Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-27 / 175. szám
I * i oldal Megváltozott az élet Miskén is A nap lebukott a láthatárról, de még visszaverődnek rőt vörös fényei az égbolton. Az est leszálltával benépesedik a főutca, mely a nap folyamán kihaltnak látszott. Este van, egyszerű hétköznapi este, és mi arra vagyunk kiváncsiak, vajon mivel töltik szabad idejüket a miskei fiatalok? Menynyiben változott a szórakozás jellege az előző évekéhez képest a községben? Ezeket a kérdéseiket a miskei fiatalok avatott ismerőjének, Lakatos Lászlónak, a művelődési otthon igazgatójának tettük fel, aki készséggel ad választ kérdésünkre. Elmondja, hogy még néhány évvel ezelőtt is a miskei fiatalok szórakozási központja a kocsma volt, ahol dbüiárdozgattak, elkártyázgattak, nem valami kulturált körülmények között Ez a fiúké volt, mert a lányok a világért sem mentek volna be a kocsmába. Esténként a fiatalok összejöttek egy-egy háznál és ott elnótázgattak, így töltötték el szabad idejüket M a már egészen más a hely- * * zet A kocsma helyett a művelődési otthon a központ. Fel van szerelve mindazzal, ami szükséges a fiatalok szórakozásához^ A misked ifjúság kedvelt szórakozása például a televízió, amelynek műsorait általában „telt ház” szokta megtekinteni. A KISZ-szervezet felszerelt klubteremmel rendelkezik, amelyet egy-két berendezési tárggyal még ki kell egészíteni, de jelenlegi állapotában is alkalmas művelődésre, szórakozásra. A művelődési otthonban működő különböző szakkörökben is tevékenykedhetnek az érdeklődők. Ezenkívül még számtalan lehetőség kínálkozik a fiatalok számára, melyet általában ki is használnak. Itt van például a könyvtár. Közel kétszáz beiratkozott tagja van, akik rendszeresen olvasnak. A felszabadulás előtt a ke“ nyér és a megélhetés volt r vágyak netovábbja, ma már . idapesti, balatoni és külföldi kirándulást tervezhetnek a fiatalok. Megváltozott az élet, megváltozott a szórakozás és megnövekedett az igény. De ez nemcsak Miskén van így, hanem szerte az országban. A.z elsők között Gömzsik Mária, a kisszállása Szabadság Termelőszövetkezet adminisztrátora »szerelmese« a rádiónak. — Szereti a zenét, és amint mondják a munkatársai, dolga végeztével 5 az első, aki benyit a klubszobába. Kinyitja a rádiót és gyönyörködik a muzsikában. Marika a Szív küldi műsorát hallgatja. (Pásztor Z. felvétele.) Bálán Miklós Szaporább léptekkel Keiebián gyenge lábakon áll a népművelés. A baj forrása pe- iig a nem megfelelő irányítás- oól ered. Bár történtek kísérletek arra, hogy élénkebb, az eddigieknél változatosabb kulturális tevékenység bontakozzék id a községben, de, sajnos nem sok eredménnyel. A népművelés irányítása kicsúszott a kulturális bizottság kezéből, s így terv- szerűtlenség ütötte fel a fejét a kulturális munkában. (Juitem Uif.oq,ái Amikor érdeklődtünk Virágb István vb-titkártól, hogy mi az oka a pangásnak, csak általánosságban, a helyzetet pedig fé- lig-meddig isimerve adott választ kérdésünkre. Egyedüli ok —véleménye szerint —, hogy Keiebián nincs művelődési otthon, ahol a dolgozók megtalálhatnák szórakozási és művelődési igényük kielégítését. Emiatt nincs értelme semmiféle népművelési tevékenységnek mindaddig. amíg fel nem építik a jövő évben tervezett új művelődési otthont. Furcsa kifogás ez. Aztán kiderült, hogy mégis van egy terem, amit a KISZ közösen használ a mozival, de ez nem alkalmas a kulturális rendezvények megtartására. A terem — inkább mozihelyiség — igénybevétele miatt gyakori a perlekedés a KISZ-szervezet és a Moziüzemi Vállalat helyi megbízottja között. Véleményünk szerint, ha a községi tanács végrehajtó bizottsága behatóbban és körültekintőbben Irányítaná a kulturális munkát, ha többet törődne az egységes falusi népművelés megteremtésével, és szorgalmazná a művelődésügy felvirágoztatásának ügyét, akkor ma Kele- bián nem alakulhatott volna ki ilyen szomorú kép. '7jeroizeriLkb munkánál Sietünk, szocialista építésünk egyik alapvető pillére, a párt politikájának megfelelő irányú fejlődési biztosítéka: a tervszerűség. Minden esztendőben, ilyenkor nyár idején, érkezik el az őszi-téli művelődési program gondos összeállításának a szakasza. Keiebián megvan a lehetőség arra, hogy a művelődésben előbbre járó környékbeli községek példájára a helyi adottságokból kiindulva megteremtsék az alapját egy gyorsütemű, sokoldalú kulturális fellendülésnek. Kelebia szövetkezed község. A szocialista mezőgazdaság alapjainak, pilléreinek megerősítése kulturált, széleskörű, a (8J Mikor „^nyitott, a nő lehúnyt szemmel feküdt az ágyon. — Elbecézgette a feleségét a doktor úr? — kérdezte rekedten. ßs Lange most megtalálta a hangot: — Nincs feleségem. De hivatásom van és azt hittem, egy német nő ezt megérti. Frau Brandt úgy hátrált meg, mint akire korbács sújt le — Az más. Tulajdonképpen imádom a kötelességtudó férfiakat. modem nagyüzemi termelési eljárásokat alaposan ismerő, szocialista módon élni tudó parasztságot követel. A tervszerű és eredményes’ népművelés ennek az embertípusnak kiformálásához adhat hathatós segítséget. Az idei népművelési tervek elkészítésénél a látszólagos helyi nehézségeken felülemelkedve, már ez a cél lebegjen a falu vezetőinek a szeme előtt. Bieliczky Sándor rűsen, mint ahogy mar régen nem, a professzor. A nap azzal telt el, hogy Berta megmutatta Berlint Albertnak. Lange áradozott. -Becs sokkal szebb, de engem mindig a monumentális csábított. Berlinhez képest vidéki fészek, ha csinos fészek is.« Este nyolckor az Alexander Platzon homlokon csókolta a nőt és azt mondta neki: — Holnapután .hívj fel. Most a szállodába megyek és lefekszem, aludnom kell, tiszta fejre van szükségem. Üjabb pohár konyak következett, majd Lange meglepően gátlástalanul pizsamát vett fel és Frau Brandt mellé bújt. A nő felkönyökölt a férfi mellkasára — Lange felnyögött a fájdalmától — és áthajolva rajta eloltotta a villanyt. A férfi azonnal felgyújtotta. ■— Legyen most így. Ahogy Goethe mondta: Mehr Licht. Több fényt. Aztán módszeresen végigcsókolta az asszony testét, aki 1939. szeptember elsején elhatározta, hogy nem vár tovább. * Amikor reggel Lange felébredt és álmosan felült, a nő feléje nyújtotta a kezét — Berta. Gondolom, jöhetnek a keresztnevek. — Albert u mosolygott de-. Másnap délelőtt tíz órakor a szürke Mercedes ismét megállt a titkosszolgálat legalább olyan kopott és szürke épülete előtt Az őrségparancsnok most szemüveges, fekete fiatalember volt SS-egyenruhában. *— Lange professzor vagyok. A külföldi osztály vezetőjét keresem. Az SS eltűnt Ä tanár szíve a torkában dobogott Ha most sem... Ha Bauer mégsem intézkedett.. Az SS kilép a fülkéből: — Parancsoljon. A kopott vasajtó kinyílt, végigmentek a luxus-várótermen, gyorslift röpítette őket az ötödik emeletre. A perzsaszónye- ges, ’ szobros folyosón megálltak a 42-es számú ajtó előtt Az SS bekopogott ----- . Az ismeretien férfi _________ /1961, július 27, csütörtök Ro mán film Bűnügyi témát dolgoz fél ez az új román film, amely izgalmas és fondorlatos cselekmési mód, ahogyan a különbőz^ tanúvallomások alapján megi elevenedik a történet. Jelenet a filmből. nye után bepillantást enged a bűnügyi rendőrség munkájába. Egy zivataros éjszakán fiatal nő holttestét fedezik fel az egyik tóban. Látszólag öngyilkosság történt, ez azonban csak feltevés, amelyet be kell bizonyítani. Megindul a nyomozás, amelyet a rokonszenves, tapasztalt Codrut kapitány vezet. Mozaikként illeszkednek egymáshoz a különböző tanúvallomások, s kibontakozik előttünk a halott asszony tragédiája. Egyre több tény cáfolja az öngyil- | kosságot és most már azt kell kideríteni, kinek lehetett érdekében a szép és tehetséges, életvidám festőművésznő meggyilkolása? A nyomozók jelentéktelennek látszó eseményekből próbálják rekonstruálni a tragédiát, s kiderül, hogy a szerencsétlen asszony egy festmény- tolvaj-banda áldozata lett. Andre! Calarasu rendező mindvégig izgalmasan bonyolítja a meglepő fordulatokban bővelkedő cselekményt és biztosítani tudja a sok szálból összefutó történet egységét. Érdekes, bár már ismert az a rendezéA színészi alakítások közül különösen a Codrut kapitány^ játszó Lazar Vrabie tetszett 3ARKÄCSOLÖ — A gyerekszobában meg»* szegeztem a parkettet! — Herein! — hallatszott belülről. Tágas, szép szoba tárul a tanár szeme élé. Törékeny, de- koltált blúzos csinos nő állt fel az írógép mellől. Lange ösztön- szerűen egy pillantást vetett a gépben levő papírra és elkapta a címzést: Senor Enrioo Gomez, Buenos Aires. Spanyol nyelvű szöveg következett utána. — Heil Hitler — Köszönt magasra tartott karral az SS, majd távozott. — Egy pillanat professzor úr — mosolygott a titkárnő — és beszólt az irőgép-asztalkára erősített mikrofonba: — 1026. T! ‘1 Halk berregés, a kilincs nélküli párnázott ajtó kinyílt és dr. Albert Lange belépett a Birodalmi Titkosszolgálat egyik legszentebb szentélyébe, a külföldi osztály vezetőjének szobájába. Lange semmi különöset nem látott ebben a szobában. Olyan volt, mint mondjuk egy puritán textilvállalatl vezérigazgató hivatali szobája. A parketten nem volt egyetlen szőnyeg sem, a falon, egyetlen kép függött, Hitleré, a rideg, nagy térséget egyetlen, hatalmas bútordarab uralta, az Íróasztal. Nem, ezen a helyiségen látszólag nem volt semmi különös. Hogy mégis különös volt, azt csak lakójának emlékirataiból tudjuk. Nyugat-Németországban természetesen az ő memoárjait is kiadták. (Az „Afrika-Korps” urától, Rommeltől kezdve, a lengyel, később a szovjet falvakon átgázoló Guderianig ugyanis csaknem minden jelentős nácivezető emlékiratai megjelentek Adenauer Németországában. Egy másik nácf kémfőnök, Canaris körül egész dicshimnusz-irodalom szökött 6zárba — miért hiányozna a díszes sorból éppen ez a férfiú, HÍ Titkosszolgálat 42. szobájának:« lakója, a külföldi osztály ve-! zetője?) i,Dolgozószobám falaiba —* hangzik az emlékirat — szelét#! fotócellákat építettek be. így' már a helyiséget illetéktelenek megközelítése is riadóztatta ■ az egész házat Az íróasztal kisebbfajta erőd volt Két gép-j pisztolyt építettek be, amelyek! úgy helyezkedtek el, hogy szük-j ség esetén tűz alatt tarthatták) az egész szobát Ha valaki ki-' nyitotta az ajtót, a pompásan! megkonstruált önműködő irányító berendezések automatikusan megfelelő lőállásba helyezték a géppisztolyokat és veszély esetén csak egy gombot kellett megnyomnom, hogy az így pontosan beállított géppisztolyok megnyissák a tüzet Egy másik gomb megnyomása esetén az épület egész őrsége riadókészültségbe helyezkedett, az összes helyiségek ajtajai (még a kilinccsel ellátottak is) önműködően becsukódtak.’' Lange akkor még nem tudta, hogy a jeles férfiút Walter Schellenbergnek hívják. Lange akkor csak a pillanat nagyságát, a tét nagyságát érezte át — és most beleborzongott. Mintha a jövő fátyla fellebbent volna egy pillanatra és mögü'e — mint valami kriptából forró nyári nappalon — dohos, jeges léghuzat csapta volna meg. (Folytatjuk.)