Petőfi Népe, 1961. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-01 / 153. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek'. A MAGYAR- SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Ara 60 fillér ' 1961. JÚLIUS 1, SZOMBAT A társadalmi tulajdon védelme és a kulturális tennivalók a megyei tanácsülés napirendjén Június 30-án, pénteken Kecskeméten ülést tartott a megyei tanács. Az ülést levezető elnökké dr. Bodóczki László megyei tanácstagot választották, aki javaslatot tett a tanácsülés napirendjére. Javasolta, íiógy válasszanak mandátumvizsgáló bizottságot a legutóbbi tanácstagi pótválasztások hitelesítésére; tárgyalják meg a társadalmi tulajdon védelméről szóló jelentést, valamint a megye művelődési helyzetéről szóló beszámolót; majd a végrehajtó bizottság bejelentéseit. A tanácsülés a javaslatot elfogadta, s a mandátum- yizsgáló bizottság elnökévé Iván Istvánná megyei tanácstagot; tagjaivá Juhász László, Pétiké János, Szebellédi Nándor és Takács József megyei tanácstagokat választották. A bizottság Boza József 29-es, Pilz Károly 37-es, Lakatos Béla 97-es, dr. Losoncz Mihály 98-as és Dudás István 99-es megyei választókerületben megválasztott megyei tanácstagok mandátumát hitelesítette. Ezután dr. Kocher László megyei tanácstag, a társadalmi tulajdon védelme helyzetének vizsgálatára választott ideiglenes bizottság elnöke terjesztette elő beszámolóját A megyei tanácsülés elnöksége. Dr. Kocher László, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöke előterjeszti a társadalmi tulajdon Védelméről szóló napirendi pontot A bizottság jelentése a közös tulajdon véde!méről Népünk a párt irányításával, céltudatos munkával nagy lépésekben halad a szocialista társadalom megvalósítása útján — mondotta bevezetőül Kocher elvtárs. — A hároméves tervet túlteljesítettük, s megteremtettük a második ötéves terv szilárd alapjait A szocialista gazdaság fejlesztéséből megyénk is derekasan kiveszi részét. Bács- Kiskun megye ipara a hároméves terv utolsó esztendejében 45,8 százalékkal termelt többet, mint 1957-ben. Az országos célkitűzéseket 23,8 százalékkal teljesítettük túL Megyénkben ma már a mező- gazdaságban is a szocialista termelési mód uralkodik. Ilyenformán a társadalmi tulajdonnak mind nagyobb a jelentősége, fejlődésével ugyanis nő az állampolgárok szükségletei tna- ximális kielégítésének lehetősége. Ezért választott az előző tanácsülés ideiglenes bizottságot, amely feladatul kapta a társadalmi tulajdon védelmének helyzetéről szóló jelentés elkészítését és annak megvitatásra a tanácsülés elé való terjesztését Megyénk területén a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett összes bűncselekmények száma 1957-hez viszonyítva, bér bizonyos mértékig növekedett, az ily módon keletkezett kár összege azonban felére csökkent. A társadalmi tulajdonban keletkezett károk elsősorban a vagyonrongálásban és a közel- látás érdekeit veszélyeztető cselekményekben nyilvánultak meg. Az utóbbit főleg engedély nélküli fakitermeléssel követték el. A társadalmi tulajdon védelmét elsősorban az újonnan alakult tsz-ekben kell javítani, de a károkozók nagy része itt sem a tsz-tagok közül került ki, hanem kívülálló volt. Az utóbbi évben némileg növekedtek a társadalmi tulajdonban okozott károk a kereskedelem területén. A mezőgazdaságon belül az állami gazdaságok és gépállomások vezetése megszilárdult, s ily módon a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett esetek száma is csökkenőben van. Legtöbb károkozás az erdőgazdaságokban fordul elő még ma is, amelyeket külső személyek követnek el. Itt a legnagyobb a károk összege is. Élni a torvény eszközével Ezután Kocher elvtárs nép- gazdasági szektoronként elemezte a társadalmi tulajdon védelmének tennivalóit: — Főleg az újonnan szervezett tsz-eknél sok a feladat e tekintetben. Ennek oka az, hogy a vezetés még nem elég szilárd és sok termelőszövetkezet nem rendelkezik megfelelő raktárakkal: Mindemellett gyakran fordulnak elő hanyag kezelésből származó károk is. A vizsgálatok során nem egyszer találkoztunk egészen elemi hibákkal, különösen a pénzkezelés, a bizonylati fegyelem, az áruk és eszközök raktározása tekintetében. A megyei főügyészség megvizsgálta, hogy a tsz-ekben a fegyelmezetlenkedőkkel, rendbontókkal, kárt okozókkal szemben alkalmazzák-e a Fegyelmi Szabályzatot és a kártérítésre vonatkozó jogszabályokat. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a tsz-ek zöménél nem ismerik az erre vonatkozó rendeleteket; vagy ahol ismerik, ott nem meg. felelően alkalmazzák azokat. — Gyakori jelenség például, hogy fegyelmi vétség esetén egyáltalán nem folytatnak le fegyelmi eljárást, csupán határozatot hoznak. Nem ritka, hogy kártérítésre köteleznek tsz-tagot a kár összegének pontos megállapítása nélkül. Ezek a jelenségek azonban azt is bizonyítják, hogy a tsz-ek a rendbontókkal, s a társadalmi tulajdont megkárosítókkal szemben mindinkább igyekeznek a harcot felvenni. Kétségtelen, hogy a tsz-meg- szilárdítás komoly feladatokat ró a tanácsok mezőgazdasági osztályaira. Ez sem indokolja azonban azt, hogy azok a Fegyelmi Szabályzat megjelenése után sem fordítottak gondot annak a termelőszövetkezetekben való ismertetésére. Alapvető fordulatot a társadalmi tulajdon védelmében a tsz-ek vezetőinek és tagságának szemléletbeli változása jelenthet! Ezért elsősorban a tsz-ekben végzett politikai nevelő- munkát kell tovább fokozni! Ebben nagy feladat hárul a termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságaira. A Népi Ellenőrző Bizottság legutóbbi vizsgálatai azonban megállapították, hogy a tsz-ellenörző bizottságok jórésze még hiányosan tölti be hivatását. Megválasztásuk csupán formai, feladatukra kioktatva nincsenek. Feltétlenül szükséges, hogy a felügyeleti szervek a tsz-ek ellenőrző bizottságainak elnökei és tagjai részére szaktanfolyamokat szervezzenek; Kereskedelem — ipar Jelentősek a kereskedelem területén a társadalmi tulajdonban okozott károk. Az elmúlt három évben több mint 650, kereskedelemben dolgozó személyt vádoltak meg társadalmi tulajdon elleni bűntettel. Különösen a szövetkezeti kereskedelemben keletkeztek nagyobb károk Ez leginkább abból adódik, hogy egyes járási központok nem rendelkeznek elegendő szakképzett, a kereskedelemben jártas, revizori feladatukat maradéktalanul ellátni tudó szakemberekkel. Meg kell azonban említeni, hogy az 1961. év első hónapjaiban lefolytatott ügyészi vizsgálatok — különösen a fegyelmi és kártérítési eljárások terén — már lényeges javulást állapítottak meg. Legkedvezőbb a helyzet az ipari üzemeknél. Az üzemekben a gazdasági vezetők politikailag és szakmailag is képzettebeik, s a pártszervezetek is többet foglalkoznak az ipari dolgozók nevelésével. Mégis arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy a mostani nagyarányú beruházások, egyes ipari létesítményeik fejlesztése, kedvező alkalmat teremthet a társadalmi tulajdon megkárosítód számára. Ezért fokozottan ügyelni kell, nehogy egyesek ezt kihasználják. Feladat hárul itt az üzemrendészetre is. Az ő munkájuk a társadalmi tulajdon védelme, a vállalati rend biztosítása. Ezért az üzemrendészeti csoportok felállítása a tanácshoz tartozó, nagyobb ipari létesítményeinkmé} is megfontolandó. Községi tanácsainknál is sok kívánni valót hagy maga után még a társadalmi tulajdon védelme. Több helyen még a közelmúltban is szabálytalanul hasznosították, vagy vették bérbe a tartalékingatlanokat, ellenérték nélkül használták a tanácsi kezelésben álló anyagokat, vették igénybe a községi előfogatokat, s nem egy esetben fordult elő a bizonylati fegyelem megsértése. A közelmúltban tárgyalta a megyei tanács a pénzügyi osztályok revizori jelentéseit, s megállapította, hogy az ellenőrzés ugyan javult, de azt is meg kellett állapítania, hogy helyenként — a szaktudás hiánya miatt — szabálytalan a gazdálkodás. Az ellenőrzés hatékonyságát még csökkenti, hogy kevés az utó- vizsgálatok száma. Legfontosabb: a megelőzés Kocher elvtárs ezután a megyei tanács szakosztályainak ellenőrző tevékenységéről, majd a társadalmi tulajdon megkárosításának megelőzéséről beszélt. Elmondotta, hogy a rendőri szervek, valamint a Jogászszövetség több száz előadást tartott a társadalmi tulajdon védelmének fontosságáról. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa 1958-ban határozatot hozott a társadalmi bíróságok megerősítésére. Ügy döntött többek között, hogy a száz főn felüli üzemekben létre kell hozni a társadalmi bíróságokat. Több mint ötven vállalatnál alakultak meg az új szervek, azonban még a gazdasági veze- (Folytatás a 2. oldalon.)