Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-18 / 167. szám

A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNK.ÁSPÁR.T 8ACS - KIS k.,LAN MEGYEI LAPJA Fordítsanak több gondot a balesetek megelőzésére megyénk gépállomásain ’ A megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata nyo­mán a gépállomások igazgatósá­ga és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi cso­portja felülvizsgálta a gépállo­másokon egyre gyakrabban elő­forduló balesetek okait A vizs­gálati jelentésből megállapítha­tó, hogy a megye tizennyolc gépállomásán az elmúlt évben 162 — három napon túli mun­kakiesést okozó — baleset volt s a balesetek aránytalanul hagy — 24,7 — százaléka esik augusz­tus hónapra, továbbá az őszi mélyszántások és a tavaszi ve­tések idejére. A szúzalékos megoszlás .Sajnos, az idei év statisztikája sctn mutat kedvezőbb képet Sőt! Az év első öt hónapjában tör­tént balesetek száma — az előző év azonos időszakához viszonyít­va — jelentős emelkedésről ad számot A legtöbb baleset zúzó- dásból, horzsolásból* szúrásból, vágásból, repedésből és törésből adódik* s igen nagy számú a szilánk okozta szemsérülés. Ezek a balesetek az összes balesetek­nek 72,9 százalékát teszik ki. Bár az országos adatok alap­ján a népgazdaság minden ágá­ban a fenti sérülésekből adódik a balesetek mintegy 75—80 szá­zaléka, nem vonhatunk le köny- nyelmúen előnyös következtetést a két szám összehasonlításából. Ugyanis, ha az ezer dolgozóra vetített balesetek számát via­PETŐFI NÉPI . . _ . |S Hagy as Szocialista Munkáspárt Bács-KMnm megyei Bizottsága ' és a megyei tanács lapja. fisertcesztl a szeikesztó bizottság, lelete# szerkesztő: Weither Dánná Kiadja! • Petőfi Wipe Lapkiadó VSfirtrt Felelős kiadót Mezei István. Szerkesztőségi Kecskemét Széchenyi tér V szám Szerkesztősé«« telefonközpontt 36-11. 25-1«. Belpolitikai rovati 0-0. Szerkesztő bizottsági 10-M Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tér Va. Telelőm H-09 Terjeszti a Magyar Portái Előfizethető i • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. EMflzetésl dH 1 hónapra O T*. * Bács-Klskun megyei Nyomda V. KeeSkeméb *“ Tei.1 13-23. 3SH3 gáljult, kttűnöc, hogy «egyéni gépállomásai 1960-ban 25 száza lékkai haladták meg az orszá­gos átlagot Három háláló* baleget egy év alatt Miközben az ember a számo­kat vizsgálja, hasonlítgatja, szin­te magától értetődően merül íel a kérdés: mi okozza a gyakoribb baleseteket? A jegyzőkönyvek­ből megállapítható, hogy a bal­esetek nagyobb része a szállítási és anyagmozgatási óvórendsza­bályok betartásának elmulasztá­sából, a kéziszerszámok rossz ál­lapotban való használatából és az egyéni védőeszközök haszná­latának elkerüléséből adódnak. Például szilánk okozta szemsé­rülések egyetlen esetben sem fordulhattak volna elő, ha a dolgozók munka közben hasz­nálják a részükre kiadott védő- szemüvegeket Ugyancsak elővi­gyázatlanságból adódott az el­múlt másfél év négy súlyos, csonkulásos balesete is. Halálos kimenetelű baleset az elmúlt évben három, az idei év első öt hónapjában pedig kettő volt gépállomásainkon. Ebből három esetben a tragikus bal­eset okaként az ittasság játszott fő szerepet. Egy esetben fordult elő szervi betegség miatt, mun­ka közben beállott hirtelen ha­lál, egy esetben pedig gázolás történt, mivél a gépállomás az óvőrendszabályok rendelkezéseit megszegve, szakfelügyelet nél­kül, tanulóra bízta a kombájn vezetését A főbb intéxhedégeh A balesett források megszün­tetése, továbbá a balesetek szá­mának csökkentése, illetve meg­előzése érdekében számos mű­szaki és adminisztratív intézke­dést tett a vizsgálatot levezető két intézmény: a gépállomások igazgatósága és a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának munka- védelmi csoportja. A műszaki intézkedések nyomán több erő- és munkagépen hajtottak végre olyan változtatásokat, amelyek révén több baleseti forrást meg­szüntettek. Az adminisztratív in­tézkedések közül figyelemre méltó, hogy az erőgép-vezetőket kötelezik a munkakezdés előtti és munka utáni brigádvezetőnél való jelentkezésre. Ezáltal nem­csak az erőgép biztonságos mű­ködése ellenőrizhető, hanem az is, hogy a gép vezetői józan ál­lapotban kezdik, illetve fejezik-e be munkájukat. Ezeknek az intézkedéseknek azonban mindenképpen páro­sulni kell a gépállomási vezetők és dolgozók fokozott gondossá­gára, a munkavédelmi szabá­lyok betartására irányuló törek­véseivel, ha a balesetek számá­nak csökkenésében jelentős eredményt akarunk elérni. A Budapesti Érdmű p»: -■ IUW!M .WJiUfrU távfűtési hálózatának bővítésé­hez, a lágymányosi új lakótelep fűtési hálózatának építéséhez szállít 4000 méter, 47 centimé­ter átmérőjű csövet a Kecske­méti Épületlakatosipari Vállas­lat. A csövek készítését május elsején kezdték meg, és szep­tember 30-ra fejezik be. Ké­pünkön: Bán András a távfűté­si hálózat bővítéséhez szállí­tandó csövet hegeszti. (Fényképezte: Pásztor 71 Röpülj hajóm Csorba Géza Kossuth-díjas szobrászművész újból elkészíti az Ady Endre-emléktáblát, amely a Népköztársaság útja és Hajós utca sarkán levő »Három Holló* —- a költő ked­ve*»« vendéglőjének falán volt. Az új emléktáblái még az ősz folyamán leleplezik. Kétezer hold borsó és lencse Egymásután fejezik be ez aratást a kalocsai járás terme­lőszövetkezetei is. A gépállo­mások máris több száz holddal túlteljesítették az aratási szer­ződésekben megszabott tervü­ket. A homofcmégy-halomi Rá­kóczi Tsz-ben például 50 he­lyett 200 hold gabonát takarí­tott le a kalocsai gépállomás. E hét elején közel 60 cséplő­gép látott munkához a járás­ban. E gépek jó része pedig a 2000 holdon termesztett borsó és lencse magját csépelte* amely a gabonához hasonlóan jó terméssel fizet Franciaországban körülbettH 14—15 ezer algériait tartanak börtönben. Többségük az Algé­riai Felszabadító Front harcosa, A Fresnes börtönben 1500 ül közülük. Az alábbiakban egy francia fiatal naplóját közöljük, aki I960, februárjától júniusig öt hónapot töltött az algériai politikai foglyok között. Jacques Charbynak hívják. Charby 30 éves, a toulousei Gneiner-szím- ház alapító tagja. Az állambiz- tanság ellesi elkövetett bűnért ítélték eL Politikai állásfogla­lása tehát nem kétséges. Napló­jában csak a tényeket írja te A »letartóztatottak tanácsa” Apiffis 11. Fresnes második részlegéiben öt emeleten egymás fölött vannak elhelyezve a cel­lák. Az épülettömb hossza 300 méter. Az Algériai Felszabadító Front harcosai között szigorú fegyelem uralkodik, amelyért anagokválasztotta elöljáróik a ■felelősek, ök szervezik a külön­leges ételek készítését, szétosz­tását; az őrséggel szemben is ók felelősek a belső rendért, s ék intézők a letartóztatott har- «owfe továbbképzését A börtön Öt hónap a börtönben a „lázadó“ algériaiakkal igazgatója mellett működik a letartóztatottak tanácsa, aikiket a szabadságharcban betöltött szerepüknek megfelelően válasz­tanak a foglyok. Az igazgató kérésükre minden alkalommal fogadja őket, s legtöbb előter­jesztésüket elfogadja Április 12. Reggel 7-kor az őrök nagy kulcscsörgéssel kí­vánnak jó reggelt. Fél 9-kor sé­tálni viszik a foglyokat; Negy- ven-ötven ember kísérli meg a mozgást egy 8x4 méteres udva­ron, 23 órás tétlen üldögélés után. Egy-egy cellában két-há- rom elítélt tölti büntetését. A cella, nagysága 3,2x2,4 méter. Séta alatt egyik sem tehet egy lépést sem anélkül, hogy ne üt­közzön bele a másikba. Ezért aztán a foglyokat „sétálókra” és „nem sétálókra” osztják. Majd az udvar átmérőjén sétálnak, ezalatt a többiek az udvar kö­zepén állnak és beszélgetnek. Néhány perc múlva a csopor­tok cserélnek. Ilyenkor a fog­lyok eléneklik nemzett himnu­szukat, majd meghallgatják az aktuális külpolitikai híreket és pofi. Ennek felét azonnal befi­zette a segélypénztárba. Így si­kerül az elöljáróknak mindenki számára biztosítani a támoga­tást Az összes adományt a föld­szint egyik cellájában helyez­ték eL Az igazgatóság bocsá­totta a helyiséget a be börtön ö- zöttek tanácsa rendelkezésére. Ben A. vörös betűkkel írta rá az ajtóra: „Az algériai bebör- tönözöttefc segélypénztára”. —■ Minden megtaláható itt: élelmi­szer, ruházat íróeszköz. Ma­gasra emelkednek a cukros do­bozok, a kondenzált tej és kan- zervek halmazai. De láttam rajzasztalt füzetet könyvekéi " Május 5. Befejeződött a hírek ismertetése, a csoport új fog­lalkozásba kezd. A tervet a má­sodik részleg vezetői állították' össze. A harcban részvevőket oktatják, képzik. Az összejöve­telek egyáltalán nem titkosak f Mindennap a börtön igazgató­ságának engedélyével történnek a foglalkozások; A gyülekezés és a szólásszabadság, amely a börtön falain kívül tilos az al­gériaiak számára, a Fresnes fa­lain belül meg van engedve. — Ezek az összejövetelek bebizo­nyították nekem, hogy az algé­riai nép demokráciára vágyik.. * (Folytatjuk.) csoportba osztják: „munkán él- külekre” és „nem munkanélkü- liek”-re. Az első csoport nem kap semmi támogatást, míg az utóbbiak családjuktól, barátaik­tól rendszeresen részesülnek pénzbeli támogatásban. Az utób­biak támogatják az előbbieket, de hogyan? Minden elítélt fo­lyószámlát nyithat a börtön gaz­dasági hivatalában. A pénzzel nem rendelkezhetnek közvetle­nül. Amikor valaki anyagi tá­mogatást kap kintről, az illető­nek csak egy utalványt nyújta­nak át, melyet a börtön terüle­tén felhasználhat. Azok, akik ismerőseiktől segélyt kaptak, minden vasárnap egy ívet töl­tenek ki és azt átadják a segély­pénztár vezetőjének, Ben A.- nak. Ben A csodálatos férfi. Hála az 6 áldásos tevékenysé­gének, a szegényebbek is dohá­nyozhatnak. Harci kiképzés a börtönben Egyik napon szomszédos cel­latársam 20 ezer frankot ka­a hírmagyarázatot, amelyet sa­ját „hivatalos sajtóirodájuk” a börtönben állít össze. Ezután kerül sor az elméleti oktatásra. „Munkanélküliek" és „nem munka nélküliek" Április 13. Nagyon meglepett a tény, hogy nem beszéltek so­kat hadicselekményekről még akkor sem, amikor a nemzeti felszabadító hadsereg nagy si­kereket ért el. Ennek okát megérdeklődtem az egyik veze­tőtől Azt válaszolta, hogy szán­dékosan történik így; A harc­nak nem annyira véráldozatok­kal elért sikereit akarják hang­súlyozni, hanem inkább politi­kai jelentőségét Vezetőik egyike a börtön bel­ső életéről kezd beszélni. Elő­terjeszti: hogyan lehetne hely­zetükön valamit változtatni; A javaslathoz csaknem mindenki hozzászól, hogy elmondja saját véleményét. Fresnesben a foglyokat két

Next

/
Oldalképek
Tartalom