Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-10 / 108. szám

1961. május 10, szerda A MAGVAR. SZOCIÁLIST«5': MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA Nem érdemes to;ást „ajándékozni" Helypénzcsalók a kecskeméti piacon Minden termelőszövetkezet híressé válhat ,111 Egy üres medence és egy jó ötlet Nincs olyan tsz, amelyik vagy ezért, vagy azért híressé ne válhatna, hiszen mindenütt kismillió lehetőség kínálkozik az új és hasznos kutatására, meghonosítására. Okos számvetés és bátor válalkozó kedv —, csak ennyi szükséges hozzá! Itt van például a kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezet. Eddig létezéséről is alig hallottunk valamit, hiszen olyan — ta­lán még kisebb is, alig ezer holdas — mint a legtöbb közös gazdaság. Pedig holnap kacsatenyészetével vív ki magának hír­nevet! Különösebb képzelőerő sem szükséges hozzá, hogy a mos­tani alapozás láttán nyomban több éves távlat ne bontakozzék ki az ember előtt! Jóformán a semmiből teremtették elő azt az ötezer darabos kacsaállományt, amelyből most válogatják a »magnakvalót«, s amelyből május 20-án indítják útnak az idei első pecsenyekacsa-szállítmányt. Pedig nincs Duna-águk, de mégcsak a Tisza sem nyúlik ki odáig. Van azonban egy — kö­rülbelül hétszer nyolcméteres — betonmedencéjük. Erre alapoz­tak. Miért álljon az kihasználatlanul? Valóságos kacsa-eldorá- dót varázsoltak benne és környékén! Kitűnően sikerült az első csoport. Az ötezer kacsából pe­csenye-korig mindössze húsz pusztult el, tehát még a fél szá­zalékot sem éri el az elhullás: Méltán lehet büszke Paksi Jó­zsef főállattenyésztő és a kacsák nevelésével foglalatoskodó ba- romfigondozók! ' Szárnyakat ad a kezdeti siker. Nem véletlen, hogy a kis Petőfi Tsz nemcsak az idei tízezer pecsenyekacsa előállítási ter­vét kívánja túlszárnyalni, hanem nagyszerű távlatokat ígérő Húszmillió forint YÍzművek építésére Megyénk községi tanácsai ez évben további jelentős össze­get, majdnem 20 millió forintot fordítanak az ivóvízellátás meg­javítására. A községfejlesztési tervek alapján kilenc község­ben, közöttük Bugacon, Katy- máron, Solton, Kaskantyún és Nagybaracskán, mélyfúrású ivó- kutakat fúrnak. Sok helyen bővítik a vízveze­tékhálózatot, s a belvízlevezető csatornák továbbépítésére is nagy gondot fordítanak a taná­csok. Az összeg nagyobbik ré­szét törpevízművek építésére használják fel. Ezt a munkát hét községben fejezik be az idén, újabb hét helyen pedig hozzákezdenek a vízmű építésé­hez. (mi) IlllllHlliaillllliiaillHIUIIilHIIIIIIIItlIIIIIIIIIHIHIIIIMllíl Az önkéntes tfizoliók idei versenyét a kecskeméti já­rásban 1961. május 14-én 9 órai kezdettel rendezik meg Ágas­egyházán. A verseny iránt ér­deklődőket szívesen látja a tűz­oltók versenyének rendező­bizottsága. Nincs pénzük? Ő, szó sincs róla! Csak éppen szűkmarkúan bánnak vele __ Megspórolják az t a pár forintot, ami a hely- pénzszedőnek járna. Amikor pe­dig a piac ellenőre kérdőre von­ja őket — mesébe illő történe­tet kerekítenek ártatlanságuk bizonyítására. Egy helyett hú?z főt int! Íme, néhány eset! Kecskemé­ten, a Budai utcai piacon je­gyeztük fel őket. Magyar Bálintné Fülöpházá- ról érkezett a baromfipiacra. Sietségében a konyhaasztalon „felejtette” termelői engedélyét, amely árusításra jogosít. Ugyan­ez a sietség késztette iparko­dásra a piac kapujában is, és így történt, hogy izgalmában keve­sebb helypénzt fizetett, mint amennyi járt volna. Csodálko­zott is az igazoltatásnál, amikor a „véletlen műve” miatt húsz­szorosát kellett megfizetnie a helypénznek. Egy forint helyett — húszat számolt az ellenőr markába... A neves;ncs „ismerős“ Egy másik termelőtársa, Tóth Antalné, Köncsög 76. szám alatt lakik. Jószívű asszony, aki mód­felett szeret ajándékkal kedves­kedni. Ma reggel is ezzel a szán­dékkal ült vonatra. Meglepe­tésként húsz darab tojást rejtett a kosár fenekére, ahol az efféle ajándékot tartani szokás. A ki­váncsi ellenőr meg is kérdezte tőle, melyik ismerősét éri az a váratlan szerencse, hogy húsz tojást, csak úgy, ajándékképpen tartogat a számára. — Ott lakik valahol a város végén. Az egyik utcában... A nevét már elfelejtettem... Ej­nye, hogy is hívják? Tessék csak várni..; — és gondolkodó arc­cal töri a fejét, mit is mondjon még. Aha! Értjük már! A neve- sincs ismerős neve után kutat emlékezetében... Ez már más! Akkor hadd jöjjön a bírság... Honnen vegyen pénzt? — a pénztárcájából! Lássuk Czompó Istvánné, Fü- löpháza, I. kerület 166. szám alatti lakos esetét Öt is a baromfipiacon kap­ták rajta, helypénznélküli áru­sításon. Húsz tojással próbált „szerencsét” — s hogy ez nem sikerült, az nem rajta, hanem a helypénzellenőr éberségén múlott. Annak rendje és módja szerint megváltatta vele a hely- pénzcédulát, noha Czompóné így védekezett: — Amíg a porté­kám nem kel el, addig honná» vegyek pénzt? Később azonban szemünk lát­tára vette elő százforintosait a pénztárcából. A kapzsiságukra ráfizető há­rom asszony bizonyára okult az esetből. Láthatták: a piackeze- lőség ellenőrei éberen ügyelnek arra, hogy a minden termelőre kötelező helypénzfizetés alól senki se találjon kibúvót. K. A. vállalkozásra szánta el magát. Még ebben az évben ezer dara­bos tojó törzsállományt alakít ki, melynek toiáshozamából — plusz a keltetőből szerzett napos kacsákból — jövőre százhúsz­ezer (!) pecseenyekacsát nevel. (Testvérek között is 23—24 va­gon húst jelent ez! És milyen jó jövedelmet!) Még egy dolog, amiről érdemes szólni ezzel kapcsolatban: mi most értesültünk a Petőfi Tsz ügyes vállalkozásáról. Am Kerekegyházán és Orgoványon már régen tudják. Tapasztalat- cserére is eljöttek Kecskemétre, s amit láttak, tanultak, hasz­nosítják otthon. Nagyon jó ez az egymás eredményeinek figye­lemmel kísérése, az egymástól való tanulás. A ma még sok gondal-bajjal birkózó termelőszövetkezetek így izmosodnak iga­zán életerős, virágzó gazdaságokká. (P. I.) (W>iVA*T******it*A*AAAAAAA^A/* Szibériai fenyők a futóhomokon Megyénkben hatodik éve mű­ködik az erdészeti kutató inté­zet homokfásítási kísérleti er­dészete. A kerekegyházi telep gyenge minőségű sívó homok­ján 200 külföldi és hazai lomb-, meg 'tűlevelű fa növekszik; — Kunpeszéren egy 6 hektáros kí­sérleti parcellán pedig 50 kü­lönböző, ugyancsak más vidék­ről idetelepített fajtát tartanak megfigyelés alatt, hogy megál­lapíthassák : hogyan alkalmaz­kodnak a külföldi fajták a he­lyi talajviszonyokhoz. levelűek közül a vörösfenyőt szaporítják el és használják majd fel az alföldi erdősítések­nél. A lombfák közül a fehér- nyárfa-oltványok fejlődnek a legszebben, amelyeket — a gyü­mölcsfákhoz hasonlóan — egyes fajták ráoltásával tettek homok- tűrővé és gyorsabb növésűvé. Ebből a fajtából Kecskemét mellett 15 hektáron egy kísér­leti erdőt létesítettek, ahol a fehémyárfák különböző kombi­nációit nevelik — megfigyelés céljából. (Vi) K1EC1E1C GYÖNGYSZEME Kecel a «-Fák községe«. Nem túlzás ez a jelző, amit az tudna legjobban bizonyítani, aki már látta a templom vagy a tanácsháza magas tornyából a község látképét. Megkapóan szép látvány. Minden utcájában hús árnyat adó, nagy iombú fák sorakoznak, s a magasból inkább látszanak a szabályos fasorok m int a házak. Kecel gyöngyszeme azonban mégis a község parkja Szintje vagy másfél méterrel mélyebben van, mint az előtte vezető aszfaltúié. Amint átlépünk kapuján, a szökőkút tűnik a látogató szemébe, háttérben a hősi emlékművel. A szobor mögött több mint száz méter hosszú' széles sétány vezet, amely fölé boltozatot emelnek a park fái. Itt még a legrekkenőbb nyári hőségben is hűvös helyre találnak a község lakói. Szeretik is park­jukat a keceliek, s társadalmi munkával járultak hozzá szépítéséhez. A gyűjteményben a tűlevelű­ek különböző változatai talál­hatók. Többek között kínai, ko­reai. szibériai fenyők díszlenek itt, s egyrészük kitünően alkal­mazkodik a kiskunsági tájhoz. A kísérleti „erdőben” minden fát nyilvántartanak, tudomá­nyos feljegyzéseket készítenek növekedésükről, fejlődésükről. A legjobban alkalmazkodó tű­W3TK»0OOOOTOOOO(X»<XX!OO00<XXX)O0O0O«XWOO0 PETŐFI NEPE A Magvar Szocialista Munkäspär" Bács-fOskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszt) a szerkeszt« bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dánle Kiadja! a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1; szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-1». 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-32 Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető 1 a helyt postahivataloknál ét kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 F­Bács-Klskun megyei Nyomda V Kecskemét, — TeLi 1S-28. 27-IS Kincs az alpesi tóban ii. 1944 végén Strassbourgban tit­kos megbeszélésre került sor. Kaltenbrunner, Eichmann, Krupp és mások arra a következtetés­re jutottak, hogy a Harmadik Birodalom utolsó órája igen kö­zel van. De úgy gondolkoztak, hogy a Harmadik Birodalmat soron követi a negyedik is és már most meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Abban egyeztek meg, hogy az egész Európából összerabolt aranyat és műkincseket felosztják a bi­zalmi emberek között. A Stájer Alpok Altaussee tavában aztán valóra váltották, amit Strass­bourgban kiterveltek. Titokzatos turisták Kaltenbrunner utasítására lis­tákat készítettek, amelyeken nemcsak a vagyontárgyakat so- olták fel, hanem a kezesek ne- eit is. Ezeket a listákat szín­én ládákba helyezték és a Top- tz-tóba süllyesztették őket. A oncentrációs táborok aktái, bi- onyítékok a Dirlewanger halál­brigád munkájáról, és más nem­zeti szocialista irattári anyag is a Toplitz-tó fenekére került. Az aranyat és az ékszert, amelyet a bizalmi embereknek átadtak, több mint 88 nyugatnémet vál­lalat alapításául használták fel — úgy vélik Izraelben. „Évek óta titokzatos turisták tűnnek fel a tó sziklás környé­kén, akik ugyan kincsek után kutatnak, de nem találnak sem­mit sem, viszont néhány esetben őket találták halva.” — írta az elmúlt években a sikertelenül végződött Stern-akció után az egyik osztrák újság. Az Alpesi Erődben — így hívják a környé­ket — nemcsak Eichmann rej­tette el kincseit, hanem Göring és a többi náci nagyság is ide szállíttatta értékeit. Mintegy 100 teherautó hozta ezeket a mű­kincseket az Altaussee sóbányá­ba. Az egyik szállítmány, ame­lyet egy „gólya” típusú repülő­gépen indítottak el, nem érke­zett meg. Az osztrák ellenállási mozgalom harcosai 1900 méter magasan, indulásra készen, de üresen találták meg a repülő­gépet. Hol a tervrajz? 1946 februárjában három „hegymászó” tűnt fel a vidéken. Két mérnök Linzből, s velük egy gépkocsivezető. Mindhárman sível indultak el. A két mérnök sohasem tért vissza a kirándu­lásról. Amikor a sofőrt kihall­gatták: hova lettek útitársai, azt válaszolta, hogy ő a rossz idő­járás miatt tért vissza, míg a többiek folytatták a túrát. Egy hónappal később azonban a mentőszolgálat beosztottjai a re­pülőgép közelében ládából épült kunyhóra bukkantak. A hóból sítalpak meredtek ki. Itt talál­ták meg a két mérnök holttes­tét. Egyikük gyomra fel volt ha­sítva, s a halott mellett egy kis körömoló feküdt. Mit keresett a gyilkos a halott gyomrában? Ta­lán a lenyelt tervrajzot, vagy a vázlatot? A bűntényre a mai na­pig sem derült fény. Halottak a Halott-hegységben Néhány évvel később két hamburgi illetőségű egyén tűnt fel a Halott-hegységben — így hívják a környék hegyeit. Hegy­mászó túrára indultak, de rö­viddel a cél előtt egyikük le­zuhant. Legalábbis így mondta el társa. De a csúcsról pompás kilátás nyílik és ha valaki egye­nesen lenéz, akkor a szikla lá­bánál a Toplitz-tavat pillantja meg... Az életben maradt ham­burgi 1959 nyarán „véletlenül" ismét ezen a vidéken tartózko­dott, éppen akkor, amikor a Stern megindította a kutatáso­kat. Megfigyelték, hogy igen he­ves vitát folytatott az expedíció vezetőjével. Talán éppen neki tulajdonítható, hogy a Toplitz- tó kutatását gyorsan befejezték. A Toplitz-tónak érdekes múlt­ja van... A bizonyítékok még a tó fenekén nyugszanak. Ha az izraeli titkos szolgálat valóban végrehajtja a tervezett kutatási, akkor a stájer hegyek tavaiban a halaknak ismét nyugtalan lesz az életük. De a kutatások fel- i'erte hullámok nem csak az ő életüket zavarják meg, mert azok elérnek Bonnig, sőt a ten­geren túlra is. (Wochen Post) (VÉGE)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom