Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-27 / 149. szám

/ 1961. június 27, kedd Kis tükör „Üdítjük a gyereket" Ősz hajú nagymama nyúl a kecskeméti autóbuszváróte­rem büféjénél a pohárka fe­ketekávéért. Mellette három év körüli unokája csokoládé­ért könyörög, s miután a nagymama kis türelemre in­ti, a feketekávés poharat vá­lasztja vágya „céltáblájául. A nagymama nem sokat ké­reti magát, s a duplát „test­vériesen” megfelezi a kis­lánnyal . — Néhány pillanat­tal később ugyanott csinosan öltözött fiatalasszony kana­lanként erőszakolja hat év körüli kislányába a „frissítő” feketét... Ügy hallottam, bizonyos esetekben idegnyugtató ha­tást gyakorol a felnőttekre a cigaretta. Nem kellene ezt is kipróbálni a gyerekeken? — „Üdítőnek” viszont megteszi a pálinka is... Ha már itt tartanak egyesek... Borravaló: 148 forint 7tán£­Á-'MACWtt SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - kISKUN. MECVEI LAPJA Hej családtag* családtag•• E gyik szállítmányozási vál­lalatunk irodájában fel­csengett a telefon: — N. N. gépkocsi vezetet ke­resem. .. — hangzott a vonal túlsó végén. — Tessék, itt vagyok. >— Érdeklődni szeretnék: mennyibe kerül Budapestről Kecskemétre egyetlen bútorda­rab leszállítása. — Körülbelül kettőszázötven forintba. — Megérne magának őtven forintot, hogy a lakásomra is felhozza? — Elvállalom. — Akkor háromszáz forintot hagyok megbízásból a szom­szédban, mert a szállítás nap­ján valószínűleg nem tudok ott­hon tartózkodni Eddig tartott a beszélgetés, amely egy különös bírósági per tárgya lett. A bútordarabot ugyanis a " megbeszélt időben, a megbeszélt módon elszállították a megrendelő lakására; A gép­kocsivezető fel is vette a meg­bízásból otthagyott háromszáz forintot, viszont az előbbi tele­fonbeszélgetéstől eltérően csak 152 forintról szóló számlát ha­gyott ott végső elszámolásul. A szállíttató hazatérve bosszúsan dobta a papírkosárba a szám­lát, hiszen esze ágában sem volt 148 forint borravalóval »megajándékozni« a vállalat gépkocsivezetőjét... Az ügy már csak ezután bo­nyolódott igazán. Néhány nap múlva a szállíttatót felszóllí- tofcta a vállalat, hogy szállítási fuvarkülönbözet címén fizessen *nég 29 forintot. Ezzel betelt a pohár; A szál­líttató bírósági pert indított a 29 forint ügyében. A tárgyalás során a vállalat gépkocsiveze­tője »nagylelkűen« felajánlotta, hogy megfizeti a 29 forintos fu- varkülönbözetet, bár egyáltalán nem érzi magát sem bűnösnek, sem hibásnak a történtek miatt. Meggyőződése szerint — amint a bírósági akták igazolják is — »... a vállalat 300 gépkocsive­zetője közül 298 hasonló eset­ben ugyanígy cselekedett vol­na. ..” Clgoodoffcoztatő történet. ™ Mert ha a vállalat 298 gépkocsivezetője valóban ha­sonló módon cselekedne — amit különben nem tudunk el­képzelni —% akkor kierőszakolt borravaló címén különösebb munka nélkül jelentős összege­ket vágnának zsebre a lakos­ság rovására. Mondjuk: nem bisszük, hogy mind a 298 gép­kocsivezető így cselekedett vol­na. De bíróság előtt állott tár­ét* véleménye arra világít rá, bogy a borravaló-rendszer« is­fcápolása erkölcstelen magatar­tás kialakulására, sőt a szo­kásjog alapján »törvényesítés- ' n« vezethet. Eszik Sándorné Gyűléseken, értekezleteken és a napi sajtóban sok szó esik arról: a nagy munkák idejében vonják be a közös földterületek megművelésébe a termelőszövetkezetek tagsá­gának családtagjait is. Néz­zük most néhány példa nyo­mán, mennyire megérné, ha a családtagok bekapcsolódná» nak a tsz közös területének megművelésébe. Említsük elsőként az ara­tást. Gyorsan másfél-két bét alatt keli elvégezni ezt a mun­kát. Ha azonban elhúzódik, könnyen 10—12 százalékos szemveszteség-kár érheti a szövetkezetei. A jelenlegi jó termést és árakat figyelembe véve a munka elhúzódása 100 holdanként 30—32 ezer forin­tos kiesést is okozhat, ami bizony érzékenyen érintené a tsz-t a zárszámadásnál. Nem kell azonban a zár­számadásig várni. A családta­gok hamarabb is megtalálhat­ják számításukat. A bácsal­mási tsz-efc például munka­erő-hiány miatt nem tudják állandósítani jó jövedelmü­ket a zöldségtermesztésből. A madarasi Rákóczi Tsz 30 má­zsa szerződött kelkáposzta he­lyett 104, a mélykúti Kossuth Tsz 9 mázsa helyett 36, a bácsalmási Űj Élet Tsz 90 he­lyett 102 mázsa kelkáposztát adott át a felvásárlónak, míg néhány termelőszövetkezetet nagy anyagi veszteség érte, mert a termény szedetlen ma­radt. A közmondás szerint ki ko­rán kel, aranyat lei. A mada­rasi Rákóczi Tsz korán palán- tázott, ezért elsőnek kezdte a szállítást és 193 forintot ka­pott mázsánként a kelkáposz­táért. A bácsalmási Lenin Tsz káposztája későn vált alkal­massá a szállításra, s már csak 133 forint mázsánkénti árat kapott. ‘ Négyszáznyolcvan mázsa zöldborsóra kötöttek szerző­dést a bácsalmási járási tsz- ek. Ha idejében kezdik a sze­dést, 8 forintot kaphattak vol­na érte kilónként. De későn fogtak hozzá és átlagban már csak 2 forintért tudták átad­ni. Ilyenkor kellenének iga­zán a családtagok. A bácsal­mási járás tsz-eit csupán a zöldborsó szedésének elhanya­golása több mint 300 ezer fo­rinttal rövidítette meg. Ezek a termények már az előleg osztásánál sok pénzt je­lentenének, ha idejében sze­dik. És ha a családtagok nem­csak a háztáji gazdasággal foglalkoznának, ez a pénz be is folyna a tsz kasszájába. Sőt az is biztos, hogy több pénzt keresne az a családtag, aki fészt vállalna ebből a munkából, mint amelyik el­megy egy városi üzembe dol­gozni. Nagy Ottó Dobosgémek költenek az orgoványi réten A dobosgém, vagy közis­mert nevén „bölömbika”, rit­kuló madárfaj hazánkban. A nagy mocsarak lecsapoilásá- vál számuk igen megfogyat­kozott. Népies nevét onnan kapta, hogy hangja távoli bikabőgéshez hasonlít. — A nagykiterjedésű nádasok rej­tett életű lakója vízirovarok­kal táplálkozik, tyúknagysá­gú, hosszúnyakú gázlómadár. A hangok után ítélve, az or­goványi nádasokban három­négy pár költ ebben az év­ben, de fészküket ez ideig nem sikerült megtalálni. (v. i.) Monográfia készül a pödröttszarvú rackairól A Városföldi Állami Gazda­ság egyik üzemegységében, Bu­gac pusztán tenyésztik a már kiveszőben levő, pödrött szarvú rackajuhot. A nyájat már csak fajfenntartás végett tartják, s a kiselejtezett állatok bundájából subát készítenek a juhászoknak; Ezt a juhfajtát még az ős-» magyarok hozták háziállatként a Kárpát-medencébe Ázsia pusz­táiról. A magyar szürke szarvas-/ marhával együtt hazánk legré­gibb háziállata. A védett állatoM egy része most múzeumba vo-j nul. A Természettudományi Mú-| zeum kutatói megírják a ma-4 gyár racka monográfiáját, mive# világviszonylatban egyedülállói szarvalakulása van. Míg a több* juhfajták általában csigaszarvú-i ak, a rackabirkának egyenes^ pödrött a szarva. A monográfiá­hoz szükséges adatokat a hely-« színen gyűjtik össze a kutatók! Eddig már kétszáz állatról vet­tek fel pontos méreteket, készí­tettek fényképfelvételeket. — Ai múzeum állattára részére pedig négy csontvázat, számos kopo­nyát és bőrt szállítottak el a gazdaságból. ( Ai „ajtó mögé” tessékelték Többször elgondolkoztam már, hogy vendégszeretetéről világ­híres népünk nyelvében mikép­pen születhetett meg a hívatlan vendégre alkalmazott, lesújtó szólás-mondás. Mindig úgy érez tem, hogy a szavak és a tettek e tekintetben ellentmondásban varrnak egymással. Mert példá-. ul a mi családunkban is több­ször emlegették e szólás-mon­dást, gyakorlatban mégis azt ta­pasztaltam, bárki is legyen a nem várt vendég, érkezése több­nyire örömöt hozott a házba. Az ilyesmi természetesen ki­sebb csalódást okoz az ember­nek, mint az eset, illetve a szó­lás-mondás fordítottja. Az tud­niillik, hogy szíves szavakkal várnak, invitálnak valakit — úgy általánosságban — s köz­ben, ha eljön, udvariatlanul az „ajtó mögé” tessékelik. Ilyen csalódást érezhetett a kiskun­félegyházi járási népfront-bi­zottság titkára; Sokszor felrótták már neki, hogy nincsen megfelelő kapcso­lata a többi szervekkel, s ezért több mint két hőnapja szemé­lyes, névreszóló levéllel kereste fel több városi, járási tömeg­szervezet, vezető testület, intéz­mény, tanácsi állandó bizott­ság ötvenhárom vezetőjét az alábbi kéréssel: ».. .Járási népfront-bizottsá­gunk tovább kívánja javítani együttműködését valamennyi tömegszervezettel, a j órásunk­ban lévő intézménnyel, bizott­sággal. . t Ezért kérjük: közöl­jék velünk, hogyan, s mivel tudnánk segíteni > munkájukat, milyen közös akciókat szervez­hetnénk .. .* Ilyenképpen szól a levél. A bizottság titkára ezenkívül még azt is megírta, hogy a javasla­tokat szeretnék második félévi munkatervükben összegyűjteni megvalósításuk tervszerűsége érdekében. Ezért kéri, hogy a címzettek válaszukat személye­sen vagy írásban május 15-ig juttassák el a népfront-bizott­ságnak; Nemhogy május 15-ig, de má­ig sem érkezett egyetlen egy válasz sem az ötvenhárom le­vélle. Pedig korábban és egyen­ként valamennyi címzett fen­nen hangoztatta az együttműkö­dés szükségességét és jelentősé­gét. .. Miért Íját e furcsa és sokféle módon magyarázható, közöny? Miért utasítják „ajtó mögé” azt, akit éppen ők kértek fel segít­ségadásra annak idején? éné — 4500 strandoló! fogadott vasárnap a kecskeméti széktói fürdő Vasárnap délelőtt 10 órától este 19 óráig közel 4500 fürdőző váltóit jegyet a kecskeméti szék­tói strandon. A hőség elől me­nekülő látogatók ellátásáról a vendéglátó vállalat az első nagy forgalmú napon kielégítően gon­doskodott. öt hektoliter sört, nagy mennyiségű bambit, mál­nát és 600 lángost fogyasztottak el ezen a napon a fürdő vendé­gei. Mint értesültünk, az idén már több úszóövet bérei Mtnek a strandolok, mint tavaly. Vasár­nap 28—30 úszóövet kölcsönöz­tek a látogatók. KÉT KÉP A MEGYÉBŐL A hercegszántói Üj Élet Termelőszövetkezet egy régi tanyai helyiségeit előnevelővé alakította át és abba ezer kacsát vásá­rolt. A pecsenyekacsa-nevelés jól bevált. A közelmúltban adtak el közel húsz mázsát, amelynek átlagsúlya két kiló volt Kiss Istvánné, Kapitány Erzsébet és Grézló Mária munkáját dicséri a szép telep, akik munkaegységeiken felül egy forint prémiu­mot kaptak. Az első siker arra késztette a vezetőséget, hogy újabb 3500 kacsát szerezzen be. Képünkön a nyolchetes rely« hes kacsák fürdés után etetésre várnak. (Tudósítónktól.) Megnyílt a Kiskunhalasi Földművesszövetkezet korszerűen berendezett tejcsárdája. A közel százezer forintos költséggel létesült tejcsárda megnyitásával a halasiak régi kívánsága tel­jesült. Képünkön Seres Mihályné boltvezető látható munka közben. (Foto: Fényszöv., Kisíkunhalas.) >********»***^**»***A»*»**»********>*»,,*‘,**A*AA<>^rlv»vivlv>v>nAA/WiAf IRODALMI VIGASZ PETŐFI NÍPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyed Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadjál a Petőfi Népe Lapkladő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér L »ám Szerkesztőségi telefonközpont! 20-1». 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-3S Kiadóhivatal: Keoafcemét. Szabadság tér t/a. Telefoni 17-09 Terjeszti a Magyar Posta« • Előfizethető! a hdyl postahivataloknál és kézbesltőknéL Előfizetési díj 1 hónapra 13 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, «lati 15-29, 27-40

Next

/
Oldalképek
Tartalom