Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-02 / 128. szám
Bodnár András lermelősmövetkexeti elnök < Másfél év mérlege a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezetben H Fa képeslapot írnék isme-» réseimnek a bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezetből, bizonyára így kezdeném: — Minden szép ebben a háromezer holdas gazdaságban. Sokat járkáltunk a hatalmas birtokon, beszélgettünk a nagy család — 370-en vannak — tagjaival, akik elégedettek és örömmel beszélnek azokról az eredményekről, amelyeket 12 év alatt elértek. Mi tetszett mégis Érdemes tanulni a Szalvai Mihály Termelőszövetkezet gazdáitól A kacsatelep nem valami nagy építkezés, egy rég! kocsi- szánt alakítottak át tojóháznak, de a célnak megfelel. Olcsó és ez most a legfontosabb. 360 darab az egyéves kacsaállományunk. Jövőre már ezer Egy hónap alatt készítették el a 40 férőhelyes sertésfiazta- tót. Rácz István főagronómus a Fercsók építőbrigáddal nézi a korszerű épületet. a legjobban? A termelőszövetkezett állatállománya. Hogy miért? Ezt is elmondom. Kacsák és csirkék birodalma Korán érkeztünk a szövetkezet’ székházába, de nem elég hamar ahhoz, hogy bent találjak a gazdákat. Senki sem volt már itt; a könyvelő és a főagronómus kivételével hajnalban elindultak a határba, amikor még a gabonákon csillogott a harmat, s a nap is csak fél karéját dugta fel a távoli dombok mögött... — Nálunk ez így szokás, ha lesz. Rendszeresen tojik 300. Januártól mostanáig az egy tojóra eső hozam 56 darab. Egész évre 65-öt terveztek. Négy forintot kapnak szerződésre darabonként a bajai baromfikeltetőben érte, ahol mindig dicsérik a bácsbokodi tojást. A telepen gyorsan kiszámolják nekünk, hogy tojóként elérik a 350 forint jövedelmet a tervezett 260-nal szemben. A kacsák „gondnoka” Szabadi bácsi arról beszél, hogy ebben az évben 6000 darab pecsenyekacsát nevelnek. Kétéves az istállóból átalakított 3000 férőhelyes csibenevelőjük. Zavaros Józsefné, akit nősen annak örül, hogy 13 forintot kapnak rendszeresen előlegként Hétezer liter tejet ad a Bimbó Az új telepen élőszőr a raktárost Joó Julikát keressük. Kezén karikagyűrű, Nagy Pista jegyezte el, aki az őszszel szerel le a katonaságtól és akkor egybekelnek. Julika tavaly 15 ezer forint körül keresett a termelőszövetkezetben és megvette a konyhabútort Takarókban is van pénze, szobabútorra gyűjti. Az ősztől újra együtt lesz a család — az apa is itt dolgozik, a vőlegény szántén visszajön a szövetkezetbe. Se 6500—7000 liter tejet ad. Ebben az évben — az istállóátlag növelése mellett — a törzsállomány kialakítására fordítanak a legtöbb gondot. 550 kilogrammos súlyra nevelik a leszerződött 98 darab hízó marhát Jóval elmúlott már dél, amikor elhagyjuk a tehenészetet. A szövetkezet irodájában Papp Ferencné könyvelő értékelést tesz elénk. Az elmúlt évben állattenyésztésből 3 millió 775 ezer forint volt a bevételük. Az idén még nagyobb a terv; 4 millió 287 ezer forint A főagronómus végezetül pár adatot sorol. Többek között 2000 hektoliter tejet 200 ezer darab tyúk- és 15 ezer darab kacsatojást akarnak értékesíteni az idén. Már eladtak 138 ezer tyúk- és 12 ezer kacsatojást, kilenc mázsa rántani való csirkét 566 hektoliter tejét. Még 21 mázsa rántani való csirkét és 115 mázsa pecsenye- kacsát küldenek a piacra.., íme a Bimbo, a 7000 liter tejet adó **fr*n, Clmondtam az elején, ha» gyám kezdeném levelem Bácsbokodrál, ha ismerőseimnek imám. Ha azonban a megye valamelyik közös gazdaság gába címezném, ezzel fejezném be: — Érdemes megtanulni m bácsbokodiaktöl, hogyan lehet az állattenyésztéssel jövedelmezni... Márkus János és Pásztor Zoltán riportja Ezekből hízó lesz * •« munka van. Ilyenkor pedig akad bőven. Ha akarják, elkalauzolom önöket az állattenyésztőkhöz indulok — ajánlkozott a főagronómus, Rácz István. Kocsival pár perc az út s máris a község szélén levő ka- csatelepen vagyunk. Kis tanya ez a domb oldalán, előtte pedig mint egy keskeny ér, a csatorna csordogál. Jobb helyet nem is találhattak volna a kacsáknak, hiszen a víz legfontosabb előfeltétele a nevelésnek. Most is ott pancsolnak a jószágok; A partszélen magas férfi ül, jóízűen falatozva a hazai szalonnából; — Szabadi Mihály — mutatja be kísérőm — régi alapitó tagunk. Joó Julika a mázsaházban. mindenki csak Marikának becéz, büszkén mutatja az 1300 darab csirkét, amelynek súlya eléri egyenként a 80—90 dekagrammot. Szerződésre nem régen adtak át nyolc hetes korban 1500 darabot. Főleg arra büszkék, hogy a csibenevelő, mintegy 30 ezer forintos átalakítási költségét már az első évben sikerült behozni és jelenleg — az alapos gondozással — elérték, hogy az elhullási százalék az ötöt sem haladja meg. — 3,80 kiló abraktakarmányból egy kilogramm élősúlyt tudunk Ibiztosítani — mondja a főagronómus. —1 Szeretnénk azonban a takarmányt 3 kilogrammra lecsökkenteni, öt és fél forint körül van tiszta hasznunk csirkénként. A kacsa-, csibeneveléssel évente 300 ezer: A termelőszövetkezetek megszilárdításának jelenlegi szakaszában nem lehet érdektelen egy-egy közös gazdaság célkitűzéseinek és a tervei megvalósí- : fására alkalmazott módszerek- ! nek a nyilvánosságra hozása. A | kiskunfélegyházi Dózsa Termeli őszövetkezet életéről szóló tá- ; jékoztató — úgy gondolom — különösképpen azért is tarthat : számot érdeklődésre, mert a gazdaság alig másfél éve — hogy úgy mondjam — még a tönk szélén állott. Anélkül, hogy részletekbe menően ismertetném az akkori súlyos helyzetet, megemlítem: a termelőszövetkezet az 1959-es évet 709 ezer forint mérleghiánnyal zárta és 10 forint 44 fillért fizetett egy-egy munkaegységre. Több éves tervre volt szükség I960 januárjában a szövetkezet vezetésének problémáit a felsőbb párt- és állami szervek segítségével megoldottuk, s elkészült az előző esztendő mérlege is. Ezután számba vettük az álló- és forgóeszközöket, azok forrásait stb., megvizsgáltuk gazdaságunk természeti adottságait, figyelembe vettük a köz- gazdasági viszonyokat és teljes részletességgel elemeztük az üzemi lehetőségeket is. Mindez arra adott választ, hogy mit tudunk a legeredményesebben termelni? Mivel a megszilárdítás munkája előtt álltunk, feladatainkat illetően szükségessé vált bizonyos általános következtetések levonása. Megállapítottuk: 1. Feltétlenül szükség van több éves perspektivikus tervre. Ennek tartalmaznia kell az üzemágak megválasztását, a növénytermesztés szerkezetének az alakulását, az állatállomány ágazatonkénti fejlődését, a hízó és egyéb állatok értékesítését, valamint a tenyésztés célkitűzéseit. 2. El kell készíteni a termény és a munkaegység felhasználásának tervét. 3. Ki kell dolgozni az előbbi pontban foglaltak pénzügyi ve- tületét, amely magában foglalja a várható üzemi és beruházási bevételeket és kiadásokat, valamint a pénzjövedelem felosztását. A termelés alakulásának pénzügyi vetülete választ ad arra a kérdésre, hogy mennyiben reálisak célkitűzéseink. Az említett elvek alapján készítettük el 3 éves megszilárdí- tási tervünket. Már az első esztendő tervénél is arra törekedtünk, hogy szövetkezetünk súlyos gazdasági helyzete ellenére is eleget tegyünk az állam iránti kötelezettségeinknek. A takarmányalap növelése létkérdés Szinte létkérdés volt számunkra a termelési alap, ezen belül különösen a takarmányalap növelése. Egyrészt a következő gazdasági év érdekében, másrészt, hogy lehetőség szerint az alapon felül minél több abraktakar-a mányi biztosíthassunk egy Agy munkaegységre a háztáji gazdaságok támogatása érdekében. Az átszervezés következtében termelőszövetkezetünk szántóterülete több mint a kétszeresére növekedett. Ennek ellenére a megszilárdítási terv első évére kitűzött céljainkat a majd később ismertetett módon sikerült elérni. Az árbevételi tervünket 123, ebből az állami és szövetkezeti szerveknek eladott áruk értékesítési tervét 114 százalékra teljesítettük. Majdnem négysxáxexer forint megtakarítás Tervbevett kiadásainknál minden területen megtakarítást értünk el. összesen 398 ezer forintot takarítottunk meg, s ebből terven felül 382 ezer forintot beruházásokra fordítottunk. Az 1959. december 31-1 termelési alapokat több mint a kétszeresére, ezen belül takarmányalapunkat az ötszörösére növeltük. Egy munkaegység értéke 30 forint volt az előző évi 10 forint 44 fillérrel szemben. Mint látható, az első év alapvető feladatait a párt- és az állami szervek segítségével, az aszályos év ellenére is sikerrel oldottuk meg. Különösen a takarmányalap és ennek megfele- lelően az állatállomány növelésével leraktuk az 1961-es év eredményesebb gazdálkodásának lapjait. (Folytatjuk.) ionnmoz jirmmK, a 3bo Kacsa, 2500 tyúk törzsállomány pedig 400 ezer forintot jövedelmez, Új épület a pusztaságban Távolból lapos épület látszik, piros cserepekkel. Ott van a sertések „othona”. A dűlőútpn haladva Rácz István elmondja. — Az állattenyésztés mellett, mert ez a fő profilunk, nagy gondot fordítunk a takarmánytermesztésre. Takarmány van a közös szántó terület 62 százalékán és a szántó 15 százalékán, azaz 423 katasztrális holdon évelő pillangós növényeket termesztünk. 373 hold lucernánk van és 50 hold vöröshere. Közben megérkezünk a sertéstelepre. A malacok visítása egybeolvad a kopácsolások zajával. Mintha valami nagy építkezésen lennénk, olyan munkában találjuk Fér csók József építőbrigádját Mo6t süldőszállást építenek, amelyet 250 férőhelyesre terveztek. Ebben az évben elkészül a több mint 100 jószágot befogadó hizlalda is. A hosszú, pirostetős épületet, amelyet már a távolból láttunk, egy hónap alatt készítették eL A főagronómus szerényen beszél erről a 40 férőhelyes ser- tósfiaztatóról, s az okát másoktól tudjuk meg. ö készítette a tervrajzot. Fiatal fiú egy táblát hoz a kezében. Ezen van feltüntetve a sertésállomány^ — Mindig felírjuk, mert gyorsan szaporodik az állatállomány; Az éjjel is éllés volt 11 malaccal újra több van ... A tábláról ezt olvassuk le: 7 tenyészkan, 130 tenyészkoca, 277 hízó sertés, 386 süldő és 171 szopósmalac. Koncsek József, a táblát hozó gyerek alig 19 éves. öten vannak itt gondozók. Két éve dolgozik a szövetkezetben. Tavaly 780 munkaegységet ért el, amelyre egyenként 36 forint 50 fillért fizetett a termelőszövetkezet. Családfenntartó, apja a szövetkezet nyugdíjasa; KülöSzázférőhelyes magtárpadlá- sos istálló áll a mázsaház mellett. Itt van különben a közös gazdaság egyik tehenészete is, 81 jószággal! Ebből 52 tehén, a többi növendéküsző. Van már 17 darab szopósborjújuk is. A szövetkezet jelenlegi szarvasmarha-állománya 517 darab. Zámbó Imre állattenyésztő elsőnek a szövetkezet büszkeségét, a Bimbót mutatja. Éven-
