Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-24 / 147. szám

1961. június 24, szombat 3. oldal Csatornavas, ácskapocs, csőbilincs, 2500 üzemi öltözőszekrény 300 i&tuia üaitudladéko t elő Igaz lel az idén a Kecskeméti Mezőgazdasági Szövetkezet A takarékos anyag-gazdálko­dás egyik jelentős forrása a kü­lönböző hulladékanyagofc, vala­mint a gyárakban, üzemekben elfekvő készletek tervszerű fel­dolgozása. A megye kisipari szövetkezetedre hárul a fő fel­adat, hogy ügyeskezű mestereik minél többet hasznosítsanak az olyan anyagokból, amit feldol­gozó kapacitás hiányában a ko­hók gyomra nyelne el. Hulladékanyagból az idén a Kecskeméti Mezőgazdasági Szö­vetkezet gyártja a legtöbb új árut. Tervükben több mint 300 tonna haszonvashulladék fel­dolgozása szerepel, melynek fe­lét már teljesítették. Mintegy 150 tonna elfekvő feketelemez­ből, rúdból és különböző idom­anyagból készítettek egész sor közszükségleti cikket. Munká­jukkal elsősorban az építőket segítik. Csatornavasat, ácskap­csot, csőbilincset készítenek részükre nagymennyiségben — emellett a tes tvérs zövetke zetek és kislakásépítők igényeit is ki­elégítik. Egy országszerte keresett hi­ánycikk, a szögacél gyártását is hulladékanyagból oldják meg házilag konstruált szögacélmeg- munkáló gépükkel. Ugyancsak ilöiiS'-^A A., ^■ ‘ ^A il* - ' * Szórópisztollyal festik a hu öltözös; hull adók]emebből és idomvasból 2500 darab üzemi öltözőszek­rény és más fémbútor is készül a szövetkezetben. A 300 tonna Gépesítik a szállítást — Új vetülékcsévelő érkezett — Biztonságosabb lesz a termélés Az élet- és munkakörülmények javítása a Bajai Gyapjústövetgyárban Munkában a házilag készített szögacél megmunkál 6 gép (Pásztor Zoltán felvételei) Magasabb átvételi árat és abrak-kiutalást kapnak a termelők a szerződésre átadott sertéseik után Megállapították a szerződéses sertések 1962. évi átvételi árait és a szerződéskötés feltételeit sejével kezdődnek. A rész­letes feltételekről a szerződést lebonyolító vállalatok felvásár­lói tájékoztatják a termelőket. (Üzemé tudósítónktól.) A Bajai Gyapjúszövetgyár vezetősége az év elején részletes üzemegész­ségügyi komplextervet dolgo­zott ki. Ebben határozták meg azokat a feladatokat, melyeket 1961-ben el kell végezni, hogy a dolgozók jobb munkakörülmé­nyek között, biztonságosan vé­gezhessék napi munkájukat. Az intézkedési terv végrehaj­tása sokirányú feladatot ró a vezetőségre, hiszen régi, elavult üzemben kell könnyebbé tenni a munka- feltételeket. Igazgatónk ezért egész sor eset­ben igénybe veszi a társa­dalmi aktívák idejét. Vélemé­nyüket kéri és velük tár­gyalja meg: melyik munkahe­lyen mi a probléma, és a lehe­tőségekhez képest hogyan lehet azon változtatni, egészségesebb munkafeltételeket teremteni. Egyik fő gond üzemünkben a nehéz fizikai munkák gépesíté­se, a gyapjúval és másfajta nyersanyagokkal telt bálák munkahelyre szállítása. A mű­helyközi anyagmozgatást eddig kis kézi kocsik segítségével vé­geztük. Ez a munka nagy erő­kifejtést igényelt, hiszen egy- egy bála súlya fölözi a mázsát, de esetenként meghaladja a két mázsát is. Ez a cipekedés azon­ban nagyrészt már a múlté. Az intézkedési! terv végrehajtása kapcsán két motoros-targonca jár a műhelyek között. Könnyebb lett- így dolgozóink munkája, p nyersanyag szállí­tását pedig gyorsabbá és bizton­ságosabbá tettük. Intézkedési tervünk többek között az egyes műhelyek el­avult gépeinek kicserélését, mo­dernebb, nagyobb teljesítmé­nyű gépek felszerelését is tar­talmazza. Ennek végrehajtása­ként június elsején egy úiabb vetülékcsévelő­gép érkezett a szövőelőjté- szítőbe. Ez az új típusú Delereu vetü­lékcsévelő termelékenységben magasan felülmúlja az eddig alkalmazott gépeket, s ha a dol­gozók kellőképp megismerked­nek vele, kezelése is könyebb lesz a régieknél. A gép szerke­zete ugyanakkor burkolt, így a bajeseti veszélyeket is nagy­mértékben kiküszöböljük vele. A Bajai Gyapjúszövetgyár ve­zetősége emellett rendszeresen ellenőrzi, hogy az egyes mun­katerületeken jól karbantartott gépek és megfelelő védőberen­dezések szolgálják az emberek testi épségét, a biztonságos ter­melést. M. Petrich Gizella Előrelátó tervezés Megkezdődött az őszi-téli népművelési tervek előkészítése A TAN ÁCSI népművelés ap­parátusa már most a nyár ele­jén készülődik az ősszel kezdő­dő művelődési évad terveinek minél alaposabb összeállítására. Ebből a célból hívta össze ér­tekezletre június 23-án a me­gyei tanács művelődési osztálya a járási és városi népművelési felügyelőket, a népművelési ap­parátus irányítóit és vezetőit. Az értekezleten Jakucs Gábor, a megyei tanács v. b. művelő­dési osztálya népművelési cso­portjának vezetője ismertette az 1961—62. évad legfontosabb tennivalóit, irányelveit. Népművelésünk alapvető fel­adata, hogy alátámassza sajá­tos eszközeivel ötéves népgaz­dasági tervünk sikeres végre­hajtását, hozzájáruljon a me­zőgazdasági termelőszövetkeze­ti mozgalom megszilárdításá­hoz. Igen nagy jelentősége van annak is, hogy újabb dolgozó rétegeket vonjanak be a népmű­velés körébe, hatékonyabbá te­gyük a könyv és a könyvtár nevelő hatását és bizonyos esz­tétikai nevelésben részesítsük című kiállítási anyag többük között Derkovits, Szőnyi, Nagy István, Ferenczi Béni, Déá Hu­ber István, Zádor István, Uitz Béla és mások több jól ismert alkotását is tartalmazza. Érté­kes illusztrációs kiállítást bo­csátott a megye rendelkezésére a Csehszlovák Kultúra is. TÁJÉKOZTATÁST kaptak a népművelés vezetőd arról is, hogy szeptemberben újabb kétéves színjátszó vezetőképző akadé­mia indul, megnyitja kapuit egy levelező, táncoktatói akadé­mia és tanfolyamra hívják össze a nyár folyamán az iro­dalmi színpadok vezetőit, az óvodai bábjátszás munkásait, S a színjátszó rendezőket is. Csi L. művelődni kívánó dolgozóinkat. AZ ÉRTEKEZLETEN megál­lapodás történt arra vonatko­zólag, hogy a nyár folyamán különböző témájú, művészi szín­vonalú kiállítási anyaggal lát­ják el járásainkat. A XIX. század magyar festészete című Kiállítás a kiskunfélegyházi és a kecskeméti járás négy-négy községében kerül bemutatásra. Vándorkiállítás látogat el »Eu­rópai művészet-« címmel a bajai és a kalocsai járásba. Mai ma­gyar grafikusok alkotásainak nagyobb méretű gyűjteménye kerül kiállításra a kiskunhalasi és a bácsalmási járásban, a kis­kőrösi és a dunavecsei járás községeibe karikatúra-kiállítást irányítanak, s városainkban pedig sorra kiállítják nemrég elhunyt világhírű szobrászmű­vészünk: Medgyesd Ferenc plasztikáinak, és grafikai mű­veinek szép gyűjteményét. Le­hetőséget kapott megyénk arra is, hogy egy 124 képből, 13 szo­boralkotásból álló gyűjtemény is ideiglenes otthont találjon városainkban; A Munkásélet Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Sahin Mária (anyja neve: Kása Mária), Ka-, tona István (Kiss Mária), Simsi Etelka (Kovács Etelka), Farkas József (Hürkecz Julianna). Hol szorít a cipó? Az eladó a kereske­delemben megszokott módon szélesre tárta a kezét, s fájdalmas arc­cal kijelentette: „Na­gyobb számmal nem szolgálhatok.” HÁNYÁN, de há­nyán járnak így ma­napság a cipőboltok­ban? Sokan! Éppen ez inspirált arra, hogy a cipőtervezőknek, a ci­pészeknek, s a keres­kedelemnek szóvá te­gyem a következőket: hála népi demokrati­kus államrendünknek, az emberek jól és so­kat táplálkoznak. Ez­által nemcsak a karok, a pocakok, de a lábfe­jek. és a talpak is ke­rek kis zsírpárnács­kákkal gyarapodnak. Na már most, ez azt eredményezi, hogy a divatos, olaszfazonú, kihegyezett orrú, kes­keny cipők nem, vagy csak nehezen mennek fel a nők lábaira. (A nagy és széles lábú nő­ket nem is említem, bár erről még statisz­tika nem készült, de számukat igen tete­mesre becsülöm.) Nem lehet csodálkozni ezek után azon, hogy nőtár. saságban az asztal alatt gazdátlan cipőket találunk, azon sem, ha az utcán jólöltözött nőn bőrefoszlott, kita­posott cipőt látunk, s továbbmenve; a pedi­kűrösök munkalehető­sége az utóbbi időben fellendült. NEM TARTOZOM a gyengébb nemhez, ezért tisztelője, hódo­lója vagyok. Sokszor azonban — gondolom, többen is járnak ha­sonló cipőben — végig kell hallgatnom a gyengébb nem, nem egészen gyengéd meg­jegyzéseit egy-egy sé­ta, színházi előadás, vagy tánc alkalmával. S köszönhetem ezt a cipőknek, mert kérem, a női cipők feje kes­keny, szűk, s ezért a fizikai törvények értel­mében szorít. ÉPPEN EZÉRT a nők érdekében kérdez­ném meg a kereske­delemtől, a cipőterve­zőktől és a cipészek­től: nem lehetne kissé szélesebb? Mert vall­juk be őszintén, egy kicsit szűk a cipő és a cipőellátás keresztmet­szete. Hát itt nagyon szo-i rít a cipő. Gémes Gábor ' Újra Zebegénybe? Ismerd meg hazádat — az IBUSZ ezzel a jelszóval in­dítja a nyári szezonban a ki­ránduló vonatokat az ország különböző vidékeire. Az IBUSZ kiskunhalasi kirendeltsége kü­lönösen az 1959-es évben szervezett néhány igen szép helyre kirándulást; többek között Gyöngyösre, Egerbe, stb. Az idén június 4-én in­dítottak volna egy vonatot Pécsre, de kevesen jelentkez­tek. Az érdeklődést többek között az is befolyásolta, hogy emelték a viteldíjat. Na, de ha az egyik nem si­került, miért sikerüljön a má­sik, amelyet július 16-ra hir­det az IBUSZ kiskunhalasi kirendeltsége Zebegénybe? Ügy látszik az IBUSZ dolgo­zói elfeledkeztek arról, hogy az elmúlt év utolsó IBUSZ- vonata szintén Zebegénybe vitte a kirándulókat. Még van idő, meg lehetne változ­tatni a kirándulás célját. Hargitai Béla 1 A NAPOKBAN td- | kalmam volt egy vá- $ sárlást végignézni, i amely egyik korszerű, l önkiválasztó cipőbol- \ íunkban bonyolódott í le. (Szándékosan he.ss- } náltam a bonyolódott I kifejezést, meri a vé­gén önök is láthatják: nem olyan egyszerű, . hétköznapi dolog cipőt | vásárolni.) A lényegre | térek. Két, felette csi- j nos, teltkarcsú, elegáns I asszony a boltban ki­I < választott két cipömo- dellt — tűsarkú szan­dált — s negyedóráig türelmesen várt az el­adó megjelenésére. A két pár szandál újabb negyedóra elmúlta után a hölgyek kezébe, majd egy pillanattal később a lábukra, azaz, bocsá­nat, a lábujjukra ke­rült. Fájdalmasan só­hajtottak fel: „Szűk na­gyon, nem megy fel!’’ Ä lakosság sertéshús-ellátá­sának javítására a kormány rendezte a szerződéses sertések átvételi árait A jövő évben szerződés útján átvételre ke­rülő hízott sertések felvásárlá­si ára élősúly-kilogrammon­ként átlagosan 50 fillérrel lesz magasabb. A nagyobb súlyban átadásra kerülő sertéseknél az áremelés mértéke jelentősebb, azért hogy a termelők sertései­ket nagyobb súlyúra hizlalják. A kormány nagyobb mérték­ben emelte a zsirsertesek és a keresztezett sertések árát, ez az áremelés egyes kategóriáknál élősúlykilogrammonként az 1,20 forintot is eléri. Az új sertés­árrendszerben továbbra is ma­gasabb árat fizetnek a hússer­tésekért, de ugyanakkor csök­kent a hússertések, valamint a keresztezett és zsírsertések kö­zötti árkülönbség. Így azok a termelőszövetkezetek sem kerül­nek hátrányos helyzetbe, ame­lyekben ma még nincsenek meg a hússertés tartásának a fel­tételed. A tsz-tagok és az egyéni termelők részére min­den lekötött sertés után másfél mázsa abraktakarmányt juttat az állam. ___ A szerződéskötések július el­Iadéklemezből készült üzemi akrényeket anyag feldolgozása jelentősei könnyíti a szövetkezet anyagba szerzési gondjait, nagyobb ősz szegű árutermelést, javításit á szolgáltatást tesz lehetővé, i szövetkezet gazdálkodását pedij kedvezően alakítja^ — Sa —

Next

/
Oldalképek
Tartalom