Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-26 / 122. szám
\ 1961. májas 26, péntek ö. oldal Munkaszervezési feladatok megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben ' Ä tavaszi vetéseket gyorsan és többségében jő magágyban végezték el állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben, valamint szakszövetkezeteinkben. Sok helyen már a kapások soron levő növényápolási munkáinak nagyrészét is befejezték. A nagy erőpróba: a kapások gyomtalanítása, a szőlők védelme, a nyári munkaszervezés azonban még előttünk van. A növényápolás sikerén múlik az ez évi termelésünk eredményessége, az állatállomány takarmánnyal történő ellátásának biztosítása. A kapálások időben való elvégzése nagy részben attól függ, hogy sikerül-e termelőszövetkezeteinkben a családtagokat bevonni a munkába. Ez azért is szükséges, mert a tavaszi szárazság után a mező- gazdasági kultúrnövények fejlődését elősegítő esőzések következtében a gyomok is gyorsabban növekednek. Családi munkaszervezet A munkacsúcsok megszüntetésének egyik módja többek között a családi munkaszervezet kialakítása. A családi művelés jó példáját találjuk meg a har- tai Lenin Termelőszövetkezetben, amely 5200 katasztrális holdon gazdálkodik. Ebben a közös gazdaságban az őszi és tavaszi kalászosok, valamint az évelő kultúrák kivételével a kapások családokra vannak felosztva a családok munkaképes tagjainak munkabírása és vállalása alapján. A családtagoknak művelésre kiadott területekről átvételi jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben rögzítették, hogy milyen növényi kultúrából mennyit művelnek meg, a területnek mekkora a tervezett termésmennyisége. Meghatározták az elvégzett munkáért járó munkaegységei: számát, valamint a prémium nagyságát is a termés százalékában kifejezve. A jegyzőkönyvben rögzítve van az is, hogy a meghatározott munkaegységért milyen munkákat kell a tagnak elvégznie. A brigádvezetők tevékenységét nem határrészre vonatkoztatva, hanem növényi kultúrák szerint határozták meg. A termelőszövetkezeti tagok jövedelmének 20—25 százalékát adja a családi művelésbe kiadott terület. E módszer jó eredménnyel alkalmazható a termelés növelése érdekében azért is, mert a családi munkaszervezet kialakítása közelebb áll a tegnap még egyénileg gazdálkodó termelőszövetkezeti gazda gondolkodás - módjához. Ezenkívül arra is ösztönzi a gazdákat, hogy a részükre kimért parcellán minden munkát lelkiismeretesen _ elvégezzenek és ehhez bevonják, ha csak fél napra vagy néhány órára is, a család munkabíró tagjait. E törekvésnek az a mozgató rugója, hogy a tagok tudják: részesedésük nagymértékben attól függ, milyen minőségű munkát végeznek a rájuk jutó kukorica-, cukorrépa- vagy burgonyatáblákon. Szorgalmukranagy szükség van a jelenlegi átmeneti időszakban, mikor a termelőszövetkezetek még kevés géppel rendelkeznek és a gépállomások sem tudják teljesen kielégíteni igényeiket. A duna- egyházi Haladás Termelőszövetkezetben a munkát nem _ így szervezték meg, a termelőszövetkezeti tagokat nem tették érdekeltté különböző premizálási módszerekké a termelésben, ezért a családtagok tavaly egyáltalán nem vettek részt a közös munkában. A kevésszámú tag viszont nem tudta elvégezni a múlt év nyarán jelentkező mezőgazdasági munkákat. Ebből adódóan több mint 700 hold kapásnövény megműveletlen maradt Az év végén pedig a tagság egy része, minthogy a termelőszövetkezet megfelelő jövedelmet nem tudott adni, az iparban keresett munkalehetőséget. A premizálás előnyei Megyénkben az elmúlt évben a kapásnövények jelentős része került családi művelésbe. A kukorica 40, a burgonya 50, a cukorrépa 60 százalékban. A családtagok nagyobb mérvű bekapcsolódását a munkába elősegíti a munkaegység premizálással történő kiegészítése. Ez azt jelenti, hogyha a dolgozó a számára megművelésre kiosztott ter'ileten a tervben előírtnál magasabb termésátlagot ér el, a munkaegységen kívül a töblettermés egyrészét — a közgyűlés határozatának megfelelően — természetben vagy pénzben megkapja. Az anyagi ösztönzés ilyen alkalmazásával jó erédményt ért el a megyében a kiskunhalasi Vörös Október, a kiskunhalasi Szikra, a felsőszentiváni Üj Élet, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag és a tiszakécskei Tisza- gyöngye Termelőszövetkezet. Ezekben a közös gazdaságokban a munkaigényes növények nagy többségét premizálták. Az öt termelőszövetkezetben mintegy 1 millió 200 ezer forint értékű terméstöbbletet eredményezett e módszer alkalmazása. Az elmúlt gazdasági évben a kapásoknál az említett módszer alkalmazása nyomán bekövetkezett terméstöbblet után ösz- szesen két és félmillió forint került prémiumként kiosztásra a megye termelőszövetkezeteiben. A prémium helyes alkalmazása hadat üzen a felületességnek, a hanyagságnak, arra ösztönzi az embereket, hogy a rájuk bízott munkát a legmegfelelőbb időben, a legjobb minőségben, s ezáltal a lehető legnagyobb terméseredményeket elérve végezzék eL Ezen kívül a premizálás anyagilag érdekeltté teszi a gazdákat abban, hogy fokozzák a közös gazdaság jövedelmét és az sem mellékes, hogy ez a rendszer egyszerű és érthető a tagok számára. Alkalmazzák tehát bátran az idén is termelőszövetkezeteink minél szélesebb körben a különböző premizálási módszereket. Időben készüljünk az aratásra őszi gabonáink a kedvező időjárás következtében szépen fejlődnek. Egyik legfontosabb teendőnk most az aratásra történő felkészülés. Az összes kalászosoknál, de különösen a kenyérgabonánál nagyon lényeges a szemveszteség minél nagyobb mértékű csökkenése. A termelőszövetkezetek őszi gabonájának csak egy részét tudják a gépállomások betakarítani. Az aratás nagy részét tehát kézi munkával szükséges elvégezni. A korszerű gépi technikát tehát ésszerűen kell összekapcsolni a hagyományos módszerekkel A gépek jobb kihasználása érdekében számukra a nagy táblákat és az általuk könnyen aratható területeket jelöljük ki. Az aratógépekhez, kombájnokhoz, cséplőgépekhez már most szervezzék meg mezőgazdasági üzemeink a munkacsapatokat. Kézi erővel elsősorban a szétszórt kisparcellákon arassanak. Az aratás jó megszervezése érdekében az üzem vezetője mérje fel pontosan a betakarítandó terület nagyságát, a várható termés mennyiségét és ehhez viszonyítva mozgósítsa majd a rendelkezésre álló gépi, fogat és kézi erőt. Külön kell gondoskodni az arató-cséplőgépekkel letakarított gabona lehordásáról, szárításáról és tisztításáról (kombájnszérűk, magtárak rend behozása és előkészítése), továbbá a kombájnszalma lehordásáról, kazalozásáról, a tarlóhántásról és a tarlóvetések magágyainak elkészítéséről is. A kalászosok vetésterülete a szántóterület 40— 50 százalékát teszi ki. Körülbelül 24 nap alatt kell a terményt betakarítani, a tarlót megmunkálni és részben újból bevetni. Ez rendkívül nagy feladatot jelent, mert az aratással együtt kell gazdaságainknak a borsó betakarításáról, az évelő pillangós takarmányok második, jobb időjárás esetén a harmadik kaszálásáról is gondoskodni. Jő termést ígérnek a szálastakarmányok Á szálastakarmányok a korai kitavaszodás következtében a vártnál nagyobb termést ígérnek. Ezért a szokásosnál is több gondot szükséges fordítani jó- minőségű betakarításukra. Termelőszövetkezeteinkben a gépállomások kaszálógépei a szálastakarmányok betakarítását csak részben tudják elvégezni. A termés egy részét kézi erővel kell levágni, éppen ezért ennél a munkánál is elengedhetetlen az egész tagság, a családtagok mozgósítása. Helyes olyan anyagi ösztönző rendszer bevezetése, hogy a szálastakarmányok betakarításában résztvevő tagok megkapják a terven felül termelt takarmány bizonyos hányadát. Ez kétszeres haszon. Biztosítjuk a gyors és jó betakarítást, másrészt a prémiumként kiadott takarmány jelentősen hozzájárulhat a háztáji állomány ellátásához, A termények jó minőségben történő betakarítása érdekében segítsék egymást a termelőszövetkezetek. Tavaly a nyári széna és a gabona betakarítása Idején például a tiszakécskei Búzakalász és Tiszagyöngye Termelő- szövetkezet kölcsönösen segítették egymást. A szénabehor- dásnál a Tiszagyöngye Termelőszövetkezet az árterületen levő mintegy 20—25 vagon szénatermésének gyors beszállításához nem rendelkezett elegendő szállítóeszközzel. A Búzakalász Termelőszövetkezet gazdái 3—4 napon keresztül összesen mintegy 60 lófogattal segítettek. A Tiszagyöngye viszont • gabonahordásnál adta vissza a segítséget A nyári esűcsrmmkáfc Ideién egyes mezőgazdasági üzemeknél, termelőszövetkezeteknél előfordult, hogy munkaerőhiány miatt az állattenyésztőket is át kellett csoportosítani a növényápoláshoz, az állatok megfelelő takarmányozása és helyes gondozása viszont nem volt biztosítva. Ezt tapasztalhattuk tavaly a kelebial rörOa Csillag Termelőszövetkezetben, ahol nem gondoskodtak az állatok helyes takarmányozásáról, megfelelő gondozásukról a nyárt kampány idején. Emiatt a 2100 liter tervezett átlagos tejhozam helyett egy fejőstehén csak 616 litert adott. Az állattenyésztők átcsoportosítását tehát még a nyári munkacsúcsok idején sem helyeselhetjük. A munkaerőhiányt a családtagok bevonásával, a munkafegyelem javításával kell leküzdeni. A szállítás megszervezése A szállítási munkáiknál ajánlatos átcsoportosításokat végezni. Ebben az időszakban az építőanyag, trágya szállítása természetesen nem lehet elsődleges. Nyújtott műszakkal, vagy a szállítóeszközök két műszakban való foglalkoztatásával kell pótolni a szállítóeszköz-hiányt. A rövidebb távolságokra történő szállítást, különösen kisebb teher esetén, gazdaságosan el lehet végezni fogatokkal is, tekintettél arra, hogy a termelő- szövetkezetekben még legtöbb helyen elegendő lóállomány van. Mindent el kell követni, hogy a lóállományt a legnagyobb mértékben kihasználják. A hartai Lenin Termelőszövetkezetben 12 főből álló állandó szállító brigád végzi az összes szállítási munkákat. A brigád egy Super-Zetor erőgéppel, ehhez két pótkocsival, egy három és féltonnás tehergépkocsival, és egy Zetor-trafctor pótkocsival rendelkezik. A lófogatokat az aratógéppel levágott gabona behordásán kívül a növényápolásban és az állattenyésztésben, a takarmánya zállításnál alkalmazzák. A nyári csúcsmunioák idején a szállítóbrigád létszámát 20—22 főre emeült A brigád tagjai terv szerint dolgoznak. Így biztosítani tudják a szállítások zavartalan lftását, a járművek teljes A sz5I5 művelése — A PALÁNTÁK tetején húzza végig a tenyerét és szagolja meg — ajánlja Takács Ágoston, a bátyai Piros Arany Termelő* szövetkezet elnöke. Megteszem. A szövetkezet kétezer négyzetméter területű melegágyasainak egyikében valamilyen növényféleség palántái zöldellnek, azokat simogatom. Kellemes, átható illat árad utána a *tenyeremből. — Majoránna •— mondja az elnök — Tizenegy holdon tér* mesztjük majd. És amit nem tudtam, elmagyarázza azt is, hogy nemcsak hurkába, krumplifőzelékbe dukáló fűszer a jóillatú növény termése, hanem az egyik legjobb parfümnek, a Fekete Macskának, azaz a Chat Noir-nak is alapanyaga. KÜLÖNÖS GONDOLATOKAT ébreszt a kontraszt. Az emlékezetben a toilette-asztal- kák éke jelenik meg, és — már amennyire Miska bácsi és a Chat Noir az orr érzékelni tud a képzeletben — bálba, színházba igyekvő hölgyek illatfelhője terjeng. Itt, a valóságban pedig egyszerű deszkafalú melegágyban zöldell a növény. Kedvem volna elfilozofálgatni magamban a kirívó különbségen, azon, hogy semmilyen pompa nem léteznék életünkben a termőföld, s a dolgos kezek munkája nélkül, de inkább az birizgálja gondolataimat, hogy micsoda okos, ügyes emberek a Piros Arany gazdái. Felismerték — még egyéni gazdálkodó korukban ismerték fel — a majorámm termesztésének jövedelmezőségét, s íme, a többfajta zöldségféle mellett 11 holdon foglalkoznak vele. EKKOR ELÖJÖN a kertészet egyik brigádvezetője, a javakorabeli Varga Mihály, s még nem tudom, hogy ö szolgáltatja a témához a poént. Miután tájékoztat, hogy minden igyekvése az: a kertészet minél több jövedelmet nyújtson a közösnek és ugyanakkor örömmel látja, hogy a szövetkezet ereje micsoda palántaerdőt hozott létre, mondom, minek utána a kötelesség és a büszkeség érzéseit tolmácsolja, már hazafelé útunkon az elnök a következőket meséli róla: — Miska bácsi és a kertészet másik vezetője, Tupcsia István, a két legnehezebb „dió” volt az átszervezés idején. Kitűnően gazdálkodtak egyéni korukban kicsi kertészetükben, hát nehezen vállalták az újat. Amióta azonban beléptek a Piros Aranyba* a közösség jövője iránti lelkesedésük szinte nem ismer határt. A legjobb szövetkezeti gazdák közé tartoznak. Asszonyaik mondták, hogy háztáji kertészeteik gondját órájuk í ízták, tizedannyit sem törődnek azzal, mint a közösével. A húsvéti ünnepek mindkét napján is kimentek a melegágyakhoz ápolgatni a palántákat. — Miska bácsi lakodalomban volt, de még azt is otthagyta a palántái miatt. A többi között a majoránna miatt is. HALLJÁK EZT — a Chat Noir-t kedvelő — hölgyeim? Ha bálba, színházba mennek, s miközben beparfümözik magukat, gondoljanak arra, hogy egy bátyai szövetkezeti gazda több órára búcsút mondott a mulatságnak azért, hogy önök megfelelően fel- kés-rnive szórakozhassanak. Tarján István része a szántóföldi kultúrák««» kívül jelentős szőlő, gyümölcsös zöldségterülettel is rendelkezik. E kultúrák megművelése, de különösen a szőlőé jelenleg még sok kézimunkái Igényel. A szőlőültetvények műn- kanap igénye éppen akkor — május, június, július hónapokban — éri el tetőfokát, amikor a szántóföldi növénytermesztés szinte maximálisan leköti a mezőgazdasági üzemet. Ebben az időszakban kell elvégezni a szőlő 6—10-szeri permetezését, 3—4-szeri porozását, 3—5-szöri sarabolást, a kötözést, a csonkázást. A homoki szőlőkben az évi kézi munkaerő közel 50 százalékára az említett 3 hónapban van szükség. Az így előállt munkacsúcs leküzdése a nyári munkák jó megszervezésével, az üzemágak helyes arányosításával, a gépi-, fogat- és kézierő maximális kihasználásával, helyes társítással mindenképpen sikerül. Miután a munkák Időbeni elvégzésére a szőlő a legérzékenyebb, készítsünk megmunkálására alapos, pontos munkatervet. Arra kell törekednünk, hogy elsősorban a szántóföldi növénytermesztést lássuk el gépes fogatos erővel. Az így felszabaduló gyalogerőt a szőlő, valamint egyéb belterjes kultúrák még nem gépesített munkaműveleteinél hasznosítsuk, A nyári munkatorlódás üzemen belüli leküzdését tehát komplex módon kell megoldani. Tompa Béla, ez MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője
