Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-21 / 118. szám

1961. május 21, vasárnap 5. oldal Az asszonyok szorgalmának titka a raskúíi Dózsa Termelőszőretkemetben Hallották-e, hogy nemcsak számvitelben, de egy tsz-ben is lehet „naprakész” a munka? Elmondok egy ilyet A vaskúti Dózsa Tsz 56 holdas cukorrépa­tábláját hovatovább két hete gyönyörűen kiegyelték. A nap­raforgóterület csak egy holddal kevesebb, s az is üdén, frissen kapáltán díszeleg, nem is szólva a 46 hold burgonyáról, mely alatt már bizonyára találni ícis gumókat. Aranykezű hozzátartozók Folytassam a felsorolást? Le­hetne még. Száz szónak is egy a vége, a szövetkezet tagjainak a keze alatt ég a munka. Fél nappal sincsenek elmaradva semmivel. És ez kinek az érde­me? — tenné fel a kérdést hun- cutkás szigorral Jenei Ambrus- né, s nyomban meg is válaszol­na rá: — az asszonyoké!/ Igaza van. A Dózsa Tsz kin­cses bányáját jelentik az asz- szonyok. De ha már az érdem­ről esett szó, nem maradhatnak ki az erősebb) nem tagjai, a fér­jek sem. Hiszen ők a család fe­jei és — a tsz tagjai. Az asz- szonyok pedig? — az aranykezű hozzátartozók! Elég azonban a filozófiából, gyerünk ki a határba. Suták Ibolya, a tsz kedves, szerény főkönyvelője ezt mondta: Igen megnövelték ebben az évben a kertészet területét. Hetvenöt holdra. Harmincötöt ebből pap­rikával ültetnek be. Száz-száz- hűsz asszony is foglalatoskodik most a palántázással. Nos, néz­zük meg őket. Se hossza, se vége a paprika- táblának. Azt mondja kísérőm, Vígh Kálmán, a tsz párttitkára, huszonkét hold. S ezt nem egé­szen két nap alatt ültették be az asszonyok! (Palántázógéppel se menne ilyen szaporán. Ügy mondják, az napjában hat hol­dat képes beültetni.) leghuncutabh, a aaH—Her Szőke Jánosné; Az »eszményi háztájim rendszer Nem sokkal később a „tsz­miatyánk” elszavalásával kapok is belőle ízelítőt. Jóízű kacagá­sunk után a tsz-asszonyok idő­beosztásához lyukadunk kL Ez az asszonycsoport három mű' szakot dolgozik. A reggelibe tartozik a jószág, a család és a háztáj ellátása, utána az egész­napos határi műszak, s amikor fáradt, roppanó derékkal haza­térnek, következik ismét az ott­honi dolog: a jószág ellátása, főzés, varrogatás és mikor mi. — S az emberek? Nem segí­tenek? — Dehogynem! Pipáznak, be­cipelnek egy kis lucernát és el ballagnak egy pohár sörre.. (Volt ebben egy kis bírálat is.) Végére tartogattam a kérdést, amely engem a legjobban izga­tott. Minek köszönhető a Dó­zsában az asszonyoknak ez a nagy szorgalma? — Merthogy nálunk nem ad­ták ki a háztájit — így szava­zott a közgyűlés — mondja Je­nei néni. — Eszményi háztáji van százvalahány holdon, az összesé, együtt. Kukorica van benne és abból a teljesített munkaegysége arányában kap minden család. Ha már,így van, adjanak hát munkát is minden­nap! A kukoricát háromszor is megkapáljuk, csak jól terem­jen, jusson belőle sok... Az­tán majd meglátjuk az őszön, jó-e ez az eszményi .., Eszményi háztáji. A serken­tésnek egy figyelemre méltó új példája. A 'kezdet igen ered­ményes. Nem hiányzik a szorga­lom. Most már végig jó időjá­rásra van szükség, s bizonyára a gazdag fizetség sem marad el. Perny Irén Hatvanmillió forint I Rajzik a burgonvabogár, I felhívás a védekezés megszervezésére Az Országos Növényvédelmi Szolgálathoz érkezett jelentések szerint a burgonyabogár az or­szág egész területén megjelent és megkezdte a tojásrakást. A kártétel, illetve a kártevők el­szaporodásának megakadályozá­sa érdekében szükséges, hogy a termelők a burgonya- és para­dicsom ültetvényeiket 3—4 na­ponként, de legalább hetenként egyszer vizsgálják át, gyűjtsék össze és semmisítsék meg a bo­garakat, valamint a levelek fo­nákjára rakott tojáscsomókat. Naponta 3000 csomag Hóvirág A tavasz első hírnöke a hó­virág már régen elhullatta szir­mait, de a Kalocsai Sütőipari Vállalat egyik közkedvelt gyárt­mánya a Hóvirág kétszersült egész évben keresett cikk a ke­reskedelemben. Ma már az or­szág minden tájára szállítja a vállalat ezt a készítményét. Na­ponta 3000 csomaggal gyártanak belőle. Képünkön munkában a csomagolok. Korszerű nagyüzemi gazdaságokat látogattak meg a kiskunfélegyházi járás szövetkezeti vezetői A járási pártbizottság kezde­ményezésére a kiskunfélegyházi járásból nyolcvan tagú küldött­ség — termelőszövetkezeti és községi pártitkár, tsz-elnök és mezőgazdász — látogatott el Kunfehértóra, Tataházára és Csávolyra. A látogatás részve­vői Kunfehértón az állami gaz­daságban a korszerű nagyüze­mi szőlőművelést, a szőlőmun­kálatok gépesítését és az új sző­lőtelepítések előkészítését tanul­mányozták. Csávolyon az Üj Élet Tsz baromfitelepét, Tata­házán pedig a termelőszövetke­zetek közösen létesített baromfi­nevelő gazdaságát tekintették meg. A vendégek elismerően nyilatkoztak a látottakról — A tiszaújfalui Tisza és az Alkot­mány Termelőszövetkezetek ve­zetői elhatározták, hogy hama­rosan hozzálátnak egy olyan tsz-közl baromfitelep felépíté­séhez, amelyben évente legalább 35—40 ezer naposcsibét lehet felnevelni. Dr. Orlntay Gyula országgyűlési képviselő látogatása Kiskőrösön és Páhin Pénteken dr. Ortutap Gyula, Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, ország- gyűlési képviselő Kiskőrösre lá­togatott. Délelőtt a kiskőrösi szőlőtermelő szakcsoportok el­nökeivel tárgyalt a mezőgazda- sági munkákról és a szakszö­vetkezetek megszilárdításáról. Ezután meglátogatta a Petőfi szőlőtermelő szakcsoport kultúr- házát, pincéjét, majd határ­szemlén vett részt Délután * páhi termelőszövetkezetekben tett látogatást Többek között megtekintette a Petőfi és az Ifjú Gárda Térméi őszövetkezetek földjeit is. Este a község lakos­sága számára nagygyűlést tar­tott, ahol a Rács-Kiskun me­gyei képviselők tevékenységé­ről, valamint a termelőszövet­kezetek előtt álló feladatokról beszélt Ojból köthető házlnyül-értékesítési szerződés. A leszerződött nyulakért magas árat és 10 forint nevelési előleget fizet a helyi földművesszövetkezet Ugyanott szerződés Is köthető. Tenyésztésre alakult ifjúsági szövetkezetek vagy társulások egy forint nagyüzemi felárban részesfDaek a szerződéskötésnél; ' 1989 Mem a natasvaaasxai ceijai szolgálja ennek az írásnak í címe, hanem a nagyon is ko­moly valóság egy adata. A me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tálya és a megyei növényvédc állomás számbavétele szerint ugyanis az elmúlt évben 59 mil­lió 747 ezer forint értékű ter­méskiesést okoztak a különböze növényi kártevők és betegségek. Ebből az összegből a szántóföl­di növények kártevőire 47 mil­lió 346 ezer forint, a gyümölcs­re 11 millió 634 ezer forint jut A szőlőperonoszpora tavaly viszonylag kevés kárt jelentett, mert az időjárás nem volt rá kedvező. A kukoricamoly azon­ban 4 millió 737 ezer forint kárt okozott az elmúlt évben. Kétszázhuszonöt vagon kukori­cát pusztított el, amellyel leg­alább ötezer sertést lehetett volna kihizlalni. A cseresznye­légy 72 vagon termést tett tönkre. Országosan is történtek har son ló számbavételek. Búzából a különböző betegségek és kárte­vők 1 millió 042 ezer mázsa termésveszteséget okoztak, ami mázsánként 208 forinttal szá­molva, 216 millió 680 ezer fo­rintot tesz ki. Almából 1 millió 800 ezer mázsa, forintban ki­fejezve 456 millió 900 ezer fo­rint kár volt A Növényvédelmi Kutatóintézet adatai szerint ha­zánkban a kártevők és a be­tegségek a kalászosokban 6,7— 23,5 százalékos, kapásokban 8,5—30,6 százalékos, ipari növé­nyekben 3—26 százalékos, kert­gazdasági növényekben 7—22 százalékos, szőlőben 33,3 száza­lékos és a gyümölcsfélékben 6 —42 százalékos tényleges kárt tesznek. Elgondolkoztató és tanulsá­gos számok ezek mindenki, de különösén mezőgazda­fnn-lollríwnlí C7.álTl áf!L Az udvar köze- Jtl unkái liptköznaflfrk n pen virágagya­Nemcsak a belső fogyasztás el­látásáról, hanem az exportunk­ról is szó van. Megyénk az idén mintegy 7 ezer vagon zöldséget, gyümölcsöt és szőlőt kíván kül­földre szállítani. Ismeretes, hogy az exportkövetelmények egyre szigorúbbak. Ha a növényvé­delmet nem szervezik meg jól a megyében, az nagyon komoly következményekkel járhat. Hiá­ba mutatkozik jó termés, ha egyes gazdaságok hanyagsága miatt a termés jelentős része tönkre megy. Nem közömbös ez a népgazdasági szempontból sem. A megye két és félmillió dollárral és ennél valamivel több rubellal vesz részt a mező- gazdasági exportban. Az előbb felsorolt számok azt is bizonyítják, hogy csak a nö­vényvédelem helyes és szak­szerű megszervezésével jelentős termésnövekedést tudunk elérni, nem beszélve arról, hogy sok­kal kiválóbb minőséget tudunk adni a népgazdaságnak. A nö­vényvédelem továbbfejlesztése tehát nemcsak növényegészség­ügyi érdek, hanem a mezőgaz­daság belterjessége fokozásának egyik módja. A gazdasági ve­zetőnek tovább kell látni a gaz­daság határain, összefüggései­ben szükséges ismernie a so- ronlevő tennivalókat. A nö­vényvédelem legjobban szerve­zett állami gazdaságainkban. Számos termelőszövetkezetünk­ben és szakszövetkezetünkben azonban jelenleg Is elhanyagol­ják a vezetők, nem tartják a jelentőségéhez mérten elég fon­tos feladatnak. Bízunk benne, hogy ezt a helytelen szemléletet a legrö­videbb időn belül felszámolják valamennyi mezőgazdasági üze­münkben és gondoskodnak a növényvédelem jó megszervezé­séről, mert ez saját érdekük is. K. S. sokkal körülövezve emelkedik a magasba a Bajai Villamosipari Gyár központi laka­tosműhelye. Nyitott ajtaján IdhalTik a gé­pek zaja. Ebben a kis birodalomban dolgo­zik a Béke-brigád; — Rászolgáltak er­re a névre? — kérde­zem a mellettem lé­pegető Vass Istvántól, a gyár főmérnökétől. — Kétszer nyerték el a szocialista brigád­nak járó oklevelet... Két oklevél Ennek történetéről beszélgetünk Oláh Ist­vánnal, a brigád ve­zetőjével. — 1959. de­rekán határoztuk el, hogy benevezünk a szocialista címért fo­lyó versenybe. Azóta már két oklevelet is kaptunk — kezdi a beszélgetést, majd így folytatja: — Első ne­gyedéves tervünket 127. az áprilisit pedig Két oklevél története. 117 százalékra telje­sítettük. ‘— A májusra előírt 52 laboratóriumi ke­mencét a hónap dere­kára készítettük el — szól az egyik brigád­tag. — Ebből kettő ter­ven felül készült — mondja Vass István főmérnök. Megtudom még azt is, hogy a bri­gád hat féle típusú la­boratóriumi kemencé­ket gyárt De őket bízzák meg a külön­leges prototípusok el­készítésével is. Hogy miért? Jól ismerik szakmájukat s ha egyszer valamire azt mondják, hogy jó, arra mérget lehet venni. Kényesék nevükre, munkásbecsületükre. Érthető A brigád ve­zetője kiváló dolgozó. Tóth Károly brigád­tag kabátjának hajtó­káján két ötágú csil­lag, a jól végzett munka szimbólumai díszlenek. Zsilinszki Zoltánt és Schmidt Jakabot is a kiváló dolgozók közé sorol­ják; A segítőtársak Az újítási naplót forgatva 1960-ban ti­zenkétszer találkoz­tam Tóth Károly ne­vével, akinek újításai jelentősen javították a brigád eredményeit. De sok segítséget kap­tak két patrónusuktól, Karsai Lajos gépész- mérnöktől és Szabó Lajos igazgatótól. Mindketten a helyes munkaszervezéshez, a haladóbb munkamód­szerek kialakításához adtak segítséget. Szabó Lajos igazgató pedig a brigád ügyes-bajos dolgainak elintézését is elvállalta. KI, hol tanul? Ez után fordul a be­széd témája: — Ki, hol tanul? — kérdem. — Aba Zoltán gép­ipari technikumba jár, Keresztes 'József se­gédmunkás a gimná­ziumot végzi, Zsemai Sándor, Zemankó Dé­nes és Bohner Mátyás az általános iskola nyolcadik osztályos anyagával birkózik, Zsilinszki Zoltán he­tedikes, jómagam a négyszázórás műveze­tői tanfolyam hallgató­ja vagyok, s közben a nyolcadik általánosba is járok — mondja Oláh István brigádve­zető. Ez a tudatos célra­törés, egymás segítése,- az új iránti igény az, ami ezt a kollektívát egy megértő családdá formálta, akik szocia­lista módon dolgoznak, élnek és tanulnak. V. K. i A munka rége felé JSrna i «.úr, fogytán a palántájuk; i Van néhány nővezető is . — Ki itt a brigádért«? — te ' szem fél a kérdést az utam-b kerülő első asszonycsoportnak — A csapatvezető? Szigetvái Tibor — mondták szinte kórus ' ban és mutattak rá a köztü; hajladozó egyetlen férfire. — Hogyan? Asszonyok közöl férfi csapatvezető? — apellál tam az önérzetükre. — Van néhány nővezető is ; tsz-ben, de mi szeretjük a mi énket... Szigetvári Tibortól tudtán meg aztán, hogy csapatába ti férfi tartozik, következésképp« tiz asszony is: a hozzátartozók. — Aztán szorgalom dolgába: lehet-e különbséget tenni a: asszonyok között, hogy ki ; szorgalmas és a még Szorgal masabb? Válasz helyett felsorolás kapok: Orodán Jánosné, Már ton Mátyásné, Szőke Jánosné é: a kislánya, Kulisics Istvánná Jenei Ambrusné, Márton Imre- né... egyformán az igen szor­galmasak. — Az ő feleségét is tessél feljegyezni — mutat a csapat- vezetőre az egyik asszonyka — nagyon szorgalmas asszony. A; előbb szaladt haza. De nincs olyan nap, hogy hiányozna!---­El fogyott a palánta, vége s hajladozásnak. A központbar sincs több. Így hát ráérősen te­referélünk most. Még a szemer­kélő eső sem zavar. Azt mond­ják, megrendelésükre jön. Teg­nap Is, tegnapelőtt is meglo­csolta a frissen ültetett palán­tákat. — Ügy látom-, ebben a kis együttesben hangulatos a mun­ka. Tréfálkozni is szoktak? — Ne is tessék kérdezni. Olyan pikánsakat tudunk mon­dani, hogy ___ — válaszolja a

Next

/
Oldalképek
Tartalom