Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-07 / 106. szám

1961. május 1, vasárnap 5. oldal Legfontosabb: a termelékenység emelése Korszerűsített géppark, műszaki normák a Bajai Gyapjúszörefgyárban A MÉSZÖV figyelmébe! Kevés befektetéssel szép üdülő létesülhetne Az első tavaszi napsugár már kicsalta a kirándulókat és a horgászokat a Duna-partra (Márkus János felvétele) Pártunk VII. kongresszusa feladatul tűzte az ipari üzemek elé, hogy a megemelt tervek teljesítését kétharmad részben termelékenységből és csak egy- harmad részben létszámemelés­ből kell megvalósítanunk. Gyárunk ebben a munkában az elmúlt évben kezdeti ered­ményeket ért el. Az 1960. évi többlettermelésünket 55 száza­lékban a termelékenység és 45 százalékban a létszám emelésé­vel biztosítottuk. Üzemünk fél évszázad óta működik, túlnyomó részt kor­szerűtlen épületekben és rész­ben elavult gépekkel. Éppen ezért nehézségekbe ütközik a megfelelő műszaki fejlesztés, technológia és gyártmányfejlesz­tés kidolgozása. A termelés mennyiségi növelése mellett a mi feladatunk a munkaigénye­sebb exportképes gyártmányok kikísérletezése, az export növe­lése és gazdaságosabbá tétele is. Ezt az igen bonyolult és komplex feladatot csak megfe­lelően képzett és összeforrt szakmunkásgárda képes megol­dani, amelynek vezetését és ellenőrzését a jól működő párt­ós szakszervezeti kollektíva lát­ja el. Első lépésként a közvet­len feladatokat szabtuk meg a politikai és gazdasági vezetők­kel egyetértésben, amelyet a dolgozókkal tárgyaltunk meg. A közös célokat rögzítettük. így született meg gyárunk műszaki szervezési és gazdaságossági in­tézkedési terve, Sokrétűek a feladatok A műszaki intézkedési terv tartalmazza a gépek korszerű­sítését, újak beállítását, új alap­anyagok bevezetését, új cikkek kísérletezését, műanyagok alkal­mazását, az exportválaszték bő­vítését, a régi cikkek felülvizs­gálatát és a technológiai eljárá­sok fejlesztését. E felsorolás is mutatja a feladatok komplex voltát. E feladatok sokszor egy­mással ellentétes problémát vetnek fel. Nekünk az ellent­mondásokkal kirakott utat kell járnunk, ha versenyképesek akarunk maradni a kapitalista piacon. Megtaláltuk-e az ellent­mondások feloldásának módját? Egy új, Flyrán nevű, regene­rált alapanyagú nyersanyagot kísérleteztünk ki takaró gyártá­sára; Kezdetben nehezen ment a különféle vastagságú elemi szálak százalékos felhasználása. A nehézségek nem törték le műszaki dolgozóinkat, a kutató mérnököket Külföldi gyárak szakembereinek segítségével megoldottuk az előbb említett cikk gyártását Ebből az új anyagból több tízezer négyzet- métert gyártunk, s szállítunk a nyugati államokba. A cikkek gyártástechnológiá­jának tökéletesítésével nőtt a termelékenység. A kártolóban az átlagos 12 és félméteres szál­lítási sebesség 16 méterre nőtt A fonodában csökkent a szaka- dékonyság, s a termelékenység 12 százalékkal emelkedett A festéstechnológia átdolgozásával olyan szép, élénk, új színeket nyertünk, amely növeli az áruk külföldi eladhatóságát. Kicserél­jük a régi, korszerűtlen szárító gépünket, s ezáltal egyharma- dára csökkentjük a súlyingado­zást, ugyanakkor 50 százalékkal növeljük a gép szállítási sebes­ségét Fontos az összhang A szervezési intézkedési ter­vünkben igen nagy súlyt he­lyeztünk a veszteségidők feltá­rására, csökkentésére, a munka­idő 480 percének minél nagyobb mértékű kihasználására, a mű­szakilag megalapozott normák bevezetésére. Erre vonatkozó in­tézkedéseink a dolgozók 80 szá­zalékát érintették. Ebből is lát­ható, hogy megvalósításuk igen jelentős feladatot ad a mozgal­mi és gazdasági szerveknek egy­aránt Kezdeti eredményeink máris vannak. Huszonegy dolgozót irá­nyítottunk át a termelő munká­ba az első negyedév folyamán. Elektromos fonógépeket állítot­tunk be a régi szíj as szelfakto- rok helyett. Ennek következté­ben egy dolgozó által kezelt or­sószám és a termelhető mennyi­ség 8—10 százalékkal emelke­dett. A zsáktömő szerkezet fel­állításával is egy létszámot ta­karítottunk meg. Cérnázó gé­peink átalakításával pedig a cérnázó termelékenységét emel­tük duplájára. A műszaki és szervezési ter­vek szoros összhangjának fon­tossága az előbbi példákból is jól látható. Az a tapasztalatunk, hogy a munkaügyi rendezést meg kell előznie a műszaki, il­letve szervezési intézkedésék­nek és a technológia kidolgozá­sának. Ha ezt a szabályt meg­sértjük, aránytalanságok követ­kezhetnek be, nehézségek adód­hatnak, s csökken a dolgozók keresete. Ez utóbbit azonban mi a műszakilag megalapozott nor­mákkal két legnagyobb üzem­részünkben, a fonodában és a szövődében megakadályoztuk. Az elképzelések szerint a pár­huzamos elszámolás alapján át­menetileg egy-egy dolgozót 26 forint keresetcsökkenés ért vol­na, ha nem gondoskodtunk vol­na annak lehetőségéről, hogy a dolgozók a termelést emelhes­sék, s a minőséget javíthassák. Bebizonyosodott, hogy' aki a feladatát jól látja él, a munka­időt kidolgozza, nem csökken a keresete, sőt emelkedik; összintézkedési tervünk ered­ményeképpen első negyedévi termelékenységi tervünket 107 százalékra teljesítettük, ami a textiliparban nagy eredmény, mert az éves terv 105 százalé­kot ír elő. Ennek ellenére egy­két üzemrészünkben csökkent a termelékenység az elmúlt év­hez viszonyítva. Feladatunk, hogy elemző munkával a még fennálló hiányosságokat feltár­juk, s tovább javítsuk eredmé­nyeinket. Végeredményben az első negyedévi többletterme­lésünket 83 százalékban a ter­a létszám növelésével biztosí­tottuk. A számviteli dolgozók szerepéről Gazdaságossági tervünk ösz­szegezéséhez nagy segítséget ad­tak a számviteli dolgozók. Ezen­kívül intézkedési terveink fo­rint-kihatásainak állandó elem­zésével segítik a műszakiakat. Gazdaságossági tervünk össze­sítése adja gyárunk éves fel­ajánlását, amely 3 millió 900 ezer forintot tesz ki. Ennek megvalósítása biztosítja a jövő évi nyereségrészesedést. Ennek elérésére mozgósítja napról-napra üzemünk párt- és szakszervezeti vezetősége és a gazdaságvezetés a dolgozókat. Ezért küzd ma öt szocialista cí­met elnyert és 18 szocialista cí­mért harcoló brigád, valamint 30 munkabrigád és több mint 400 egyénileg versenyző dolgo­zó. Az 1960-as évben a Minisz­tertanács és a SZOT Vándor­zászlaja, valamint a megyei pártbizottság versenyzászlajá­nak elnyerése bennünket még jobb, még nagyszerűbb eredmé­nyek elérésére kötelez. Ezért vállaltuk, hogy üzemünk ez évi tervét mind termelékenységben, mind gazdaságosságban nemcsak teljesíti, hanem túl is szár­nyalja Kossár Lajos — Parancsoljanak, gyújtsanak rá — kedveskedik a házigazda és felkattint egy takaros fém­dobozt A vendégek nyúlnának a cigarettáért de kezük megáll a félúton, a csodálkozás meg­nagyítja a szemüket és fülelnek. Hallgatják a dobozból áradó muzsikát: a Csókvalcert. — De kedves! Zenélő doboz! — adnak hangot csodálkozásuk­nak, aztán rágyújtanak. A házi­gazda pedig mesélni kezdi a muzsikáló kazetta történetét: A zenélő doboz története — Vége lett a borversenynek. A díjak, elismerések átvételéért a Földművelésügyi Minisztéri­umba invitáltak bennünket. Ketten voltunk egyéni termelők, a többiek állami gazdasági ve­zetők, nagyüzemek képviselői. Kezemben „neccet” — hálószaty­rot — vittem. Volt az asszony­kámtól egy kis vásárlási meg­bízásom. No, aztán ezzel a háló­val jártam én meg... — Nyújtják át a dijakat, s igen jó érzéssel nekem jutott az első. Egy ezüst cigarettás do­boz. Jól van, no — gondoltam — és becsúsztattam a hálóba. A harmadik helyezés jutalmáért megint én voltam a soros. Gon­dosan csomagolt, szép boros­készlet, tálcástól. Azt is a háló­ba csúsztattam. Amikor aztán itt végeztünk, felkerekedett tár­saságunk egy pótversenyt ren­dezni. Ízlelgettük, szagolgattuk a maradék spanyol, grúz, fran­cia és ki győzné sorolni, még milyen neves borokat. — Kezemben a hálóval, ott topogtam a többiek között. Egy- szercsak valahonnan, a föld fe­lől muzsikát hallok: ti-li-li... ti-li-li... ti-li-li... Csodálkozón nézek társaimra, aztán a cipőm­re, azok meg rám. De hirtelen csend lett. Ahogy jöttek, úgy eltűntek a kedvesen csengő han­gok. — Hát ez meg mi volt?! — néztünk egymásra. Valamelyik borból kiszállt dzsinek huncut­kodnak velünk? __ No, még il yet! Aztán, mikor már-már napirendre tértünk a „csodála­tos” eset felett, megint csak meg­szólalt a ti-li-li... ti-li-li... De ekkor a végére jártunk. Felfe­deztük, hogy a muzsika a sza­Tass a Duna mellett fekszik, jó makadámút vezet a Duna töltéséig, majd azon folytatód­va lekanyarodik a kéken höm­pölygő folyóhoz. A partot su­dár nyárfák, csalitok szegélye­zik, s a tisztásokon lábszárig ér a haragos-zöld dús pázsit. Esz­ményi kiránduló- és nyaralóhely ez itt, s az sem véletlen, hogy a múlt évben itt rendezték meg a nemzetközi horgászversenyt. A Dunához közel egy hatszo­bás, gerendákból összerótt épü­tyorből szűrődik. Mégpedig a dobozból, melynek varázsát — igen kedvesen — úgy látszik, meglepetésnek szánták nekem. Hát sikerült! Az történt, hogy egyszer-kétszer, amikor nagyob­bat találtam rántani a hálón, beleakadt a dobozka fedelébe, kinyitotta azt és működni kez­dett a benne levő muzsikáló szerkezet. Újabb véletlen rán- dításra aztán elhallgatott... — Az egészhez már csak any- nyit akarok elmondani, hogy közre is kaptak mindjárt a tár­saim. A Badacsonyi Állami Gaz­daság igazgatója azt mondja nekem: „Józsi bátyám, két ser­leget adunk érte, adja nekünk. Hogy örülnének ennek a gyere­kek. .." Én meg azt mondtam: Nem, kedveseim, nekem is van gyerekem! Erre a jutalomra az én drága párom szolgált rá a legjobban... „Festő" — „ecset” nélkül Ennyi a zenélő doboz törté­nete. Hőse és elmondója pedig a 73 éves Almási József bácsi, okleveles szőlős mintagazda. Gyermekük nem lévén — ket- tecskén éldegélnek Kelebián, szerény hajlékukban a szőlők között. A szőlőtermelés művészei mindkette-'. Serlegek, érmék, ólomkristályok tömkelegé és 30 oklevél a bizonyság rá. Köztük több nemzetközi első és harma­dik díj odaítéléséről tanúskodó. Boldog, elégedett emberek. Jó­formán többet elértek, mint amennyire ebben a szakmában bárki is számíthatna — gondol­hatja a külső szemlélő. Ám ko­rán sincs így. Keserűség, nagy bánat szántja a lelkűket. Hat és fél hold volt a gazda­ságuk. Hat és fél hold olyan szőlő, amelynek minden egyes tőkéjével; fiatal és idős gyü­mölcsfájával együtt lélegzett a gazda. És dicsőséget hozott! Nemcsak magának. Nemzetközi versenyeken Magyarországnak! Az idő szava, a haladás nagy­üzemet kívánt a mezőgazdaság­ban. Almási József ék megértet­ték. Éveik száma előrehaladott ugyan, de gondolkozásmódjuk fiatalos. A szövetkezetben még nagyobbak lesznek a lehetősé­gek — latolgatták. — Biztosan let áll, amelynek alagsorában a Tassá Földművesszövetkezet mű­ködteti a Potyka kisvendéglőt A forgalom olyan nagy, nogy sokszor nem elég a bor, sör, de még a (kiutalásra kapott hal sem. A Duna partján horgászok, vagy pihenő dolgozók vala­mennyien megjegyezték már: miért nem létesítenek egy üdü­lőt a Potyka kisvendéglő felett levő hat szobából? Gémes Gábor szükség lesz ránk — gondolta Józsi bácsi. S es igas la lett ö a Népfront Tsz pincemestere, ahol minden tudományát, »k évtizedes, gazdag tapasztalatát igyekszik átadni. De a nagyon szeretett élete párjával együtt mégis olyanok, mint a számyuk- szegett madarak, alkotó szer­számuktól megfosztott művé­szek. A hat és ffl hold szőlőt, mely „ecset” volt „fest®* tehetségük megnyilatkozásában, a tsz veze­tősége — egy nem eléggé kö­vetkezetesen végiggondolt dön­tése nyomán — 394 holddal együtt az állami gazdaságnak engedte át csereingatlanként. Pedig az állami gazdaság cél­jaira — új telepítésekre — felé­pítetten terület is megfelelt vol­na. Annál is inkább; mert a szövetkezettel cserélt területen máris hozzákezdtek a kiterme­léshez, közte százezreket érő gyümölcsfák kivágásához. Még lehetne segíteni — Előbb-utóbb erre a hat és fél holdra is sor kerül — mond­ja bánatosan Rózsi néni — aki végigszenvedte a buchenwaldi koncentrációs tábor minden poklát. — Pedig ez erjesztője maradhatott volna a tsz gazdái- ' kodásának. Jól járt volna a kö­zös... Hiszen a versenyeken va­ló részvétel és a siker most má­a Népfront Tsz-é tenne. És... Könny homályosítja el a sze­mét. Józsi bácsi veszi át a szót. — Nekünk már nincsenek igényeink. Vagyonra se pályáz­tunk soha. Minek? Kinek? A bort nem isszuk; de szenve­délyünkké, életszükségletünkké vált termelése. Az egyik minisz­terhelyettes elvtárs, amikor itt járt és kóstolta, szinte költői módon jegyezte meg: ^Igaz­gyöngyre találtam a kelebiai homokon!” A megyei vezető elv- társak iá többször említették; hogy ez a hat és fél hold kísér­teti tábla, védett terület marad a tsz-en belül is... Lehet, hogy nem tudják, mi tett a sorsa az oly sok hírnevet szerzett parcellának? Bizonyára még nem tenne késő közbeavat­kozni. Pemy Irén melékenység és 17 százalékban A Kecskeméti Gépállomás szerelőműhelyében már meg­kezdték a nyári készülődést. Aratáskor nagy szükség lesz a gépekre és időben szeretnék rendbe tenni azokat. Tőth János és Józan Balázs éppen az egyik cséplőgépet javítja (Márkus János felvételei Igazgyöngy a kelebiai homokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom