Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-31 / 126. szám
1961. május 31, szerda 3. oldal Segít, hogy a mozdony“ jó irányba haladjon Zömök térti beszélget a bátyai Piros Arany irodájában néhány szövetkezeti gazdával. Látszik rajta, nem idevalósi, az is, hogy nem parasztember, nyugodt mozdulatai, hozzáértő szavai azonban elárulják, hogy otthon van a termelőszövetkezetben. Papp Sándorról, a MÄV Igazgatóság 47 esztendős mozdony- menetirányítójáró! van szó, aki a termelőszövetkezetek segítése végett az ország falvaiba utazott félezer pártmunkás egyikeként május 4-én Bátya nagyobbik szövetkezeti gazdaságába került. Félévig lesz távol fővárosi munkahelyétől, feleségét, négy gyermekét kéthetenként látogatja meg. Legalábbis így tervezte, de már itt-tartózkodása második vasárnapján is a szövetkezetben maradt, mondván: a pártmunkás munkaszüneti napon tud legjobban dolgozni. — Szívesen jött? — A párt megkért és én «Jeget tettem a kérésnek — mondja minden szentimentalizmus nélküL Nemcsak a párt kérte, a bátyaiak is őt kérték. Tudniillik ismerik már. Két esztendeje Drágszélen, az elmúlt télen Bátyán segítette ugyanis többi társával együtt a mezőigazdaság átszervezését. Kínálkozó hasonlattal élve: a Piros Arany sínéinek lerakásában, mozdonyának a befő tésében segédkezett — hát segíti menetének az irányítását is. A végtelenbe vivő pályán pedig ilyen állomások vannak: az eddig héttagú és gyengén működő pártszervezet életének tartalmasabbá tétele, a fiatalok aktivitásának helyes mederbe terelése stb. Közben a mellék- állomások táján is segít rendet teremteni. , Máris elbeszélgetett smokkal a szövetkezeti gazdákkal, akiknek kevésbé fűlt foguk « közös munkához. Megmagyarázta nekik, hogy anyagi károsodás éri őket és a közösséget mulasztásuk miatt, s megkérdezte: hogyan képzelik ei Bátyán a szocializmus építését fegyelem, a munkásosztályéhoz hasonló munkafegyelem nélkül? Nem kis része van abban, hogy a munkák jól haladnak a szövetkezetben. Abban is, hogy a Piros Arany gazdái mindinkább érzik: ha eredményeket akarnak elérni, úgy kell élniök, dolgozatok, akár egy példás család «gymást becsülő tagjainak. „ A gazdálkodáshoz kitűnően értő elnökkel, Takács Ágoston-’ nal együtt gyakran jár ki a földekre. Segít neki a tervezgeté- sekben, s bátorító szóval növeli önbizalmát a nagyüzemi gazdálkodás problémáinak megoldásához. öt hónap múlva, amikor vfezszamegy munkahelyére, minden bizonnyal számosán így emlegetik majd: igen, ilyenek, nagyszerű gnberek a kommunisták. Szerények, de határozottak, áldozatvállalók, nem hátrálnak meg a nehézségek elől. És a jó tránybmn egyre gyorsabban haladé »mozdonyról”, a Piros Arany Termelő- szövetkezetből, lélekben tisztelegnek neki. Tarján Isínén A DUSNOKI KACSAMEZO Nehéz hasonlatot találni a látványra, amely a Dusnoki Ví- ziszárnyastelepen fogadja a lá- togatót. Mint behavazott hatalmas mező, olyan a telep látképe. Képzeljenek el 32 000 pecsenyekacsát egy tömegben, amint úszkálnak a patak vizén de vérfrissítésre, illetve keresztezésre most hozattak 1500 db Aylesbury-fajtát Dániából. Ez nagyobb testű, gyorsabban fejlődő fajta, s a pekingivel keresztezve, jó egyedeket ad. A kis dániai kacsák egynapos korukban repülőgépen indultak el Mint a behavazott táj, olyan a Dusnoki Víziszámyastelep látképe. A hét hetes, 2,30 kg súlyú »ennivalóan-« szép pekingi kacsák vígan úszkálnak a patak vizében. vagy futkároznak, pihennek a vízparton. Valóságos kacsamezö! Ez évben 120 000 pecsenyekacsát nevelnek fel a telepen, a zömét exportra. Nyolchetes korukban adják át őket s ilyenkor darabonként már 2,40—2,50 kg átlagsúlyúak. Jelentős a naposTcacsa-szállítá- suk is: 300 ezer naposkacsát keltetnek ki az idén — eddig már 160 ezer darabot elszállítottak, s ennek legnagyobb részét a Bács-Kiskun megyei nagyüzemi gazdaságok, termelőszövetkezetek kapják. A 3500-as létszámú tojóállomány évente 500 000 tojást ad, amely bőven elegendő a nyolc darab tízezres keltetőgép folyamatos üzemeltetéséhez, sőt még eladásra is jut belőle. Főleg pekingi fajtát nevelnek, nniWYYYVWt^r * “ «»»»»*»■ ****** Védekezzünk a dizentéria ellen! ' Ax értőbbe három hét alatt megyénkben több helyen jelentkeztek hasmenése® betegségek. A megbetegedések jellege, tünetei nagyfokú fertőzőképes- isége, de a laboratóriumi vizsgálatok te igazolták, hogy di- aentériáróL, azaz vérhasról van azó, annak ellenére, hogy a «zöldetekben csupán egy-két esetben lehet vért találni. Bár a megbetegedés magas lázzal és nagyobb fokú elesettséggel gar, a betegek •—1 mind a felnőttek, mind a gyermekek — néhány napos gyógyszeres és diétás kezelés után felgyógyulnak. Tudnunk kell, hogy a vérhas ragályos, fertőző betegség és a szervezet ellenállásának jelentősebb csökkenése esetén súlyos következményekkel is járhat. Ezért rendkívül fontos azoknak a szabályoknak a betartása, amelyek elkerülhetővé teszik a fertőzést, illetve annak további terjedését Mint ismeretes, a vérhas kizárólag a beteg székletével terjed. A szennyes kéz, a legyek és rovarok, a szennyezett víz, gyümölcs vagy élelmiszer egyaránt alkalmas a fertőzés közvetítésére. így a legtöbb fertőzést a fen tjáró, könnyű betegek és az egészséges bacilusgazdák okozzák, míg a súlyos fekvőbeteg csak közvetlen környezetét veszélyezteti. A betegség terjedésének formája szinte magától hívja fel a figyelmet a védekezés módjaira. Elsősorban ügyelni kell a személyi tisztaságra. A kézmosásnak — étkezés előtt, vagy szennyező foglalatosság után — sohasem szabad elmaradnia. A nyersen fogyasztott gyümölcsöt, vagy zöldségféléket bőséges vízzel mossuk le, a fogyasztásra szánt élelmiszereket pedig sohasem hagyjuk takaratlanul. A védekezés fontos része még a rovarok, legyek pusztítása. Végül még egy jó tanács: miután a hasmenéses betegségek legtöbb esetben fertőzőek, sohasem várjunk addig, míg a betegség súlyosabb jelleget ölt és a család, vagy a közösség több tagja is megbetegszik. Az első tünetek jelentkezése után azonnal forduljanak orvoshoz! Dr. Harsány! István a Közegészségügyi és Járvány- Ügyi Állomás igazgató főorvosa. hazájukból és háromnapos korukban már a dusnoki telep 32 fokos meleg óljaiban totyogtak, nyüzsögtek, mitsem tudva a hosszú útról s'a környezetváltozásról. Szöveg: F. Tóth Pál Képek: Pásztor Zoltán Megvitatták a pártoktatási év tapasztalatait Kiskunhalason Kiskunhalason tegnap a belvárosi pártalapszervezet kultúrtermében rendezték meg a különböző pártoktatási tanfolyamok propagandistáinak együttes évzáró tanácskozását Az értekezleten — amelyen számos pártalapszervezet titkára is részt vett — Horváth Istvánná, a városi pártbizottság politikai munkatársa tartott előadást a most befejeződött pártoktatási év tapasztalatairól és az őszi oktatási idény előkészítéséről. Megemlítette, hogy a marxizmus—leni- nizmus elméleti kérdései iránt városszerte megnőtt az érdeklődés. Ez abból is kitűnik, hogy a városban az előző évi 560-nal szemben az idén 770-en kaptak bizonyítványt a pártoktatás valamelyik tanfolyamának sikeres elvégzéséről. Figyelemre méltó, hogy a pártoktatásban részvevők között volt 41 orvos és gyógyszerész is. Kiskunhalason különösen j» eredménnyel folyj az oktatás a Vastömegcikkiparí Vállalatnál? valamint a Vörös Október és a Micsurin termelőszövetkezetekben. Az őszi oktatási idény főbb feladatai között az előadások és szemináriumok színvonalának további növelését, valamint annak szükségességét hangsúlyozta az előadó, hogy a párttagok még nagyobb számban vegyenek részt magasabb képzettséget nyújtó tanfolyamokon. Az előadást vita követte. Ennek során a propagandisták beszámoltak tapasztalataikról és számos jó módszert ismertettek meg a tanácskozás részvevőivel, amellyel a tananyag elsajátítását elősegítették. A tanácskozáson jelen volt és felszólalt Sipos János, a városi pártbizottság titkára és Bódis Vera, a megyei pártiskola tanára. N.J. Az első esztendő AZ ELMÚLT év végéin alakult meg a dusnoki Kossuth Tsz mintegy kétezer katasztrális hold földön, három és félszáz taggal. A vezetőségbe a gazdálkodáshoz jól értő paraszt- embereket választottak, olyanokat mint a Berger István és Sánta Mihály bácsi, akiket az egész falu elismert, jó gazdálkodóknak tart. A tavasszal elvetettek a szövetkezeti gazdák 586 hold kukoricát, 102 hold napraforgót, s 50 hold ricinust, kiültettek 50 hold fűszerpaprikát stb., s mind-mind a szorgalmas tagokkal gépi kölcsön nélkül. Most a kapálást végzik a gazosabb részeket közösen, a többit pedig a területfelosztás alapján. NEMRÉG előleget is fizetett a termelőszövetkezet. Bár itt, a jóindulat mellett a vezetőség hibát követett el azzal, hogy az összes járandóságokat most vonta le és így a tervezettnél kevesebbet fizettek ki. Ezt a hibát a vezetőség a legutóbbi közgyűlésen elismerte és megígérte, hogy a jövőben vigyázni fognak, ilyen vagy hasonló hiba ne ismétlődjön meg. A GAZDÁK között jó a hangulat. Hiszen saját szemükkel látják a szép határt, amely — ha semmilyen természeti csapás ne<m éri — gazdag termést ígér. Jelenleg van a tsz-nek 300 libából álló törzsállománya, — most építik a szerfás süldőszállást,, s a közeli napokban vásárolnak süldőket hizlalásra. Még 500 csirkét és 500 kacsát is nevelnek ez évben a közösben. — Mintegy négyezer darab csirkét a háztáji állományból fognak értékesíteni a gazdák. A PARTSZERVEZET ős a KISZ-szervezet a tsz létrejötte után röviddel megalakult és jói végzi munkáját, sokat segít a közösségi szellem kialakításéban. Az elmúlt napokban alakult meg a szövetkezet nőbizottsága is, mintegy száz asszony részvételével és célul tűzte, hogy valamennyi nőtagot és családtagot egész évben mozgósítani fognak a munkára, Mándity József Jól sikerült irodalmi műsort rendezett hétfőn a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál az SZMT könyvtára a Katona József Társaság tagjainak közreműködésével. Műszak végeztével a dolgozók közül többen hallgatták meg Joós Ferenc és Tarján István novelláit, F. Tóth Pál verseit. A vállalat igazgatója fogadta az írókat és hosszan elbeszélgetett velük a vállalat életéről. A kis dániai kacsák éppen most érkeztek a hosszú útróL Rogács Mária gondozónő kicsomagolja és a helyükre teszi őket. Hatvanhárom KISZ-szövetkezeti lakás épül Baján Még nincsen egy esztendeje, hogy a 43 kétlakásos ikerházba beköltözött a 86 ifjú pár, s elfoglalta a kétszoba-összkomfor- tos modern lakást a baja—józsefvárosi KISZ-lakótelepen. A fiatalok a városi KlSZ-bizott- ság és a tanács hathatós támogatásával, nagyobb részt társadalmi munkában, s néhány szakember irányításával építették fel az ikerházakat. Néhány ezer forint megtakarított pénzt kellett befizetniük. a többit OTP-köl- csön útján az állam adta. 1959 nyarán kezdődött az építkezés, s egy évvel később már új lakótelep alakult ki azon a városrészen,' amelyet az 1956-os jeges árvíz szinte teljesen elpusztított. A városi tanács gondoskodott arról, hogy a lakótelepnek jó útja legyen. A közvilágítási hálózat is kiépült, s az idén mind a 86 lakásba bevezetik a gázt. A KISZ-lakásépítőtársulás eddigi tevékenysége nagy visszhangot keltett a városban, s nem sokkal az új lakások átadása után újabb társulás alakult. A városi tanács megfelelő házhelyről gondoskodott, és Baja másik részén, az úgynevezett Rókusváros- ban egyik helyen 19 ikerházban 38 lakás, másik csoportban pedig 25 lakás épül a KlSZ-lakásépítőszövetke- zet közreműködésével. Az új lakótelepen, a Rókusvá- rosban a múlt év decemberében kezdték a 19 ikerház építését. Néhány ház kivételével az alapozás már készen van. A fiatalok szénporos égetéssel maguk állítják elő a téglát, és szakmunkás irányításával a helyszínen gyártják a téglabetétes födémelemeket. A huszonötlakásos lakótelepet építő szövetkezet is megalakult, az építkezés azonban későbbi időpontban kezdődik. Előbb a szükséges anyagi feltételeket kell előteremteni. A városi tanács és a KISZ- bizottság mindkét esetben mész- szemenő támogatást nyújt az építőknek. A rókusvárosi lakótelep a terv szerint még ebben az évben villanyhálózatot kap és a vízellátás is megoldódik a következő évben. A bajai KISZ-fiatalok lakásépítő társulása mindenképpen elismerésre méltó kezdeményezés, hisszük, hogy más városban is akadnak követői. Kiss Antal
