Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-31 / 126. szám

1961. május 31, szerda Napközben „Szokjad meg végre te is...“ A község felvásárlási gond­jairól beszélgetek a gazdá­val, meg mindenről, ami sor­ra jön- Üj ember lévén a szakszövetkezetben — s mi­vel hogy még az is új —, sok észrevétele, kifogása van. Ezt nem érti, amazt sértő­nek találja a maga szűkös szemszögéből, megint mást ő másképpen csinálna... Következetes egyéni gon­dolkozásmód — állapítom meg magamban. Amiről tu­dom, tájékoztatom. Magya­rázok, látószögét az „én”-ről és az „enyém”-ről a közössé­gé felé próbálom tágítani. Beszélgetésünk baráti, de vi­tatkozó. Érveimre számos el­lenvetés születik még, de a legtöbb kérdésben végül is egyetértünk. Akkor a gazda egy bírálattal hozakodik elő. — Nem szeretem, ha kis­korúnak nézik az embert! Tudja, őstermelői igazolványt kértem pár héttel ezelőtt. Háromszor-négyszer is be­mentem végette és mindig azzal utasítottak él, hogy nincs nyomtatvány. Abból is, ahogyan ezt mondták érez­tem. hogy emögött valami sántikál. Hát ha nem lehet kiadni, mondják meg, indo­kolják meg! Megérti azt az ember. De... Befejezetlen maradt a mondata. Titokban egy láb érintette az övét. Asszonyáé, így próbálta inteni hallga­tásra, és jelzett a szemével is, hogy ne beszéljen. Baj le­het ... Észrevettem a figyelmezte­tést és az aggodalmat is a szemében, nem hagytam hát szó nélkül: — Hagyja, hadd beszéljen, így tudjuk meg mi fáj, ho­gyan lehet segíteni... — Aztán majd a fejére üt­nek — így a gazdasszony. — Ki, miért? Azért, mert őszintén beszél? Megbecsü­lés jár érte és nem fejre ütés. A gazda pártomra szegő­dött: — Nyugodj meg anyjuk, hiszen a mondott szóból ért az ember. Amit én említet­tem, az igaz. És nemcsak az én panaszom, más is mérge­lődik rajta. Ezért igazán nem jár bunkó. Ha volt is vala­mikor ilyen hiba — elmúlt. Szokjad már meg végre te is!... P. I. ÖTEZER FORINT TANULMÁNYI SEGÉLY -» AZ ORSZÁG LEGSZEBB TÁJAIN ÜDÜLNEK A PEDAGÓGUSOK —i HAJÓKIRÁNDULÁS KÜLFÖLDRE — MEGBÜNTETTÉK A DUNAVECSEI FÖLDMŰVESSZÖVETKE- ZET VEZETŐJÉT — ÓVÓNŐJELÖLTEK A GYEREKEK SZORAKOZTATASAÉRT A szakszervezetek életéből Az Eötvös-alap felhasználásá­ról és az önálló táppénzíkáfizie- tőhelyek létesítéséről tárgyalt .legutóbbi ülésén a Pedagógus Szakszervezet Megyei Bizottsá­ga. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy a kitűnő vagy jeles eredménnyel vizsgázó tanulók között — akik­nek szülei tagjai az Eötvös- alapnak — több mint 5 ezer fo­rint tanulmányi segélyt oszta­nák ki. Azok a fiatalok pedig, akik egyetemen és főiskolán készülnek hivatásukra — és is­kolában tanító szüleik szintén Eötvös-alap-tagok — országos viszonylatban tíz, egyenként 2 ezer forintos, és száz — szemé­lyenként ezer forintos — tanul­mányi segélyben részesülnek, gtKmm; • Megyénk szakszervezett tag­ként nyilvántartott művelődés- ügyi dolgozói közül a harma­dik negyedévben 217-en kapnak nyári üdültetésre szóló SZOT- beutalót. Ezenkívül a járási és városi szakszervezeti bizottsá­gok önállóan is szerveznek cso­portos üdültetést. Pedagógusa­ink jó munkájuk jutalmául töb­bek között a mátrai, bükki, hajdúszobosziói, hévízi, sopro­ni és lillafüredi üdülőbe kap­nak beutalót. Külföldi üdültetésre 29 neve­lőt küldenek megyénk iskolái­ból. Ők a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztár­saságba, Lengyelországba és Csehszlovákiába látogatnak majd el. Közülük többen egy pozsonyi és bécsi hajókirándu­láson is részt vesznek. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság műszaki dolgozói a június végén sorrakerülő bizton­ságtechnikai vizsgára készülnek. Két hónap áU rendelkezésükre, s ez idő alatt sokrétű ismerete­ket kell elsajátítaniuk. A vizsga napján 33 műszaki dolgozó ad számot technikai tudásáról, jel- készültségéről. A munkavédelmi csoport 100 forint pénzbírsággal büntette Németh Károlyt, a Dunavecsei Földművesszövetkezet ügyveze­tő elnökét. Múlt év októberé­ben ugyanis a csoport ellenőr­zést tartott Apostagon a föld­művesszövetkezet üzleteiben, s megállapította, hogy a közsé­gi cukrászdában a kompresszor ékszíjvédő burkolata hiányzik. Akkoriban figyelmeztették a földművesszövetkezet vezetőjét a kisvendéglő mellékhelyisége mellett működő tekepálya élet- veszélyes állapotára is —, de megszüntetésére a szövetkezet mind ez ideig nem tett semmit. A mulasztásért kiszabott bírság kellő figyelmeztetésül szolgál a föidművesszövetkezet vezetőjé­nek: a munkavédelmi előíráso­kat mindenkor be kell tartani! # Nagy népszerűségnek örven­denek Kecskeméten a vasárna­pi mesedólelőttök és bábfoglal­kozások. Legutóbb 180 gyermek nézte végig a Kecskeméti Fel­sőfokú Óvónőképző Intézet báb­szakkörének az előadásában sor­rakerülő báb-bemutatót, amely­re dr. Bakkay Tibomé tanította az intézet növendékeit. Az óvó­nőképző leányai nagy segítséget adnak a kis látogatók szórakoz­tatásához. * Változatos, színes program várja az ismeretterjesztő elő­adások hallgatóit. Június 7-én, szerdán dr. László Gyula egye­temi tanár „A hunok a régé­szeti emlékek tükrében” címen tart nagy érdeklődéssel várt előadást. Ezt megelőzően, má­jus 31-én a műszaki dolgozók részére lesz szakmai előadás a művelődési otthon termében. K. A. A raktáros lepkére vadászik - mégis minden rendben van! Egy ifjúsági szövetkezet élete s— A brigádvezetőit kere­sem*» — Éppen most ment el játsza­ni, ■’%íi ’■ — És a raktáros? f-« — Az Ilyenkor lepkére vadá­•— Hőit az adminisztrátor?... — Ö meg bafoamuhát varr. Az „állatállomány** Kissé szokatlanul hangzanak a válaszok, de nincs ebben sem­mi rendellenes, hiszen tizenkét- éves korban még mindenki sze­ret játszani, lepkét kergetni, vagy babaruhát varrni. Az em­lített vezetők ugyanis a felső- szentiváni Arany János általá­nos iskola ifjúsági szövetkezeté­nek „funkcionáriusai”. Egy év­vel ezelőtt a közgyűlés őket bízta meg a szövetkezet ügyes­bajos dolgainak intézésével, amit derekasan el is látnak, de ilyenkor, késő délután már csak az „ügyeletesek” tartózkodnak a „telepen”. Most éppen Pásztor Ági, Pán- csics Klára és Szabó Lali van „szolgálatban”. Ők gondozzák a csibéket és a tapsifüleseket. — Munkájukra Bús István iskola- igazgató és felesége, meg Mán- dity István tanár ügyel. A tisz­tára sepert bejárat, s a baromfi- ólak-kömyéki rend arról tanús­kodik, hogy valamennyien ko­molyan veszik munkájukat. — Munka pedig akad bőven, mert 150 darab kéthetes és 100 darab most érkezett kiscslbéről kell gondoskodni, amelyekből mind­össze három hullott el eddig, s az is szállítás közben. A nyúl- tenyészet nyolc anyából és egész sereg süldőnyúlból áll és most akarnak beszerezni Gödöllőről fajtiszta, törzskönyvezett anyá­kat. Galambokat is tenyészte­nek a fiúk. Jelenleg 20 pár par­lagi galambjuk van, s rövidesen ugyanennyit szerelnének vásá­rolni, valami nemes fajtát, ami szép és sűrűn költ. így osztják el a jövedelmet — Hogyan sikerült ilyen szép kis gazdaságot kialakítani — kérdezem az iskolaigazgatótól, aki egyik alapítója a szövetke­zetnek. — Egy évvel ezelőtt alakítot­tuk meg ifjúsági szövetkezetün­ket, s jelenleg 30 tagunk van, valamennyien hatodik osztályo­sok. A megalakulás után a he­lyi Űj Élet Termelőszövetkezet tagsága lett a patronálónk. Az ő segítségükkel építettünk rak­tárt, amit most baromfiéinak használunk, s kaptunk a ter­melőszövetkezettől két és fél hold szántóföldéit is, ahol 4—5 fajta takarmányt termelünk. — Mennyit jövedelmez évente a gazdaság? — Tavaly 7000 forint volt a tiszta jövedelmünk, amelynek egyrészét tartalékoltuk és be­ruházásra fordítottuk, két és fél ezer forintot pedig kiosztot­tunk a tagság között. A pénz azsonban csakhamar visszaván­dorolt a közös kasszába, hogy megvásárolhassuk a magneto­font, amelynek sok hasznát vesszük a szakköri előadásokon. Jelenleg 2800 forintunk van, s ez évben még legalább 8000 fo­rint jövedelemre számítunk. Eb­ből mennek a szövetkezet tagjai nyaralni a Duna-kanyarba, a Mátyás-forráshoz. Máshol is megvalósítható “ Milyen a jövedelemelosz­tási forma? — Munkaegység szerint törté­nik. A gyerekek végzik a rak­tár- és pénztárkönyvelést, ők osztják be, hogy ki mikor és mát csináljon, s minden mun­kának van normája, amely sze­rint kiszámítják, kinek mennyi egység jár. Volt olyan tagunk is, aki nem járt rendszeresen dolgozni. A közgyűlés úgy ha­tározott, hogy ki kell zárni. Ez azonban kivételes eset volt, s reméljük többé ilyen nem for­dul elő. öröm nézni, hogyan forrnak eggyé a munkában is, s mennyire más. jobb ezeknél a gyermekeknél a közösségi szel­lem, mint a kívülállóknál. Ez még a tanulmányi eredménye­ken is meglátszik. e. Kisállattenyésztés, növény- termesztés közös erővel, „nagy­üzemi” módon. Nincs faluhe­lyen a politechnikai oktatásnak ennél jobb módszere. Ehre vi­szont minden faluban van lehe­tőség, és ha a pedagógusok ak­tivitása találkozik a községi ta­nácsok, termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek se­gítségével, újabb lehetőségek nyílnak a szocialista szellemű falusi ifjúság nevelésére. Tóth Gábor Vesztett remények földjéből megnyert remények földje PETŐFI NEPF A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Któkun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Feleiős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 29-16. Belpolitikai rovat: 0-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: n-09 Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető: • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra IS Ft. Bács-KiSkun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.: 15-29, 27-49 Fizessen elő a Petőfi Népére L ^.Anyjuk, apjuk, nagyapjuk részeges. A három gyerek kop­lal. Előfordult, hogy az iskolás­gyerek az osztályteremben ájult el — az éhségtől. Télen lovukat vágták le, az udvaron fára akasztották, úgy darabol­tak belőle húst, ha szükségük volt rá. Kérjük, segítsenek a három gyereken .. A lajosmizsei tanyavilágból érkezett a riasztó híradás. Rá nemsokkal másik levelet kap­tunk ugyanarról a vidékről: „Férjem vasúti munkás volt. Nyugdíjaztatása után itt bérelt öt holdat, de előző férjemtől származó két kislányommal nem bírunk a földdel, hiába erőlteti az uram, aki különben is durva a gyerekekhez enge- met is számtalanszor meg­vert .. .* A táj képe Sorolhatnánk a szomorú csa­ládi eseményeket. Lajosmizsé- nek ezen a vidékén — a benei részen — sok elesett család van. Két évvel ezelőtt itt kellett a megyei gyermekvédelmi bizott­ságnak a legnagyobb offenzívát indítania a kiscselédrendszer el­len, s az ügyészség is — me­gyei átlagban =3 itt indított a legtöbb ifjúságelleni bűncselek­mény ügyében nyomozást. Nem véletlen, hogy a har- mincezerholdas lajosmizsei ha­tárban — annak is a leggyen­gébb sívóhomakos részén, Bé­nán — találkozunk ilyen mére­tű szociális elmaradottsággal. Ott, ahol gledicsiával övezett, virágzó gyümölcstelepek, jó gazdálkodásról tanúskodó, tiszta porták, embermagas, gondosan művelt rozsföldek váltják egy­mást a siváé, omló-falú tanya­házakkal, amelyek körül a ku­tyának csak homokpart-oldalba vájt odú, és amelyekben a gyerekeknek csak vedlett téli­kabátokkal letakart dikó jut fekhelyül. Az ilyen tanyák kö­rül szikvirágos, nyúlárnyókos parlagföld, s fegfönnebb silány kukoricás, ritka-rozsos futóho­mok terül el és hömpölyög az első szélfuvallatra. Nem véletlen ez a szembetű­nő ellentét, mert ez a vidék száz-százötven év előtti betele­pültsége óta a próbálkozások, majd kinek vesztett, kinek pe­dig megnyert remények földje volt. Kemény kunparasztok vet­tek itt pár hold homokot, s — szószerint értve — vérükkel, ve­rejtékükkel tették azt termővé; megkötve gyümölccsel, szőlővel, akácossal. A társadalmi osztódás módja Első nemzedékük már nem él. A második generáció is kihaló­ban. S mire idáig értünk, az eredeti betelepülők, majd a hozzájuk csapódott reménytkere- sők ügyességük, szerencséjük, képességük szerint osztódtak társadalmilag. A kevésbé sze­rencsések megélhetés miatt kénytelenek voltak elszegődni a jobbmódúakhoz, közülük sokan máig sem tudtak felkapaszkod­ni néha még az emberi élet színvonalára sem. Munkaerejü­ket kulákok használták ki, lel­kűket a nyomor és a tudatlanság élte fel, ellenállóerejük semmi­vé kopott. Az „Aki szegény, az a legszegényebb..józsefattilai mondás kétszeresen érvényes az e vidéken élő elesettekre, mert betegségek is sorvasztották a három nemzedékkel előtti egész­séges, a magyar nép talán leg- vállalkozóbb szellemű kunjait, — akik a homokon akartak megélhetést és virágzó kultúrát teremteni. Szunnyadó energiák Mégsem ilyen szomorú e vi­dék képe. Mert, aki megvetette lábát itt, — az aranyat talált Jonathán almája a szabolcsival vetekszik, barackja, ha „beüt”* vagyonokat hoz egyetlen év alatt, földiepre kincseket ad. A gyü­mölccsel való foglalkozás pedig szakértővé tette a gazdákat, a szakértelem viszont a világ iránti érdeklődés felé nyitogatta a koponyákat Ez pedig magával hozta, hogy a második generá­ció — a mai 60—80 évesek — gyermekeiket „úr”-nak taníttat­ták, akik az ötvenes évek ele­jén bérletként műveltették föld­jeiket — mindez pedig nem kedvezett a termelésnek. Azt, amit a földművesszövetkezeti felvásárlók tudnak mondani az elmúlt évek gazdasági eredmé­nyeiről — az export- és belföldi piacra való szállításokról — fő­ként az egészséges kormány­rendelkezéseknek, de nem a megújult, korszerűsített terme­léstechnikai, termelésszervezési módszereknek lehetett köszönni; Világos, hogy ha megszűnik a piaci kosarazás, a termelés pe­dig összefogott társadalmi mun­ka eredménye lesz, a nép hal­latlan tartalékenergiáit lehet mozgósítani a termelés érdeké­ben, megszüntetve ezzel a szo­ciális gondokat is. Mielőtt azonban erről részle­tesebben írnánk, ugorjunk pár száz kilométert — Karcag hatá­rába; és tíz esztendőt — 1951-be iFolytatjukJj

Next

/
Oldalképek
Tartalom