Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-27 / 149. szám
/ 1961. június 27, kedd Kis tükör „Üdítjük a gyereket" Ősz hajú nagymama nyúl a kecskeméti autóbuszváróterem büféjénél a pohárka feketekávéért. Mellette három év körüli unokája csokoládéért könyörög, s miután a nagymama kis türelemre inti, a feketekávés poharat választja vágya „céltáblájául. A nagymama nem sokat kéreti magát, s a duplát „testvériesen” megfelezi a kislánnyal . — Néhány pillanattal később ugyanott csinosan öltözött fiatalasszony kanalanként erőszakolja hat év körüli kislányába a „frissítő” feketét... Ügy hallottam, bizonyos esetekben idegnyugtató hatást gyakorol a felnőttekre a cigaretta. Nem kellene ezt is kipróbálni a gyerekeken? — „Üdítőnek” viszont megteszi a pálinka is... Ha már itt tartanak egyesek... Borravaló: 148 forint 7tán£Á-'MACWtt SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - kISKUN. MECVEI LAPJA Hej családtag* családtag•• E gyik szállítmányozási vállalatunk irodájában felcsengett a telefon: — N. N. gépkocsi vezetet keresem. .. — hangzott a vonal túlsó végén. — Tessék, itt vagyok. >— Érdeklődni szeretnék: mennyibe kerül Budapestről Kecskemétre egyetlen bútordarab leszállítása. — Körülbelül kettőszázötven forintba. — Megérne magának őtven forintot, hogy a lakásomra is felhozza? — Elvállalom. — Akkor háromszáz forintot hagyok megbízásból a szomszédban, mert a szállítás napján valószínűleg nem tudok otthon tartózkodni Eddig tartott a beszélgetés, amely egy különös bírósági per tárgya lett. A bútordarabot ugyanis a " megbeszélt időben, a megbeszélt módon elszállították a megrendelő lakására; A gépkocsivezető fel is vette a megbízásból otthagyott háromszáz forintot, viszont az előbbi telefonbeszélgetéstől eltérően csak 152 forintról szóló számlát hagyott ott végső elszámolásul. A szállíttató hazatérve bosszúsan dobta a papírkosárba a számlát, hiszen esze ágában sem volt 148 forint borravalóval »megajándékozni« a vállalat gépkocsivezetőjét... Az ügy már csak ezután bonyolódott igazán. Néhány nap múlva a szállíttatót felszóllí- tofcta a vállalat, hogy szállítási fuvarkülönbözet címén fizessen *nég 29 forintot. Ezzel betelt a pohár; A szállíttató bírósági pert indított a 29 forint ügyében. A tárgyalás során a vállalat gépkocsivezetője »nagylelkűen« felajánlotta, hogy megfizeti a 29 forintos fu- varkülönbözetet, bár egyáltalán nem érzi magát sem bűnösnek, sem hibásnak a történtek miatt. Meggyőződése szerint — amint a bírósági akták igazolják is — »... a vállalat 300 gépkocsivezetője közül 298 hasonló esetben ugyanígy cselekedett volna. ..” Clgoodoffcoztatő történet. ™ Mert ha a vállalat 298 gépkocsivezetője valóban hasonló módon cselekedne — amit különben nem tudunk elképzelni —% akkor kierőszakolt borravaló címén különösebb munka nélkül jelentős összegeket vágnának zsebre a lakosság rovására. Mondjuk: nem bisszük, hogy mind a 298 gépkocsivezető így cselekedett volna. De bíróság előtt állott tárét* véleménye arra világít rá, bogy a borravaló-rendszer« isfcápolása erkölcstelen magatartás kialakulására, sőt a szokásjog alapján »törvényesítés- ' n« vezethet. Eszik Sándorné Gyűléseken, értekezleteken és a napi sajtóban sok szó esik arról: a nagy munkák idejében vonják be a közös földterületek megművelésébe a termelőszövetkezetek tagságának családtagjait is. Nézzük most néhány példa nyomán, mennyire megérné, ha a családtagok bekapcsolódná» nak a tsz közös területének megművelésébe. Említsük elsőként az aratást. Gyorsan másfél-két bét alatt keli elvégezni ezt a munkát. Ha azonban elhúzódik, könnyen 10—12 százalékos szemveszteség-kár érheti a szövetkezetei. A jelenlegi jó termést és árakat figyelembe véve a munka elhúzódása 100 holdanként 30—32 ezer forintos kiesést is okozhat, ami bizony érzékenyen érintené a tsz-t a zárszámadásnál. Nem kell azonban a zárszámadásig várni. A családtagok hamarabb is megtalálhatják számításukat. A bácsalmási tsz-efc például munkaerő-hiány miatt nem tudják állandósítani jó jövedelmüket a zöldségtermesztésből. A madarasi Rákóczi Tsz 30 mázsa szerződött kelkáposzta helyett 104, a mélykúti Kossuth Tsz 9 mázsa helyett 36, a bácsalmási Űj Élet Tsz 90 helyett 102 mázsa kelkáposztát adott át a felvásárlónak, míg néhány termelőszövetkezetet nagy anyagi veszteség érte, mert a termény szedetlen maradt. A közmondás szerint ki korán kel, aranyat lei. A madarasi Rákóczi Tsz korán palán- tázott, ezért elsőnek kezdte a szállítást és 193 forintot kapott mázsánként a kelkáposztáért. A bácsalmási Lenin Tsz káposztája későn vált alkalmassá a szállításra, s már csak 133 forint mázsánkénti árat kapott. ‘ Négyszáznyolcvan mázsa zöldborsóra kötöttek szerződést a bácsalmási járási tsz- ek. Ha idejében kezdik a szedést, 8 forintot kaphattak volna érte kilónként. De későn fogtak hozzá és átlagban már csak 2 forintért tudták átadni. Ilyenkor kellenének igazán a családtagok. A bácsalmási járás tsz-eit csupán a zöldborsó szedésének elhanyagolása több mint 300 ezer forinttal rövidítette meg. Ezek a termények már az előleg osztásánál sok pénzt jelentenének, ha idejében szedik. És ha a családtagok nemcsak a háztáji gazdasággal foglalkoznának, ez a pénz be is folyna a tsz kasszájába. Sőt az is biztos, hogy több pénzt keresne az a családtag, aki fészt vállalna ebből a munkából, mint amelyik elmegy egy városi üzembe dolgozni. Nagy Ottó Dobosgémek költenek az orgoványi réten A dobosgém, vagy közismert nevén „bölömbika”, ritkuló madárfaj hazánkban. A nagy mocsarak lecsapoilásá- vál számuk igen megfogyatkozott. Népies nevét onnan kapta, hogy hangja távoli bikabőgéshez hasonlít. — A nagykiterjedésű nádasok rejtett életű lakója vízirovarokkal táplálkozik, tyúknagyságú, hosszúnyakú gázlómadár. A hangok után ítélve, az orgoványi nádasokban háromnégy pár költ ebben az évben, de fészküket ez ideig nem sikerült megtalálni. (v. i.) Monográfia készül a pödröttszarvú rackairól A Városföldi Állami Gazdaság egyik üzemegységében, Bugac pusztán tenyésztik a már kiveszőben levő, pödrött szarvú rackajuhot. A nyájat már csak fajfenntartás végett tartják, s a kiselejtezett állatok bundájából subát készítenek a juhászoknak; Ezt a juhfajtát még az ős-» magyarok hozták háziállatként a Kárpát-medencébe Ázsia pusztáiról. A magyar szürke szarvas-/ marhával együtt hazánk legrégibb háziállata. A védett állatoM egy része most múzeumba vo-j nul. A Természettudományi Mú-| zeum kutatói megírják a ma-4 gyár racka monográfiáját, mive# világviszonylatban egyedülállói szarvalakulása van. Míg a több* juhfajták általában csigaszarvú-i ak, a rackabirkának egyenes^ pödrött a szarva. A monográfiához szükséges adatokat a hely-« színen gyűjtik össze a kutatók! Eddig már kétszáz állatról vettek fel pontos méreteket, készítettek fényképfelvételeket. — Ai múzeum állattára részére pedig négy csontvázat, számos koponyát és bőrt szállítottak el a gazdaságból. ( Ai „ajtó mögé” tessékelték Többször elgondolkoztam már, hogy vendégszeretetéről világhíres népünk nyelvében miképpen születhetett meg a hívatlan vendégre alkalmazott, lesújtó szólás-mondás. Mindig úgy érez tem, hogy a szavak és a tettek e tekintetben ellentmondásban varrnak egymással. Mert példá-. ul a mi családunkban is többször emlegették e szólás-mondást, gyakorlatban mégis azt tapasztaltam, bárki is legyen a nem várt vendég, érkezése többnyire örömöt hozott a házba. Az ilyesmi természetesen kisebb csalódást okoz az embernek, mint az eset, illetve a szólás-mondás fordítottja. Az tudniillik, hogy szíves szavakkal várnak, invitálnak valakit — úgy általánosságban — s közben, ha eljön, udvariatlanul az „ajtó mögé” tessékelik. Ilyen csalódást érezhetett a kiskunfélegyházi járási népfront-bizottság titkára; Sokszor felrótták már neki, hogy nincsen megfelelő kapcsolata a többi szervekkel, s ezért több mint két hőnapja személyes, névreszóló levéllel kereste fel több városi, járási tömegszervezet, vezető testület, intézmény, tanácsi állandó bizottság ötvenhárom vezetőjét az alábbi kéréssel: ».. .Járási népfront-bizottságunk tovább kívánja javítani együttműködését valamennyi tömegszervezettel, a j órásunkban lévő intézménnyel, bizottsággal. . t Ezért kérjük: közöljék velünk, hogyan, s mivel tudnánk segíteni > munkájukat, milyen közös akciókat szervezhetnénk .. .* Ilyenképpen szól a levél. A bizottság titkára ezenkívül még azt is megírta, hogy a javaslatokat szeretnék második félévi munkatervükben összegyűjteni megvalósításuk tervszerűsége érdekében. Ezért kéri, hogy a címzettek válaszukat személyesen vagy írásban május 15-ig juttassák el a népfront-bizottságnak; Nemhogy május 15-ig, de máig sem érkezett egyetlen egy válasz sem az ötvenhárom levélle. Pedig korábban és egyenként valamennyi címzett fennen hangoztatta az együttműködés szükségességét és jelentőségét. .. Miért Íját e furcsa és sokféle módon magyarázható, közöny? Miért utasítják „ajtó mögé” azt, akit éppen ők kértek fel segítségadásra annak idején? éné — 4500 strandoló! fogadott vasárnap a kecskeméti széktói fürdő Vasárnap délelőtt 10 órától este 19 óráig közel 4500 fürdőző váltóit jegyet a kecskeméti széktói strandon. A hőség elől menekülő látogatók ellátásáról a vendéglátó vállalat az első nagy forgalmú napon kielégítően gondoskodott. öt hektoliter sört, nagy mennyiségű bambit, málnát és 600 lángost fogyasztottak el ezen a napon a fürdő vendégei. Mint értesültünk, az idén már több úszóövet bérei Mtnek a strandolok, mint tavaly. Vasárnap 28—30 úszóövet kölcsönöztek a látogatók. KÉT KÉP A MEGYÉBŐL A hercegszántói Üj Élet Termelőszövetkezet egy régi tanyai helyiségeit előnevelővé alakította át és abba ezer kacsát vásárolt. A pecsenyekacsa-nevelés jól bevált. A közelmúltban adtak el közel húsz mázsát, amelynek átlagsúlya két kiló volt Kiss Istvánné, Kapitány Erzsébet és Grézló Mária munkáját dicséri a szép telep, akik munkaegységeiken felül egy forint prémiumot kaptak. Az első siker arra késztette a vezetőséget, hogy újabb 3500 kacsát szerezzen be. Képünkön a nyolchetes rely« hes kacsák fürdés után etetésre várnak. (Tudósítónktól.) Megnyílt a Kiskunhalasi Földművesszövetkezet korszerűen berendezett tejcsárdája. A közel százezer forintos költséggel létesült tejcsárda megnyitásával a halasiak régi kívánsága teljesült. Képünkön Seres Mihályné boltvezető látható munka közben. (Foto: Fényszöv., Kisíkunhalas.) >********»***^**»***A»*»**»********>*»,,*‘,**A*AA<>^rlv»vivlv>v>nAA/WiAf IRODALMI VIGASZ PETŐFI NÍPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyed Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadjál a Petőfi Népe Lapkladő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér L »ám Szerkesztőségi telefonközpont! 20-1». 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-3S Kiadóhivatal: Keoafcemét. Szabadság tér t/a. Telefoni 17-09 Terjeszti a Magyar Posta« • Előfizethető! a hdyl postahivataloknál és kézbesltőknéL Előfizetési díj 1 hónapra 13 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, «lati 15-29, 27-40