Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-15 / 139. szám

4. oldal * 1961. Június 15, csütörtök Új iskola épül Dunatetétlenen DUNATETÉTLENEN tavaly Ssszel állami támogatás igény- bevételével és társadalmi össze­fogással hozzáláttak egy új öt- tantermes iskola építéséhez. A termelőszövetkezeti községben nagymértékben megnövekedett a tanulás iránti igény, s a fej­lődő kis falu „kinőtte” a régi iskolát. Örömmel tapasztaltuk, hogy a szülők ma már biztat­ják, serkentik gyermekeiket a továbbtanulásra. Húsz évvel ez­előtt még a hat elemi elvégzése is akadályokba ütközött. Az ak­kori társadalmi helyzet, a nyo­mor és szegénység következté­ben a zsellérgyerekek már ser­dülő korukban elszegődtek cse­lédnek. A megélhetés arra kényszerítette őket. És 1945 — a felszabadulás tavasza új reményekkel köszön­tött Dunatetétlenre. Ha széjjel­nézünk a faluban, örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy az új nemzedék soraiból egyre többen akadnak olyanok, akik érettsé­xl új iskola. (Mester László felvétele) dem, korszerű tantermekben boldogan foglalják el helyüket a tanulók. Kormányzatunk így gondoskodik tanulni vágyó kis állampolgárairól. ^VVWWWV>A^WVWVAA^WWWW^V^/WVWWSA/WV>WVWW känyuvei a kö­tet könyv, 374 könyvtár, lényegé­ben az egész falusi népkönyv­tári hálózat segíti jelen pilla­natban megyénkben a termelő­szövetkezeti gazdák nagyobb tö­megeinek az állandó olvasók soraiba való bevonását. A szö­vetkezeti* fejlődés jelenlegi idő­szakában tehát igen fontos és pótolhatatlan feladatok hárul­nak a könyvtárakra, amelyek­nek mindent meg kell tenniök a tagság olvasás, könyvek ál­tal történő világnézeti és szak­mai nevelése érdekében. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a falusi könyvolvasók 24 és fél százalékát teszik a me­gye felnőtt olvasórétegének, be­láthatjuk e feladatok nagysá­gát, e tennivalók sürgősségét. Még akkor is nagynak és dön­tőnek mondható a könyvtárak szerepe, ha figyelembe vesszük hogy tulajdonképpen a statisz­tikák által kimutatott 24 és fél százaléknál jóval több em­ber olvassa el falun a könyv­tárból kikölcsönzött könyveket, hiszen a gyerekek által haza- burcolt olvasnivalók nagyobbik felét a szülők, a hozzátartozók, sőt, tanyákon még a környék­ben lakók is elolvassák. Több mint 400 ezer Nem lehet azonban azt ____________mondani mé g ilyen feltételezéssel sem, hogy ne kellene céltudatosan és sokoldalúan törekedni az ol­vasás még erőteljesebb elter­jesztésére szövetkezeteinkben. A tanácsi könyvtári hálózat összes köteteinek 40 százaléka található ma olyan községek­ben. amelyek büszkén viselik a termelőszövetkezeti község ne­vet. Ez nem rossz arány. An­nál kevésbé lehetünk azonban megelégedve azzal, hogy egy termelőszövetkezeti olvasóra évente 4.6 könyv jut, míg a me­gyei átlag az olvasók teljes tö­megét figyelembe véve 7,3 könyv. Egy olvasóra jutó köl­csönzés 19, szemben a megyei Sí’ 4 átlaggal. I . 7. „ i tekint­I Amikor a jövőt [ ve kis_ sé elégedetlenek vagyunk, azt is meg kell állapítanunk, hogy a távolabbi múlthoz, a felsza­badulás előtti időkhöz viszo­nyítva hatalmas a fejlődés. Va­lamikor egész országrészekről állapította meg a parasztság sorsáért felelősséget érző köz­életi ember, hogy senki nem olvas. Ma viszont nincs* olyan lakott település, község, na­gyobb tanyaközpont, ahol ne lenne legalább egy kihelyezett kisebb könyvállomány. Az azonban egészen bizonyos, hogy ha figyelembe vesszük a szövetkezetek és a könyvtarak viszonyának alakulását, hogy az elkövetkezendő időben nem ha­gyatkozhatunk teljes mérték­ben csak az állam által nyúj­tott könyvtárfejlesztési lehető­ségekre. Bele kell szólni a könyvtárak, a könyvállomány növelésébe a termelőszövetke­zeteknek, a paraszti közössé­geknek is a maguk anyagi ere­jével. De olyan módon is, hogy saját termelési szükségleteik­nek megfelelő könyvállomány beszerzésére gondolnak. Meg is van a lehetőség erre. hiszen a termelőszövetkezetek gazdálkodása ismeri a szociá­lis és kulturális alapot. Ennek egy része nyilvánvalóan abból a célból áll rendelkezésre, hogy a szükségletnek megfelelő szak­könyvtárak, vagy a szépirodal­mi művek kisebb-nagyobb ál­lományát hozzák létre belőle. azonban ezt a könyvtár- fejlesztési programot mindenütt csak a nagyobb tömegeikben még eléggé tájékozatlan terme­lőszövetkezeti kultúrfelelősökre bízni. Nagyon helyes és minden­képpen rendjén való, ha a szö­vetkezeti vezetők könyvtári fej­lesztésénél, vagy megalapozásá­nál felhasználják azokat -a do­kumentumokat, melyeket az Or­szágos Mezőgazdasági Könyvtár állított össze. Különböző szak- katalógusok, kisebb-nagyobb összeállítások adnak itt útmuta­tást, hogy egy-egy szakma, ter­melési ág szakkönyvállományát hogyan lehessen összeáll'tani. Kidolgozták tudomásunk szerint nemcsak az úgynevezett alap- könyvtár könyvállományának az összetételét, hanem a legsajáto­sabb termelési igényeknek az alátámasztását szolgáló könyv- állomány összeállítására is szak­szerű útmutatásokat tudnak ad­ok mű­ve­lődési osztálya a végrehajtó bi­zottság határozatainak szelle­mében maga is foglalkozik a termelőszövetkezetek kulturális ügyeinek szervezésével. A Me­gyei Könyvtár ‘pedig hosszú évek óta készül erre a most be­következett helyzetre, amikor megyénkben is uralkodóvá vált falun a termelőszövetkezeti, a korszerű nagyüzemi gazdálko­dás. Most szövetkezeteinken a sor, hogy a nyári nagy mező- gazdasági munkák befejezése után, amikor a szövetkezeti üzem bővítésére, fejlesztésére gondolnál^, gondoskodjék azok­nak a legszükségesebb szak­könyveknek beszerzéséről, elő­teremtéséről, amelyeknek segít­ségével a kollektív gazdálkodás­ban még eléggé járatlan gazdák a nagyüzemi termelés szakem­bereivé nevelhetők legyenek. Csáky Lajos Nem lehet | A megyei tanács 21. Alattunk feltűnt a szikrázó ho­moksivatag ... aztán a kékszí­nű tenger, olyan, mintha a tixo- ni Zöld-tengert látnám... a magasság már csak 50 kodén ... 30 ... 10 ... kodén ... 3 ... 2 ... A sivatag kifutott alólunk, zöld mezők, folyók felett sü­vített az Endroxlán, aztán az automata függőleges helyzetbe fordította az óriási rakétates­tet, három óriási segédrakétánk is fel üvöltött... ... és simán, könnyedén, alig érezhető, kis zökkenéssel talajt értünk. Négy hatalmas támasz­tókar csapódott ki az Endrox­lán oldalából és rakétánkat szilárdan lerögzítette. Csend és újra csend vett kö­rül bennünket. Azonnal érez­tük, hogy a D-bolygó tömeg­vonzása semmiben sem külön­bözik a Tixon vonzásától, köny- nyedén, minden különösebb erő­kifejtés nélkül mozoghatunk. Valamennyien rakétánk elipszis alakú ablakaihoz tódultunk. Láttuk, hogy sűrű, zölden hul­lámzó mezőre jutottunk, nem messze tőlünk, talán fél koden- re széles folyam hömpölygött. Távolabb kékesszínű hegyek vonulata látszott, a Tellus—4 ragyogó fényt árasztott és meg­hintette sugaraival az egész tá­jat. Xind Lind működésbe hozta a külső hőmérséklet, légköri összetétel légnyomás és tömeg­vonzás vizsgálatát ellátó auto­matát. A készülék gyorsan küld­te az észlelt adatokat. Hőmérséklet: 30 Doxán-fok, légnyomás: 1, a tixoni értékkel azonos, tömegvonzás: szintén. A levegő összetétele: 21 száza­lék oxigén, a többi nitrogén és elenyésző arányokban más gá­zok. Minden előzetes mérés pon­tos volt tehát: kozmoszöltözet nélkül kiléphetünk a bolygó felszínére ... Dox Ten azonban másként ha­Tanuló balesetbiztosítás — majdnem félmillió forint kártérítés \f égé felé közeledik az * 1960—61-es tanév. A ta­nulók most adnak számot vizs­gáikon arról, hogyan fejlődtek szellemileg ebben az esztendő­ben, s azután megkezdődik szá­mukra a régvárt vakáció. Nem árt ezekben a napokban egy másik számadásról is beszélni. Arról, hogy a gyerekek — ki­sebbek és nagyobbak egyaránt — bizony gyakran esetlenek, botlanak, ügyetlenkednek, az iskolában és utcán, közlekedés vagy éppen játszás közben gyakran éri őket apróbb-na- gyobb baleset. Hogy ez meny­nyire így van, arra csak egyet­len jellemző adat: a hamarosan befejeződő idei tanévben 1600 tanulóbaleset történt megyénk­ben. Az Állami Biztosító évekkel ezelőtt egy valóban közérdekű, túlzás nélkül mondhatjuk: szo­ciális biztosítási formát hívott életre a tanulóbalesetbiztosí­tással. Ennek népszerűségét mutatja, hogy jelenleg csaknem 85 000 iskolás — az általános iskolások mintegy háromnegye­de, a középiskolás diákoknak pedig 95 százaléka — részt vett a tanuló balesetbiztosításban, amelynek évi díja mindössze 5 forint. Sokezer óvódás gye­reket is biztosítottak hasonló feltételiek fi yermekeink ma valóban y egész társadalmunk édes gyermekei, akiknek testi és szel­lemi fejlődését féltő gonddal vigyázzuk. Ebbe a nagy átfogó gondoskodásba illeszkedik bele az Állami Biztosító tevékeny­sége is. Hiszen az említett sok­száz baleset után egy év alatt 476 ezer forintot fizettek ki kártérítésre, vagyis jóval töb­bet, mint amennyi ennek a biz­tosítási módnak a díjbevétele volt. Most, hogy közeleg az iskolai év vége, érdemes tehát ismétel­te^ felhívni a figyelmet a biz­tosítás lehetőségére. A szünidő­ben, utazás, játék közben is történhet baleset. Az 1961—62-es évre szóló " tanuló balesetbiztosítás, amely a politechnikai oktatásra is kiterjed, július 1-ével kezdő­dik. Helyes tehát, ha a szülők, akik túlnyomó többségükben az elmúlt esztendőben is megkö­tötték e biztosítást, az iskolai beiratkozásoknál sem feledkez­nek meg erről a néhány forin­tos lehetőségről, amely egy-egy gyermekbalesetnél — természe­tesen annak súlyosságától füg­gően — egészen 25 ezer forintig terjedhető kártérítést nyújt. nan®)® JUHAN SMUUL: DÉLI JÉGMEZŐKÖN Az útikalandos sorozat újabb kötete az idén Lenin-díjjal ki­tüntetett kiváló észt írót mu­tatja be. A díjat ezért a köny­véért kapta. Smuul egy szovjet expedícióval hosszabb időt töl­tött az Anktarktis2on, s útjá­ban érintette Afrikát és Auszt­ráliát. Útleírásának különösen drámai része a délsarki kutató­állomások küzdelmes életének leírása. MARTIN ANDERSEN NEXÖ: AZ ÜRES HELYEK UTASAI A Táncsics Könyvtár új kö­tete a nagy dán író tizenöt el­beszélését tartalmazza. Egyet­len közös gondolat fűzi össze ezeket a novellákat: az eleset­tek, a minden földi jóból ki­semmizettek, az élet luxusvo­natán üresen maradt helyek jog szerinti utasai iránt érzett szeretet és mély együttérzés. A DOLGOZÓ Nö OTTHON A szerzők — pedagógus, or­vos, jogász, kozmetikus, divat- tervező stb. — hasznos taná­csaikkal a dolgozó asszony ott­honi teendőihez, testápolásá­hoz, művelődéshez, szabad ide­jének hasznos eltöltéséhez kí­vánnak segítséget nyújtani; A kötet a gyermekneveléstől a? ételrecepteken és az egészség­ügyön keresztül a nőket vé­dő munkaügyi családjogi és szociális törvények ismerteté­séig a témák széles skáláját öleli feL Konyvforgalom a kiskunfélegyházi járásban Közel 60 ezer forint érté­kű könyvet adtak el a kiskun­félegyházi járás könyvesboltjai az ünnepi könyvhéten. Ez a for­galom megközelíti a kiskunfél­egyházi könyvesbolt egyhavi forgalmát. tározott. Néhány órát még fel­derítő megfigyelésekkel töltünk, utána pedig én és a parancsnok — minden eshetőségre készen kozmoszöltözetben és sugárfegy­verekkel felszerelve — átkutat­juk leszállóhelyünk közvetlen környezetét... Meglepetésektől tartottunk, különös veszélyekre számítot­tunk. Ezúttal tévedtünk, bár meglepetésekben bőven volt ré­szünk később a D-bolygón. Erről azonban most még nem beszélek... V. FEJEZET Elohim angyalai szálltak a földre Xindon Tor krónikája itt meg­szakadt. Az örökirőn helyett te­levízió-felvevőgéppel képrögzítő szalagra vette az Endroxlán kö­rül elterülő zölden hullámzó mezőt, a távoli hegyvonulato­kat, és a csendesen sétáló fo­lyamot. Élőlény még nem ke­rült a szemük elé, csak később, egy kis színes tollú madár, mely csacska csicsergéssel röpködött a fényrakéta egyik ellipszisala­kú ablaka előtt... Izgalmas, alig-alig leírható pillanatok voltak ezek... De most búcsúzzunk el rövid időre az Endroxlán 245 utasaitól és képzeletünk rakétáján suhan­junk át a folyam felett, és száll­junk le ott, ahol — Igen, már idelátszik! — tengernyi juhnyáj legelész, pásztorok rikoltoznak, kutyák csaholnak és amott, a folyamtól nem messze, hatal­mas sátor mélyén egy torzon- borz, öreg, szakállas ember me­reng a távolba... Szemei ba­bonás fényben égnek, ősz haját játékos nyári szellő fújja. Az öregember a folyamot néz­te. Tekintete azonban nem lát­ta a természet szépségeit. Pedig a nyár ebben az évben is gyö­nyörű volt Siddim síkságon. Perzselő lángokat hintett a Nap a Jordán folyam partjaira. A folyam békésen hullámzott át a zöldellő síkon, és elhozta hab­jain a távoli Antilibanon erdei­nek neszét, felfrissítette magát a Genezáreth-tóban és méltó­ságteljesen indult neki a távoli völgynek, ahol még dúsabbak a mezők és még szebb a vidék. Ábrahám nem látta ezt. Rab­szolgáit nem látta, juhnyájait sem. Hiába fénylett a nap: nem találta meg benne gyönyörűsé­gét. Hiába gazdagodott: még kegyetlenebb, még haragosabb lett. Egymás után teltek a nyár napjai, de Ábrahám ki sem mozdult sátorából. Asztalára bo­rulva Elohimhoz. a nagy és ha­talmas istenhez küldte könyör­géseit. (Folytatjuk.) Tető alatt ; gi bizonyítvánnyal a kezükben tovább folytatják tanulmányai­kat. 1961. szeptemberében kitárul az új iskola kapuja, s a mo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom