Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-07 / 106. szám
1961. május 1, vasárnap 5. oldal Legfontosabb: a termelékenység emelése Korszerűsített géppark, műszaki normák a Bajai Gyapjúszörefgyárban A MÉSZÖV figyelmébe! Kevés befektetéssel szép üdülő létesülhetne Az első tavaszi napsugár már kicsalta a kirándulókat és a horgászokat a Duna-partra (Márkus János felvétele) Pártunk VII. kongresszusa feladatul tűzte az ipari üzemek elé, hogy a megemelt tervek teljesítését kétharmad részben termelékenységből és csak egy- harmad részben létszámemelésből kell megvalósítanunk. Gyárunk ebben a munkában az elmúlt évben kezdeti eredményeket ért el. Az 1960. évi többlettermelésünket 55 százalékban a termelékenység és 45 százalékban a létszám emelésével biztosítottuk. Üzemünk fél évszázad óta működik, túlnyomó részt korszerűtlen épületekben és részben elavult gépekkel. Éppen ezért nehézségekbe ütközik a megfelelő műszaki fejlesztés, technológia és gyártmányfejlesztés kidolgozása. A termelés mennyiségi növelése mellett a mi feladatunk a munkaigényesebb exportképes gyártmányok kikísérletezése, az export növelése és gazdaságosabbá tétele is. Ezt az igen bonyolult és komplex feladatot csak megfelelően képzett és összeforrt szakmunkásgárda képes megoldani, amelynek vezetését és ellenőrzését a jól működő pártós szakszervezeti kollektíva látja el. Első lépésként a közvetlen feladatokat szabtuk meg a politikai és gazdasági vezetőkkel egyetértésben, amelyet a dolgozókkal tárgyaltunk meg. A közös célokat rögzítettük. így született meg gyárunk műszaki szervezési és gazdaságossági intézkedési terve, Sokrétűek a feladatok A műszaki intézkedési terv tartalmazza a gépek korszerűsítését, újak beállítását, új alapanyagok bevezetését, új cikkek kísérletezését, műanyagok alkalmazását, az exportválaszték bővítését, a régi cikkek felülvizsgálatát és a technológiai eljárások fejlesztését. E felsorolás is mutatja a feladatok komplex voltát. E feladatok sokszor egymással ellentétes problémát vetnek fel. Nekünk az ellentmondásokkal kirakott utat kell járnunk, ha versenyképesek akarunk maradni a kapitalista piacon. Megtaláltuk-e az ellentmondások feloldásának módját? Egy új, Flyrán nevű, regenerált alapanyagú nyersanyagot kísérleteztünk ki takaró gyártására; Kezdetben nehezen ment a különféle vastagságú elemi szálak százalékos felhasználása. A nehézségek nem törték le műszaki dolgozóinkat, a kutató mérnököket Külföldi gyárak szakembereinek segítségével megoldottuk az előbb említett cikk gyártását Ebből az új anyagból több tízezer négyzet- métert gyártunk, s szállítunk a nyugati államokba. A cikkek gyártástechnológiájának tökéletesítésével nőtt a termelékenység. A kártolóban az átlagos 12 és félméteres szállítási sebesség 16 méterre nőtt A fonodában csökkent a szaka- dékonyság, s a termelékenység 12 százalékkal emelkedett A festéstechnológia átdolgozásával olyan szép, élénk, új színeket nyertünk, amely növeli az áruk külföldi eladhatóságát. Kicseréljük a régi, korszerűtlen szárító gépünket, s ezáltal egyharma- dára csökkentjük a súlyingadozást, ugyanakkor 50 százalékkal növeljük a gép szállítási sebességét Fontos az összhang A szervezési intézkedési tervünkben igen nagy súlyt helyeztünk a veszteségidők feltárására, csökkentésére, a munkaidő 480 percének minél nagyobb mértékű kihasználására, a műszakilag megalapozott normák bevezetésére. Erre vonatkozó intézkedéseink a dolgozók 80 százalékát érintették. Ebből is látható, hogy megvalósításuk igen jelentős feladatot ad a mozgalmi és gazdasági szerveknek egyaránt Kezdeti eredményeink máris vannak. Huszonegy dolgozót irányítottunk át a termelő munkába az első negyedév folyamán. Elektromos fonógépeket állítottunk be a régi szíj as szelfakto- rok helyett. Ennek következtében egy dolgozó által kezelt orsószám és a termelhető mennyiség 8—10 százalékkal emelkedett. A zsáktömő szerkezet felállításával is egy létszámot takarítottunk meg. Cérnázó gépeink átalakításával pedig a cérnázó termelékenységét emeltük duplájára. A műszaki és szervezési tervek szoros összhangjának fontossága az előbbi példákból is jól látható. Az a tapasztalatunk, hogy a munkaügyi rendezést meg kell előznie a műszaki, illetve szervezési intézkedéséknek és a technológia kidolgozásának. Ha ezt a szabályt megsértjük, aránytalanságok következhetnek be, nehézségek adódhatnak, s csökken a dolgozók keresete. Ez utóbbit azonban mi a műszakilag megalapozott normákkal két legnagyobb üzemrészünkben, a fonodában és a szövődében megakadályoztuk. Az elképzelések szerint a párhuzamos elszámolás alapján átmenetileg egy-egy dolgozót 26 forint keresetcsökkenés ért volna, ha nem gondoskodtunk volna annak lehetőségéről, hogy a dolgozók a termelést emelhessék, s a minőséget javíthassák. Bebizonyosodott, hogy' aki a feladatát jól látja él, a munkaidőt kidolgozza, nem csökken a keresete, sőt emelkedik; összintézkedési tervünk eredményeképpen első negyedévi termelékenységi tervünket 107 százalékra teljesítettük, ami a textiliparban nagy eredmény, mert az éves terv 105 százalékot ír elő. Ennek ellenére egykét üzemrészünkben csökkent a termelékenység az elmúlt évhez viszonyítva. Feladatunk, hogy elemző munkával a még fennálló hiányosságokat feltárjuk, s tovább javítsuk eredményeinket. Végeredményben az első negyedévi többlettermelésünket 83 százalékban a tera létszám növelésével biztosítottuk. A számviteli dolgozók szerepéről Gazdaságossági tervünk öszszegezéséhez nagy segítséget adtak a számviteli dolgozók. Ezenkívül intézkedési terveink forint-kihatásainak állandó elemzésével segítik a műszakiakat. Gazdaságossági tervünk összesítése adja gyárunk éves felajánlását, amely 3 millió 900 ezer forintot tesz ki. Ennek megvalósítása biztosítja a jövő évi nyereségrészesedést. Ennek elérésére mozgósítja napról-napra üzemünk párt- és szakszervezeti vezetősége és a gazdaságvezetés a dolgozókat. Ezért küzd ma öt szocialista címet elnyert és 18 szocialista címért harcoló brigád, valamint 30 munkabrigád és több mint 400 egyénileg versenyző dolgozó. Az 1960-as évben a Minisztertanács és a SZOT Vándorzászlaja, valamint a megyei pártbizottság versenyzászlajának elnyerése bennünket még jobb, még nagyszerűbb eredmények elérésére kötelez. Ezért vállaltuk, hogy üzemünk ez évi tervét mind termelékenységben, mind gazdaságosságban nemcsak teljesíti, hanem túl is szárnyalja Kossár Lajos — Parancsoljanak, gyújtsanak rá — kedveskedik a házigazda és felkattint egy takaros fémdobozt A vendégek nyúlnának a cigarettáért de kezük megáll a félúton, a csodálkozás megnagyítja a szemüket és fülelnek. Hallgatják a dobozból áradó muzsikát: a Csókvalcert. — De kedves! Zenélő doboz! — adnak hangot csodálkozásuknak, aztán rágyújtanak. A házigazda pedig mesélni kezdi a muzsikáló kazetta történetét: A zenélő doboz története — Vége lett a borversenynek. A díjak, elismerések átvételéért a Földművelésügyi Minisztériumba invitáltak bennünket. Ketten voltunk egyéni termelők, a többiek állami gazdasági vezetők, nagyüzemek képviselői. Kezemben „neccet” — hálószatyrot — vittem. Volt az asszonykámtól egy kis vásárlási megbízásom. No, aztán ezzel a hálóval jártam én meg... — Nyújtják át a dijakat, s igen jó érzéssel nekem jutott az első. Egy ezüst cigarettás doboz. Jól van, no — gondoltam — és becsúsztattam a hálóba. A harmadik helyezés jutalmáért megint én voltam a soros. Gondosan csomagolt, szép boroskészlet, tálcástól. Azt is a hálóba csúsztattam. Amikor aztán itt végeztünk, felkerekedett társaságunk egy pótversenyt rendezni. Ízlelgettük, szagolgattuk a maradék spanyol, grúz, francia és ki győzné sorolni, még milyen neves borokat. — Kezemben a hálóval, ott topogtam a többiek között. Egy- szercsak valahonnan, a föld felől muzsikát hallok: ti-li-li... ti-li-li... ti-li-li... Csodálkozón nézek társaimra, aztán a cipőmre, azok meg rám. De hirtelen csend lett. Ahogy jöttek, úgy eltűntek a kedvesen csengő hangok. — Hát ez meg mi volt?! — néztünk egymásra. Valamelyik borból kiszállt dzsinek huncutkodnak velünk? __ No, még il yet! Aztán, mikor már-már napirendre tértünk a „csodálatos” eset felett, megint csak megszólalt a ti-li-li... ti-li-li... De ekkor a végére jártunk. Felfedeztük, hogy a muzsika a szaTass a Duna mellett fekszik, jó makadámút vezet a Duna töltéséig, majd azon folytatódva lekanyarodik a kéken hömpölygő folyóhoz. A partot sudár nyárfák, csalitok szegélyezik, s a tisztásokon lábszárig ér a haragos-zöld dús pázsit. Eszményi kiránduló- és nyaralóhely ez itt, s az sem véletlen, hogy a múlt évben itt rendezték meg a nemzetközi horgászversenyt. A Dunához közel egy hatszobás, gerendákból összerótt épütyorből szűrődik. Mégpedig a dobozból, melynek varázsát — igen kedvesen — úgy látszik, meglepetésnek szánták nekem. Hát sikerült! Az történt, hogy egyszer-kétszer, amikor nagyobbat találtam rántani a hálón, beleakadt a dobozka fedelébe, kinyitotta azt és működni kezdett a benne levő muzsikáló szerkezet. Újabb véletlen rán- dításra aztán elhallgatott... — Az egészhez már csak any- nyit akarok elmondani, hogy közre is kaptak mindjárt a társaim. A Badacsonyi Állami Gazdaság igazgatója azt mondja nekem: „Józsi bátyám, két serleget adunk érte, adja nekünk. Hogy örülnének ennek a gyerekek. .." Én meg azt mondtam: Nem, kedveseim, nekem is van gyerekem! Erre a jutalomra az én drága párom szolgált rá a legjobban... „Festő" — „ecset” nélkül Ennyi a zenélő doboz története. Hőse és elmondója pedig a 73 éves Almási József bácsi, okleveles szőlős mintagazda. Gyermekük nem lévén — ket- tecskén éldegélnek Kelebián, szerény hajlékukban a szőlők között. A szőlőtermelés művészei mindkette-'. Serlegek, érmék, ólomkristályok tömkelegé és 30 oklevél a bizonyság rá. Köztük több nemzetközi első és harmadik díj odaítéléséről tanúskodó. Boldog, elégedett emberek. Jóformán többet elértek, mint amennyire ebben a szakmában bárki is számíthatna — gondolhatja a külső szemlélő. Ám korán sincs így. Keserűség, nagy bánat szántja a lelkűket. Hat és fél hold volt a gazdaságuk. Hat és fél hold olyan szőlő, amelynek minden egyes tőkéjével; fiatal és idős gyümölcsfájával együtt lélegzett a gazda. És dicsőséget hozott! Nemcsak magának. Nemzetközi versenyeken Magyarországnak! Az idő szava, a haladás nagyüzemet kívánt a mezőgazdaságban. Almási József ék megértették. Éveik száma előrehaladott ugyan, de gondolkozásmódjuk fiatalos. A szövetkezetben még nagyobbak lesznek a lehetőségek — latolgatták. — Biztosan let áll, amelynek alagsorában a Tassá Földművesszövetkezet működteti a Potyka kisvendéglőt A forgalom olyan nagy, nogy sokszor nem elég a bor, sör, de még a (kiutalásra kapott hal sem. A Duna partján horgászok, vagy pihenő dolgozók valamennyien megjegyezték már: miért nem létesítenek egy üdülőt a Potyka kisvendéglő felett levő hat szobából? Gémes Gábor szükség lesz ránk — gondolta Józsi bácsi. S es igas la lett ö a Népfront Tsz pincemestere, ahol minden tudományát, »k évtizedes, gazdag tapasztalatát igyekszik átadni. De a nagyon szeretett élete párjával együtt mégis olyanok, mint a számyuk- szegett madarak, alkotó szerszámuktól megfosztott művészek. A hat és ffl hold szőlőt, mely „ecset” volt „fest®* tehetségük megnyilatkozásában, a tsz vezetősége — egy nem eléggé következetesen végiggondolt döntése nyomán — 394 holddal együtt az állami gazdaságnak engedte át csereingatlanként. Pedig az állami gazdaság céljaira — új telepítésekre — felépítetten terület is megfelelt volna. Annál is inkább; mert a szövetkezettel cserélt területen máris hozzákezdtek a kitermeléshez, közte százezreket érő gyümölcsfák kivágásához. Még lehetne segíteni — Előbb-utóbb erre a hat és fél holdra is sor kerül — mondja bánatosan Rózsi néni — aki végigszenvedte a buchenwaldi koncentrációs tábor minden poklát. — Pedig ez erjesztője maradhatott volna a tsz gazdái- ' kodásának. Jól járt volna a közös... Hiszen a versenyeken való részvétel és a siker most máa Népfront Tsz-é tenne. És... Könny homályosítja el a szemét. Józsi bácsi veszi át a szót. — Nekünk már nincsenek igényeink. Vagyonra se pályáztunk soha. Minek? Kinek? A bort nem isszuk; de szenvedélyünkké, életszükségletünkké vált termelése. Az egyik miniszterhelyettes elvtárs, amikor itt járt és kóstolta, szinte költői módon jegyezte meg: ^Igazgyöngyre találtam a kelebiai homokon!” A megyei vezető elv- társak iá többször említették; hogy ez a hat és fél hold kísérteti tábla, védett terület marad a tsz-en belül is... Lehet, hogy nem tudják, mi tett a sorsa az oly sok hírnevet szerzett parcellának? Bizonyára még nem tenne késő közbeavatkozni. Pemy Irén melékenység és 17 százalékban A Kecskeméti Gépállomás szerelőműhelyében már megkezdték a nyári készülődést. Aratáskor nagy szükség lesz a gépekre és időben szeretnék rendbe tenni azokat. Tőth János és Józan Balázs éppen az egyik cséplőgépet javítja (Márkus János felvételei Igazgyöngy a kelebiai homokon
