Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-24 / 147. szám
Í96Í. június 84, szombat A falvakban is megalakulnak a szakmaközi bizottságok Interjú Szabó Lajossal, az SZMT vezető titkárával A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége áprilisi ülésén úgy határozott, hogy megyénk községeiben létrehozza a szakszervezetek szakmaközi bizottságait; Felkerestük Szabó Lajos élvtársat, az SZMT vezető titkárát és megkértük, tájékoztasson bennünket a szakmaközi bizottságok megalakítáKÉRDÉS: Milyen céllal alakítják meg a szakmaközi bizottságokat? VÁLASZ: Megyénk községiéiben nem elég tevékeny a szak- szervezetek belső élete. Ugyanakkor sok olyan szakszervezeti tag lakik falvainkban, akiknek nincs alapszervezete a községben. Azokra gondolok, akik másutt dolgoznak és a munkaidő végén rohannak a vonathoz, hogy idejében hazaérhessenek, ezért jóformán sohasem vesznek részt taggyűlésen és egyéb szakszervezeti rendezvényen. A szakmaközi bizottságok feladata lesz: fellendíteni falvainkban a szak- szervezeti alapszervezetek munkáját, gondoskodni valamennyi, községben élő szakszervezeti tag politikai és kulturális neveléséről. KÉRDÉS: Mikorra alakítják meg a bizottságokat? VÁLASZ: Az országban még csak Csongrád és Komárom megyében hozták létre a szakmaközi bizottságokat, s ily módon nem áll rendelkezésünkre elegendő szervezési tapasztalat. Ettől függetlenül is helytelen lenne mindenütt megindítani a szervezést, mert ezzel elapróznánk erőnket és nem tudnánk megfelelő segítséget adni a bizottságoknak. Ezért úgy döntöttünk, hogy a szervezést három . időszakra bontjuk. Szeptember 1-4® október 31-ig a megye húsz legnagyobb községében, de. cember 1-től február 28-ig további 49, április 1-4Ő1 május 15-ig pedig 12, összesen 81 községben alkítjuk meg a szakmaközi bizottságot. KÉRDÉS: Hogyan működnek majd a bizottságok? VÁLASZ: A községben működő valamennyi szakszervezeti alpszervezet képviselve lesz egy- egy ilyen bizottságban. Ezek időnként összevont taggyűléseket rendeznek; A szakszervezeti tagság kétévenként választja újjá a szakmaközi bizottságot, amely önálló jogi személyként működik; Saját bélyegzőt használ, s önálló költségvetéssel gazdálkodik, amelyhez az anyagi fedezetet a Szakszervezetek Megyei Tanácsa biztosítja. A községi szakmaközi bizottság együttműködik az üzemek igazgatóival és szakszervezeti bizottságaival, s tőlük is kap anyagi támogatást a községben lakó üzemi dolgozók arányában. KÉRDÉS: Mi lesz közvetlen feladatuk? VÁLASZ: A falvakban lakó üzemi munkások régi óhaja teljesül a szakmaközi bizottságok létrejöttével, megvalósul ugyanis az* üzemen kívüli érdekvédelem. A községben működő kis- létszámú szakszervezeti alap- szervezetek sem képesek önállóan megfelelő politikai, kulturális és sporttevékenységet kifejteni. A szakmaközi bizottságok rendszeresen rendeznek majd ismeretterjesztő előadásokat. Tájékoztatják a szakszervezeti tagokat az időszerű kül- és belpolitikai eseményekről, párt- és kormányhatározatokról. Létrehozzák az egységes szak- szervezeti könyvtárat, irodalmi <7lanh8zben Pinceablak vagy hangárkapu? Az ÉM Kecskeméti Épületlakatosiparí Vállalatnál azt akarták megvizsgálni a népi ellenőrök, hogy mennyire használja ki a vállalat termelési kapacitását. Vizsgálatuk — előre megmondhatjuk — önhibájukon kívül fulladt kudarcba. Az Építésügyi Minisztérium illetékes főigazgatósága ugyanis nem tudja meghatározni pontosan mely árucikkcsoportból. hány forint értékűt kell gyártani. így például a vállalat cikkenkénti termelési tervében szereplő nyílászáró szerkezetek legfeljebb „ajtó”, „ablak” csoportokra vannak bontva, ezen belül azonban nincs meghatározva, hogy a gyártandó cikk pinceablak vagy hangárkapu, s azokon belül is milyen méretű legyen. A felügyeleti szerv tehát a termelési tervfeladatban csak irányszámként rögzíti egy-egy cikkcsoport termelési volumenét. A tényleges gyártásra kerülő cikkféleségek specifikálását csak a megrendelő, s a gyártó vállalat végzi el a kivitelező építőipari vállalat igényeinek megfelelően!! Ezért aztán az épületlakatosipar nemhegy nagyobb távlatokra nem tudja meghatározni pontosan tervfeladatait, de képtelen megismerni következő negyedévi pontos tervét is. Ebből származik aztán az, hogy a gyártmányok sűrű változása miatt más és más gépre lévén szükség, időszakonként más és más gépeknél jelentkezik szűk, vagy bő kereszt- metszet. Így fordul elő, hogy míg egy adott gépcsoportnál, adott időszakban a kapacitás kihasználása nulia, a következő időszakban a gyártmányösszetétel változása folytán ugyanazt a gépcsoportot a termelési feladat elvégzése érdekében bárom műszakban is kénytelenek üzemeltetni! Ezért nem tudott hát a népi ellenőrzés megfelelő következtetést levonni a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat kapacitáskihasználására... Egy fontos következtetés azonban igy is kézenfekvő: a „nyílászáró szerkezet” kifejezés, sőt még az „ablak” és „ajtó” szó sem lehet elég pontos meghatározás azok gyártóüzemei számára... Ezért tartanánk helyesnek, hogy a tervező vállalatok alkalmaznák azokat a típuselőirásokat, amelyekkel már rendelkeznek is, s amelyeknek birtokában nem az építőipari vállalat és az épületlakatosipar közti tárgyalás döntené el a gyártandó épületlakatosipari árucikk milyenségét, hanem a típustervek ismeretében már maga az épületlakatosipar felettes szervei tudnák pontosan meghatározni annak tervfeladatait... (.Százezreket, milliókat megtakaríthatnánk így, s akkor a „nyílászáró szerkezet” kifejezés nem válna a gazdasági élet hézagát elfedő mondattani szerkezetté!! (— ng —) esteket, táncmulatságokat rendeznek. Megszervezik a közös művészeti csoportokat, részt vesznek az egységes falusi sportélet kialakításában. Képviselik a szervezett dolgozókat a pártszervezeteknél, tanácsnál és egyéb tomegszer- vezetaknél. Ügyes-bajos ügyeikben eljárnak a hivataloknál és üzemi szerveknél; Kapcsolatot tartanak a tsz-ben dolgozó szak- szervezeti tagokkal, segítenek nekik a tsz-ek megszilárdításában; A községben élő nyugdíjasok részére külön csoportot alakítanak, segítik az iskolai, szülői munkaközösségek tevékenységét, a községfejlesztési létesítmények megvalósításához társadalmi munkát szerveznek a szakszervezeti tagság körében, ellenőrzik az egészségügyi, kereskedelmi stb. szervek tevékenységét. Sorolhatnék még néhány tennivalót, de már az eddig elmondottak is bizonyítják, mennyire fontos szerv lesz a falu életében a szakmaközi bizottság — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Szabó elvtárs. Nagy Ottó Tudálékos beteg Cs. Antalné lakiteleki asz- szony azt követelte az egyik főorvostól, hogy utalja őt fürdőkórházba. A vizsgálat azonban semmiféle olyan betegséget nem állapított meg, amelynek alapján kérése teljesíthető lett volna. Amikor ezt közölték Cs-nével, az a többi beteg előtt szidni kezdte a főorvost. Ügye az orvosetikai bizottság elé került. Ott megállapították, hogy valóban nem szorul fürdőkórházi kezelésre. Tavaly kétszáz beteget utaltak be ilyen gyógyintézetbe.. — úgyhogy Cs- nére nem „pikkelt” a főorvos. Végül is Cs-né elismerte, hogy meggondolatlan kijelentésre ragadta magát. Nem lett volna okosabb előbb gondolkoznia, s csak aztán szólnia...? (—yo —) Társadalmi összefogásból — üzemi konyha A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat dolgozóinak régirégi kívánsága teljesült: elkészült az üzent konyhája. Június ötödikétől 740 személy részére főznek itt ízletes ebédet. A korszerűen felszerelt konyha épületét teljes egészében társadalmi munkával készítették a vállalat dolgozói. A társadalmi munkában legszorgalmasabb Faragó Rózsát, aki több mint 100 órát dolgozott az építkezésnél, 7 napos csehszlovákiai üdüléssel jutalmazták. Képünkön: ebédet tálalnak az új konyhában. A zöldség- és főzelékfélék szerepe táplálkozásunkban Sok sző esik napjainkban a helyes táplálkozásról, mégsem mondhatjuk még el, hogy étrendünket mindig jól állítjuk össze. Azt tudjuk, hogy szerve- zetünknek szüksége van fehérjére, zsírra és szénhidrátra, ebben nem is szűkölködünk. Egyre többet beszélünk a vitaminokról is, de ez sok esetben már csak elv marad, étlapunkat nem tarkítják vitamindús ételek. Elsősorban a falusi lakosság zöldség- és főzelékfogyasztása marad a kívánt szint alatt. Adatgyűjtéseink minden esetben kimutatják azokat a kórtüneteket, amelyek részben a túlzott kenyér, liszt és zsírfogyasztásból, másrészt a vitamindús zöldség- és főzelékfélék táplálkozásból való kirekesztéséből fakadnak. Ennek több oka van. Évszázadokon át — gabonatermő ország lévén — főbb táplálékunkat a lisztből készült ételek alkották. Ugyanakkor éppen a falusi lakosság idegenkedik a zöldség- és főzelékfélék fogyasztásától, ami ' abból fakad, hogy korábban a kertészkedés főleg a városok körül alakult ki. A távolabbi falvak ház körüli kiskertjeiben pedig inkább Bakháfak helyett emulzió védi a gyökereztetek szőlővesszőt a kiszáradástól A szőlőszaporítás évszázados módszerében vezetett be jelentős változást három magyar feltaláló. Bartha Zoltán és Juhász- né Kovács Margit, a Gumiipari Kutató Intézet munkatársai dr. Eifert Józseffel, a Balatonbog- lári Állami Gazdaság szőlészeti szakemberével új eljárást dolgozott! ki a gyökereztetett szőlővessző megóvására a kiszáradástól. Eddig bakháttal takarták a gyökereztetésre elültetett szőlővesszőket. Ez azonban egyrészt költséges volt, másrészt a földtakarás nem óvta meg tökéletesen a vesszők nedvességét. A feltalálók két évig kísérleteztek, amíg olyan oldatot sikerült előállítaniok, amelybe ültetés előtt b^lemártják a vesszőket. A vesszőn vékony bevonat képződik, amely megakadályozza a párolgást, ugyanakkor átengedi a gyenge gyökereket. Ezzel az eljárással, tekintve, hogy nincs szükség bakhátakra, egy holdnál 3723 forintot takarítanak meg és még sokkal nagyobb az a haszon, amely a vesszők megmaradásának kedvezőbb aránya miatt jelentkezik. Szombati krónika Áldott csend honolt az elmúlt héten munkaidő alatt a Széchenyi tér máskor oly lármás tájain. Nem harsogott a hangszóró dobhártyarepesztő kakofóniája; béke volt, munkás hétköznapok, csend, áldás, zavartalan termelés, üdvözütájékozatlan ismerősöm meglepetten érdeklődött: — Mi az, nincs bélyegkiállítás, könyvhét, háztartási gépbemutató, tárlat, totó-lottó propaganda, vagy valami - efféle? — Dehogy nincs. HangszerMállítás van. • Kovács rálép Kiss lábára az autóbu- szón. — Bocsánat, Maga marha! «— Maga pünkösdi rózsa. — Hogy? 'e* Mondom: Mi, ga pünkösdi rózsa. s-1 Hogy-hogy? *-> Hát úgy, hogyha egy ökör mondhatja az embernek, hogy marha, akkor az ember is mondhatja az ökörnek hogy pünkösdi rózsa. Mester László csak az ételek fűszerezésére használatos zöldségféléket termelték. Jobb a helyzet városainkban, de itt sincs minden rendben. Az üzemi konyhákon és a vendéglátóipari vállalat éttermeiben az egyes főzelékfélék elkészítését túl munkaigényesnek tartják, ezért szívesebben főznek hús- és tésztaféléket. Nem dicsekedhetünk azzal sem, hogy a háziasszonyok minden lehetőséget megragadnának a vitamindús ételek főzésére; Mezőgazdaságunk nagyüzemi gazdálkodására való áttérésének máris jelentkező, s igen értékes eredménye a zöldség- és főzelékfélék termesztésének fellendülése. Orvosi szempontból is reméljük, hogy nemcsak a külföldi piacok jelentkeznek a termények iránti igényeikkel, (ugyanis a legtöbb országban több zöldség- és főzelékfélét fogyasztanak, mint nálunk) hanem a belföldi fogyasztás is növekszik majd. Szervezetünk nem nélkülözheti a növényekben levő tápanyagokat. Az egyes növényeik sőt növényi részek tápértéke is különböző. Legértékesebb anyagaik a fehérjék, a sók és vitaminok, jelentős a szénhidrát tartalmuk, s bár furcsán hangzik, de csaknem minden zöldség- és főzelékféleség tartalmaz igen kis mennyiségű zsírt is. Szólni kell még végül a zöldségfélék ásványi sóinak jelentőségéről. Ezek biztosítják ugyanis a vér és a testnedvek lúgos vegyihatását. Az oldott állapotban levő vas-, mész- és foszfortartalmuk pedig pótolhatatlan szerepet játszik szervezetünk verés csontképzésébem. Dr. Harsány! István KÖ J ÁLL-igazgató PETŐFI NEPB 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja) a Petőn Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőségi Kecskemét. Széchenyi tér 1; szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 2S-16. Belpolitikai rovat) 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1M. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Postas Elő fizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — TeU 15-29. 27-49
