Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-17 / 141. szám

1961. június 17, szombat AZ ORVOS ÉS A BETEG ÉS HOL VAN A GAZDA? |S5> Sohasem voít közömbös a gyógyításban, hogy milyen az orvos és a hozzá forduló beteg közötti kapcsolat. Most azon­ban, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése után je­lentősen megnövekedett a biz­tosítottak száma, különösen fon­tos a jó viszony kialakítása. Ilyen körülmények között ugyanis könnyen előfordul, hogy a beteg türelmetlen lesz, ami az orvost is idegessé teszi. Újszülött dámvadak a nyíri erdőben A Kiskunsági Erdőgazdaság vadrezervátumában szaporodik a vadállomány. A nyíri erdőben most ellenek a dámszarvasok. Az első újszülöttek már megje­lentek az erdő tisztásain. Az idén mintegy 25 kis szarvasbor­jára számítanak a vadászok, (vi) Rakéta — civilben Az egész társadalom össze­fogására szükség van most, hogy az ugrásszerű fejlő­désből származó nehézsége­ket e téren is leküzdhessük. Ennek egyik módja a betegség­megelőzést szolgáló széleskörű propaganda, amely jelentősen csökkentheti a megbetegedések számát. Ebben pedig az orvo­sok mellett a pártszervezetek, a tanácsok, szakszervezetek, vö­röskeresztes szervezetek, a KISZ és a nötanács is hasznos segít­séget nyújthatnak. Mindez egymagában még nem old meg mindent, hiszen ezzel csak csökkenteni lehet a mun­kájukat egyébként lelkiisme­retesen végző orvosok elleni felesleges támadásokat. Nézzük, hányféle gondolat vállán át a beteg agyán, míg igénybe veszi az orvosi segélynyújtást? El­megy a rendelőbe, ahol többen vannak, azon izgul, mikor ke­rül rá a sor, mikor kerül vissza munkahelyére, mennyi munka­kiesést jelent az ott eltöltött idő, kórházba utalja-e az or­vos, olyan gyógyszert ír-e fel, amit elfogadhatónak vél stb. Néha rövid idő — sokszor egyet­len alkalom — elégséges ahhoz, hogy a jó kapcsolat kifejlődjön. hangulat uralkodik el. rajta. Márpedig ez nem egyszer elő­fordulhat. Azt kívánom végül megemlí­teni, hogy vannak orvosok, akik vétenek az orvosetika ellen. Számuk elenyésző. A többi or­vos mélységesen elítéli maga­tartásukat. Az orvosi kar tisztában van a reáháruló feladatok­kal, s igyekszik eleget tenni kötelességének. Ehhez csupán arra kérjük a pártszervezeteket, szakszerveze­teket és a tömegszervezeteket, nyújtsanak segítséget az orvo­sok és betegek közötti jó vi­szony megtartásában, kiszélesí­tésében. Dr. Kolozs Gergely járási főorvos, Dunavecse Hányszor előfordul azon­ban, hogy sok esztendőn át kifejlődött jó kapcsolat egyetlen alkalom miatt meg­lazul, mert az orvos a be­teg jogtalan kívánságát nem teljesíti. Ilyen eset állt elő nem egy­szer, amikor a beteg ragaszko­dott egy gyógyszerhez — ami nem is használt neki, vagy szakrendelésre követel beuta­lót, pedig a körzeti orvos pon­tosan megállapította betegsé­gét. Az orvos és a beteg jó vi­szonyában beálló pálfordulás sok esetben sajnos, a vélt sérel­mét hangosan kürtölő beteg miatt szinte járványszerűen el­terjed az egész környéken. Mennyi idő eltelik ilyenkor, míg az emberek között a helyes vélemény utat tör magának. Az orvos sohasem haragud­hat a betegre. Éppen ezért e cikkben is meg kell állapíta­nunk, hogy a félreértéseket leg­több esetben az érzékenyebb lelkibeállítottságú — orvosi nyelven neuraszténiás — bete­gek okozzák, akik nehezen tud­nak uralkodni magukon. A baj akkor következik be, ha az or­vosban is él ilyen lelkibeállí­tottság, vagy pillanatnyi fáradt A foíorlporter éppen a Hrus­csov—Kennedy találkozót meg­előző napokban, a Becs környé­ki asperni repülőtéren örökí­tette meg azt a pillanatot, ami­kor útnak indították az első, menetrend szerint közlekedő »gépesített postagalambot«: a rakéta-posták Ahol a faragott hordócskák készülnek Két fiatal dolgozik a szentendrei kádárműhelyben. Bárczy János 19 esztendős, s az inas, Dutka. Imre, két hónappal fiatalabb. Ketten együtt alig teszik ki egy tapasztalt kádár­mester életkorát, mégis ők készítik az ország ajándékbolt­jaiban található apró, faragott hordócskákat. Ezt kérdezhetnék olvasóink a kép láttán. Pedig nem a gazdasági udvarban magukra hagyott gyermekeket, hanem éppen a gazdákat látják, a Felsőszentiváni Arany János Általános Iskola ifjúsági szövetkezetének baromfifarmján, ahol 250 csibét nevelnek a szövetkezet fiatal tagjai. Rádiószereplésre készül a Bácskai KISZ Együttes A négy községben magyar, német és délszláv nemzetiségű parasztfiatalok részvételével működő Bácskai KISZ Együt­tes a vidék hagyományos nép­szokásait viszi színpadra. A 80 tagú művészegyüttes a nyá­ron számos helyen bemutatko­zik új műsorával. Többek kö­zött e hónap 18-án a Herceg- szántón megrendezendő nemze­tiségi napon lépnek színpadra önálló műsorral. A járás öf községében is fellépnek a nyá­ron. Baján a város legjobb kul- túrcsoportjaival közösen adnak műsort, majd résztvesznek a gyulai nemzetiségi fesztiválon. Jelenleg rádiószereplésre ké­szülnek a fiatalok: a járás hat termelőszövetkezetének adnak ajándékműsort. Búcsú (J)ers'»aiz5ntje<i-kéizít& diákok Baján, a Frankel Leo Gim­názium elsőosztályos tanulói a háziipari szövetkezetben tartott politechnikai foglal­kozásokon megtanulták a szönyegszövést, s a tanévben öt perzsaszőnyeget készítet­tek, melyek minőségileg is vetekszenek a gyakorlott szö­vőmesterek munkáival. Jö­vőre már a gimnázium két osztálya tanulja a szőnyeg­szövést. (mi.) PSZT, A HERCEG ALSZIK! j Az angol parlamentben mun- j káspárti képviselők vizsgálatot! követelnek abban az ügyben, I hogy a napokban Devon vasút- ‘ állomáson átirányították az! összes reggeli munkásvonatokat, j sőt az állomáskörnyéki autó- j busz-járatokat is másfelé terel-; ték, csak azért, mert az Edin-; burghi herceg különvonatában az állomás területén „reggeli álmát” aludta. PETŐFI NE PB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Képe Lapkladő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér V szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-1«. Belpolitikai rovat: 11-21 Szerkesztő bizottság: 10-3S Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság sár 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta; Előfizethető! a helyi poetahlvata Lóknál és kézbesítőknél. Előfizetési dl) 1 hónapra 12 Ft. Bács-Klsltun megyei Nyomda V. Kecskemét, — TeLt 15-29. 27-49 A kincstárnok — mint tud­juk — kincsekkel foglal­kozók, a pohárnok pohárral, az írnok irkái, a mérnök méricskél és a szónok szavakat gőgicsél. Ebből következően tehát a szó- nokság is tisztességes foglalko­zás lehetne, de az emberek va­lahogy soha nem respektálták annyira, hogy rendes megélhe­tést adtak volna a szónoknak. Demosthenes pl., akinek sem­mi máshoz nem volt kedve, meg tehetsége, műszak előtt kavicso­kat fáit a tengerparton, hogy éh­ségét némileg csillapítsa. Cicero sokkal okosabb volt: másodál­lásként bedolgozta magát egy ügyvédi munkaközösségbe, s így kedvére szónokolhatott, össze­kötve a kellemest a hasznossal. Mégsem volt elégedett az általá­nos helyzettel, amelyet egyik leghíresebb mondása — „Quo- usque tandem..— is bizonyít. A szónokjóléti gondokat azon­ban egycsapásra megoldotta első szakszervezetük — az egyház megalakulása. Ennek aztán rö­videsen olyan jól ment, hogy még o kiérdemesült és elaggott Szombati mozaik Neolakonikus szónoklattan szónokokról is gondoskodhatott. Aki megunta a szócséplést, kért egy beutalót az akkori nyugdíj­intézettől valamelyik kolostor­üdülőbe és ott akár egy muk­kot se szólt többet, eltartották ingyen. Az ilyen néma szónoko­kat karthauzi barátoknak ne­vezték. £ gy baj volt csupán. Az, hogy e virágzó szakszer­vezet tagjai nem nősülhettek. Ezért alakult ki idővel a sze- relmesebb természetűek számá­ra a parlament nevű intézmény. Ettől kezdve családos ember is státuszhoz jutott, s gondtalanul szószátyárkodhatott; remekül megélt belőle. Ehelyütt csak ar­ra a társadalmi igazságtalanság­ra szeretnénk még felhívni a fi­gyelmet, amely ebből a jelleg­zetesen női tevékenységből ép­pen a nőket zárta ki. Felvilágo­sodott korunk persze legalább a parlamentben helyet szorít ne­kik, s ez is valami. Másként állunk ma már a szó­noklás művészetével is. A szó­noklás nem öncél többé, s nem az urak kiváltsága. Tartalmá­ban és formájában egyaránt megváltozott a szónoklat. A mai hallgató nem üres hangzatokat vár és nem tüzes buzdítást va­lamilyen ködös cél érdekében. Bennünket a tények lelkesíte­nek, az értelerrí, s megkívánjuk a szónoktól az egyszerű, világos beszédet. Hol vagyunk a régi iskola gondosan kicirkalmazott mondataitól, amelyek szépek ugyan, csak éppen hamis a be­léjük rejtett igazság! Álljon hát itt példának a modorosságtól mentes új stílus egy gyöngysze­me, amely az ünnepi könyvhét megnyitójára készült Dunave- csén; „Kedpes Elvtársak! A már ha­gyományossá vált könyvhetet az idén is megrendezzük a műve­lődésügyi miniszter 56 678/196U sz. utasítása alapján.” I ám, itt csak tények van- nak. Csak tények.., sem­mi felesleges frázis, sallang, cif­raság. A negyvensoros gépelt remekmű további része is ilyen fegyelmezett, lényegre szorítko­zó: „A könyhét jelentősége”, „A könyvhét könyvei”, „Tájékozta­tó”. .. E címekhez a szöveg — bizonyára egy alkalmi brosúrá­ból, vagy körlevélből másolt — tárgyilagos tő- és körmondatok­ból áll. Fájdalom, e jelentős mű nem hangozhatott el a nyilvánosság előtt, mert alkotóját az ünnep elől Budapestre rendelték — ta­lán éppen vasárnap hajnalba nyúló, fárasztó értekezletre. Mi­vel éppen ezért az eredeti szö­veg csak kevesek számára hoz­záférhető azon a két fecni pa­píron, úgy gondoltuk, ezúton bocsátjuk a szónoklatkedvelők népes tábora elé közkinccsül a neolakonikus iskola e ritka re­mekét. Mester László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom