Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-12 / 85. szám
1961. április 12, szerda 5. oldal v mm r Képek a járás életéből 6®«k*<SC)6K*<»a8íS-<»aic*a»a'=»OSc*<»aéíCi<3»Q8cíttí<3K*<»C^ Kiskőrösi kiállítások Segítség a szövetkezeteknek A Kiskőrösi Vegyes Ktsz asztalos- és bognárrészlegében egy hétig éjjel-nappal folyt a munka, hogy eleget tegyenek a mezőgazdasági termelőszövetkeze600 új előfizető A járási pártbizottság tavaly októberben részletesen foglalkozott a pártsajtó terjesztésének feladataival. Az értekezleten, ahol a községi párttitkárok mellett a postahivatalok dolgozói is részt vettek, több felajánlás született. Ezek teljesítéséről számolunk most be. Február végéig 176 Népszabadság előfizetőt, 124 Petőfi Népe előfizetőt és 299 Szabad Föld előfizetőt gyűjtöttek. A pártlapok. terjesztésének munkájában Soltvadkert érte el a legszebb eredményt, itt több mint 200 előfizetőt gyűjtöttek a három pártlapnak. Jó eredményt ért el még Kecel és Akasztó község is. Megemlítjük azonban, hogy Tázlár községben nem folyt megfelelő szervező- és propagandamunka, aminek következtében újabb előfizetők gyűjtése helyett visszaesés következett be. tek kérésének. Felettes szervük, az OKISZ ugyanis azzal fordult hozzájuk, tudnának-e egy hét alatt 1000 darab melegágy! ablakkeretet készíteni terven felül, bogy a szövetkezetek igényeit soron kívül kielégítsék. A feladat terven felüli teljesítése ilyen rövid idő alatt lehetetlennek tűnt A vezetőség és a két részleg mégis összeült tanácskozni. Egy hétre átszervezték a termelést, három műszakos üzemelést vezettek be, s több más intézkedés is született, s az ígért határidőre az 1000 darab ablakkeretet leszállították. Ugyancsak az OKISZ kérésére további 1000 darabot készítenek terven felül még ebben a hónapban. Az elmúlt héten két kiállítást is látogathattak az emberek Kiskőrösön. A Petőfi Gimnáziumban ízlésesen elhelyezett bélyeg, gyufáscímke, tájkép, színészkép és fényképkiállítást rendeztek. A tájképek az ország legszebb részeire vezették el a látogatót. A fényképek nagyon kedvesek, s közvetlenek voltak. A kiállítás zömét a bélyeggyűjtemények alkották. A másik, ugyancsak látogatott kiállítást a légoltalmi szervek rendezték. A részletes tablók végig lekötötték a látogatók figyelmét, hiszen a képdokumen- tációk egyben tiltakozások is a békeszerető emberek nevében a háború, az atom- és a nukleáris fegyverek ellen. Gy. M. Szabadtéri színpad, szélesvásznú mozi társadalmi munkából Kecel községben Szőke Mihálynak. a tanács v. b. titkárának kezdeményezésére széleskörű társadalmi munka bontakozott ki. Szabadtéri színpadot és szabadtéri szélesvásznú mozit építenek társadalmi munkáGyümőlcstelepítés 134 holdon A jövedelmezőbb nagyüzemi gazdálkodás érdekében a kiskőrösi járás termelőszövetkezetei az idén tovább folytatják a gyümölcsösök telepítését A megyei tanács 1961. évi tervjavaslatában 110 katasztrális hold gyü- tnölcstelepítés szerepel, 300 ezer forint beruházási összeggel. A szövetkezetek ellentervében viszont 134 hold zártüzemű gyümölcsös telepítése szerepel, melyhez saját erőből 240 ezer forinttal járulnak hozzá, A telepítők között a császár- töltési Félszabadulás Termelő- szövetkezet szerepéi a legnagyobb területtelL Az elmúlt évben itt 30 holdon kerülték földbe a gyümölcs-csemeték, az idén pedig továbbá 5« holdon végeznék telepítést. Ezzel a szövetkezet zártüzemű gyümölcsöse 86 katasztrális holdra növekszik, s külön is említést érdemel, hogy az alma-, meggy- és szilvafák mellett 26 holdon kajszibarackot is ültetnek. Fülöpszállásom a Vörös Csillag Termelőszövetkezet 48 holdon telepít gyümölcsöst, a keceli Vörös Zászló Tsz. a soitvadkerti Petőfi Tsz és a tabdi Űj Elet Tsz pedig tíz-tíz holdon alakít ki zárt üzemű gyümölcsöst. Mint értesültünk, a telepítési tervek elfogadása után máris új igény jelentkezik. Páhin az Ifjú Gárda Termelőszövetkezet 100 katasztrális hold zárt üzemű gyümölcsöst akar létrehozni, 1962- ben. ban a volt MÉH-te3ep helyén. A két létesítmény felépítése már régi vágya a község szórakozni vágyó lakosságának. Ez magyarázza, hogy minden tömegszervezet és a keceli szakszövetkezeték is jelentős társadalmi munkával járulnak hozzá a terv megvalósításához. A szakembereket a Keceli Vegyes és Építőipari Szövetkezet biztosítja. A szabadtéri színpad és a szélesvásznú mozi felavatására május elsején kerül sor. Filmklub Kiskőrösön Újszerű, tanulságos, szórakoztató. E három jelszóval nyitotta meg az elmúlt pénteken a járási művelődési ház és a TIT a Kiskőrösi Filmklubot. A magyar és a nagyvilág filmtermésének kiemelkedő alkotásaival hétről hétre a péntek esti filmvetítéseken ismertetik meg a klub tagjait. Áprilisban A népék humora összefoglaló cím alatt Az ötlábú birka, a Csodagyerekek, a Horgász a pácban és a Nevetés a paradicsomban c. filmet vetítik. kacsabirodalom A területe mindössze 11 katasztrális hold, mégis birodalom a Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalat kunszentmiklósi vízi- szárnyas telepe. Kacsabirodalom. — »-lakóinak« a száma ebben az évben eléri a százezerét. Járva a községtől néhány kilométerre eső telep utcáit, a látottak mindegyik énjét foglalkoztatják az embernek. Az fnverc sült pecsenyét képzel tésével. Ezenkívül az elmúlt esztendő végéig pulykát, tyúkot, libát is neveltek, de erre az évre kizárólag kacsára specializálták a telepet. A tavalyi 60 ezer darab helyett 100 ezret adnak át két kiló harminc de- kás átlagsúlyban a kereskedelemnek. Megéri? Tavaly több mint félmillió forint volt az abszolút tiszta nyereség s az idén Z. Dómok Ferencné, a törzsállomány kacsáinak gondozója neveltjeit eteti. maga elé, a közgazdász millió forintokat — s még esztétikai szempontból sem lebecsülendő a látvány: festő ecsetjére kívánkozik; az ember poéta-énjét pedig versre ihleti mindaz, ami eléje tárulkozik. Ezúttal azonban elégedjünk meg a birodalom ,kormányzója”, Lakatos István tájékoztatásával, aki kalauzol bennünket a tisztára meszelt kacsaólak között, amelyek csaknem mindegyikének az udvarán spenót zöldefi. — Friss add is kell a kacsáknak — magyarázza az agráregyetemet végzett fiatal telepvezető, és sorolja még: mi mindent fogyasztanak a szárnyasok, amíg piacra kerülnek. Kacsa-, csibetápot, a vitaminkon- centrátum Tranoxot, sörélesz- tót, csukamájolajat, takarmány- meszet, s a jóég tudná mind megjegyezni. Négy esztendeje, 1967, éta foglalkoznak itt a dán eredetű, pekingi pecsenyekacsa tény észMolnár Frigyes: Bács-Kisknn negye szölötermesztfsének nóitja, jelene és HSySje Ifi. A homok megkötése a XIX. század régéig 1. J és félmillió forint értékű teása indul majd el végső soron a fogyasztók asztalára. A telepnek 3400 tojóból* ■ 500 gácsérból tevődik össze a törzsállománya, • a községben egyszerre 60 ezer tojással „üzemelő” saját kelte+őállomása is van. Ebben az évben 400 ezer tojás a terv, amelynek felét a társtelepeknek adják át, 100 ezret Se maguk keltetnek. Száz. ezer naposkacsa a termelőszövetkezetekhez kerül, a inár említett többit pedig a telepen nevelik. Pontosan nyolc hét alatt 1 kilogramm hús „előállításé”- hoz 3,6 kilogramm takarmányt szabad elfogyasztaná ok. — Tervünk teljesítése végett új nyári szállásokat készítet-* tünk — tájékoztat, ■ meg tel mutatja Lakatos István. — Aj kacsa birodalom perifériáján fo*í telepi hulladék-deszkából, úgy«->j szólván filléres költségen meg-' épített bódék, a tűzó nap suga-J raitól védő delelők állnak, ■ m közeli csatornából csendbe» folydogál a víz. Mindössze ennyi a befektette a százezer kacsához, ametyhea járul a szezonjellegű kársán«-' velés kiküszöbölésére aJktórmtáí zandó dán módszer is. Ez ab* ból áll, hogy kétféle tojóáUo» mányt tartanak. A korosabb ka. csák június táján befejezik a tojást, ezután a korai nevelésű* később tojó törzsrészleg „termel” tovább. Ily módon a telepen— ebben az évben először — I télen is lesz mát keltetni és ne- I vélni. I Egyébként alig harminc az áldandó, s a főszezonban mintegy ; húsz az ideiglenes dolgozók szá- ;ma. A gondjaikra bízott kiska- Icsák elhjllási százaléka miini- I mális. A jelenlegi 12 ezer közül I egy-kettő ha elpusztult. Az első i szállítmányt május elején ad- jják át a feldolgozó vállalatnak, ;S a folyamtosság biztosítására ; hetenként ötezer kacsát állítanak be nevelésre. Mondom: a gourmand-nak, a közgazdásznak, festőnek, költőnek egyaránt imponáló látványt nyújt a kacsabirodalom, de hát az ő látogatásuknál több hasznot jelentene népgazdaságunknak, ha a legilletékesebbek, * szövetkezeti kacsanevelők tanulmányoznák benne: hogyan lehet a kis, sárgapihés jószágok! nevelésével tíz-, százezer forintokra szert tenni. —1 Kérem, mi nem rejtjük! véka alá tudományunkat, nagyon szívesen megtanítjuk a korszerű nagyüzemi kacsanevelés módszereinek alkalmazására a termelőszövetkezetek gazdáit — mondja, szinte invitálóan a telep lelkes, fiatal vezetője. Élni kell a meghívásával. Tarján István eOenére 1850 körül áHandőroK • tanyán-lakáa a szőlős területeken. Az 1700-as évelt végén, m 1800-as évek elején a megy« mai területéhez tartozó városok és községek többségéber igen jelentős szőlőtermesztés alakult kú Kötelező szőlőtelepítés Jánoshalmán Jánoshalmán 1751-ben a szőlőművelésre alkalmas homoki területeket kiosztják a jobbágyoknak és 12 forint bírságolással a telkes jobbágyok számára kötelezővé tették a szőlőtelepítést 1828-ban 806 család közül 457-nek volt összesen 578 pozsonyi mérőnek megfelelő szőlője, többségükben egy pozsonyi mérő nagyságú. Baja 1918 családja közül az 1828-as évben 828-nak volt szőlője. Az 1830-as években Kiskunhalasnak a 20 682 kh szántója mellett 1758 kh szőlője volt. Kiskunmajsán ugyancsak ebben az évben 8260 kh szántón és 449 kh 1331 négyszögöl szőlőterületen gazdálkodtak. Kunszentmik- lósnak 7959 kh szántóföldje mellett a szőlőültetvények nagysága 367 kh volt. Kis-Kun-Fülöp- szállás 340 kh, Kis-Kun-Szabad- szállás 320 kh szőlővel bírt. — 18.40-ben, az akkor Kunszent- miklóshoz tartozó Jakabszállás pusztán (a mai Jakabszállás község) 1968 hold szántóföldet ás 984 hold szőlőt tagosítottak. 1851-ben a balázsi és az aranyegyházi pusztán 2500 hold szőlő került tagosításra. (Folytatjuk.) fcüzdeleni: m homokveszedetom elhárítása éa a futóhomok gazdasági hasznosítása. Homokfogó és szélvédő erdőket létesítenek Országos tervek készültek a homok megkötésére, amelyekből azonban kevés valósult meg. Kecskemét város kidolgozta a megoldást, ezzel példát mutatott a szomszéd városoknak és községeknek. Az akkori városi tanács célratörő intézkedéseket tett és sokoldalú támogatást nyújtott a lakosságnak a homok elleni küzdelemben. Megtiltotta újabb homokterületek felszántását s nagy kiterjedésben homokfogó és szélvédő erdőket telepítettek. A futóhomok megkötése érdekében 1792-ben megkezdik „a ball ószögi sáván- ság nyárjas erdővel való beültetését”. 1825-ben Kecskemét határának homokborította területeit 10 szakaszra osztva, nagyszabású erdősítést hajtottak végre. Felismerték a szőlők és gyümölcsösök szerepét a homok megkötésében. Jelentős területeket parcelláztak szőlőtelepítés céljaira. Ennek eredményeképpen 1836-ban Kecskemétnek 2578 kh szőlője volt és 1150 gazda foglalkozott szőlő- és gyümölcstermesztéssel. 1850 és 1880 között újabb 883 kh homokot parcelláztak szőlőtelepítés céljaira. Mind távolabbi területeket telepítettek be. A várostól való távolság, a sok munkát kívánó szőlőtermesztés létrehozta a tanyákat. A városi elöljáróság minden tiltakozása részben voltak okai. A homokveszedelem a törökök kitaka- rodása után mintegy száz esztendőre következett be. A homoktenger mozgásbaj öttét alapvetően társadalmi és a gazdálkodás megváltozásával összefüggő okok váltották ki. A tőrök hódoltság után jelentős néptömegek települtek vissza a megszállók pusztításai miatt korábban elhagyott területekre. Az 1742. évi „megváltakozással” visszatelepült kunok fő jövede- melemfarrása a jószágtenyésztés volt. A részükre nyújtott silány homoki puszták állandó legeltetésével tönkretették a homokkötő gyepféléket, feltörték a homokot Ehhez társult az, hogy a lakosság, létszámának növekedésével mind nagyobb területeket vontak szántóföldi művelés alá. A homoki legelők megfosztása a természetes növénytakarótól, valamint a homokterületek feltörése, amelyhez a tájat jellemző száraz, szeles időjárás járult kiváltotta a homokveszedelmet és e vidék embereinek le kellett küzdeni a természet újabb mostohasá- gát Az 1790-es évekkel kezdetét vette tehát a fáradságos, de az ember alkotó szellemét és jellemét impozánsan bemutató ' A Duna—Tisza közötti homoki szőlők e vidék lakossága és az ország szempontjából is rendkívül fontos szerephez jutottak az 1780—90-es évektől a homok- veszedelem leküzdésében. Ez az időszak a ma számára is fontos történelmi tanulsággal szolgál a futóhomok hasznosításában. Az 1780—90-es években a Duna—Tisza köze e térségében nagy területen szabadjára került a homok, s a szelek szárnyára kelve elöntéssel fenyegette a kultúrtájat, pusztulásra ítélve dolgos lakosságát. Az országgyűlés jegyzőkönyvei szerint 1791-ben, Pest megyében a futóhomok 21 négyszögmérföld területet tett használhatatlanná. Kecskemét határának 1792. évi felmérési adatai szerint a 12 négyszögmérföld összterületnek egy hatoda, 2 négyszogmér- föld volt homokkal borítva. A 13 évvel későbbi, 1805. évi felmérés adatai szerint már a határ felét, 6 négyszőgmérföldet tett használhatatlanná a futóhomok. A homokveszedelem kialakulásának a török hódoltság alatti nagymérvű erdőirtások csak TutáUomok —
