Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-26 / 122. szám

\ 1961. májas 26, péntek ö. oldal Munkaszervezési feladatok megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben ' Ä tavaszi vetéseket gyorsan és többségében jő magágyban végezték el állami gazdasága­inkban, termelőszövetkezeteink­ben, valamint szakszövetkezete­inkben. Sok helyen már a ka­pások soron levő növényápolási munkáinak nagyrészét is befe­jezték. A nagy erőpróba: a ka­pások gyomtalanítása, a szőlők védelme, a nyári munkaszerve­zés azonban még előttünk van. A növényápolás sikerén múlik az ez évi termelésünk eredmé­nyessége, az állatállomány ta­karmánnyal történő ellátásának biztosítása. A kapálások időben való elvégzése nagy részben at­tól függ, hogy sikerül-e terme­lőszövetkezeteinkben a család­tagokat bevonni a munkába. Ez azért is szükséges, mert a ta­vaszi szárazság után a mező- gazdasági kultúrnövények fejlő­dését elősegítő esőzések követ­keztében a gyomok is gyorsab­ban növekednek. Családi munkaszervezet A munkacsúcsok megszünte­tésének egyik módja többek kö­zött a családi munkaszervezet kialakítása. A családi művelés jó példáját találjuk meg a har- tai Lenin Termelőszövetkezet­ben, amely 5200 katasztrális holdon gazdálkodik. Ebben a közös gazdaságban az őszi és tavaszi kalászosok, valamint az évelő kultúrák kivételével a ka­pások családokra vannak fel­osztva a családok munkaképes tagjainak munkabírása és vál­lalása alapján. A családtagok­nak művelésre kiadott terüle­tekről átvételi jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben rögzítették, hogy milyen növényi kultúrából mennyit művelnek meg, a terü­letnek mekkora a tervezett ter­mésmennyisége. Meghatározták az elvégzett munkáért járó munkaegységei: számát, vala­mint a prémium nagyságát is a termés százalékában kifejez­ve. A jegyzőkönyvben rögzítve van az is, hogy a meghatározott munkaegységért milyen munká­kat kell a tagnak elvégznie. A brigádvezetők tevékenységét nem határrészre vonatkoztatva, hanem növényi kultúrák sze­rint határozták meg. A termelő­szövetkezeti tagok jövedelmének 20—25 százalékát adja a családi művelésbe kiadott terület. E módszer jó eredménnyel alkalmazható a termelés növe­lése érdekében azért is, mert a családi munkaszervezet kialakí­tása közelebb áll a tegnap még egyénileg gazdálkodó termelő­szövetkezeti gazda gondolkodás - módjához. Ezenkívül arra is ösztönzi a gazdákat, hogy a ré­szükre kimért parcellán minden munkát lelkiismeretesen _ elvé­gezzenek és ehhez bevonják, ha csak fél napra vagy néhány órára is, a család munkabíró tagjait. E törekvésnek az a mozgató rugója, hogy a tagok tudják: részesedésük nagymértékben at­tól függ, milyen minőségű mun­kát végeznek a rájuk jutó ku­korica-, cukorrépa- vagy burgo­nyatáblákon. Szorgalmukranagy szükség van a jelenlegi átme­neti időszakban, mikor a ter­melőszövetkezetek még kevés géppel rendelkeznek és a gép­állomások sem tudják teljesen kielégíteni igényeiket. A duna- egyházi Haladás Termelőszövet­kezetben a munkát nem _ így szervezték meg, a termelőszö­vetkezeti tagokat nem tették érdekeltté különböző premizálá­si módszerekké a termelésben, ezért a családtagok tavaly egy­általán nem vettek részt a kö­zös munkában. A kevésszámú tag viszont nem tudta elvégezni a múlt év nyarán jelentkező mezőgazdasági munkákat. Eb­ből adódóan több mint 700 hold kapásnövény megműveletlen ma­radt Az év végén pedig a tag­ság egy része, minthogy a terme­lőszövetkezet megfelelő jövedel­met nem tudott adni, az ipar­ban keresett munkalehetőséget. A premizálás előnyei Megyénkben az elmúlt évben a kapásnövények jelentős ré­sze került családi művelésbe. A kukorica 40, a burgonya 50, a cukorrépa 60 százalékban. A családtagok nagyobb mérvű be­kapcsolódását a munkába elő­segíti a munkaegység premizá­lással történő kiegészítése. Ez azt jelenti, hogyha a dolgozó a számára megművelésre kiosz­tott ter'ileten a tervben előírt­nál magasabb termésátlagot ér el, a munkaegységen kívül a töblettermés egyrészét — a köz­gyűlés határozatának megfele­lően — természetben vagy pénzben megkapja. Az anyagi ösztönzés ilyen al­kalmazásával jó erédményt ért el a megyében a kiskunhalasi Vörös Október, a kiskunhalasi Szikra, a felsőszentiváni Üj Élet, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag és a tiszakécskei Tisza- gyöngye Termelőszövetkezet. Ezekben a közös gazdaságokban a munkaigényes növények nagy többségét premizálták. Az öt termelőszövetkezetben mintegy 1 millió 200 ezer forint értékű terméstöbbletet eredményezett e módszer alkalmazása. Az elmúlt gazdasági évben a kapásoknál az említett módszer alkalmazása nyomán bekövet­kezett terméstöbblet után ösz- szesen két és félmillió forint ke­rült prémiumként kiosztásra a megye termelőszövetkezeteiben. A prémium helyes alkalmazása hadat üzen a felületességnek, a hanyagságnak, arra ösztönzi az embereket, hogy a rájuk bízott munkát a legmegfelelőbb idő­ben, a legjobb minőségben, s ezáltal a lehető legnagyobb ter­méseredményeket elérve végez­zék eL Ezen kívül a premizálás anya­gilag érdekeltté teszi a gazdákat abban, hogy fokozzák a közös gazdaság jövedelmét és az sem mellékes, hogy ez a rendszer egyszerű és érthető a tagok szá­mára. Alkalmazzák tehát bát­ran az idén is termelőszövetke­zeteink minél szélesebb körben a különböző premizálási mód­szereket. Időben készüljünk az aratásra őszi gabonáink a kedvező időjárás következtében szépen fejlődnek. Egyik legfontosabb teendőnk most az aratásra tör­ténő felkészülés. Az összes ka­lászosoknál, de különösen a ke­nyérgabonánál nagyon lényeges a szemveszteség minél nagyobb mértékű csökkenése. A terme­lőszövetkezetek őszi gabonájá­nak csak egy részét tudják a gépállomások betakarítani. Az aratás nagy részét tehát kézi munkával szükséges elvégezni. A korszerű gépi technikát tehát ésszerűen kell összekapcsolni a hagyományos módszerekkel A gépek jobb kihasználása érde­kében számukra a nagy táblá­kat és az általuk könnyen arat­ható területeket jelöljük ki. Az aratógépekhez, kombájnokhoz, cséplőgépekhez már most szer­vezzék meg mezőgazdasági üze­meink a munkacsapatokat. Ké­zi erővel elsősorban a szétszórt kisparcellákon arassanak. Az aratás jó megszervezése érdeké­ben az üzem vezetője mérje fel pontosan a betakarítandó terü­let nagyságát, a várható termés mennyiségét és ehhez viszonyít­va mozgósítsa majd a rendelke­zésre álló gépi, fogat és kézi erőt. Külön kell gondoskodni az arató-cséplőgépekkel letakarí­tott gabona lehordásáról, szárí­tásáról és tisztításáról (kombájn­szérűk, magtárak rend behozása és előkészítése), továbbá a kom­bájnszalma lehordásáról, kaza­lozásáról, a tarlóhántásról és a tarlóvetések magágyainak el­készítéséről is. A kalászosok ve­tésterülete a szántóterület 40— 50 százalékát teszi ki. Körülbe­lül 24 nap alatt kell a terményt betakarítani, a tarlót megmun­kálni és részben újból bevetni. Ez rendkívül nagy feladatot je­lent, mert az aratással együtt kell gazdaságainknak a borsó betakarításáról, az évelő pil­langós takarmányok második, jobb időjárás esetén a harma­dik kaszálásáról is gondoskodni. Jő termést ígérnek a szálastakarmányok Á szálastakarmányok a korai kitavaszodás következtében a vártnál nagyobb termést ígér­nek. Ezért a szokásosnál is több gondot szükséges fordítani jó- minőségű betakarításukra. Ter­melőszövetkezeteinkben a gép­állomások kaszálógépei a szá­lastakarmányok betakarítását csak részben tudják elvégezni. A termés egy részét kézi erővel kell levágni, éppen ezért ennél a munkánál is elengedhetetlen az egész tagság, a családtagok mozgósítása. Helyes olyan anyagi ösztönző rendszer beve­zetése, hogy a szálastakarmá­nyok betakarításában résztvevő tagok megkapják a terven felül termelt takarmány bizonyos hányadát. Ez kétszeres haszon. Biztosítjuk a gyors és jó beta­karítást, másrészt a prémium­ként kiadott takarmány jelen­tősen hozzájárulhat a háztáji állomány ellátásához, A termények jó minőségben történő betakarítása érdekében segítsék egymást a termelőszö­vetkezetek. Tavaly a nyári szé­na és a gabona betakarítása Ide­jén például a tiszakécskei Búza­kalász és Tiszagyöngye Termelő- szövetkezet kölcsönösen segí­tették egymást. A szénabehor- dásnál a Tiszagyöngye Terme­lőszövetkezet az árterületen levő mintegy 20—25 vagon szé­natermésének gyors beszállítá­sához nem rendelkezett elegen­dő szállítóeszközzel. A Búzaka­lász Termelőszövetkezet gazdái 3—4 napon keresztül összesen mintegy 60 lófogattal segítet­tek. A Tiszagyöngye viszont • gabonahordásnál adta vissza a segítséget A nyári esűcsrmmkáfc Ideién egyes mezőgazdasági üzemek­nél, termelőszövetkezeteknél előfordult, hogy munkaerőhiány miatt az állattenyésztőket is át kellett csoportosítani a növény­ápoláshoz, az állatok megfelelő takarmányozása és helyes gon­dozása viszont nem volt bizto­sítva. Ezt tapasztalhattuk ta­valy a kelebial rörOa Csillag Termelőszövetkezetben, ahol nem gondoskodtak az állatok helyes takarmányozásáról, meg­felelő gondozásukról a nyárt kampány idején. Emiatt a 2100 liter tervezett átlagos tejhozam helyett egy fejőstehén csak 616 litert adott. Az állattenyésztők átcsoportosítását tehát még a nyári munkacsúcsok idején sem helyeselhetjük. A munkaerő­hiányt a családtagok bevonásá­val, a munkafegyelem javításá­val kell leküzdeni. A szállítás megszervezése A szállítási munkáiknál aján­latos átcsoportosításokat vé­gezni. Ebben az időszakban az építőanyag, trágya szállítása természetesen nem lehet elsőd­leges. Nyújtott műszakkal, vagy a szállítóeszközök két műszak­ban való foglalkoztatásával kell pótolni a szállítóeszköz-hiányt. A rövidebb távolságokra törté­nő szállítást, különösen kisebb teher esetén, gazdaságosan el lehet végezni fogatokkal is, te­kintettél arra, hogy a termelő- szövetkezetekben még legtöbb helyen elegendő lóállomány van. Mindent el kell követni, hogy a lóállományt a legna­gyobb mértékben kihasználják. A hartai Lenin Termelőszövet­kezetben 12 főből álló állandó szállító brigád végzi az összes szállítási munkákat. A brigád egy Super-Zetor erőgéppel, eh­hez két pótkocsival, egy három és féltonnás tehergépkocsival, és egy Zetor-trafctor pótkocsi­val rendelkezik. A lófogatokat az aratógéppel levágott gabona behordásán kívül a növényápo­lásban és az állattenyésztésben, a takarmánya zállításnál alkal­mazzák. A nyári csúcsmunioák idején a szállítóbrigád létszá­mát 20—22 főre emeült A bri­gád tagjai terv szerint dolgoz­nak. Így biztosítani tudják a szállítások zavartalan lftását, a járművek teljes A sz5I5 művelése — A PALÁNTÁK tetején húzza végig a tenyerét és szagolja meg — ajánlja Takács Ágoston, a bátyai Pi­ros Arany Termelő* szövetkezet elnöke. Megteszem. A szö­vetkezet kétezer négy­zetméter területű me­legágyasainak egyiké­ben valamilyen nö­vényféleség palántái zöldellnek, azokat si­mogatom. Kellemes, át­ható illat árad utána a *tenyeremből. — Majoránna •— mondja az elnök — Tizenegy holdon tér* mesztjük majd. És amit nem tudtam, elmagyarázza azt is, hogy nemcsak hurká­ba, krumplifőzelékbe dukáló fűszer a jóilla­tú növény termése, ha­nem az egyik legjobb parfümnek, a Fekete Macskának, azaz a Chat Noir-nak is alap­anyaga. KÜLÖNÖS GONDO­LATOKAT ébreszt a kontraszt. Az emléke­zetben a toilette-asztal- kák éke jelenik meg, és — már amennyire Miska bácsi és a Chat Noir az orr érzékelni tud a képzeletben — bálba, színházba igyekvő höl­gyek illatfelhője ter­jeng. Itt, a valóság­ban pedig egyszerű deszkafalú melegágy­ban zöldell a növény. Kedvem volna elfi­lozofálgatni magam­ban a kirívó különbsé­gen, azon, hogy sem­milyen pompa nem lé­teznék életünkben a termőföld, s a dolgos kezek munkája nél­kül, de inkább az bi­rizgálja gondolatai­mat, hogy micsoda okos, ügyes emberek a Piros Arany gazdái. Felismerték — még egyéni gazdálkodó ko­rukban ismerték fel — a majorámm termesz­tésének jövedelmező­ségét, s íme, a több­fajta zöldségféle mel­lett 11 holdon foglal­koznak vele. EKKOR ELÖJÖN a kertészet egyik brigád­vezetője, a javakorabeli Varga Mihály, s még nem tudom, hogy ö szolgáltatja a témához a poént. Miután tájékoztat, hogy minden igyekvése az: a kertészet minél több jövedelmet nyújt­son a közösnek és ugyanakkor örömmel látja, hogy a szövetke­zet ereje micsoda pa­lántaerdőt hozott lét­re, mondom, minek utána a kötelesség és a büszkeség érzéseit tolmácsolja, már haza­felé útunkon az elnök a következőket meséli róla: — Miska bácsi és a kertészet másik veze­tője, Tupcsia István, a két legnehezebb „dió” volt az átszervezés idején. Kitűnően gaz­dálkodtak egyéni ko­rukban kicsi kertésze­tükben, hát nehezen vállalták az újat. Ami­óta azonban beléptek a Piros Aranyba* a közösség jövője iránti lelkesedésük szinte nem ismer határt. A legjobb szövetkezeti gazdák közé tartoznak. Asszonyaik mondták, hogy háztáji kertésze­teik gondját órájuk í ízták, tizedannyit sem törődnek azzal, mint a közösével. A húsvéti ünnepek mind­két napján is kimen­tek a melegágyakhoz ápolgatni a palántákat. — Miska bácsi la­kodalomban volt, de még azt is otthagyta a palántái miatt. A többi között a ma­joránna miatt is. HALLJÁK EZT — a Chat Noir-t kedvelő — hölgyeim? Ha bál­ba, színházba mennek, s miközben beparfü­mözik magukat, gon­doljanak arra, hogy egy bátyai szövetkezeti gazda több órára bú­csút mondott a mulat­ságnak azért, hogy önök megfelelően fel- kés-rnive szórakozhas­sanak. Tarján István része a szántóföldi kultúrák««» kívül jelentős szőlő, gyümölcs­ös zöldségterülettel is rendel­kezik. E kultúrák megművelé­se, de különösen a szőlőé jelen­leg még sok kézimunkái Igé­nyel. A szőlőültetvények műn- kanap igénye éppen akkor — május, június, július hónapok­ban — éri el tetőfokát, amikor a szántóföldi növénytermesztés szinte maximálisan leköti a me­zőgazdasági üzemet. Ebben az időszakban kell elvégezni a szőlő 6—10-szeri permetezését, 3—4-szeri porozását, 3—5-szöri sarabolást, a kötözést, a cson­kázást. A homoki szőlőkben az évi kézi munkaerő közel 50 százalékára az említett 3 hó­napban van szükség. Az így elő­állt munkacsúcs leküzdése a nyári munkák jó megszervezé­sével, az üzemágak helyes ará­nyosításával, a gépi-, fogat- és kézierő maximális kihasználá­sával, helyes társítással minden­képpen sikerül. Miután a mun­kák Időbeni elvégzésére a szőlő a legérzékenyebb, készítsünk megmunkálására alapos, pontos munkatervet. Arra kell törekednünk, hogy elsősorban a szántóföldi nö­vénytermesztést lássuk el gép­es fogatos erővel. Az így fel­szabaduló gyalogerőt a szőlő, valamint egyéb belterjes kul­túrák még nem gépesített mun­kaműveleteinél hasznosítsuk, A nyári munkatorlódás üze­men belüli leküzdését tehát komplex módon kell megoldani. Tompa Béla, ez MSZMP megyei bizott­ságának mezőgazdasági osztályvezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom