Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-16 / 140. szám

1961. június 16, péntek 3. oldal A nagy munka előtt er Őrjárat megyénk gépállomásain KIVÁLÓ DOLQOZÓ Kerekegyházára jött a hír: szombaton reggel — ha az idő is engedi —, hetven hold ár­pába állnak be az aratógépek. Két gép kezdi meg az aratást a Dózsa Termelőszövetkezetben.:. Es a többi gépállomáson mi­kor kezdenek? Utolsó ellenőrzés Útra készül Somoskői István. Éppen jegyzetfüzetet tesz a zsebébe a Bajai Gépállomás ag- ronómusa, s ha egy perccel ké­sőbb érkezünk, már bottal üt­hetnénk a nyomát a sárguló ga­bonatáblák között.-— Utolsó ellenőrzés az ara­tás előtt — mosolyra húzódik a szája és látszik rajta, hogy rosszkor jött ez a látogatás, mert már menne, hiszen a ko­csi is előállt, sükösdi menetle­véllel. — Sok időm nincs, kezdődik a hajrá. Mi sem akarunk le­maradni, hétezer hold kalászos­ra vagyunk szerződve. Huszon­egy aratógéppel, kilenc szovjet és hat magyar kombájnnal ren­delkezünk. Üj abban kaptunk három szovjet kombájnt és ket­tőt a városnak biztosítottunk, mert sok az idős ember ezek­ben a szövetkezetekben, i Gépek zúgnak az udvaron, azt mondják, hogy ez már az utolsó szállítmány, amely el­hagyja a gépállomást és elin­dul a szövetkezetek földjére Rajtuk a legjobb traktorosok ülnek. A tavalyi elő Pusenszki Mihály, a sükösdi Vörös Zászló­ba indul. Bár az elmúlt évben inkább kisparcellás területeken aratott, mégis 382 hold volt a teljesítése. Nem sokkal maradt el mögötte Tóth Jóska sem, 328 holdat aratott. Utánuk Hor- nyák József és Helenbák Mi­hály következett. Bennük és a többiekben van újra a vezetők bizalma.., — Többet akarunk teljesíteni a szerződöttnél; Négy rendre- aratót is biztosítottunk az ara­táshoz — mondja a fiatal ag- ronómus. — Ezen felül rendel­keznek a szövetkezetek is gé­pekkel és az idén már 3000 hold aratását tudják saját erő­vel elvégezni. A terméskilátá­sok biztatóak: sok helyen felül­múlják a több évi átlagot Egy az élharcosok közül Az országúton Bácsbokod előtt porfelhő közeleg. Kombájn veri hatalmas dübörgéssel. Vékony ember ugrik le a vezetőülésről köszönésünkre. Karja könyö­kig olajos, lapos sapkáját sze­mébe húzta a nap elől és vas- kapocsként szorít a keze az üdvözléskor; — Gyulánszki József vagyok, a felsőszentiváni Üj Élet Ter­melőszövetkezetbe indulok. — És örül? — Hogyne. Nem is gondolná, milyen jó érzés azt tudni, hogy újra oda kértek, ahol tavaly is dolgoztam. Igaz, ott tag az asz- szony is, nekik, azaz nekünk aratok. Az idő most is bolondozik. Esőcseppek hullanak. Leállítja a motort — Csak ez ne lenne. Olyan jó gépem van, szovjet kombájn, megbízható, mint az óra. Ha nem lesz eső, megdöntőm a re­kordomat Évek óta jár már az élen a Báesbokodi Gépállomáson. Ta­valy például Reile Lajossal holtversenyben végeztek. Négy­száznégy holdat teljesítettek fe­jenként, pedig nem Is beszéltek össze. — Igaz, több Is1 lehetett vol­na — legyint a kezével — csak későn érkeztek meg a kombáj­nok. No, de most megmutatom. Már ugrik is a gépre, feldü­börög a motor, az arcán mo­soly fut végig: — Jöjjenek el a jövő héten, akkor már nagyban aratok.;. Zúgjatok csak gépek Két gépállomásról írtunk, de többet látogattunk meg. Min­denhol tapasztalhattuk: időben felkészültek az aratásra. A Sol­tiak hétfőn kezdenek, először a dunaegyházi Haladásban. Ked­den már a Szikra Termelőszö­vetkezetben is megindulnak a gépek. Hétezer holdra szerződ­tek az idén is.. i Zúgjatok csak gépek, öröm­mel hallgatjuk hangotokat ezen a nyáron is, amely sokkal gaz­dagabb, bővebb termést ígér az elmúlt évekénél... Markos János Aratják az őszi árpát a kiskunhalasi járásban A Kiskunhalasi Gépállomás körzetében tavaly június 20-án kezdték el az aratást, az idén pedig már tegnap, azaz 'június 15-én megkezdődött az év legjelentősebb betakarítási munká­lata. Csütörtökön a kiskunhalas! Űj Élet, valamint a balotaszál- lási Kossuth és Petőfi Termelőszövetkezetekben a gépállomás három aratógépe vágta az őszi árpát, ma pedig már hét arató­gép dolgozik a fent említett termelőszövetkezeteken kívül Har- kakötöny mindhárom közös gazdaságában, valamint a kiskun- halasi Vörös Csillag Tsz-ben. Értesülésünk szerint szombaton már W, hétfőn pedig a gépállomásnak mind a 12 aratógépe munkába áll az őszi árpa betakarítása érdekében. Ügy tervezik, hogy a jövő hét elején a learatott területeken már a másodvetésű kukorica is földbe kerüL Az első munkanap óta dolgozik a Kiskun Cipőüzemben Szekeres Lajos. Ö a feladó, ahogy a gyárban a felsőrészek fá- rahúzóit nevezik. A címzett pedig a szalag, ahol két műszakban 1000 pár cipő készül naponta. Nyolc órás műszakban 92 pár a norma. Szekeres Lajos viszont átlagban 120—130 gyermek­cipő felsőrészét húzza kaptafára. Hibájából még egyszer sem akadt meg a munka. Mindig lehet rá számítani, ha a több és jobb áru készítése új feladatok elé állítja az üzemet. Munka- módszerét már többen átvették. Kiváló teljesítménye nem ör­döngösség. Fegyelmezettség, begyakorlottság, pontos, kimért mozdulatok — ez a jelszava. Az üzem vezetői azért véleked­nek róla úgy, mint a szalag egyik legjobb dolgozójáról. Meggyorsult a zöldborsó-szedés A KISZ megyei bizottságának felhívására megyeszerte meg­gyorsult a borsószedés. A tassi Rákóczi Termelőszövetkezetben több mint száz, nagyobbrészt fia­tal látott munkához a borsóföl­deken. A szövetkezet 1300 má­zsa zöldborsó szállítására kötött szerződést a Kecskeméti Kon­zervgyárral. Ennek a kötelezett­ségnek eddig egyharmadát szál­lították be Kecskemétre a kon­zervgyárba. A közösben dolgo­zók június 14-én és 15-én 100— 100 mázsa termést szedtek to Lovas Józsefné teljesítménye jú­nius 15-én meghaladta a 120 ki­logrammot. A legjobb eredményt Józan Józsefné érte el 143 kiló zöldborsó leszedéséveL A termelőszövetkezet a lesze­dett zöldborsó kijójáért 80 fil­lért fizet ki mindennap a dol­gozóknak. Ez a fizetési eljárás bevált és ennek is szerepe van a zöldborsó-szedés ütemének a meggyorsulásában. Az idei első szabadtéri előadás Sokezrei közfíniéq, előtt Lzerepelt 3Ceelkentéiért a JUaggat Qlépkadtereg JUtLaétzeggaUeie Szerdán este Kecskemétet vendégszerepeit a Magyar Nép­hadsereg Vörös Zásziórenddel kitüntetett Művészegyüttese. A város főterén építették fel sza­badtéri színpadukat, hogy Kecs­kemét lakosságát köszöntsék műsorukkal. Este a közönség teljesen meg­töltötte a Széchenyi teret. Ilyen Buesúsás vagy kiállítás? EThaTkuTt már a búcsúzó {Rákok éneke, s néhány nap múlva elnéptelenednek a tíz hónapon át hangos iskolák is, hogy még nagyobb erő­vel zúgjon bele az ifjúság gondtalan, életvidám zsivaja a diákélet legszebb szakar- szába, a nyári nagyvaká- Ctóba. A tanév végén sok ked­ves meghívót hozott a posta a búcsúzó osztályoktól, olyan sokat, hogy mindegyik ün­nepségen megjelenni, s azok­ról külön cikket írni lehe­tetlenség, de gondolatban vé­gigkísértem minden búcsúzát. Nem szeretnék ünneprontó lenni, és most már, hogy utá­na vagyunk, elmondhatom^ milyen aggódva figyeltem, egyik-másik iskolánál ennek a hagyományos, szép ünnep­napnak a félresiklását. Miről is van szó tulajdon­képpen? Arról, hogy egyesek ezt a bensőséges ünnepséget is arra akarják felhasználni, hogy fitogtassák anyagi erejü­ket. Most nem a pedagógu­soknak szánt szerény ajándé­kokról beszélek — habár né­hol ezeknél is akadnak túlzá­sok hanem arról a Kis­kunfél,egyházán fvagy másutt is?) lábrakapott szokásról, hogy a búcsúzó diákokat meg­ajándékozzák a szülők és ro­konok. De ha ezt szerényen tennék! A jóizlés határait túl­lépve, összehordanak az isko­lákba a tűsarkú cipőtől a di­vattáskáig, a kelengyétől az ékszerig mindent, amivel a szerényebb anyagiakkal ren­delkező dolgozó szülőknek és gyermekeiknek a szívét fáj- díthatják. Az államilag gondozottak­ról nem is beszélve, akik ért­hetetlenül állnak a „szeretett” ilyen túlzásaival szemben — hiszen nekik csak morzsa jut belőle. | Mindennek van határa. A virág, a jó könyv, édesség, egy kedves kis emléktárgy szépen beleillik a búcsúzás hangulatába, a többit küldjék az „ünnepelt” diák lakására, családi körben ajándékozza­nak, úgy, ahogy telik. Mert ha így haladunk, jö­vőre már a kombináltszekré- nyek és a toronyórák kiszo­rítják az osztályból az ünne­peiteket. Tóth Miklós nagyságú nézősereget évek éti nem láttunk szabadtéri előadá­son. A környező épületek abla­kából is sokan figyelték az elő­adást, amely valóban szórakoz­tató és színvonalas volt. Szépen szerepelt a nagyzenckar és a külön népi zenekar. A műsort a magasszínvonalú igényesség, a magyar zenei és tánchagyo­mányok tiszteletének szelleme hatotta át. Az énekszámok, a táncok közvetlenségükkel, mo­dern mondanivalójukkal és szín­pompás kivitelezésükkel arattak sikert. Az érdekes műsort, melyet ál­talában katonaközönség előtt mutat be az együttes, s amely éppen ezért a lakosság szélesebb rétegei előtt számára nehezen hozzáférhető volt, gyakori taps­sal, lelkes elismeréssel fogadta a hatalmas létszámú publikum. Köszönet a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttesének és vezetőinek a felejthetetlen es­tért. Ülést tartott a Bácsalmási Járási Tanács V. B. Június 15-én, csütörtökön ülést tartott a Bácsalmási Já rási Tanács Végrehajtó Bizott­sága, amelyen a járási operatív bizottság munkájáról szóló je­lentést tárgyalták meg. A be­számoló szerint az operatív bi­zottság 1960-ban kilenc, 1961­Kémetli Károly elvtárs látogatása a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgaz­dasági osztályának vezetője Molnár Bélának, az osztály fő­előadójának és Tompa Bélának, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztálya vezető­jének kíséretében csütörtökön délután a Duna—Tisza köri Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zetbe látogatott. Hosszan tár­gyalt Mészöly Gyula Kossuth- díjas igazgatóval a további kí­sérletek és kutatások terveiről, majd megtekintette az intézet telepeit, valamint kísérleti gaz­daságát. A* életre nevelik okét (Üzemi tudósítónktól.) Úttörő szerepet tölt be Baján az üzemi iskolai napközi ottho­nok között a Gyapjúszövetgyár napközi otthona. Az elmúlt év decembere óta folyik itt poli­technikai munka, s ma már szé­pen működik a fúró-faragó, bar­kácsoló és kézimunka szakkör. Akik látták a Bajai Gyapjúszö­vetgyár Munkásklubjában meg­rendezett politechnikai kiállí­tást, mind elismerőleg nyilat­koztak a pajtások munkájáról, és nevelőik pedagógiai módsze­reiről. Gyárunk vezetősége nagyra értékeli a napközi otthon neve­ben három ülést tartott Több­ször megvitatták a baromfi-; tojás-, tej-, bor-; gyümölcs-, zöldség- és gabonafelvásárlás helyzetét, több esetben pedig a felvásárló szervek tevékeny­ségéről és a termelés kérdései­ről is tárgyaltak. A bizottság ülései alkalmá­val több olyan határozatot ho­zott, amely segítette a terme­lést és a felvásárlást A vita során a végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy a* operatív bizottságnak a felvá­sárlás továbbjavítása érdeké­ben rendszeresebbé kell tenni üléseit Ezután a ▼. b. dicsé­retben részesítette az Állatfor­galmi Vállalat tatahári, máté- telki és madarasi megbízottait, valamint a tatahári és kunbajai tanács v. b. elnökeit jó mun­kájukért Wy aga felémet izőlőkuiató előadd la DCeetkeméfen Dr. Theo Becker, a Deides- heim-i (Német Szövetségi Köz­társaság) szőlőkutató intézet ve­zetője kisfilmes előadásokat tart hazánkban a szőlő és egyéb gyümölcsök kártevőiről, s az ellenük való védekezés korsze­rű módjáról. Az országos in­tézmények szakemberei előtt Budapesten megtartott előadá­sát az Agrártudományi Egye­sület Bács-Kiskun megyei cso­portjának meghívására először csütörtökön délelőtt Kecskemé­ten, az Építők klubjának mozi­helyiségében ismételte meg, amelyen megyénk állami gaz­daságainak vezetői, szőlő- és gyümölcstermesztő szakemberei vettek részt. A szemléletes és tanulságos előadást vita követ­te, majd a nyugatnémet kutató ellátogatott a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaságba, ahol elisme­rően nyilatkozott a nagyüzemi szőlő- és gy ümölcsteleDekről. lőinek lelkiismeretes és gondos munkáját. Még az üzemi mun­kásklub termeit is szívesen biz­tosítja az iskolás napközi ré­szére, hogy a szülőknek ne le­gyen gondjuk gyermekeikre, nyugodtan végezhessék a gyár­ban munkájukat. Ha a pajtások papírmunkáit, faragásait, kézi­munkáit nézzük, ezek mind azt mutatják, hogy a hasznos idő­töltés mellett az életre, a mun­ka szeretetére és megbecsülésére is nevelik • itt őket. Mindenek­előtt ezért illeti dicséret az üze­mi napközi otthon vezetőségét I és nevelőit. M. Petrich Gizella '

Next

/
Oldalképek
Tartalom