Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-31 / 126. szám
1961. május 31, szerda Napközben „Szokjad meg végre te is...“ A község felvásárlási gondjairól beszélgetek a gazdával, meg mindenről, ami sorra jön- Üj ember lévén a szakszövetkezetben — s mivel hogy még az is új —, sok észrevétele, kifogása van. Ezt nem érti, amazt sértőnek találja a maga szűkös szemszögéből, megint mást ő másképpen csinálna... Következetes egyéni gondolkozásmód — állapítom meg magamban. Amiről tudom, tájékoztatom. Magyarázok, látószögét az „én”-ről és az „enyém”-ről a közösségé felé próbálom tágítani. Beszélgetésünk baráti, de vitatkozó. Érveimre számos ellenvetés születik még, de a legtöbb kérdésben végül is egyetértünk. Akkor a gazda egy bírálattal hozakodik elő. — Nem szeretem, ha kiskorúnak nézik az embert! Tudja, őstermelői igazolványt kértem pár héttel ezelőtt. Háromszor-négyszer is bementem végette és mindig azzal utasítottak él, hogy nincs nyomtatvány. Abból is, ahogyan ezt mondták éreztem. hogy emögött valami sántikál. Hát ha nem lehet kiadni, mondják meg, indokolják meg! Megérti azt az ember. De... Befejezetlen maradt a mondata. Titokban egy láb érintette az övét. Asszonyáé, így próbálta inteni hallgatásra, és jelzett a szemével is, hogy ne beszéljen. Baj lehet ... Észrevettem a figyelmeztetést és az aggodalmat is a szemében, nem hagytam hát szó nélkül: — Hagyja, hadd beszéljen, így tudjuk meg mi fáj, hogyan lehet segíteni... — Aztán majd a fejére ütnek — így a gazdasszony. — Ki, miért? Azért, mert őszintén beszél? Megbecsülés jár érte és nem fejre ütés. A gazda pártomra szegődött: — Nyugodj meg anyjuk, hiszen a mondott szóból ért az ember. Amit én említettem, az igaz. És nemcsak az én panaszom, más is mérgelődik rajta. Ezért igazán nem jár bunkó. Ha volt is valamikor ilyen hiba — elmúlt. Szokjad már meg végre te is!... P. I. ÖTEZER FORINT TANULMÁNYI SEGÉLY -» AZ ORSZÁG LEGSZEBB TÁJAIN ÜDÜLNEK A PEDAGÓGUSOK —i HAJÓKIRÁNDULÁS KÜLFÖLDRE — MEGBÜNTETTÉK A DUNAVECSEI FÖLDMŰVESSZÖVETKE- ZET VEZETŐJÉT — ÓVÓNŐJELÖLTEK A GYEREKEK SZORAKOZTATASAÉRT A szakszervezetek életéből Az Eötvös-alap felhasználásáról és az önálló táppénzíkáfizie- tőhelyek létesítéséről tárgyalt .legutóbbi ülésén a Pedagógus Szakszervezet Megyei Bizottsága. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy a kitűnő vagy jeles eredménnyel vizsgázó tanulók között — akiknek szülei tagjai az Eötvös- alapnak — több mint 5 ezer forint tanulmányi segélyt osztanák ki. Azok a fiatalok pedig, akik egyetemen és főiskolán készülnek hivatásukra — és iskolában tanító szüleik szintén Eötvös-alap-tagok — országos viszonylatban tíz, egyenként 2 ezer forintos, és száz — személyenként ezer forintos — tanulmányi segélyben részesülnek, gtKmm; • Megyénk szakszervezett tagként nyilvántartott művelődés- ügyi dolgozói közül a harmadik negyedévben 217-en kapnak nyári üdültetésre szóló SZOT- beutalót. Ezenkívül a járási és városi szakszervezeti bizottságok önállóan is szerveznek csoportos üdültetést. Pedagógusaink jó munkájuk jutalmául többek között a mátrai, bükki, hajdúszobosziói, hévízi, soproni és lillafüredi üdülőbe kapnak beutalót. Külföldi üdültetésre 29 nevelőt küldenek megyénk iskoláiból. Ők a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Lengyelországba és Csehszlovákiába látogatnak majd el. Közülük többen egy pozsonyi és bécsi hajókiránduláson is részt vesznek. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság műszaki dolgozói a június végén sorrakerülő biztonságtechnikai vizsgára készülnek. Két hónap áU rendelkezésükre, s ez idő alatt sokrétű ismereteket kell elsajátítaniuk. A vizsga napján 33 műszaki dolgozó ad számot technikai tudásáról, jel- készültségéről. A munkavédelmi csoport 100 forint pénzbírsággal büntette Németh Károlyt, a Dunavecsei Földművesszövetkezet ügyvezető elnökét. Múlt év októberében ugyanis a csoport ellenőrzést tartott Apostagon a földművesszövetkezet üzleteiben, s megállapította, hogy a községi cukrászdában a kompresszor ékszíjvédő burkolata hiányzik. Akkoriban figyelmeztették a földművesszövetkezet vezetőjét a kisvendéglő mellékhelyisége mellett működő tekepálya élet- veszélyes állapotára is —, de megszüntetésére a szövetkezet mind ez ideig nem tett semmit. A mulasztásért kiszabott bírság kellő figyelmeztetésül szolgál a föidművesszövetkezet vezetőjének: a munkavédelmi előírásokat mindenkor be kell tartani! # Nagy népszerűségnek örvendenek Kecskeméten a vasárnapi mesedólelőttök és bábfoglalkozások. Legutóbb 180 gyermek nézte végig a Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézet bábszakkörének az előadásában sorrakerülő báb-bemutatót, amelyre dr. Bakkay Tibomé tanította az intézet növendékeit. Az óvónőképző leányai nagy segítséget adnak a kis látogatók szórakoztatásához. * Változatos, színes program várja az ismeretterjesztő előadások hallgatóit. Június 7-én, szerdán dr. László Gyula egyetemi tanár „A hunok a régészeti emlékek tükrében” címen tart nagy érdeklődéssel várt előadást. Ezt megelőzően, május 31-én a műszaki dolgozók részére lesz szakmai előadás a művelődési otthon termében. K. A. A raktáros lepkére vadászik - mégis minden rendben van! Egy ifjúsági szövetkezet élete s— A brigádvezetőit keresem*» — Éppen most ment el játszani, ■’%íi ’■ — És a raktáros? f-« — Az Ilyenkor lepkére vadá•— Hőit az adminisztrátor?... — Ö meg bafoamuhát varr. Az „állatállomány** Kissé szokatlanul hangzanak a válaszok, de nincs ebben semmi rendellenes, hiszen tizenkét- éves korban még mindenki szeret játszani, lepkét kergetni, vagy babaruhát varrni. Az említett vezetők ugyanis a felső- szentiváni Arany János általános iskola ifjúsági szövetkezetének „funkcionáriusai”. Egy évvel ezelőtt a közgyűlés őket bízta meg a szövetkezet ügyesbajos dolgainak intézésével, amit derekasan el is látnak, de ilyenkor, késő délután már csak az „ügyeletesek” tartózkodnak a „telepen”. Most éppen Pásztor Ági, Pán- csics Klára és Szabó Lali van „szolgálatban”. Ők gondozzák a csibéket és a tapsifüleseket. — Munkájukra Bús István iskola- igazgató és felesége, meg Mán- dity István tanár ügyel. A tisztára sepert bejárat, s a baromfi- ólak-kömyéki rend arról tanúskodik, hogy valamennyien komolyan veszik munkájukat. — Munka pedig akad bőven, mert 150 darab kéthetes és 100 darab most érkezett kiscslbéről kell gondoskodni, amelyekből mindössze három hullott el eddig, s az is szállítás közben. A nyúl- tenyészet nyolc anyából és egész sereg süldőnyúlból áll és most akarnak beszerezni Gödöllőről fajtiszta, törzskönyvezett anyákat. Galambokat is tenyésztenek a fiúk. Jelenleg 20 pár parlagi galambjuk van, s rövidesen ugyanennyit szerelnének vásárolni, valami nemes fajtát, ami szép és sűrűn költ. így osztják el a jövedelmet — Hogyan sikerült ilyen szép kis gazdaságot kialakítani — kérdezem az iskolaigazgatótól, aki egyik alapítója a szövetkezetnek. — Egy évvel ezelőtt alakítottuk meg ifjúsági szövetkezetünket, s jelenleg 30 tagunk van, valamennyien hatodik osztályosok. A megalakulás után a helyi Űj Élet Termelőszövetkezet tagsága lett a patronálónk. Az ő segítségükkel építettünk raktárt, amit most baromfiéinak használunk, s kaptunk a termelőszövetkezettől két és fél hold szántóföldéit is, ahol 4—5 fajta takarmányt termelünk. — Mennyit jövedelmez évente a gazdaság? — Tavaly 7000 forint volt a tiszta jövedelmünk, amelynek egyrészét tartalékoltuk és beruházásra fordítottuk, két és fél ezer forintot pedig kiosztottunk a tagság között. A pénz azsonban csakhamar visszavándorolt a közös kasszába, hogy megvásárolhassuk a magnetofont, amelynek sok hasznát vesszük a szakköri előadásokon. Jelenleg 2800 forintunk van, s ez évben még legalább 8000 forint jövedelemre számítunk. Ebből mennek a szövetkezet tagjai nyaralni a Duna-kanyarba, a Mátyás-forráshoz. Máshol is megvalósítható “ Milyen a jövedelemelosztási forma? — Munkaegység szerint történik. A gyerekek végzik a raktár- és pénztárkönyvelést, ők osztják be, hogy ki mikor és mát csináljon, s minden munkának van normája, amely szerint kiszámítják, kinek mennyi egység jár. Volt olyan tagunk is, aki nem járt rendszeresen dolgozni. A közgyűlés úgy határozott, hogy ki kell zárni. Ez azonban kivételes eset volt, s reméljük többé ilyen nem fordul elő. öröm nézni, hogyan forrnak eggyé a munkában is, s mennyire más. jobb ezeknél a gyermekeknél a közösségi szellem, mint a kívülállóknál. Ez még a tanulmányi eredményeken is meglátszik. e. Kisállattenyésztés, növény- termesztés közös erővel, „nagyüzemi” módon. Nincs faluhelyen a politechnikai oktatásnak ennél jobb módszere. Ehre viszont minden faluban van lehetőség, és ha a pedagógusok aktivitása találkozik a községi tanácsok, termelőszövetkezetek és földművesszövetkezetek segítségével, újabb lehetőségek nyílnak a szocialista szellemű falusi ifjúság nevelésére. Tóth Gábor Vesztett remények földjéből megnyert remények földje PETŐFI NEPF A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Któkun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Feleiős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 29-16. Belpolitikai rovat: 0-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: n-09 Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető: • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra IS Ft. Bács-KiSkun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.: 15-29, 27-49 Fizessen elő a Petőfi Népére L ^.Anyjuk, apjuk, nagyapjuk részeges. A három gyerek koplal. Előfordult, hogy az iskolásgyerek az osztályteremben ájult el — az éhségtől. Télen lovukat vágták le, az udvaron fára akasztották, úgy daraboltak belőle húst, ha szükségük volt rá. Kérjük, segítsenek a három gyereken .. A lajosmizsei tanyavilágból érkezett a riasztó híradás. Rá nemsokkal másik levelet kaptunk ugyanarról a vidékről: „Férjem vasúti munkás volt. Nyugdíjaztatása után itt bérelt öt holdat, de előző férjemtől származó két kislányommal nem bírunk a földdel, hiába erőlteti az uram, aki különben is durva a gyerekekhez enge- met is számtalanszor megvert .. .* A táj képe Sorolhatnánk a szomorú családi eseményeket. Lajosmizsé- nek ezen a vidékén — a benei részen — sok elesett család van. Két évvel ezelőtt itt kellett a megyei gyermekvédelmi bizottságnak a legnagyobb offenzívát indítania a kiscselédrendszer ellen, s az ügyészség is — megyei átlagban =3 itt indított a legtöbb ifjúságelleni bűncselekmény ügyében nyomozást. Nem véletlen, hogy a har- mincezerholdas lajosmizsei határban — annak is a leggyengébb sívóhomakos részén, Bénán — találkozunk ilyen méretű szociális elmaradottsággal. Ott, ahol gledicsiával övezett, virágzó gyümölcstelepek, jó gazdálkodásról tanúskodó, tiszta porták, embermagas, gondosan művelt rozsföldek váltják egymást a siváé, omló-falú tanyaházakkal, amelyek körül a kutyának csak homokpart-oldalba vájt odú, és amelyekben a gyerekeknek csak vedlett télikabátokkal letakart dikó jut fekhelyül. Az ilyen tanyák körül szikvirágos, nyúlárnyókos parlagföld, s fegfönnebb silány kukoricás, ritka-rozsos futóhomok terül el és hömpölyög az első szélfuvallatra. Nem véletlen ez a szembetűnő ellentét, mert ez a vidék száz-százötven év előtti betelepültsége óta a próbálkozások, majd kinek vesztett, kinek pedig megnyert remények földje volt. Kemény kunparasztok vettek itt pár hold homokot, s — szószerint értve — vérükkel, verejtékükkel tették azt termővé; megkötve gyümölccsel, szőlővel, akácossal. A társadalmi osztódás módja Első nemzedékük már nem él. A második generáció is kihalóban. S mire idáig értünk, az eredeti betelepülők, majd a hozzájuk csapódott reménytkere- sők ügyességük, szerencséjük, képességük szerint osztódtak társadalmilag. A kevésbé szerencsések megélhetés miatt kénytelenek voltak elszegődni a jobbmódúakhoz, közülük sokan máig sem tudtak felkapaszkodni néha még az emberi élet színvonalára sem. Munkaerejüket kulákok használták ki, lelkűket a nyomor és a tudatlanság élte fel, ellenállóerejük semmivé kopott. Az „Aki szegény, az a legszegényebb..józsefattilai mondás kétszeresen érvényes az e vidéken élő elesettekre, mert betegségek is sorvasztották a három nemzedékkel előtti egészséges, a magyar nép talán leg- vállalkozóbb szellemű kunjait, — akik a homokon akartak megélhetést és virágzó kultúrát teremteni. Szunnyadó energiák Mégsem ilyen szomorú e vidék képe. Mert, aki megvetette lábát itt, — az aranyat talált Jonathán almája a szabolcsival vetekszik, barackja, ha „beüt”* vagyonokat hoz egyetlen év alatt, földiepre kincseket ad. A gyümölccsel való foglalkozás pedig szakértővé tette a gazdákat, a szakértelem viszont a világ iránti érdeklődés felé nyitogatta a koponyákat Ez pedig magával hozta, hogy a második generáció — a mai 60—80 évesek — gyermekeiket „úr”-nak taníttatták, akik az ötvenes évek elején bérletként műveltették földjeiket — mindez pedig nem kedvezett a termelésnek. Azt, amit a földművesszövetkezeti felvásárlók tudnak mondani az elmúlt évek gazdasági eredményeiről — az export- és belföldi piacra való szállításokról — főként az egészséges kormányrendelkezéseknek, de nem a megújult, korszerűsített termeléstechnikai, termelésszervezési módszereknek lehetett köszönni; Világos, hogy ha megszűnik a piaci kosarazás, a termelés pedig összefogott társadalmi munka eredménye lesz, a nép hallatlan tartalékenergiáit lehet mozgósítani a termelés érdekében, megszüntetve ezzel a szociális gondokat is. Mielőtt azonban erről részletesebben írnánk, ugorjunk pár száz kilométert — Karcag határába; és tíz esztendőt — 1951-be iFolytatjukJj
