Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-03 / 129. szám

Szombati krónika Új népmese — tanulsággal rAz ügy vött, hogy három sze­génylegénynek dolga akadt egy­szer messze-messze, más falu­ban. Korán reggel vállalati autóba ültek hát és elindultak. Zötyögtek, zötyögtek, de azért megérkeztek végre délfelé po­rosán, fáradtan, éhesen... Hová is mehettek volna? Senki isme­rősük, barátjuk,... első útjuk tehát a nagyvendéglőbe veze­tett. *J6 egészséget öregapám!” — szólították meg az asztalok kö­zött szemlélődő pincért. Az tisz­tességesen bólintott, ahogy illik, aztán volt, nincs, — eltűnt! Kisvártatva jött a másik. Az­zal is kölcsönösen üdvözölték egymást, de az sem háborgatta a három szegénylegényt. Gon­dolta: i,Hadd pihenjenek ott a széken úgyis fáradtak!” Jött aztán több-több vendég, s kinek: szerencséje volt, enni is kapott. Végül a mi három szegénylegényünk sem maradt éhen, mert türelem rózsát te­rem ... A legények elfogyasz­tották az olcsó menüt és sze- delőzködni kezdtek abban a mi- nntában. Úgyis elég sok időt töltöttek már ott, s jól kipihen­ték magukat. „Köszönjünk eá a vendégsze­rető hajléktól” — szóit egyikük, s kiáltott hozzá: „Fizetni T. Tízszer hangzott el a hivó szó, de hiába. A három szegényle­gény gondolt egy merészet és kifordult a vendéglőből. Azt várták a balgák, majd utánuk szalad valaki. Csalódtak. A csorogtak egy darabig az autó mellett, elszív­tak egy Kossuthot, aztán mégis­csak visszamentek. Megkeres­ték a pincért és elé álltak nagy mérgesen: „Fizetni akarunk!” Szegény pincér, mit tehetett most már egyebet? Ha kell, ha nem, undorral elfogadta tőlük a gyűrött papírpénzeket. De a legények nem hagyták annyiban a dolgot: Mondja bátyám-elvtársam" okvetetlenkedtek — „észre­vette, hogy meglógtunk?” Az ugyan mit válaszolhatott volna? Legyen udvarias és mondja: „Úgyis láttam magu­kon, hogy nem szöknek meg?” Vagy magyarázza meg: „Jő még egy jobb kor, amelyben ku­tyába sem veszik majd a pénzt?” Minek is magyarázza? Így hát csak annyit mondott nemes egyszerűen: „Nem!” A három szegénylegény az­tán azzal a tanulsággal jött ki nagy boldogan a vendéglőből, hogy lám, közeledik már a bol­dog kor, amikor kutyába veszik majd az aprót, meg a bankót, ahogyan a kunszentmiklósi nagyvendéglőben is ■— ahol ez a história megesett. — Ott úgy látszik, leradírozták már az anyagfelhasználási terv mellől a bevételi tervet. Mester Lássüó 1951. június 3, szombat A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAC? -KISKUN MEGYEI LAPJA * Sok fiatal orvos, pedagógus, mezőgazdász vállal állást megyénkben cA mtgtpei pártbizoitiág. ntankalánainak láloq.atáiai a felió (okú oktat áii intézetekben. Megyénkből sok fiatal tanul az ország különböző egyetemein, főiskoláin. Régen keveseknek jutott ki a tanulás lehetősége, de még azoknak is ritkán nyílt módjuk a szülői házhoz közel gyümölcsöztetni tudásukat. Ma már megyénk fejlődő iparának és mezőgazdaságának egyre több, magas képzettségű szak­emberre van szüksége, ugyan­akkor oktatásügyünk és egész­ségügyünk fejlesztésére is gon­dolni kell. Csakhogy most az elhelyezke­dési lehetőség is könnyebb a nagyvárosokban, mint valaha és a fiatalok egy része oda tekint- get — ott szeretné megalapoz­ni jövőjét Legtöbbjük nem is tudja, mennyit fejlődött megyénk, s milyen nagyszerű tervek meg­valósításán fáradozunk, mióta elmentek magasabb szintű ta­nulmányokat folytatni. A megyei pártbizottság kez­deményezésére, a pártbizottság és a megyei tanács képviselői az egyes vállalatok és intézmé­nyek vezetőivel karöltve láto­gatást tettek Budapest, Szeged, Pécs, Debrecen, Keszthely stb. városok felsőfokú oktatási in­tézményeiben, s beszélgettek a megyénkből ott tanuló egyete­mistákkal, főiskolásokkal. Is­mertették velük a megyében történt változásokat, a terveket, s elmondták nekik, hogy ha visszajönnek, milyen szép fel­adatok várnak rájuk. örömmel és érdeklődéssel hallgatták a fiatalok me­gyénk párt-, állami és gaz­dasági szerveinek küldötteit, és sokan közülük lelkesen je­lentették ki, hogy tanulmányaik végeztével Bács-Kiskun megyé­ben akarnak dolgozni. A szege­di egyetemről például 17 me­gyebeli orvostanhallgató közül 12 nyilatkozott úgy, hogy visz- szajön, s itt vállal állást. Ha­sonlóan nyilatkozott a Debre­ceni Tudományegyetem 3, a Szegedi Tudományegyetem 2, a Szegedi Pedagógiai Főiskola 15, a Pécsi Pedagógiai Főiskola 14. a Budapesti Közgazdasági Egye­tem 4, az Építési és Közlekedé­si Műszaki Egyetem 12, az Ál­latorvostudományi Főiskola 4, a Soproni Erdőmémöki Egye­tem 1, a Keszthelyi Mezőgaz­dasági Akadémia 4 idén végző Hallgatója. Többen elmondták a hallga­tók közül, hogy szívesen kötnének tanács­csal, vállalattal vagy terme­lőszövetkezettel társadalmi ösztöndíjra szerződést. Ebben köteleznék magukat ar­ra, hogy legalább öt évig az ösztöndíjat adónál vállalnak ál­lást tanulmányaik befejezése után. Sokan már a gyakorló idejüket is megyénkben szeret­nék letölteni. Mint az adatok is bizonyítják, a főiskolák és egyetemek meg­látogatása igen hasznos volt. A dékáni hivatalok vezetői kérték, hogy máskor is látogassanak el a párt és a tanács képviselői hozzájuk, a jövőben is tartsa­nak szoros kapcsolatot a felső­fokú oktatási intézményekkel. Korszerű tűzoltólaktanya épül Mfianyagfóliával bélelt csatornák a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezetben Megyénkben a mezőgazda­ságban is mind több helyen használják fel a műanyagot. Több zöldségtermelő közös gaz­daságban műanyagfóliával bo­rított hajtatóházakat létesítettek, ahol az idén palántát neveltek, s amelyeket jövőre korai pri­mőrök előállítására használnak íeL Felmérik a jégkárokat Már hírt adtunk arról, hogy május utolsó napjaiban me­gyénk több helyén jégverés volt; Főiként a kiskunhalasi és a kiskőrösi járásokat érintette ez, de jégkárról adtak jelentést a bajai, bácsalmási és a kalo­csai járások is. A legerősebb jégverés május 28-án Imrehegy határában volt. A jég által érintett terület nagyobb része elemi kár esetére biztosítva van, így a kár megtérül. Az Állami Biztosító kárszakértői a felmérést megkezdték».. A kalocsai Iszkra Tsz-ben a költséges és keresett vascsö­veket műanyaggal pótolták az öntözéses kertészetben. A vízve­zető csatornákat műanyagfóliá­val bélelték kJ, így vízveszte­ség nélkül jut el az öntözendő területre, (vi) PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-KlSkun megyed Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér Is szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: H-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér í.'a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bács-Kiskun megyed Nyomda V. Kecskéméi» — Teä.1 15-29. 27-49 Kecskeméten új tűzoltólaktanya épül. Itt lesz a székhelye a Bács-Kiskun megyei Tűzrendészeti Osztályparancsnokságnak, s a városi alosztályparancsnokságnak is. A tűzoltóautókat kor­szerű, gombnyomásra működő, billenő kapukkal ellátott garázs­ban helyezik el. A garázs felett lesz a 40 személyes — fürdővel, zuhanyozóval felszerelt — tűzoltólaktanya és hat szolgálati lakás. A központi fűtéses épületben mindenben a gyorsaságra és a korszerűségre törekszenek az építők. A laktanya-részből riadó esetén például csúzdán csúsznak a tűzoltók a garázsban levő gépkocsik mellé, s pillanatokon belül indulhatnak rendeltetési helyükre. A képünkön látható — épülőfélben levő — tűzoltólaktanyát 1962-ben adja át az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat A garázs még az idén elkészül. Vizsgáznak az úi magyar búzafajták A Duna—Tisza-közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézetben nagyarányú búzanemesítési munkát folytatnak. A cél az, hogy a nagyüzemi termesztésre alkalmas, bőventermő, a gépi aratásra megfelelő, a műtrá­gyaadagolást is jól bíró búza­fajtákat állítsanak elő. Erre nagy szükség van, mert a kor­szerű agrotechnikát kevésbé bíró, gyenge szárú magyar bú­zafajták termesztése nem fize- tődik ki nagyüzemekben. Ki­tűnő sikértartalma miatt azon­ban a keresztezéseknél alap­anyagként felhasználják a ma­gyar búzát, s a világ minden tájáról összegyűjtött, mintegy harminc búzafajtával nemesí­tik. Az új fajta-jelöltek már száz parcellán vizsgáznak az idén termőképességből és szalma­szilárdságból. Több kombiná­ció sikerét bizonyítja, hogy az egyes fajták már sok kiváló tulajdonsággal rendelkeznek. A 72-es és a 155/186-os fajta-je­löltek például alacsony szárúak, állóképes gabonák, s igen bő termést Ígérnek. Ez évben a szelektáláson kí­vül tovább folytatják a neme­sítést is. Jelenleg mintegy tíz­ezer tövön végeznek kereszte­zéseket. Ehhez felhasználják többek között a magyar bánkú­Qlaqij.izabíiű irodalmi esf fríz DCeeikeméten Magyar Tájak címmel 1961. június 4-én, délután 5 órakor Kecskeméten, az SZMT műve­lődési otthonában (Cifrapalota) irodalmi estet rendeznek a Győ­rött, Pécsett, Pilisen, Szegeden, Szolnokon és a Veszprémen élő írók és költők részvételével. A nagyszabású irodalmi esten fel­lép Nagy Sándor Kossuth-díjas író, Dér Endre József Attila- díjas író, Pákolitz István, Thiery Árpád, Kulcsár János, Lődi Fe­renc, Andrássy Lajos, Egerszegi Ferenc, Rakovszky József, Ke­mény Erzsébet, Lukács Miklós. Társadalmi összefogással új üzletház épül Bócsán Sok gondot okozott már a Soltvadkert és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetősé­gének a bócsai helyzet. A meg­levő boltok korszerűtlenek, az új felépítéséhez pedig sem te­lek, sem pénz nem állt eddig a földművesszövetkezet rendelke­zésére. Most egyszerre nyert megol­dást mindkét gond A közel­múltban Fábián Ferenc bócsai lakos felajánlotta az építkezés­hez szükséges portát, a szövet­kezet tagsága pedig jelentős ér­tékű társadalmi munkát vállalt az építkezés érdekében. így jó­részt az összefogás eredménye­ként valósul meg a bócsaiak ré­gi vágya. Itt a habköd-permetező! Újdonságok a Helvéciái Állami Gazdaságban A Helvéciái Állami Gazda­ságban valóságos kis gépgyár van kialakulóban. A gazdaság mérnökei, termelési szakembe­rei együttes munkával különbö- zömezögazdasági — főleg szőlő- művelő — gépek előállításán fá­radoznak. A napokban újabb szőlömn- velő és gyomtalanító gépet pró­báltak ki. Ez az új szerkezetű« a hidas traktor formájára he­lyileg készült konstrukció egy­idejűleg végzi a szőlő perme­tezését és kapálását. A két méter magas gép egy em­ber irányításával működik és óránként négy holdon végzi el a szőlő ápolását. Szóróberende­zése hat soron permetezi egy­szerre a szőlőt, kultivátorai pe­dig három soron művelik meg a talajt. A gép tíz hektoliteres tartályába önműködő szívóbe­rendezéssel töltik a permetlevet. Rövidesen üzembe kerül a hab köd-permetezőgép Is, amely az országban egyedülálló mun­kagép. Nagy teljesítménye mel­lett a jelenleg felhasznált per­medének — ugyanolyan terü­leten — csupán egytizedét szór­ja a növényre. A védekező anyagot ködösíti és így tökéle­tesíti a védekezést. Most kezdtek hozzá az úgy» nevezett talajmaró gép sorozat- gyártásához is, amelyet ugyan­csak helyileg készítettek. Éz a gép kultivátoroz, és egyben ki­válóan alkalmas a zöldtrágya alászántására is. Segített az ÖCSI-hitel A Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlójával kitün­tetett Bajai Gyapjúszövetgyár vezetősége helyesen gazdálko­dott az önköltségcsökkentő hi­tellel. 1960-ban 552 ezer forin­tot kaptak a Beruházási Bank­tól a kikészítő üzemrész bővíté­sére azzal, hogy az összeg első részletét, 389 ezer forintot de­cember 31-ig visszafizetik. A korszerűsített üzemrészben bevezetett, fejlettebb módszerű termelés meghozta a várt ered­ményt, s a hitel esedékes ré­szét határidőre visszafizették. Egyébként a gyár vezetősége igen gyakran kér ÖCSI-hitelt a Beruházási Banktól, amelynek okos felhasználásával gyorsítja, s olcsóbbá teszi a termelést. Izsáki országjárók 'Az Izsáki Állami Gazdaság szakszervezeti bizottsága az ét elején kidolgozott egy progra­mit, amelynek célja megismer­tetni a dolgozókkal hazánk kü- löböző tájait. Az első alkalom­mal ötvenen mentek kétnapos budapesti látogatásra, ahol a városnézés után ellátogattak a Vörös Csillag Traktorgyárba is. Ugyancsak látogatást szervez­tek már 60 szakiskolás részére Iztálinvárosba, 40-en vettek részt egy dunántúli túrán, szom^ baton Egerbe, Miskolcra láto­gatnak, egy későbbi időpontban pedig balatoni és pécsi társas- utazást szerveznek. tit, a korán érő kínait a bőter­mésű olaszt és a legjobb szov­jet búzafajtákat. A nagytáblás termesztésre legalkalmasabb fajtákat a kü­lönböző kombinációkból válo­gatják majd ki. Számítások szerint az ötéves terv végére már új magyar búzafajták ke­rülnek innét a nagyüzemekbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom