Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-02 / 128. szám

19«. Jfinfös % péntek A MAcyAR. SZOCIALISTA MUNkASPAM j.'AC S - KISKUN MEGYEI LAPJA így dolgoznak a városi népíront-bízoffságok A Hazafias Népfront megyei elnökségének értékelése Három város — Baja, Kis­kunhalas és Kalocsa — nép­front bizottságának munkáját elemezte legutóbbi ülésén megyei népfront-bizottság el­nöksége. Bár mindhárom város népfrontmozgalmi életének kü- iön-külön és együttvéve is meg­vannak a jellegzetességei, ezek mellett sok, — másutt is fellel hető — általános tapasztalat feltárására is alkalmat nyújt vizsgálatuk. Éppen ez teszi ér­dekessé a témát arra, hogy né­hány nappal az esemény után visszatérjünk a részletesebb elemzésre. Tartsuk be a testületi vezetés elvét! A Hazafias Népfront H. kong­resszusán elfogadott működési szabályzat értelmében a nép­frontszervek munkájában a testületi elvnek kell érvénye­sülni. Ennek első fokozata a bi­zottsági és elnökségi ülések rendszeres, három havonkénti, illetve havonkénti megtartása, azokon az eredmények összege zése, újabb feladatok meghatá­rozása. Nem helyes tehát az a „mód­szer”, amelyet különösen Kalo­csán és Kiskunhalason alkal­maznak, s amely szerint a bi­zottsági és elnökségi üléseket alkalomszerűen hívják össze. így történhetett, hogy a halasi városi bizottság múlt évi újjá- választása óta egyetlen alka­lommal sem ülésezett, s így munkamegosztás sincs a terület tagjai között Nem szabad elfelejteni, hogy egészséges, szervezett és haté­kony csak akkor lehet a moz­galom, ha a testületi vezetés el­veit betartják és széles körre kiterjesztik — nem csupán az elnökre és egy-két tisztségvise­lőre — tevékenységüket. Jó munkamegosztással, a testületi szervek működésének biztosítá­sával Kiskunhalason is meg le­hetett volna előzni, hogy a mozgalom minden gondja, fel­adata a titkár és az elnök vál­lán nyugodjék. A kollektív testületi munka a bajai városi bizottság és el­nökség munkájában érvényesül — a három város közül — a legjobban. Itt rendszeresen meg­tartják az elnökségi és bizott­sági üléseket, megpróbálják minden emberre arányosan és egyéni teljesítőképességének megfelelően szétosztani a fel­adatokat. Ez a tapasztalat nem­csak a többi városi népfront bizottság számára, de sok falu­si népfront-munkás számára is haszonnal járhat! A néofront- akeióhizottságok sokat segíthetnek Hasznos és a továbbiakban is követésre méltó módszer a bi­zottsági tagok aktivizálása ér­PETÖFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kisücun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség : Kecskemét. Széchenyi tér 1, szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 2S-16. Belpolitikái rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecökemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Postás Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telj 1j-2íi. 27-19 dekében az egyes konkrét fel­adatok megoldására hívatott akcióbizottságok megszervezése. Ezek lehetőséget nyújtanak ar­ra, hogy újabb aktívákkal gya­rapodjék a mozgalom, s a már meglevők is a legteljesebb mér­tékben kifejthessék képességei­ket. Mindhárom városban ered­ményesen működtek a jogi és műszaki akcióbizottságok, de jól sikerült kezdeményezésként könyvelhetjük el — főként Ba­ján — a mezőgazdasági szak­ember-utánpótlás biztosítására, az ünnepségek, baráti találko­zók szervezésére alakult akció­bizottságokat A mezőgazdaság átszervezése után több helyen úgy véleked­tek, hogy a termelőszövetkeze­tekbe tömörült parasztság köré­ben már nincs élettere, jelen­tősége a népfrontmozgalomnak. Két város — a termelőszövet­kezetivé fejlődött Baja és Ka­locsa — példája is igazolta ezúttal e nézetek helytelensé­gét. Azontúl, hogy a népfront tevékenysége nemcsak a pa­rasztságra terjed ki, jelentős szerepet tölthet be a parasztság további sorsának, jövőjének formálásában is. A mezőgazda- sági akcióbizottságok tagjai pél­dául szakkérdésekben sok-sok segítséget nyújthatnak a ter­melőszövetkezeteknek. Baján szőlő- és gyümölcsöskert-telepí- tési tervet készítettek el, majd a telepítési munkában is részt vettek az akcióbizottság tagjai. Rendszeres segítséget nyújt a kalocsai termelőszövetkezetek részére a kalocsai mezőgazda- sági technikum tanáraiból és a kísérleti gazdaság szakembe­reiből alakult akcióbizottság is. Társadalmi munka szervezése — választókerületenként Mindhárom város — de kü­lönösen Kiskunhalas — népfront bizottságának egyik legjelentő­sebb és legtöbb eredményt ho­zó munkaterülete a városfej­lesztés. A népfront-bizottságok elismerésre méltó igyekezettél vették ki részüket a társadalmi munka szervezéséből, s e szer­vezési tapasztalatokat nem ár­tana mais munkaterületen is hasznosítani* Jó kezdeményezés a kalocsai városi népfront-bizottságnak társadalmi munka szervezésére irányuló módszere. Itt választó- kerületenként egy-egy népfront­bizottsági tag irányításával szer­vezik meg a társadalmi mun­kát egyes konkrét feladatok megoldására. Célkitűzésük, hogy a város minden dolgozója — a népfront felhívása nyomán — legalább egy napi társadalmi munkát végezzen ez évben la­kóhelye szépítése érdekében. Sok hasznos tapasztalat került összegezésre a népfront-bizottsá­gok politikai, kulturális, szociá­lis és egyéb tevékenységét ille­tően a megyei elnökségi ülésen. A tömegszervezetekkel való kapcsolat jó, s tovább fejlődött a tanácsokkal való kapcsolat is. Az elnökség' állásfoglalása sze­rint helyes, ha a városi nép­front-bizottságok titkárai tagjai a tanácsok végrehajtó bizottsá­gának, ahonnan első kézből sze­rezhetik értesüléseiket a váro­suk fejlődéséről, s ez módot ad arra, hogy munkaprogramjukat egyeztessék a tanácsokkal, s a többi tömegszervezetekkeL SÉTÁLNI MENTEK Az észak-olaszországi Como közelében egy leomló szikla- tömb összelapított egy Fiat gép­kocsit. Az utasokat nem talál­ták meg a roncsok között Ké­sőbb kiderült, hogy sétálni men­tek, s távollétükben történt az ily módon viszonylag szeren­csés kimenetelű szerencsétlen­ség. BUM-daru a Nagykőrösi utcán. Az ÉM Építőgépgyártó és Javító Vál­lalat kitűnő gyártmánya az emeletráépítésnél is nagysze­rűen bevált A sínen mozgó alkotmány egy tonna terhet könnyedén, s pillanatok alatt emel, ha kell 12 méter ma­gasba is. Irányítása elektro­mos úton történik, rendkívül egyszerű módon, hordozható, 9 gombos kapcsolótáblával. Képünkön Bimbó László darukezelő — a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat munkása — egy gombnyomással „visszarende­li” a magasból az üres mal­teroskocsit KÉP SZÖVEG NÉLKÜL Gyűlik a gyapjú A juhászatokban a gyakori esőzések és a hűvös időjárás miatt csak a napokban kezd­hették meg a birkák nyírását. Az idén majdnem negyedmillió állatról kell „lefejteni” a téli bundát. A Solti, valamint a Csengődi Állami Gazdaságban már ezt a munkát is gépesítet­ték. A nyírásnál szovjet gépe­ket használnak. A termelőszö­vetkezetekben külön nyíró-bri- gádok végzik ezt a munkáit. A tervek szerint majdnem száz vagon gyapjúhozamra számí­tanak; Vesztett remények földjéből megnyert remények földje HL 1961 elején 353 tag alakította meg a lajosmizsei Aranyhomok Termelőszövetkezeti Csoportot Létszámuk azóta 424-re emelke­dett, s a munkabíró családta­gokkal együtt ezren vannak. Az időközben belépett tagok egy része a városból, ipari munká­ról visszatértek közül került ki, akik látva az Aranyhomok Tszcs életrevaló ötleteit, mun­kát találtak ott. Igenám! de a tszcs-ben — an­nak alapszabálya szerint — mindenki a saját földjén dolgo­zik. A földnélküliek, vagy azok, akik földjük homokdombjait pénz hiányában nem tudták ter­mővé szelídíteni, hol találnak hát munkát? i A „közös" első csirái a lajosmizsei Aranyhomok Tszcs-ben Éppen az az érdeme már ed­dig is a csoportnak, hogy meg­találta a szőlő- és gyümölcsbir­tokkal rendelkező gazdák és a szociális bajokból csak a város- ravándorlással kikászolódó em­berek közös érdekét. Permete­zőbrigádot alakítottak első lé­pésként, amelybe éppen a föld­nélkülieket vették fel. A brigád a közgyűlés-megállapította sor­rendben végigpermetezi » cso­porttagok szőlőit, s ezért a tu­lajdonosok által közös kasszába fizetett összegből kapják meg tagjai a munkadíjukat. „Ez csak egyszerű bérmunka. Ebből még kizsákmányolás is lehet” — vethet ellent valaki. De sok idős tag már nem tud­ja művelni gyümölcsösét, sző­lőjét, s felajánlotta azt a közös­nek. S ezt a közössé vált terü­letet a brigád már a leendő közös termésből származó pén­zért műveli, a használatért bért fizetve a tulajdonosnak. Ez tel­jesen kizárja a bérmunka és a kizsákmányolás lehetőségét. Ilyen bérezésű brigádokat nők számára is szerveztek, amelyek­ben elsősorban is a keresetre legjobban rászorulók kapnak helyet. A jövendő gazdaság képe így gyűl össze, erősödik az a közös alap, amelyből máris szép terveket szövögetnek a csoport­ban. Huszonöt hold barackos telepítéséhez kezdenek még eb­ben az évben, a hosszú évek óta parlagon heverő egyik ho­mokos területen, zöldtrágyával alászántva, majd gödrös trágyá­zással készítve megfelelő helyet a fácskáknak. A csoport terü­letének vízállásos részén, amely kitűnő füvet ad, állattenyész­tés körvonalai bontakoznak ki az elnök, Megyeri Ferenc gon­dolataiban. Az „állattenyésztő telep” ugyancsak közös lesz, melyben elsősorban szintén a szegények kapnak munkát. Itt ismét ellenvetést tehet va­laki: „Jó, jó... A földnélkü­liek pénzfizetésért hozzák létre majd a közös gazdaság alapjait, de a földtulajdonosok továbbra is a maguk földjén dolgoznak. Hogyan lesz ebből majd öt, vagy tíz év múlva egyöntetűen dol­gozó, egycélú közösség; s ho­gyan lesz ebből a ma még sza­naszét szórt területből tervsze­rűen szervezett és tervezett nagyüzemi gazdaság, amely ké­pes a * homoktalaj megfelelő hasznosítására?” ■ Megyeri Ferenc válasza erre is kész: Különös társadalmi munka — Bevezettük a társadalmi munkát. Hasonlít ez a község­fejlesztés érdekében végzett tár­sadalmi munkához, de ebből nemcsak közvetve lesz haszna a tagoknak. Közgyűlésünk el­határozta, hogy a nagyobb mun­kákhoz, amelyekhez a brigá­dokban dolgozók nem elegen­dőek, rajtuk kívül még gazdá­kat is meghívunk adott esetben, s elvégzett társadalmi munka­óráik számát feljegyezzük. Aki év végéig nem végez ilyen mun­kát, vagy kevesebbet a legma­gasabb óraszámnál, az megha­tározott összegű bért fizet be — ugyancsak a közös kasszába. Ha a társadalmi munkát végző gazdák látják közös munkánk! eredményét, egyre inkább kö­zelebb kerülnek majd a közös gazdálkodás gondolatához, s ak­korra pedig már készen állnak a közös gazdálkodás keretei Is. Másfélezer hold homoki terü­let tervei ezek. Vagy nem id annyira tervek ezek már, mint a megvalósítás sínjére tett el­képzelések. A közös munka el­ső gyümölcse a társadalmi mun­kával ültetett erdő; az összefogás eredménye, hogy erről a terület­ről az idén több szőlő, gyü­mölcs export- és belföldi szállítá­sára kötöttek szerződést, mint tavaly; s hogy máris segítőre, támogatóra találtak az eddig világtól elzártan élő családok* akiknek szomorú sorsáról cik­künk első folytatásában írtunk. Munkát találnak a család­apák, akik eddig száz kilomé­tereket utazgattak, míg gyári­munkát találtak; hivatást aa innen elszármazott értelmisé­giek a nagyüzemi gazdaság ki­alakításánál; s nem utolsó sor­ban gazdára talál minden talp­alatnyi föld és homokbucka* hogy sívóhomokból — mint a tszcs neve is mondja — arany­homokká váljon. A sokak szá­mára vesztett remények földje a megnyert remények földje la«* (Vége.) Fábián Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom