Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-21 / 93. szám

IMI. április 21. péntek Közkatona a zéró ponton Eggyé forrt a falu népe Megváltozott az embereik ma­gánélete a szövetkezeti közsé­gekben. — Erről beszélgettünk a császártöltési tanácsházán a község vezetőivel. — Közvetlenebb lett az embe­rek egymás közötti kapcsolata — kezdte a gondolatsort Garam- völgyi László Um ácséin ókhely el­les. A rideg érdek-világban — Eltűntek azok a korlátok, amelyek elválasztották őket egy­mástól — fűzte tovább a szót Villányi János vb-tdtikár. — Ré­gen is összejártak a családok, de csak az egyranglbeiiek. A fő­jegyző, az orvos meg a plébá­nos együtt terdkkcsatáztaik es­ténként. Ezenkívül megvolt a nagygazdák, iparosok, középpa­rasztok és a kisparasztok, meg a földnélküliek külön »osztálya s a világért sem ereszkedett volna le egyik- a másikához. A rideg érdek-világban a szere­lem sem számított, csak a va­gyon. — Még néhány év, és el sem hiszik a fiatalok, hogyan is él­tek apáik «valamikor-« nem is olyan régen — vette át újra a beszéd fonalát Garamvölgyi elv­társ. Napjainkban a szemünk előtt játszódik le, mint söpri él a születő új életforma azt, ami elavult, s teremt új viszonyokat az emberek kapcsolatában. Vidáman készül a falu május elsejére — Alig, hogy szövetkezeti köz­ség lett Császártöltés, a mező- gazdasági termelőszövetkezetek és a kisipari termelőszövetkeze­tek tagjai aZt kérték a községi tanácstól, rendezzünk ismerke­dési esteket. Az ötlet nagyon tetszett nekünk, hiszen éreztük, hogy a közös gazdálkodás meg­szervezése érdekében kifejtett munkánk nem volt hiábavaló, sőt szinte »-magától« fejlődik to­vább a közösségi szellem a la­kosság körében. — Rendeztek összejövetele­ket? • — Rendeztünk bizony! Elő­ször haivacsora volt a tanács­tagok részére, amelyen ott vol­tak a tsz-ek elnökei, a ktsz, js a földművesszövetkezet vezetői és sokan a tagok közül. Nemso­káig hárult ránk a rendezés dolga, önállóan szervezik már az ünnepi összejöveteleket, ahol jóformán az egész falu népe ta­lálkozik. Ilyen alkalom a tsz- ekbem az aratásvégző, vagy a zárszámadási közgyűlés. Nem­rég a ktsz tartotta megalakulá­sának tízéves évfordulóját Itt is képviselve volt a lakosság minden rétege. Nem maradt ki a sorból a földművesszövetkezet sem. Az április 4-i és május 1-i közös ünnepségéket pedig, azt hiszem, nem kell külön ecsetel­nem. Május elsejére pedig egy szívvel, lélekkel, vidáman ké­szül a falu népe. „A munka hoz össze bennünket** — S hogy rólunk is essék szó — folytatta Garamvölgyi elv- társ —, a község vezetőinek is közvetlenebb lett egymással a kapcsolata. Mi ugyan nem tu­dunk tarokkozni, de szívesen el­beszélgetünk hivatalon kívül is egy pohár bor mellett a tsz- elnökökkel, a ktsz vagy a föld- művesszövetkezet vezetőivel. — Cserjés élvtárs, a tanácselnök most tanácsakadémián van, de a múltkor, hogy itthon volt, este a Felszabadulás Tsz udvarán ta­láltam rá, amint beszélgetett Garaczi László tez-elnökkel és a párttitkánralL — A munka is összehoz ben­nünket. A múltkarjában például a három tsz-el nőkkel együtt mentünk ki tanulmányozni a le­gelőn a vegyszeres gyomirtást. Azután közösen beszéljük meg a tanácsimunkávai kapcsolatos tennivalókat is. Községfejlesz­tésben például a társadalmi munkából a tsz-ek. a ktsz, s a földművesszövetkezet erejéhez mérten veszik ki részüket a te­endőkből. Az idén már több mint 50 ezer forint értékű mun­kát végeztek el a társadalmi munkabrigádok. Ebben még az is az érdekes, hogy az emberék jobban tudnak örülni az ered­ményeknek, egy-egy új létesít­ménynek, mint azelőtt. Eggyé forrt a falu népe mun­kában, szórakozásban és magán­életben is. Nagy Ottó Katonaruhába öltöztetett bábuk a legutóbbi regannei atom- robbantáskor. De nemcsak bábuk voltak ott... Panaszkönyvi bejegyzés helyett... hadd mondom el itt a dicsére­tet — mert ezek számára nem rendszeresítettek külön könyvet. Pedig a dunavecsei pékségek megérdemelnék. Fehér kenyerük olyan, mint amilyet például Kecskeméten finom fehérként értékesítenek, s a finom fehér már szinte kalács! Hát még a péksütemény, fonott és kakaós kalács! Ugyancsak versenghet­nének a legjobb háziasszonyok, hogy ezt utána csinálják. Kívánatos, ízletes és éppen ezért kapós pékségi termék. A dunavecseiek megszokták és ter­Jó pénzforrás Harminc hízott sertés át­adására szerződött eddig a kis­kunfélegyházi járásból Kállai Balázs petőfiszállási tsz-gazda. Balázs Éva ugyancsak petőfi­szállási tsz-tag 10 sertést hizlal háztájiban szerződésre. Kiss Jó­zsef kiskunmajsai és Gál János kiskunfélegyházi egyéni gazdák 10—10 hízott sertés átadására kötöttek szerződést. mészetesnek veszik. De nem áll­hatják szó nélkül az átutazók. Panaszkönyvbe jegyzett dicséret helyett hadd álljon itt az elis­merés: Sreiner János. Turcsán József, Balogh Károly és Ha­lász Mihály mesterek munkájá­nak elismerése. Munkavédelmi ellenőrzésen a kecskeméti sütőüzemekben ÉHSÉG A »megfizethetetlen« saláta Április végén járunk, de a kecskeméti éttermekben még csak most kezdik árusítani a húsfélék mellé a friss salátát. A Dióhéj Vendéglőben más­fél hét óta szolgálnak fel, s ez idő alatt 150 adagot adtak eL A Nagykőrösi utcai Kisbe- retvás étteremben egy héttel ezelőtt jelent meg először a fejessaláta — azelőtt ecetes paprika és uborka között vá­logathattak a fogyasztók. Az étlapon egyéb zöldségfélék is szerepelnek már. A sóskán és parajon kívül a zöldségleves is nap mint nap ott párolog az asztalokon. A Kecskeméti Csárda sem szűkölködik zöld­ségfélékben, de Itt csak a hét végén kezdenek fejessalátát árusítani. Vannak azonban vendéglők, amelyekben még most is „hiánycikk” a saláta. Ilyen például a máriavárosi Kakukk is, ahol a vendéglő helyettes vezetője ekképpen indokolja a hiányát: „Sok szegény dol­gozó ember lakik erre: nem telik azoknak fejessalátára...” Oh! a szegény boltvezető­helyettes! Siránkozása közben csupán arról feledkezik meg, hogy azok a „szegény” dolgo­zók nem egyszer ötven forin­tokat is fizetnek, csakhogy családinkkal együtt jól meg­vacsorázzanak. S azt sem lát­ja a boltvezető-helyettes, hogy a MÉK szívesen kínálja a vendéglátóipar számára az ol­csó, friss salátát. K. A. Klapka utcai sütőüzem. Nem­sokára kezdődik az éjszakai mű­szak. A váltás előtt váratlan látogatók érkeznek: munkavé­delmi felügyelők, a szakszerve­zet megbízásából. Jövetelük cél­ja — üzemi ellenőrzés! Farács helyett gumiszőnyeg Először a férfifürdőt ejtik út­ba. Rend, tisztaság fogadja őket; sehol egy féredotoott hul­ladék, vagy akár cigarettavég. A zuhanyozóban viszont akad ki­fogásolnivaló ... A „talponál- lók”-nak nevezett farácsok nem valók ide, orvosok szerint a bőrgombásodást terjesztik. No­ha ilyen betegség egyelőre nem fenyeget, mégis ajánlatos len­ne, ha a farácsokat a jól bevált gumiszőnyeggel helyettesítenék. Egy másik észrevétel: ugyan­itt hiányzik a búra a villany- égőről. Vajon, hol van? Eltör­ték? Mindenesetre pótolni kel­lene ... Ahol gőzzel telt, pára­dús levegő van, ott a villany­égőt is burával kell védeni. Kint vagyunk a kemencék térségében. — Mikor ellenőrzik az olaj­tüzelésű kemencék feszmérőit? — fordul felvilágosításért Noé Gábor felügyelő a műszakveze­tőhöz. — Havonta egyszer. Ez idő szerint megbízhatóan működ­nek, pontosan jelzik, mekkora a légköri nyomás. — Van biztonsági megbízott az üzemben? — hangzik az újabb kérdés, — Igen, Egy haláleset tanulságai Ezután egy zsákokkal teli he­lyiségbe, a liszt raktárba visz utunk. A két felügyelő mind­járt a bontatlan zsákokat ke­resi. Ezeket ugyanis legtöbb he­lyen vízszintesen, egymás fölé szokták rakni, nem pedig ke­resztbe, ahogy a biztonsági óvó­rendszabály előírja. Sajnos, most is ilyen laza kötésben fektet­ték egymásra a zsákokat! De könnyen ledőlhetnének ... Tapolcsányi Károly, a másik felügyelő, okulásképpen el­mondja: — Egy vidéki városunkban pár hónappal ezelőtt, halálos balesethez vezettek az egyféle­képpen rakott zsákok. Az áldo­zat Petrovicsné, a Terményfor­galmi Vállalat ottani telepének a dolgozója volt. A mázsás ter­hek maguk alá temették a sze­rencsétlen asszonyt. Emiatt bel­ső sérülést szenvedett, majd né­hány héttel később, zúzód ás ai halálát okozták. Szomorú eset — tanuljanak belőle a Klapka utcai üzem dol­gozói is szívleljék meg a hasz­nos tanácsot, amellyel a mun­kavédelmi felügyelők búcsúztak tőlük: teli zsákokat csakis vál­takozva — keresztbe és hosszá­ba — rakjanak egymás fölé. őrjáratunk következő állomása a Csongrádi utcai sütőüzem. — Bent, a dagasztóhelyiség meny- nyezete alatt egy ventillátor vonja magára a figyelmet. Hol van róla a motort borító fedő- burkolat? így, csupaszon ve­szélyes „játék” lenne működés­be hozni;.. Ezért inkább azt ajánljuk: vásároljanak mihama­rabb egy — a drót tekercset kö­rülvevő — szigetelő burkolatot. A sütökonyha rendbehozása is munkavédelmi feladat Az ellenőrzés során a sütő­konyha állapotáról is készítet­tek feljegyzést Megállapították: a kemencefaj kőművesmunkára vár, csempéi hiányosak — egy­szóval ideje lenne már rendbe­hozatni. Reméljük, a vállalat megtalálja majd a módját, hogy ezeket a javításokat elvégeztes­se. A „házibrigád” — amely a Dózsa György üti sütöde ke­mencéjét lemezborítással látta el és megjavította a falakat — bizonyára itt is hamarosan munkához lát. Éjfélt üt az óra, mire Noé Gábor és Tapolcsányi Károly befejezik az ellenőrzést. A vizs­gálat anyaga már készen van* összegyűjtötték, ami munka- védelmi szempontból legfonto­sabb. Bíznak abban, hogy kö­vetkező őrjáratukon mindent rendben találnak. Reméljük, így is lesz...| Kohl AntxU PETŐFI NE PB \ Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klsfcun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dánlei« Kiadja! a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1; szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 19-S9 Kiadónivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta« Előfizethető! « helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díi 1 hónapra 12 Ft. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — TaLl 15-29. 27-4» A kongói Kaszai tartományból érkezett ez a fenti kép. Ami­éta a sz-akadárok testvérháborút robbantottak ki Kongóban, az országban mind nagyobb méreteket ölt a nyomor, az éhín­ség. így van ez Kaszaiban is, a belgáknak oly fontos bányaál- I am ban, ahol Mobutu és zsoldosai az urak. Hosszú sorokban várakoznak az asszonyok a Vöröskereszt élemiszersegélyére. De a segélyből nem jut mindenkinek. Az ENSZ adatai szerint is naponta százak halnak éhen Kongóban. Álmatlanság.,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom