Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-14 / 138. szám

1961. Június 14, szerda A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUNMEGYEI LAPJA Napközben „Maradj itthon, jó koma!” Nem tudom, más hogyan van vele, ha hosszú évek után egy külföldön élő honfitársunk láto­gat haza és történetesen nyilat­kozik a sajtónak, rádiónak. Én mindig valami különös belső iz­galommal várom válaszát. Fur­csa ez az érzés, mert el sem tu­dom képzelni, hogy mást fejez­zen ki, mint elismerését, csodála­tát a MI eredményeink, népi be­rendezkedésünk felett — mégis izgulok. Pedig nem vagyok el­fogult ember. Tapasztalásból tu­dom, mennyit botladoztunk, s mennyi vadhajtásunkat kell nye­segetni még ma is. De ez a mi dolgunk, ez a mi belső ügyünk. Ezt a nagy, csodálatos építmény­ben, ami a MI rendszerünk, ezt külső, más világhoz szokott szemlélő — még ha honfitár­sunk is az illető — nem veheti észre. Minek is beszélek azonban annyit? Mondandóm kevés és olyan jól eső! A múlt hét szombatján egy *7 éves bácsikát, „fogadott nagy­apámat’ látogattam meg. Magá­nyos öreg ember, tsz-nyugdíjas. Nagyon szeretem fiatalos gon­dolkodásmódjáért, és lelkesedé­séért, sokszor még irigylem is. Szó, ami szó, beszélgetünk a vi­lág sorjáról, Hruscsov és Ken­nedy találkozójáról, amelyet az én „nagyapám“ velősen így ér­tékelt: — Meglátod, fiam, Kumcsov jobb belátásra bírja ezt a jóké­pű fiatal amerikait... Közben duruzsolt a rádió, s riportere Szirmai Alberttel, az Amerikában élő, s huszonhárom év után hazalátogató zeneszer­ző honfitársunkkal készített in­terjút: milyen élményekkel gaz­dagodott itthon, melyek a be­nyomásai? Szirmai Albert, az oly nép­szerű, kedves dallamú Szív kül­di szívnek című és sok más ope­rett komponistája meghatódot- tan, remegő hangon fejezte ki csodálatát az itthoni tapaszta­latok felett. S Laci bácsi, az én kedves öregapám szemeit könnyel borította az elérzéke- nyedés. Egészen elfelejtette a mi iménti külpolitikai „hely­zetértékeié sünke f’, csak ennyit mondott válaszul — a rádió­ban nyilatkozó — Szirmai Al- bertnek: — Maradj itthon jő koma! Sehol se olyan jóízű a falat és könnyű a levegő, mint itten! Nehéz szavakba foglalni, mit éreztem. Hálából — hogy ve­lem egyet gondolt — legszíve­sebben megcsókoltam volna öreg, agyondolgozott kezét. Perny Irén Egy ráfizetés története A Kecskeméti Város! Autó­buszüzem 1955-ig csak néhány kimustrált járművel rendelke­zett, ettől kezdve azonban min­den évben több, vadonatúj au­tóbuszt vásárolt. Időközben annyira fejlődött jármű-parkja, hogy még a külterületi lakos­ság igényeit is könnyen ki tud­ja elégíteni Kecskemét nem olyan rég még nagy határral rendelkező város volt. Nem csoda hát, hogy a területéből alakult községek — Lászlófalva, Nyárlőrinc, Helvécia stb. — la­kossága továbbra is élénk gaz­dasági és kulturális kapcsola­tot kívánt fenntartani az anya­várossal. Tanácstagi beszámoló­kon, népfront-gyűléseken kér­ték: teremtsünk autóbusz össze­köttetést Kecskeméttelj Akkortájt a 4-es AKIK-nek (Szegedi Autóközlekedési Igazgatóság) nem volt még annyi járműve, hogy bekap­csolhassa a távolsági jára­tok útvonalába ezeket a köz­ségeket. A város! autóbuszüzem vállal­kozott hát a forgalom lebonyo­lítására. Érdekes helyzet alakult ki ez­után a Kecskemét—Lászlófalva —Lakitelek—Tiszakécske vona­lon. Lászlófalváig sok volt az utas és kifizetődött a járat üzemeltetése, innen Tiszakécs- kéig viszont már csak kis szá­mú, de rendszeresen utazó — havibérlettel rendelkező — kö­zönség vette igénybe az autó­buszt. Mégis -a csupán embe­riességből —c fenntartották a köz­lekedést az egész vonalon, mert ami elveszett Tiszakécske— Lászlófalva között, az bőven megtérült Lászlófalváig. Éveken át tartott ez a kel­lemes kapcsolat. Ezen a ta­vaszon azonban megromlott a jó viszony. Egyre kevesebb lett az utas Kecskemét—Lászlófalva között — olyannyira, hogy havonta csak 20—25 ezer forintos ráfi­zetéssel tarthatták fenn a jára­tot! Kiderült aztán, hogy a ti­tok nyitja a következő: az AKIK — minden külön értesítés nél­kül — a Kecskemét—Kerek­egyházi vonalon közlekedő Já­ratát, állásidejének csökkenté­se érdekében ráállította a Kecs­kemét—Lászlófalva vonalra is. Ezek után érthető hát, miért lett a városi autóbuszüzemnek kevesebb az utasa és ráfizetéses a vonal fenntartása. Mégsem szüntethette meg a járatot, mert az AKIK nem vette át a bérlete­seket és Tiszakécskéig sem hosszabbította meg új járatá­nak vonalát. Most két vállalat is gondos­kodik a Kecskemét—László­falva közötti útasforgalom lebonyolításáról. Nem hinnénk hát, hogy ilyen körülmények között bármelyik­nek is kifizetődne a vonal fenn­tartása. .. Nagy Ottó ■ .föld müve »szövetkezetek tagjaihoz« választott szerveihez és dolgozóihoz A Szövetkezetek Bács-Klskun megyei Választmánya megtér* gyalta a társadalmi, állami és közös tulajdon megvédésével kap­csolatos feladatokat. E tárgyalás nyomán a földművesszövetke­zeti vagyon fokozottabb megvédése érdekében az alábbi felhívás­sal fordul a megye földművesszövetkezeti tagjaihoz, vezetőihez és dolgozóihoz. A földművesszövetkezetek gazdasági tevékenységében még mindig jelentős számmal fordulnak elő visszaélések, korrupciók. Egyesek fondorlatos módon igyekeznek megkárosítani a szövet­kezeti vagyont, a társadalmi tulajdont saját anyagi előnyök meg­szerzése érdekében. E káros tevékenység teljes megszüntetése, leleplezése érdeké­ben kívánunk harcot indítani, amikor felhívjuk szövetkezeteink tagságát, választott szerveit és dolgozóit: éber ellenőrzéssel küzd­jenek az árdrágítások, súlycsonkítások ellen, a bér- és pénzügyi fegyelem megszilárdításáért, a takarékos gazdálkodásért. A va­gyonkezeléssel megbízott szövetkezeti dolgozó elszámoltatása pon­tosan és időben történjen. Az áru szakszerű kezelésével küzdjünk annak romlása és minőségi értékcsökkenése ellen. Leplezzük le és távolítsuk el az olyan szövetkezeti dolgozókat, akik az ellen­őrzésben résztvevő választott szervek tagjait különféle módokon félre akarják vezetni. Ne feledjük: ez nemcsak a hivatali szervek ellenőrző felada­ta, hanem az egész tagságé. A szövetkezeti vagyon védelme a szövetkezeti tagoknak is anyagi érdeke. Ezért őket is kérjük: in­dítsanak erőteljes küzdelmet a társadalmi tulajdon bármilyen formában történő megkárosítása ellen. Földművesszövetkezetek! Választott vezetőségek tagjai! Föld­művesszövetkezeti tagok! Tegyétek magatokévá e felhívást és harcoljatok annak megvalósításáért. Szövetkezeti dolgozók! Ne tűrjétek, hogy egyes, lelketlen, kapzsi dolgozók sikkasztásokkal, korrupt magatartásukkal, hanyagságukkal megrontsák jó hírne­veteket; és legyetek ti is segítségünkre abban, hogy a társadalmi tulajdon megkárosítása, a szövetkezeti vagyon herdálása minél előbb és mindenütt teljesen megszűnjön! Szövetkezetek Bács-Kisfcun megyei Választmánya Kecskeméti levél a „félgömb’'-akácokró! FELHÍVÁS Burkolattal látják el a kecskeméti sétányokat Megrendezik a kereskede'emben működő szocialista brigádok országos konferenciáját A KPVDSZ elnöksége a Bel­kereskedelmi Minisztériummal és a SZŐVOSZ-szal együtt jú­nius végén megrendezi a ke­reskedelemben működő szocia­lista brigádok első országos konferenciáját. A konferencián a szocialista brigádok vezetői a gazdasági és szakszervezeti ve­zetőkkel közösen vitatják meg, hogy a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó verseny mi­képpen segítheti a fogyasztók kulturáltabb kiszolgálását, a ke­reskedelem gazdaságosságát, mi­lyen szerepe van a dolgozók szakmai, politikai, erkölcsi ne­velésében, a társadalmi együtt­élés fejlesztésében. Sokat törték a fejüket a Kecskeméti Városi Tanács V. B. műszaki osztályának dolgozói, hogyan tegyék széppé és mégis járhatóvá a parkok sétányait. Beton és salak nem való a kertekbe. Ügy döntöttek végül, hogy hasított kőlapokat fektet­nek le és a közöttük levő ré­seket cementtel töltik ki. Ha beválik az újfajta sétánybur­kolat, igen tetszetős lesz, mert jól beleillik a zöld fű, a virágok, fák és díszcserjék harmóniájá­ba. Képünkön az Űjkollégium előtti parkban készült, ahol ép­pen a hasítottköves burkolatot rakják le a munkások. Még az idén ilyen burkolattal látják el a Cifrapalota előtti és a szov­jet emlékmű körüli parkot. NEMRÉGEN egy kétségbeesett hang jelentette telefonon, hogy a Bajcsy-Zsi-1 linszky utca gömb­akácait az áram- szolgáltató vállalat munkásai csúnyán megnyirbálták. A vizsgálat alkalmá­val már csak a té­nyeket lehetett rög­zíteni és sóhajtozva megállapítani, hogy a gömbakácokat bi­zony félgömbökké változtatták. Kétségtelenül kár ezekért a fákért, hiszen kiültetésük után hat évvel most érték el azt a nagy­ságot, amellyel je­lentősek lehettek volna a városkép kialakításában. Eb­ben a korban és nagyságban termé­szetesen a közegész­ségügyi helyzetet is javítják. Számotte­vő a fáknak a le­vegő páratartalmá­ra gyakorolt hatása, ezenkívül szabályoz­zák a levegő hő­mérsékletét, befo­lyásolják a napsu­gárzás mértékét is. Kár lenne lebecsül­ni a fáknak ezt a jótékony hatását, Kecskemét homok­világában ez egye­nesen bűnnek szá­mítana. ILYEN megcáfol­hatatlan tények is­meretében valószí­nűleg igen érdekes lehet az illetékesek állásfoglalása a fák súlyos megcsonkí­tásának kérdésé­ben. A mérlegelés­hez és az igazság­hoz azonban azt is meg kell monda­nunk, hogy a kér­déses fák, sok he­lyen már elérték az elektromoshálózat utcai légvezetékét, s ezt az állapotot a szabályok értelmé- meg kell szüntetni. Talán alig akad el­lenzője annak az el­gondolásnak, hogy ebben a kérdésben nem hibás az áram­szolgáltató vállalat. Itt a konkrét fe­lelősség. helyett egy elvi kérdést keli inkább felvetnünka vagy fákat ülte­tünk a város uí* cáin, vagy elektro­mos légvezetéket feszitünk ki a jár­daszegélyek fölött. Nyugodtan állíthat-, juk, hogy légveze­tékek alatt nem le­het fókát nevelni. S ha mégis erőlteti jük itt a fásítást, rövidesen ijesztő csonkokat találunk a drótok alatt. ISMERJÜK ga& dasági képességein- két, amelyek nem engedik meg as összes, esztétikailag is kedvezőtlen lég­vezetékek kábellel való kicserélését. De a fokozatosság al­kalmazása melleti reméljük, hogy el­sősorban azokban az utcákban vezetik föld alá az elektro­mos-vezetékeket, amelyekben a köJ zeljövőben fásítják a járdaszegélyeket. Juhász István Mezítlábasán jött templomba sok-sok évvel ezelőtt (talán 1942-ben), fagyos novemberben egy kisfiú (s kí­vüle hányán, de hányán), s a tisztelendő atya, a „jó isten nyá­jának pásztora” pofonnal űzte PETŐFI NÉPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyed Bizottsági és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja! a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1- szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 19-38 Kiadóhivatalt Kecskemét, Szabadság tér Va. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Postas Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesitőknéL Előfizetési díj l hónapra 12 Ft Bács-Klskun megyed Nyomda V. Kecskemét — TaLl 15-.2Ű. 27-49 — Szánjatok be csak nyugodtan... Ráírták, hogy négy sze­mély részére készítették..« ki eme „baránykajat”, mikor aa — hogy a hidegen enyhítsen — fagyos kis lábaival a padra ku­porodott. Bennem és kis társa­imban akkor, ha nem is tuda­tosan még, de megrendült a hit az istenben, igazságosságában.. Hogyan is jut az embernek eszébe ilyen szívet facsaró régi téli kép ma, 1961 nyarának kü­szöbén? Elmondom. Zsendülő gyümölcsüket rin­gató szanki cseresznyefák alatt egy csapat kisiskolással talál­koztam a minap. Szabadban tar­tott tornaóráról jöhettek. A ko­ra délelőtt elvonult vihar ha­gyatékaként a járdák szélén itt- ott kis pocsolyák tükrében bot­lott meg a nap. Pocsolya! Milyen csábító! Ki­csit, csak egy kicsikét beletocs- csanni me-zít-lá-ba-sanü S né; hányán a vállalkozóbbak nem is tudtak ellenállni: le a tornaci- pőt, fűzőjét összekötve vállra penderítették, s élvezték a ame- zítlábat”. íme, a ma — és a múlt, mely­nek hasonló epizódjait mesének mondják már a mi gyermeke­ink. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom