Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-12 / 85. szám
1961. április 12, sserda A MAoyAH. szocialista munkáspárt bács - kisrun MEcygi lapja '? Amikor a nairság rombolja as orvosok iránti bizalmat Két tanulságos eset az „orvosi műhibáról” Sokszor lehet hallani társaságban, hogy ennek, vagy annak a halálát „orvosi műhiba” okozta. Az ilyen megállapítások és vélemények legtöbbször tudálékosságból fakadnak, s csak arra alkalmasak, hogy megingassák az emberekben az orvosok iránti bizalmat. Néha természetesen előfordul ugyan, hogy téves diagnózis miatt más kezelést kap a beteg, mint amire szüksége lenne — hiszen az orvostudomány sem teljesen csalhatatlan — de az esetek túlnyomó többségében nem az orvos tévedése, hanem a már gyógyíthatatlan betegség a halál oka. A csecsemő egy órán belül meghalt Két olyan tanulságos esetet tárgyalt legutóbbi ülésén a megyei orvosetikai bizottság, amelyekről a fentiekhez hasonló téves nézet kezdett már szárnyra kapni. A fiatalasszony számára — bár ő maga terhességének idején semmiféle rendellenességet nem tapasztalt magán — kezelőorvosa diétát javasolt, bizonyos, általa észlelt rendellenességek miatt. Egy reggel nagy fájdalmakra ébredt, mire férje azonnal kórházba szállíttatta. Az esti órákban rendszeres fájásai kezdődtek. Ekkor már csak az ügyeletes orvos volt bent, aki a szülőágyra fektette, s mondta, hogy körülbelül negyedóra múlva megtörténik a szülés, addigra visz- szajön. Közben a fájások erősödtek, mire a szülésznő azt mondta neki: egy-két percig viselkedjen nyugodtan, míg elkészül a fertőtlenítéssel. Az orvos ígérete szerint vissza is jött, s minden baj nélkül világra segítette a magzatot. A csecsemő azonban egy órán belül meghalt. Nagyon fájdalmasan érintette a szülőket a várva várt csöpség halála és meg voltak győződve arról, hogy a gyermek életben marad, ha az asszonynak nem kellett volna „visszatartani a szülést”. Nem nyugodtak bele a történtekbe, s hanyagság címén panaszt emeltek az orvos ellen az orvosetikai bizottságnál, amely részletesen kivizsgálta az esetet. Mit mutat a kórlap A kórlapokból kiderült, hogy a fiatalasszony magas vérnyomásos, s a szülésnél korai mag- zatburokrepedés történt. Mint a bizottság megállapította, a gyermek a koraszülöttség határán állt, mert éppen hogy meghaladta a 2500 grammot. A koraszülöttség elbírálásánál ugyanis nem az a lényeges: hány hónapra jön világra a magzat, hanem súlya felül van-e a 2500 grammon, vagy sem. Nem hibáztatható az orvos azért, mert negyedórára eltávozott — állapította meg a bizottság —, s nem volt ott, amikor a szülés megkezdődött. Százágyas szülészeti osztályon tartott ugyanis ügyeletet, s közben éppen egy olyan kismamát kellett ellátnia, aki az esetet megelőző percekben szült. Egyébként naiv és hozzá nem értésből fakadó állítás, hogy a „szülés visszatartása” okozta a bajt, hiszen azt visszatartani nem lehet. Orvosok számára is megszívlelendő a másik eset tanulsága. Dr. F. ellen azt a panaszt emelték, hogy egy idős bácsit későn küldött kórházba, s ezért már nem lehetett segíteni rajta. A vizsgálat megállapította, hogy dr F a tünetek alapién szakrendelésre küldte a beteget, ahol azonban a röntgen sem mutatott ki semmiféle kóros elváltozást. A panaszok azonban továbbra sem szűntek meg, mire dr. F. kórháziba utalta a beteget. Itt öt nap múlva megoperálták. de a következő napon meghalt. A kórház egyik orvosa, helytelenül, azt a kijelentést tette a hozzátartozók előtt: »-Miért nem aszalták a beteget még egy hétig otthon«, ezzel akarván jelezni, hogy már nem segíthettek rajta. Akik hibáztak Az orvosetfikai bizottság a kórlapokból megái,lapította, hogy előbb végrehajtott műtéttel sem lehetett volna az idős ember életét megmenteni. Korábbi panaszai, amelyekről dr. F.-nek beszélt, egyébként nem függtek össze közvetlenül a halált okozó betegséggel, amelynek pontos diagnózisát egyébként csak az operáció állapíthatta meg. A bizottság etikailag elítélte a kórházi orvosnak a beteg hozzátartozói előtt tett felelőtlen kijelentését. Megállapította azt, hogy helytelenül jártak el az idős embert kezelő kórházi orvosok, akkor is, amikor az operáció után nem tájékoztatták a hozzátartozókat a beteg életveszélyes állapotáról. Ezt egyébként az orvosok az illetékes hozzátartozóval kíméletesein közölni szokták, s ha ez most is így történt volna. dr. F.-t nem gyanúsítják meg alaptalanul. Mint a fenti két példa is mutatja, nem szabad meggondolatlanul orvosi műhibáról beszélni. Megyénkben a csecsemőhalandóság a felszabadulás előtti 16 százalékról 5,9 százalékra csökkent, ugyanakkor több évvel kitolódott az átlagos életkor, jelentősen csökkent a tbc. sikeres harcot folytattunk a népbetegségek ellen, s ebben nagy része van a jó munkát végző orvosoknak. Emellett természetesen fordulhat elő hanyagság is, amit az orvosetikai bizottság és az orvosfegyelmi bizottság szigorúan megtorol. Nagy Ottó Megnézik-e a panaszkönyvet? K. J.-né ismerősöm tele van panasszal. Ha vásárolni megy vagy nem hallgatják meg elcg- gé, vagy rövid idő jut a válogatásra, vagy mégsem azt veite m-'g amit szeretett volna... Tanácsoltam: komoly kifogás esetén írja be a véleményét a panaszkönyvbe, okulásul, majd kivizsgálják. De legyintett, mondva: — »Ugyan ki nézd azt meg, amit én oda beírok?!-« E beszélgetésről teljesen megfeledkezve mentem be népművészeti boltúlikba, ahol meglehetősen sok volt a vásárló. Az ízlésesen kirakott vázákat nézegettem, gondolván, várakozom, amíg a pulihoz kerülhetek Az üzletvezető azonnal észrevett, s rögtön szólt az egyik fiatal eladónak. Finoman, kedvesen érdeklődött vásárlási szándékom iránt. Meglepett ez a nagy figyelmesség. Fizetés után kértem a panaszkönyvet, és néhány dicsérő szót írtam be. — Apróságok. amit aztán elfelejtünk. Március 30-án leOCidi tut h a ia ion A Kiskunhalasi Gázon István Művelődési Otthonban megrendezett kiállítás a mai magyar művészet egyik érdekes területével, a grafikus művészettel ismerteti meg a látogatókat. — A képzőművészet e szerteágazó területe, a sokszorosító műfajok (rézkarc, fametszet stb.) mellett az illusztrációrajzot és az akva- rell-művészetet is magában foglalja. A kiállításon bemutatott gyűjtemény nem ad teljes képet e művészeti ágról, de viszonylag híven tükrözi azokat a fő törekvéseket, melyek a mai grafikát jellemzik. A kiállítás rendezőit dicséret illeti a színvonalas munkáért. Gacsályi István üzemi tudósító kiáLLítás Eszmecsere az egyik alkotás előtt. (Fényképezte: Engi.) Szervez, tanít és fest Legutóbb, mikor a Helvéciái Állami Gazdaságba vitt utam, Dulity Tiborral, a helyi kultúrotthon igazgatójával beszélgettem. Tőle tudtam meg: új kul- túrházat építenek. Egymillió forint éli rendelkezésükre erre a célra az eredményesen működő gazdaság jövedelméből. Terveiről és munkájáról érdeklődtem. Néhány mondatba sűrítette. „Évkönyvet” állít ősz- sze a kultúrotthon eddigi munkásságáról. Állandóan rajztanfolyamot vezet azok részére, akik kint járnak iskolába, de tovább szeretnének tanulni. Aó- tán előkerülnek saját festmé nyei is. Csendélet Merész színezésű háttér, a színek, formák harmóniája. Vasútállomás. A kép minden darabkája mond valamit színeivel. Kedvencei: az emberi arcok. Tanulmányfejek. Élő arcok. Nem fényképek — festmények! Egy szemüveges idősebb férfi kezében újság. Belehajol az újságba, talált vala mit, ami különösen érdekli. A mester, Dulity Tibor kérdésére, hogy mit látok a képen, pAbtiá!Ihatatlan aaqii/at értzfent Látogatóban a csontmadarak készítődénél Lakos Kálmán legszebb művei, közülük a bal alsó sarokban levő a legelső munkája,. annyit tudok mondani, amit már magamban megfogalmaztam: valami érdekesre bukkant az olvasó. — Köszönöm — mondja Dulity Tibor — ezt akartam érzékeltetni. Ügy gondolom, mindannyian, akik szívesen szemléljük fiatal festőink műveit, Dulity Tibor képeinek kiállításán ezt mondanánk: „Köszönjük, ismét gazdagodtunk, mert közelebb hozta hozzánk, konkrétabbá tette számunkra a szépet.” B. M LAPZÁRTAKOR érkezett Már három pont Botvinnik előnye A Tál—Botvinnik saTtkvilágbajmofti páros mérkőzés 10. játszmája hétfőn a 42. lépésnél függőben maradt. Az állás elemzése után Tál kedden feladta a mérkőzést s ezzel Botvin- niík már 6,5:3,5 pontarányban vezet. ü obb meglepetések az asztalitenisz világbajnokságon A délutáni küzdelmek folyamán változatlanul egymást érték a meglepő eredmények. A magyarok közül Sidő és Péterffy a harmadik fordulóban Is győzött, s ezzel mindkét versenyző bekerült a legjobb 32 közé. Földi még a második fordulóban vereséget szenvedett, s ezzel kiesett. Ugyanígy járt a harmadik fordulóban Rózsás, aki a csehszlovák Vyhnanovszikyval vívott nagy csatát, s végül alul maradt a küzdelemben. A nők Jobban kezdtek. Az első fordulóban mindhárom magyar játékos erőnyerő volt, tehát játék nélkül jutottak a legjobb 64 közé. A második fordulóban FöJdiné Máté és Kerekesné is győzött, s így tehát ők is továbbjutottak a legjobb 32 közé. PETŐFI NÉPE 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel, Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 2«-l». 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-SI Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra 12 Ft. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, - Tel.: 15-29. 27-19 velet kaptam a Népművészeti és Házipari Kisipari Szövetkezeti Vállalat Központjától, Budapestről. Csodálkoztam, hiszen nem ismerek ott senkit. Meglepetten olvasom: »Köszönettel vettük március hó 20-án kelt bejegyzését kecskeméti boltunk panaszkönyvébe. ;. Kérjük, kísérje figyelemmel boltjaink működését. ..« * Ekkor eszembe jutott K.-né. Ügy látszik — mégis megnézik illetékesek a panaszkönyvet! B. M. hogy sikerült. Pedig nehéz volt. AZÓTA IGEN SOK szakirodalmat olvastam a különböző csontokról, s a csontfaragás művészetéről. Megtanultam, hogyan lehet leheletfinomságú ábrákat kifaragni szarvasagancsból, ökörszarvból, elefántcsontból és marhacsontból. Eddig húsz brost, nyakéket és karcsatot készítettem. Két művemmel a KISZ felszabadulási emlék- versenyen is szerepeltem, s jutalmul hat kötet könyvet kaptam. — Milyen tervei vannak? EGY NAGYOBB díszdobozt készítek. Lerajzolásához már hozzá is fogtam. A dobozt különböző csontokból faragott domborművel díszítem, amelynek alakjai a békét jelképezik. N. O. I ÉGETT SZARU erős szaga terjengett a konyhában, amikor beléptünk a csontfaragó lakásába. Az asztali lámpa erős fénye élesen világította meg a rajzot, amelyről kecses vonalú madarakat, őzikéket, kedves leány altlkokat mintázott a csontfaragó az arabeszk-finomságú cirádák közé. Lakos Kálmán, a megyei OTP- fiók tisztviselője — ő a műkedvelő művész — egy szusszanás. nyi időre abbahagyta nagy figyelmet igénylő munlcáját. — Mióta tölti szabad idejét csontfaragással ? — Már az iskolában is a legjobb kézimunkázó voltam, csontból azonban csak három év óta készítek tárgyakat. Egy ízben Kiskunhalason jártam hivatalos ügyben. Az ottani OTP- fiók vezetője büszkén mutatta nekem feleségének szarvasagancsból készült karcsatját. Nagyon szép volt. Ellenállhatatlan vágyat éreztem arra, hogy én is megpróbálkozzak egy ilyen karcsat elkészítésével. ELSŐ művemet elefántcsontból faragtam ki. Vettem egy kimustrált biliárdgolyót, amit széles lapu vasfűrésszel felszeleteltem, majd brossokat készítettem belőle. Mindenkinek tetszett és én végtelenül boldog voltam.
