Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-01 / 153. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek'. A MAGYAR- SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Ara 60 fillér ' 1961. JÚLIUS 1, SZOMBAT A társadalmi tulajdon védelme és a kulturális tennivalók a megyei tanácsülés napirendjén Június 30-án, pénteken Kecskeméten ülést tar­tott a megyei tanács. Az ülést levezető elnökké dr. Bodóczki László megyei tanácstagot válasz­tották, aki javaslatot tett a tanácsülés napirend­jére. Javasolta, íiógy válasszanak mandátumvizs­gáló bizottságot a legutóbbi tanácstagi pótválasz­tások hitelesítésére; tárgyalják meg a társadalmi tulajdon védelméről szóló jelentést, valamint a megye művelődési helyzetéről szóló beszámolót; majd a végrehajtó bizottság bejelentéseit. A ta­nácsülés a javaslatot elfogadta, s a mandátum- yizsgáló bizottság elnökévé Iván Istvánná me­gyei tanácstagot; tagjaivá Juhász László, Pétiké János, Szebellédi Nándor és Takács József me­gyei tanácstagokat választották. A bizottság Boza József 29-es, Pilz Károly 37-es, Lakatos Béla 97-es, dr. Losoncz Mihály 98-as és Dudás István 99-es megyei választókerületben megválasztott megyei tanácstagok mandátumát hitelesítette. Ezután dr. Kocher László megyei tanácstag, a társadalmi tulajdon védelme helyzetének vizs­gálatára választott ideiglenes bizottság elnöke terjesztette elő beszámolóját A megyei tanácsülés elnöksége. Dr. Kocher László, a megyei népi ellenőrzési bizott­ság elnöke előterjeszti a társadalmi tulajdon Védelméről szóló napirendi pontot A bizottság jelentése a közös tulajdon véde!méről Népünk a párt irányításával, céltudatos munkával nagy lépé­sekben halad a szocialista tár­sadalom megvalósítása útján — mondotta bevezetőül Kocher elvtárs. — A hároméves tervet túlteljesítettük, s megteremtet­tük a második ötéves terv szi­lárd alapjait A szocialista gaz­daság fejlesztéséből megyénk is derekasan kiveszi részét. Bács- Kiskun megye ipara a három­éves terv utolsó esztendejében 45,8 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. Az országos cél­kitűzéseket 23,8 százalékkal tel­jesítettük túL Megyénkben ma már a mező- gazdaságban is a szocialista ter­melési mód uralkodik. Ilyen­formán a társadalmi tulajdon­nak mind nagyobb a jelentősé­ge, fejlődésével ugyanis nő az állampolgárok szükségletei tna- ximális kielégítésének lehetősé­ge. Ezért választott az előző tanácsülés ideiglenes bizottsá­got, amely feladatul kapta a társadalmi tulajdon védelmé­nek helyzetéről szóló jelentés elkészítését és annak megvi­tatásra a tanácsülés elé való terjesztését Megyénk területén a társa­dalmi tulajdon sérelmére elkö­vetett összes bűncselekmények száma 1957-hez viszonyítva, bér bizonyos mértékig növekedett, az ily módon keletkezett kár összege azonban felére csök­kent. A társadalmi tulajdonban keletkezett károk elsősorban a vagyonrongálásban és a közel- látás érdekeit veszélyeztető cse­lekményekben nyilvánultak meg. Az utóbbit főleg engedély nélküli fakitermeléssel követték el. A társadalmi tulajdon vé­delmét elsősorban az újonnan alakult tsz-ekben kell javítani, de a károkozók nagy része itt sem a tsz-tagok közül került ki, hanem kívülálló volt. Az utób­bi évben némileg növekedtek a társadalmi tulajdonban okozott károk a kereskedelem terüle­tén. A mezőgazdaságon belül az állami gazdaságok és gépállo­mások vezetése megszilárdult, s ily módon a társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett esetek száma is csökkenőben van. Leg­több károkozás az erdőgazdasá­gokban fordul elő még ma is, amelyeket külső személyek kö­vetnek el. Itt a legnagyobb a károk összege is. Élni a torvény eszközével Ezután Kocher elvtárs nép- gazdasági szektoronként elemez­te a társadalmi tulajdon védel­mének tennivalóit: — Főleg az újonnan szerve­zett tsz-eknél sok a feladat e tekintetben. Ennek oka az, hogy a vezetés még nem elég szilárd és sok termelőszövetkezet nem rendelkezik megfelelő raktárak­kal: Mindemellett gyakran for­dulnak elő hanyag kezelésből származó károk is. A vizsgála­tok során nem egyszer találkoz­tunk egészen elemi hibákkal, különösen a pénzkezelés, a bi­zonylati fegyelem, az áruk és eszközök raktározása tekinteté­ben. A megyei főügyészség meg­vizsgálta, hogy a tsz-ekben a fegyelmezetlenkedőkkel, rend­bontókkal, kárt okozókkal szem­ben alkalmazzák-e a Fegyelmi Szabályzatot és a kártérítésre vonatkozó jogszabályokat. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a tsz-ek zöménél nem ismerik az erre vonatkozó rendeleteket; vagy ahol ismerik, ott nem meg. felelően alkalmazzák azokat. — Gyakori jelenség például, hogy fegyelmi vétség esetén egyálta­lán nem folytatnak le fegyelmi eljárást, csupán határozatot hoz­nak. Nem ritka, hogy kártérí­tésre köteleznek tsz-tagot a kár összegének pontos megállapítá­sa nélkül. Ezek a jelenségek azonban azt is bizonyítják, hogy a tsz-ek a rendbontókkal, s a társadalmi tulajdont megkárosí­tókkal szemben mindinkább igyekeznek a harcot felvenni. Kétségtelen, hogy a tsz-meg- szilárdítás komoly feladatokat ró a tanácsok mezőgazdasági osztályaira. Ez sem indokolja azonban azt, hogy azok a Fe­gyelmi Szabályzat megjelenése után sem fordítottak gondot annak a termelőszövetkezetek­ben való ismertetésére. Alapvető fordulatot a társa­dalmi tulajdon védelmében a tsz-ek vezetőinek és tagságának szemléletbeli változása jelent­het! Ezért elsősorban a tsz-ek­ben végzett politikai nevelő- munkát kell tovább fokozni! Ebben nagy feladat hárul a ter­melőszövetkezetek ellenőrző bi­zottságaira. A Népi Ellenőrző Bizottság legutóbbi vizsgálatai azonban megállapították, hogy a tsz-ellenörző bizottságok jó­része még hiányosan tölti be hivatását. Megválasztásuk csu­pán formai, feladatukra kiok­tatva nincsenek. Feltétlenül szükséges, hogy a felügyeleti szervek a tsz-ek ellenőrző bi­zottságainak elnökei és tagjai részére szaktanfolyamokat szer­vezzenek; Kereskedelem — ipar Jelentősek a kereskedelem te­rületén a társadalmi tulajdon­ban okozott károk. Az elmúlt három évben több mint 650, ke­reskedelemben dolgozó személyt vádoltak meg társadalmi tulaj­don elleni bűntettel. Különösen a szövetkezeti kereskedelemben keletkeztek nagyobb károk Ez leginkább abból adódik, hogy egyes járási központok nem ren­delkeznek elegendő szakképzett, a kereskedelemben jártas, revi­zori feladatukat maradéktalanul ellátni tudó szakemberekkel. Meg kell azonban említeni, hogy az 1961. év első hónapjaiban lefolytatott ügyészi vizsgálatok — különösen a fegyelmi és kár­térítési eljárások terén — már lényeges javulást állapítottak meg. Legkedvezőbb a helyzet az ipari üzemeknél. Az üzemekben a gazdasági vezetők politikailag és szakmailag is képzettebeik, s a pártszervezetek is többet fog­lalkoznak az ipari dolgozók ne­velésével. Mégis arra kell fel­hívnunk a figyelmet, hogy a mostani nagyarányú beruházá­sok, egyes ipari létesítményeik fejlesztése, kedvező alkalmat te­remthet a társadalmi tulajdon megkárosítód számára. Ezért fo­kozottan ügyelni kell, nehogy egyesek ezt kihasználják. Fel­adat hárul itt az üzemrendé­szetre is. Az ő munkájuk a tár­sadalmi tulajdon védelme, a vállalati rend biztosítása. Ezért az üzemrendészeti csoportok fel­állítása a tanácshoz tartozó, na­gyobb ipari létesítményeinkmé} is megfontolandó. Községi tanácsainknál is sok kívánni valót hagy maga után még a társadalmi tulajdon vé­delme. Több helyen még a kö­zelmúltban is szabálytalanul hasznosították, vagy vették bér­be a tartalékingatlanokat, el­lenérték nélkül használták a tanácsi kezelésben álló anya­gokat, vették igénybe a községi előfogatokat, s nem egy eset­ben fordult elő a bizonylati fe­gyelem megsértése. A közel­múltban tárgyalta a megyei ta­nács a pénzügyi osztályok revi­zori jelentéseit, s megállapí­totta, hogy az ellenőrzés ugyan javult, de azt is meg kellett ál­lapítania, hogy helyenként — a szaktudás hiánya miatt — sza­bálytalan a gazdálkodás. Az el­lenőrzés hatékonyságát még csökkenti, hogy kevés az utó- vizsgálatok száma. Legfontosabb: a megelőzés Kocher elvtárs ezután a me­gyei tanács szakosztályainak el­lenőrző tevékenységéről, majd a társadalmi tulajdon megká­rosításának megelőzéséről be­szélt. Elmondotta, hogy a rend­őri szervek, valamint a Jogász­szövetség több száz előadást tartott a társadalmi tulajdon védelmének fontosságáról. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa 1958-ban határozatot hozott a társadalmi bíróságok megerősítésére. Ügy döntött többek között, hogy a száz főn felüli üzemekben létre kell hozni a társadalmi bíróságokat. Több mint ötven vállalatnál alakultak meg az új szervek, azonban még a gazdasági veze- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom