Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-07 / 132. szám
1961. június 7, szerda 5. oldal Másfél—két év alatt visszafizetik a kölcsönt ÖCSI "hitelből oldják meg a legégetőbb termelési feladatokat a Kecskeméti Konzervgyárban Ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel — járja a szólásmondás. Ennek új és érdekes változatával: ha kicsi a népgazdasági beruházási keret, egészítsd ki ÖCSI-hitellel — vallják gítségéve! a befőtt mérlegelésének útját rövidítik meg, ezáltal pénzt, időt takarítanak meg. Az ÖCSl-hitelből jelentős őszszeg jut raktárak építésére. Raktár hiányában ugyanis 30 kiloVégvári István igazgató (balról), Gulyás István gépészmérnökkel, a ÍME vezetőjével és Varga Tivadar építésztechnikussal, a helyszínen beszélik meg az új raktár építésének tervét. Az elképzelések szerint a jelenlegi széntároló helyére kerül a 246 vagon árat befogadó új létesítmény. * Kecskeméti Konzervgyár vezetői. S hogy mennyire igazuk van, azt több tény bizonyítja. Végvári István, a gyár igazgatója régi híve az ÖCSI-hitel — gyorsan megtérülő — okos felhasználásának. Éppen ezért 1961-ben az 1 millió 750 ezer forintos népgazdasági beruházási összeget 2 millió 700 ezer forint ÖCSI-hitellel növelte. A kapott összeget egészítjük ki lehetőségeinkkel, s így oldjuk meg a termelés legégetőbb feladatait — mondja az igazgató. Szükség is van az öntevékenységre, leleményességre, ötletességre. Az idei termelési program majd ezer vagonnal több konzerv gyártását írja elő mint 1960- ban. Ennek megvalósítása viszont nem kis dolog. Mire költik az OCSl-hi- telt? Tudott dolog, hogy nyáron Kecskeméten rossz a vízellátás. A gyár viszont igen sok vizet használ. Szükségletét saját kút- jai tavaly alig tudták biztosítani. Ezért került az idén az ÖCSI-hitel felhasználásának tervében az első helyre a vízhiány megszüntetése, illetve egy kút építése. A kutat a Ceglédi Mélyfúró Vállalat készítette el, mely percenként 500 liter vizet szippant fel a föld mélyéből. Gondot okozott a szezonban termelt árumennyiség gyors raktározása is. Ehhez a munkához igen sok munkáskéz kelL A kézzel végzett munka viszont drágítja a gyártmányok önköltségét. Ennek mérséklése céljából ez évben három csomagolószalagot állítanak be. Ezeknek végéhez kapcsolják a címkéző gépeket. Kiderült, hogy mindkét munkafolyamatnál — csomagolás, címkézés — 50—50 százalékkal lehet csökkenteni a kézimunkát. Solt at segít majd a gazdaságos termelés megvalósításában az önrakodó dömper, a három szártépőgép és a 25 mérleg sorba állítása. Az utóbbiak seméterre szállítják a gyár termékeit. Útközben törik az üveg, tönkremegy az áru, a csomagolóanyag. Ezenkívül sok pénzbe kerül az áruk „sétáltatása”. A kiadások csökkentését célozza a hat csővázas raktár felépítése. A csővázak már megérkeztek, a gyár építőbrigádja rövidesen hozzákezd a munkához. A beruházási osztálytól megtudtuk, hogy a fuvar, egyéb költségek csökkentésével másfél-két év alatt „kikeresik” a hat raktár árát — a 641 ezer forintot Megtudtuk, hogy a gyár vezetőség« CJább ÖCSI-Mtel megszerzésén fáradozik. Ha útjuk sikerrel jár, akkor még az idén másfélmillió forintért vásárolnak a Szellőzőművektől egy modem szalagszárítót. Ennek beállításával naponta újabb 80—100 mázsa nyershagyma szárítását biztosítják. A készáruraktárban az anyagmozgatás megkönnyítése, az áruk gyorsabb szállítása céljából árutároló rekeszeket szaknyelven: rakodó lapokat vásárolnak. Használatával megszüntetik az árak kétszeri átrakását s minimálisra szűkítik a törési lehetőségeket — Másfél—két év múlva fizetjük vissza államunknak az 1961-ben kölcsön kapott pénzt — mondja Végvári István elvtárs, Íme a példa: ezt jelenti egy gyár életében a bátor kezdeményezés, ötletesség. Vfnesz Károly Jó gondozás — egészséges jószág A bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezet példája Az elmúlt évben a bátmon ostort Kossuth Termelőszövetkezet sertéstenyésztésével nem lehetett büszkélkedni. Az állomány az egyik csatorna mellett levő két tanyán volt elhelyezve. Itt a levegő magas páratartalmú, a terület alacsony fekvésű, agyagos talajú, nehezen tisz- tántarthatők voltak a szállások. Tetőzte még a bajokat, hogy maguk az ólak is alacsonyak, rossz levegőjű ek, sötétek voltak, és mivel a kifutók észak írté néztek, nagyobb esőzések alkalmával beomlott a víz. Nem lehet ezek után csodálkozni, hogy a malacokat a választás után hurutos tüdőgyulladás, bélgyulladás pusztította. Fokozta még a bajokat, hogy megpenészedett, dohos kukoricával etették a jószágokat. — Mindezeknek a káros tényezőknek következtében az elmúlt évben sók sertés elhullott a termelőszövetkezetben. Én, mint a termelőszövetkezet állatorvosa, többször javasoltam a vezetőségnek, hogy szüntessék meg ezeket a sertés- szállásokat, helyezzék át a jószágokat egészségesebb területre. Végre, ez év márciusában sikerült megvalósítani ezt. Homokos, egészségesebb területre telepítették át a jószágok Újabban pedig a sertésekkel a Bácsbokodi Takarmányüzemből hozott tápot etetnek. Az idén március, április és májusban összesen két szopósmalae pusztult el, ezeket is az anyjuk nyomta agyon. Az új telepen ismeretlen fogalom a tüdő- és bélgyulladás. A termelőszövetkezet vezetősége tehát gondoskodott a férőhelyekről, jó takarmányról és lelkiismeretes gondozókról. Ügy gondolom, a bátmonos- tori Kossuth Termelőszövetkezet rövidesen eléri, hogy példaképül állítjuk más termelőszövetkezetek elé, annak bizonyítására: ahol a malacnevelés alapvető feltételeit biztosítják, ott a jó eredmények nem maradnak el. Dr Várady Iván Céljuk: a költségek csökkentése és a hozamok nöyelése Jflái lélmiLLiát jöntdeLttnrt számít idén. a (VároifSldi cdlLami QazdaiAg. A TÍZÉVES Városföldi Állami Gazdaságban már az első évtől kezdve foglalkoznak az állattenyésztéssel, s 1960-ig ez adta a 9000 holdas gazdaság jövedelmének mintegy 70 százalékát. Tavaly például állattenyésztésben 16 millió forint volt a termelési érték és a tiszta nyereségük 1 millió 634 ezer forint. A gazdaságban a szarvasmar-' ha-tenyésztés a legjelentősebb, s az állomány az év végére eléri az ezer darabot. Ezenkívül bemutatási célokra tartanak 102 darab magyar-szürke fajtát. Ezt az ősi magyar szarvasmarhát most is úgy tartják, mint valaha; télen-nyáron szabadban vannak. AZ EGY tehénre tervezett tejhozam tavaly 3450 liter volt, de ezt túlteljesítették 3618 literre. A tejhozam állandó növekedésére jellemző, hogy ebben az évben már 3800 literre akarják emelni. Hogy ezt az eredményt elérték, abban nagy része van a tehenészet szocialista brigádjának, amely vállalta, hogy rövid időn belül 4000— 4200 literre növelik tehenenként a tejhozamot. Nagy segítséget nyújt a gazdaság a környék termelőszövetkezeteinek a sertéstenyésztésben. A bugaci sertéstelepen most is 2446 választási malacuk van. A koraval törzstenyészetből eddig 268 tenyészsüldőt kaptak a közős gazdaságok. Innen szállított például a kunszállási Alkotmány, a városföldi Dózsa Termelőszövetkezet is sertést 2100 darab 140 kilogrammos sertést adnak a népgazdaságnak. A gazdaság 3500 darab Juhval rendelkezik és ebből 2200 az anya. A közelmúltban Olaszországba és Görögországba 800 tejesbárányt exportáltak és ősszel 500 darab idei születésű bárányt adnak a közös gazdaságoknak. BAROMFIBÓL ebben az évben 350 mázsát juttatnak a dolgozók asztalára. Szép a gazdaság tyúktenyészete is. Jelenleg 10 ezer darab sárga magyar tyúkjuk van, de az év végére elérik a 15 ezres állományt Tojástermelésük is meghaladja majd az egymilliót, amelynek egyrészét maguk keltetik, a többit pedig a közeli keltetőállomásnak: adják. Tojásra 1,25 forint önköltséget terveztek, de ezt az összeget már 99 fillérre csökkentették. Június közepéig 150 ezer naposcsibét keltetnek ki a gazdaságban, amelynek nagyrészét a termelőszövetkezetek kapják a TEGI-n keresztül. Kelési eredmény 8« százalékos, Még ebben az évben hozzákezdenek Bugaoon egy 80 ezres keltetőállomás építéséhez és korszerűsítik a baromfitelepet: három darab 10 ezres tojatóház- zal és két tízezres baromfinevelővel. Bodnár András termelőszövetkezeti elnöki Másfél év mérlege a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezetben V. A Jelenleg alkalmazott munkadíjazási formákat 1960. februárjában határoztuk meg. Ebben az évben annyi változtatást hajtottunk végre, hogy a kukoricánál a cukorrépánál és a szőlőnél is a terven felüli termés felét adjuk prémiumként a múlt évi 30 százalékkal szemben. Prémiumot kapnak a kukoricatermesztők A kukorica megművelésének követelményeit, s a premizálás módját a következőképpen állapítottuk meg. Szövetkezeti gazdáinknak a sorok előzetes megmunkálása után a sorkapálást egyeléssel és fattyazással, a törést száron fosztva kell elvégezniük, s ezenkívül a termést kupacokba, majd kocsira kell rak- niok. E munkáért 14 munkaegységet írunk nekik jóvá, s — mint már említettem — a terven felüli termés 50 százaléka is az övék. A köztesben termesztett bab mennyiségének, illetve értékének felét részben természetben*' részben készpénzbei kapják meg. A kukoricaszár levágásáért kévébe kötözéséért, kupacba ra kásáért a szár harmadrésze i: a szövetkezeti gazdáké. Az, hogj a kukoricaszár harmadrészét — munkaegységen kívül — megkapja a vállaló szövetkezeti gazda, tapasztalataink szerint i szár időben és jó minőségber történő betakarítására ösztönöz A háztáji gazdaságban ugyani! a kukoricaszárnak nem kicsi í jelentősége Hogyan műveltetjük a cukorrépát és a borsót Cukorrépából a sarabolást, 2 sorok egyidejű kitisztítása mellett az egyelést, egyszeri mélykapálást, a kiemelő után a felszedést, majd a fejelést, a kupacba és a kocsira rakást kell elvégezni holdanként 45 munkaegységért. A terven felüli termés ellenértékének fele a szövetkezeti gazdát illeti, választása szerint cukorban, vagy késznénzban Az étkezési borsónál minden leszedett 30 kilogramm termésért egy munkaegységet írunk jóvá. E hüvelyes termesztésénél lényegesen eltérünk a munkaegység-könyv szerinti díjazástól. A mi díjazási formánk alkalmazását az indokolja, hogy szövetkezetünk gazdái bíznak a munkaegység értékében* s előnyösebb a munkaegység* mivel egyre-egyre ebben az évben 5,9 kg szemestakarmányt is osztunk. Máskülönben a teljesítmény normája nem magas. A borsőter- mesztésnél nincs is különösebb problémánk, akkor sem, ha munkaerőt más brigádterületekről is igénybe kell vennünk. Hasonló megoldásokat egyébként más esetekben — még évközben is — alkalmazunk, ha a munkafeltételek változnak és kereseti aránytalanságokat tapasztalunk. A dohány-, paprika- és a szőlőművelés díjazása A dohány termesztésénél a melegágy elkészítésétől kezdve az összes agrotechnikailag szűkséges kért munkát, I dohány átadását is a vállalók végzik.’ Munkájukért I. osztályú termésnél az árbevétel 45, n. osztályúnál a 40, ni. osztályúnál a 35, osztályon aluli termésnél az árbevétel 25 százalékát kapják. A vállaló tagokat az elvégzett munka arányában előleg illeti meg. Ez azonban nem haladhatja meg havonta a 300 forintot A paprika és ■ paradicsom termesztésénél szintén a melegágy elkészítésétől kezdve a betakarításig, illetve a termés átadásáig az összes agrotechnikai- lag szükséges kézi munka a vállalók feladata. Ezért az I. osztályú termés esetén az árbevétel 45, II. osztályú termésnél a 35, III. osztályúnál a 25 százalékát kapják. A vállaló tagokat igénylésükre az elvégzett munka arányában havonta — legfeljebb — 300 forint előleg illeti meg. A termőszőlő munkacsapatban történő megműveléséért (nyitás fogat nélkül, kapálás fogat után kétszer, metszés, kötözés, csonkozással és kétszeri hónaljazás- sál, hatszori permetezés, szüretelés stb.) holdanként 111 munkaegységet írunk jóvá. A terven felüli termés fele a teljesített munkaegységek arányában a munkában részvevő szövetkezeti gazdákat illeti. (Folytatjuk.!
