Petőfi Népe, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-15 / 139. szám
1961. június IS, csütörtök 5. oldal Lajkovék baromfifarmja — Egy család — 32 ezer forint bevétel — Javakorabeli, ügybuzgó férfivel találkoztunk a szanki tanácsháza egyik irodahelyiségében. Papp Sz. Béla, az itteni hat termelőszövetkezeti csoport egyikének, a Hunyadi János nevét viselő közös gazdaságnak az elnöke. A közösség ügyes-bajos dolgait intézi, s hogy beszéd'je elegyedünk, kiderül: tele van a zsebe szerződést tartalmazó, vagy annak a céljára szolgáló üres ívpapirokkal. Űton-útfélen tárgyal ugyanis a csoport gazdáival, hogy meg ne feledkezzenek államunk iránti kötelezettségükről, s ha netán dűlőre jutnak, hát kéznél legyen mindjárt az az aláírandó okirat. — Nálunk nem kell sokat agitálni — mondja. — Gabonából például 160 mázsa a tervünk, s május első hetében már közel 110-re szerződtek csoportunk gazdái. A 130 darabra tervezett hízott sertésből csak harminc hiányzik a papírról, s jóllehet mustra nincs még tervünk, abból is vállaltunk már 450 hektolitert az állami felvásárlóknak történő átadásra. — És a baromfi? — Azt hiszem, a tervben meghatározott 40 mázsánál jóval többre szerződünk ... Van egy gazdánk, aki egymaga tenyészti az összmennyiség több mint harmadrészét. Hitetlenkedjünk eloszlatására beül velünk az autóba, s néhány perc múlva máris künn vagyunk a község peremén, Lajkov Flórián portáján. Hatalmas tanyaudvar, a vége napraforgószárral elkerítve, azon túl pedig mezőség terül el, s csádés partjai között lassú víz folydogál. Már látni, hogy az elnök igazat mondott. Az udvar végében s a kerítésen túl, liba-, kacsa-, csirke- és pulykasereg hemzseg, éli világát. A gazda, majd a felesége, végül Flóri fiuk és a menyük jön elénk, s kérésünkre számolják: száz libát, ugyanannyi pulykát, hasonlóképpen száz csirkét és hetven, kacsát nevelnek, illetve majd hizlalnak — összesen 15 mázsa baromfi átadására szerződtek. Azután mi kezdünk számolni. A ceruza megfontoltan rója papírra a számjegyeket, s a figyelmes kontroll után sem kevesebb a végösszeg 32 ezer forintnál. A felvásárlótól legalább ennyi pénzt kapnak Lajkovék a szárnyasokért és a libatoUért Ezenkívül két hízott sertésre, egy szarvasmarhára és öt mázsa rozsra is szerződtek. Sőt, eleget téve vállalásának, Lajkov néni már kétezer tyúk- tojást is átadott a földművesszövetkezetnek, s jó néhány százra most köt pótszerződést. Okos és szorgalmas emberek. Nem is az övék a tanya, úgy bérelték a körülötte elterülő huszonkét hold földdel együtt. A szántó mindössze 8 és fél hold, de a baromfitartással annyi — ha csak nem több — bevételre tesznek szert a különben nem sokat éró mezőség hasznosításával, mintha az elsőrendű termőföld volna. Az asszony tanfolyamot is végzett a baromfitenyésztés sikere érdekében. Ügy tervezik, hogy decemberi átadásra a még ezután kikelő »samyú« pulykát is felnevelik. Jövőre pedig az egyik Lajkov fiút alkalmazó nagykőrösi ládagyárból jutányos áron vásárlandó lécekkel bővítik az elkerített udvarrészt, s még több baromfit tartanak. A termelőszövetkezeti csoport gazdái meg úgy tervezik, hogy ha majd magasabbra lépnek a közös gazdálkodás lépcsőjén, a nagyüzemi baromfitenyésztést itt folytatják, ahol Lajkovék olyan nagyszerűen megteremtették annak alapját T. L Őívenkeiten u\mú !íi!(ö!dre a Bajai Állami Gazdaságból ötvenketten mennek külföldre az idén a Bajai Állami Gazdaság dolgozói közül. Az utazás költségeit minden esetben a gazdaság fedezi. Jelenleg is van egy csoport külföldön. Többen utaznak az NDK-ba az erfurti kertészeti kiállításra is. A gazdaság vezetősége azt tervezi, hogy jövőre a kiváló dolgozók közül még többnek fedezi a külföldre történő utazás költségeit. licdves vendegekkel a medvében Ns I ekem is megadatott az a szerencse, hogy a román pártmunkás-küldöttséget három napon keresztül kísérhettem Bács-Kiskun megyei útja során. CD K ülönösen nagy érdeklődéssel figyelték vendégeink öntözéses gazdaságainkat. Alaposan körülnézegették csőkutas berendezéseinket, még az ebédidőből sem sajnáltak elrabolni perceket, ha ilyen helyre értünk. Izsákon az állami gazdaság almáskertjében büszkén mutatták a vendéglátók a csőkutat, amelynek az az érdekessége, hogy az utolsó méter kivételével, végig műanyagból készült. i — ötletes és ügyes elgondolás — tükröződött vendégeink arcáról, ezt nyíltan is megmondták, amikor Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese érdekes kísérletet mutatott be a műanyagcső törhetetlenségéről. A dűlöúton két könnyű műanyagcsövet keresztbe fektetett és intett a gépkocsivezetőnek, menjen keresztül rajtuk. Román vendégeink tiltakoztak ez ellen, mondván: nem szükséges összetörni a csövet... Sarok elvtárs nevetett, a gépkocsivezető gázt adott és vendégeink megkönnyebbülten sóhajtottak fel ■ az épségben maradt műanyagcső láttán. Ez a sóhaj — úgy láttam — egyben elismerésüket is jelentette. Piroskendős asszonyok — hirtelen nem is tudtam megszámolni, annyian voltak — éppen ládákba öntögették a zöldborsót. Tizenhét holdjukról több mint 250 q-t adtak már el, s állandóan szedik, mert egyre több a termés. Annyi idejük azonban akadt, hogy virágcsokrokat gyűjtsenek és ezzel fogadják a látogatókat. Túl vagyunk a bemutatkozáson, nézegetjük a pirasló paradicsomokat és a hatalmas zöldpaprikákat, amikor a mező felől a küldöttség egyik tagja szalad az asszonyokhoz. Kezében hatalmas mezei csokor és Pénzes Jánosné kezébe nyomja. Az idős asszony meghatottan veszi át % virágot és hirtelen megrántja a tolmács karját: — valamit mondott, de nem értettem ... A tolmács elneveti magát: — Azt, nénikém, hogy olyan szeretettel adja, mint maguk adták az előbbi csokrokat... CD M ég sok-sok élményt vethetnénk papírra: írnom kellene a községi párttitkárokkal és a gazdaságok vezetőivel folytatott eszmecserékről, valamint arról a nagyfokú érdeklődésről, amelyet vendégeink a közös gazdaságok tanulmányozására fordítottak. Befejezésül inkább Cornel Ful- gernek, a küldöttség vezetőjének szavait tolmácsolnám. Arra kért ugyanis, adjam át a román nép üdvözletét, jókívánságait a további munkához megyénk dolgozóinak... Márkus János Épül a szénaszárító Nagy gondot fordítanak a szénaszárításra a Kiskunhalasi Tangazdaságban. Nemrég hozzákezdtek egy Keszthelyi-féle szárító építéséhez, amellyel egyszerre több mint 20 mázsa szénát tudnak szárítani. Felvételünk az építkezést mutatja. (Pásztor Zoltán felvétele.) Hordozható hóbort türelme ellen két táskarádiós ifjonc. Akik olvasni akartak, csüggedtén eresztették ölükbe a könyvet s kénytelenek voltak hallgatni a „Tűzpiros virág”, meg „Zsebkendődre köss egy csomót” kezdetű dalkölteményeket; a beszélgetni szándékozó ismerősök néma ajakkal, de sajgó füllel szenvedték végig az egész útat. KŐVETKEZŐ megdöbbentő találkozásom az SZTK fogászatának folyosóján volt a hordozható rádiókészülékkel. Gazdájának legalább humorérzéke volt: nagyon szomorú, fenséges hangzású klasszikus zeneszámra kapcsolt rá, megfelelő kíséretül a fájdalomtól vonagló arcokhoz s az injekciótól ferdére húzott szájakhoz. ISMÉT valami, amivel átestünk annak a bizonyos lónak a másik oldalára: a valóbán olcsó, praktikus eszközből egyesek ízléstelen, közösségbosszantó módszert csináltak. Ezek után némi fantáziával az is elképzelhető, hogy valakinek a bárhol bekapcsol, ható villanyborotvával éppen a mozi előcsarnokában jut eszébe lenyesni a szakállát, vagy a hordozható gumikádból pont a labdarúgó-mérkőzésen vesz lábfürdőt,.. G. K. Tizenhárom brigád küzd a szocialista címért ^ * * a Helvéciái Állami Gazdaságban A Helvéciái Állami Gazdaság öt üzemegységében tíz szőlőtermesztő brigád 200 tagja határozta el, hogy a szocialista munkabrigád cím elnyerésének feltételei szerint dolgozik. Rajtuk kívül az ágasegyházi, a helvéciai és a nyárlőrinci üzemEg a tanya... dologidőben érkeztünk U tiszakécskei Béke Tér- ; meló szövetkezet kertészetébe. 14000 baromfi Saját erőből építettek baromfi utónevelőt a tiszaújfalusi Alkotmány Tsz gazdái. A napokban érkezik a telepre 3000 kiskacsa és 1500 gyöngytyúk — felnevelésre. Jelenleg 3000 libát gondoznak itt A termelőszövetkezet baromfiállománya meghaladja a 14 ezer darabot. ként cikkáztak az égen. Alig hagytuk el a községet, kitört a vihar. Hatalmas csep- pekben hullott az eső, süvített a szél, s pász- tákban hol erősebben, hol gyengébben folyt a víz a kocsink ablakán. A villámok különös vonalakat rajzoltak a sötétségbe és a mennydörgés túlharsogta a gépkocsi zúgását. Az egyik kanyarban Szabadszállás és Kerekegyháza között különös fény vonta magára figyelmünket. Ahogy közelebb értünk mind jobban vö- rösödött és a lángoló épület előtt már ki tudtuk venni a rohanó alakokat is: — Álljon meg, ég a tanya! — kiáltottam a vezetőnek, s felindulásomban azt sem vettem észre, hogy kocsink már az országút mellett áll és Dóri Ferenc ledobja a kabátját. — Gyerünk — mondta és a zuhogó esőben ingben rohantunk a közelben lángoló tanya felé. Lábunk néha bokáig süllyedt a sárba, de nem törődtünk vele. Egyből berúgtam az ajtót és ami a kezem ügyébe került dobáltam kifelé. Kint közben tovább zuhogott az eső, fejünk felett ropogva lángolt a mennyezet és a hajunkról lecsur- gó víz összekeveredett az izzadtsággal, de egy pillanatra sem • hagytuk abba a mentést, pedig a tetőzet már omlással fenyegetett Asztal, székek, tűzhely, ruhák... Mindent szórtunk az udvarra, hiszen az elterjedt tűz megfékezésére már gondolni sem lehetett. Biztosan piár nem is emlékszem: hárman vagy négyen lehettek a tanyán, köztük asszonyok, s az orkánszerű félben egymás kezébe adtuk az ingóságokat, hogy minél mesz- szebb legyenek a tűz- tőL Hogy mennyi ideig tartott ez a küzdelem? Óráknak tűnt, de a valóságban csak percek múltak. Az a fontos, hogy sikerült. Ha a tanyát nem is, de ezeknek az embereknek évek óta összegyűjtött ingóságát időben megmentettük. * A tanyasiak talán sohasem tudnák meg segítőik nevét. A rendőrségi jelentésben sem szerepelnek. De mi ide írjuk azét is, aki elmondta e történetet: Jenei Ferenc rendőr- főtörzsőrmester. Aznap szolgálaton kívül volt:.. M. J„ egységben egy-egy almatermesztő brigád összesen 39 tagja is küzd a megtisztelő címért Mindegyikük vállalásában szerepel, hogy a szocialista munkafegyelmet magukra nézve kötelezőnek tartják, a szocialista munkaerkölcs szabályai szerint élnek, dolgoznak, fejlesztik szakmai és politikai tudásukat, s ezenkívül konkréten meghatározták azokat a termelési célokat is, amelyeket elérni szándékoznak. A helvéciai üzemegység Béke szőlőtermesztő brigádja vállalta, hogy 10 százalékkal túlteljesíti termelési tervét. A nyárlörinci brigád tagjai 80 mázsa terméstöbbletet, s a szőlőtermesztés önköltségének 10 százalékkal való csökkentését, a Kláber-telepiek a termelési térv 15 százalékos növelését, s az anyagköltség 5 százalékos csökkentését vállalták a többi között. A nyárlörinci gyümölcstermesztő brigád vállalta, hogy az almatermés 65 százaléka eléri az exportminöséget, s az almából 160, a kajsziból pedig 50 mázsával lesz több a termés a tervezettnél. A gyümölcs ménv- nyiségének legalább a 95 százalékát ütődésmentesen takarítják be. A szocialista címért küzdő 10 szőlő- én 3 gyümölcstermesztő brigád vállalásának értéke 679 ezer, illetve 218 'zer forint, — Sikeres munkájuk eredményeként tehát a tervezettnél kevés híján 900 ezer forinttal több bevételre tesz szert a Helvéciái Állami Gazdaság, Szűkszavú rendűri jelentés: Balázs-pusz- tán villám csapott Szakács János termelőszövetkezeti gazda tanyájába. A tetőzet leégett, de az ingóságokat sikerült megmenteni ... * Most az egyik legfl- letékesebb eleveníti fel újra a történetet, aki zuhogó esőben, mennydörgések közepette rohant elsőnek a bajbajutottak segítségére. At is adom neki a szót: — Aznap baráti találkozón vettünk részt Szabadszálláson. Mintegy 500 motoros és hozzátartozója gyűlt össze, s meghívták a kecskeméti közlekedési rendőröket is. Este Dóri Ferenc gépkocsi- vezető felajánlotta, hogy elhoz minket Kecskemétre. Siettünk is az indulással, mert a Duna felől vészesen közeledtek a sötétszürke esőfelhők és a villámok pillanatonAHORDOZHATÓ táskarádió elszaporodott és elszemte- lenedett. Mint a balatoni üdülők korzóin divattá fajult pongyolaviselet — mindenütt mutogatja magát, ahova éppen nem való. Kezdetben csak kirándulók kezében láttuk, vagy árnyas parkokban egy-egy szerelmespár hallgatta belőle andalogva a szív- küldi műsorát. Később már a járókelőktől népes és zajos utcán dicsekedett vele tulajdonosa — persze teljes hangerőre állítva —, hogy lám, neki ilyenre is telik. A minap egy zsúfolt autóbuszon indított sikeres támadást az utasok
