu­lat tagjai közé. így a feltétel­ként törvényben megszabott 51 helyett 82 százalékos szervezé­si eredményt értek el — s a járás vezető intézményei ezzel elsőnek tettek eleget a megyei tanács v. b. vízgazdálkodási tár­sulatok létrehozására vonatkozó határozatának. Abban te első megyénkben ez a társulat, hogy a helyi víz­rendezés vagy vízhasznosítás körébe tartozó minden problé­ma, így az ár-, belvíz, talajvé­delem és a víz felhasználása összetett feladatának a megol­dására alakult, míg a korábbi társulások csak kisebb célok el­érését tűzték maguk elé. A TÁRSULAT érdekeltségi területe 102 ezer katasztrális hold, s a császártöltési határré­szek kivételével egybeesik a ka­locsai járás területével. Egyébként a járásban Igen alacsony az egy főre eső terü­letátlag, és csak belterjes gaz­dálkodással biztosítható a meg­felelő mennyiségű mezőgazda- sági termék előállítása. A több- lettermelésnek viszont a társu­lat területén kitűnő lehetőségei vannak a víz nagymértékű és olcsó módszerekkel történő fel­használása révén. A többletbe­vétel kisebb, de jelentős részét a belvizek rendezésével elma­radó károk összege jelenti majd. A mellékelt térkép érzékelte­ti, hogy a társulat tevékenysé­gének lényege a vízhasznosítási feladatok végrehajtása lesz. Az érdekeltségi területet átszeli a nevezésű, valamint a Csorna— Foktői Főcsatorna, keleti hatá­rán pedig a Dunavölgyi Főcsa­torna húzódik. Nincs olyat* vízgazdálkodási társulat a me­gyében amelyik már indulása­kor különösebb beruházások nélkül ilyen öntözési adottsá­gokhoz jutna. E csatornák vizét ma még ke­vésbé használják öntözésre. A társulat legelső feladata lesz tehát a víznek társulati öntö­zésre történő szervezett leköté­se, majd a főcsatornák mellett helyi öntözőművek megépítése és üzemeltetése. A VÍZÜGYI szervek az ál­lami beruházások megtervezé­társulait várható vízigényét An Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazga­tóság ebben az évben 1 millió 400 ezer Ft-ot fordít a csórna— foktói szivattyútelep építésének előmunkálataira. — Ennek a mintegy 14 millió forint költ« séggel a közeljövőben meg­épülő szivattyútelepnek kettő« feladata lesz. Tavasszal és ősz­szel a társulati terület felsza­porodó belvizeit átemeli a Du­nába, belvízmentes időben pe­dig az öntözési feladata lép előtérbe; Arra Is alkalmas lesz ugyanis, hogy a Dunából jó mi­nőségű öntözővizeit szolgáltas­son a csórna—foktői csatorná­ba, és ennek közvetítésével a terület többi főcsatornájába. Ennek következeiében a terü­let vízellátottsága jelentősen megnő, és a most kb 8—4 ezer kh. helyett 15 ezer kh. öntözésére elegendő víz fog a társulat ren­delkezésére állni. A TÁRSULATNAK ezaeá kapcsolatban gyors szervező munkával, a terület adottságai­nak figyelem bevételével olyan öntözési gócokat kell kialakí­tania, ahol egy-két ezer kb-s egységeket lehet vízzel ellátni, ami által az üzemelés sokkal gazdaságosabb. Sárközi I-es, II-s és III-as el- _ Hogyan silóssuk a lucernát lati segítséget is ad a szövet­Jól jövedelmez a gombatenyésztés R termelőszövetkezetek fuvarigényeinek kielégítése Milyen szolgáltatásokban részesül a balesetet szenvedett tsz>gazda sanél mar figyelembe vették az akkor még szervezés alatt álló A társulni érdckcttoégl termete. Bevált az új módszer A bemutató gazdaságok és a termelőszövetkezetek kapcsolata Kiskunhalason

Next

/
Oldalképek
Tartalom