Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-12 / 85. szám

1961. április 13, szerda 1 oldal Milliók gyilkosa a bíróság elótt Jeruzsálem. (MTI) Kedden reggel 8 órakor megkezd ötött Jeruzsálemben Eichmann-nak, milliók hóhérának pere. A termet 750 nézó töltette meg, közöttük 440 újságíró, va­lamint 40 ország diplomáciai képviselője. Landau, az elnöklő bfró hé­ber nyelven ismertette a vád­irat szövegét. A 27 oldalas vádirat ismer­tetése 1 óra 10 percig tartott. A bíró ekkor megkérdezte Eich- mannt, megértette-e a vádat, a náci tömeggyilkos kifejezéste­len arccal bólintott. Ezután Servatius, Eichmann védője emelkedett szólásra, el­fogultsággal vádolta a bírákat és illetéktelennek nevezte az összeült törvényszéket. Ugyan­akkor tiltakozott az ellen is, hogy a perről televíziós adást készítsenek. Servatius érvénytelennek mi­nősítette azt az izraeli törvényt, amely a tömeggyilkosságokért felelős nácik és kollaboránsok megbüntetéséről szól. Azzal ér­velt, hogy e bűntényeket még az izraeli állam megalakulása előtt követték eL Ugyanakkor megpróbálta ér­vénytelennek feltüntetni Eich­mann-nak azt a nyilatkozatát, amelyben a vádlott közli, hogy hajlandó Izraelben bíróság elé állni. A védőügyvéd szerint Eichmann kényszer hatására tette meg nyilatkozatát. A védő­ügyvéd megismételte azt az ál­lítását is, hogy Eichmanrrt az izraeli állam utasítására elra­bolták Argentínából, s ily mó­don Izrael megsértette a nem­zetközi jogot. Servatius ezután azt fejte­gette, hogy a tömeggyilkost nyugatnémet bíróság elé kell állítani, mert csak az illetékes ügyének kivizsgálására. A to­vábbiakban a védő megkísé­relte kisebbíteni Eichmann bű­neit, azt állította, hogy csak esz­köz volt a náci vezetők kezé­ben és a nád állam kényszerí- tette szörnyű gaztetteinek elkö­vetésére. Ezért — szerinte — a nácik bűntényedért a német ál­lam a felelős. Servatius beszéde után Gi­deon Hausner főügyész, a vád képviselője kért szert. Bevezető­ben hangoztatta, „a világ már 15 esztendeje vár arra, hogy ez az ember bíróság elé kerüljön”. Ezután pontról pontra izembe­Lavina sodort magával egv magyar disszidenst Párizs. (MTI) a Francia Al­pokban, a francia—svájci ha­tár közelében, közel kétezer mé­tere« magasságban, a mentő­szolgálat bernáthegyi kutyái egy fiatalemberre bukkantak egy lavina hótömegében. Irataiból a rendőrség megállapította, hogy Refcettyés Pálnak hívják, 23 éves magyar dísszidens, aki valószínűleg titokban akart át- szökni a határon. Súlyos fagy­sérülésekkel Monthey kórházá­ba szállították, állapota miatt nem tudták eddig kihallgatni. Ismét megsértettek egy néger diplomatát az Egyesült Államokban New York. (MTI) A State De- partmentnak ismét bocsánatot kellett kérnie azért, mert egy afrikai diplomatát nem voltak hajlandók kiszolgálni egy ame­rikai vendéglőben. Ezúttal dr. William Fitzjohnról, Sierre Leo­ne washingtoni missziójának az ügyvivőjéről van szó. Az ügyvivő Pittsburgfoa utaz- tába-n — ahol előadás megtar­tására kérték meg — betért egy étterembe, ott megtagadták tőle a kiszolgálást, hiába mutatta fel diplomata-igazolványát. A State Department protokollfőnöke le­vélben kért bocsánatot a súlyos sértés miatt. szállt Bervaffai érveléseivel. Utalt a Biztonság Tanács 1900. július 23-1 határozatára, amely ugyan nem állapította meg, Fach­mann bűnösségét, hiszen ez a bírák feladata, de leszögezte, hogy Eichmannt bíróság elé kell állítani. A Biztonsági Ta­nács határozata megelégedéssel állapítja meg, hogy Eichmann az igazságszolgáltatás kezére került. Az ügyész ezután arra is fel­hívta a figyelmet, hogy Izraelen kívül egyetlen ország sem kérte magának azt a jogot, hogy a saját bírósága ítélkezzél?: Eich­mann fölött. A védelem kép­viselője valójában meg akarja fosztani az izraeli bíróságot at­tól a jogától, hogy ítélkezzék olyan ember ügyében, akit szán­dékos népirtással vádolnak. Elutasította Servatiusnak azt a megjegyzését is, hogy az ítél­kező bírák elfogultak. Kijelen­tette, nem tarthatja bírónak magát az, aki ilyen szörnyű bűntényt elfogulatlanul, pártat­lanul szemlélne. Viszont helyes, ha a bírák félreteszik egyéni érzéseiket, és az előterjesztett bizonyítékok alapján ítélik meg az ügyet. En­nek szellemében kell ítélnie a most összeült bíróságnak is. Magyar idő szerint 12 óra után ért véget az Eichmann-per kedd délelőtti ülése. A tárgya­lás 15.30 órakor folytatódott. fbsgázlak i szertalo ttTEelöszíveftezefl gtzdák Szcrvmlén befejeződtek • dol­gozók «stt iskolája nyolcadik osztályának vizsgát. A vizsgákon 21 fő jelent meg. átlageredmé­nyük közepes. Valamennyi hall­gató dicséretet érdemel, mert a tavaszi munkák honfi beköszön­tése ellenére vasakarattal és szorgalommal vettek részt az es­ti 9—10 áráig tartó oktatásaikon. Külön nagy szorgalomról tet­tek tanúbizonyságot Nagy János, ifj. Felső Ülés, Burány Imre, Kötessen Nándorilé tsz-tagok. A végzett hallgatóik közül ha­tan már tovább tanulnák tech­nikumban és kétéves szakisko­lán, míg két hallgató ősszel foly­tatja a tanulást. Könyv a bajai munkásmozgalom történetéről A bajai munkásmozgalom tör­ténete címen a közei jövőben egy kis könyv lát napvilágot. — A könyv szerzői: Márton Imre és Palásti Béla tanárok. A kis mű részben írásbeli dokumentumok alapján, részben a bajai vete­ránok visszaemlékezéseiből, el­beszéléseiből készült. A köny­vecske a bajai munkásmozgalom történetét tartalmazza a város felszabadulásáig és előrelátható­lag 1961. május hó 1-én jelenik meg. >000000000000000000? Ahol lehetséges, haladéktalanul öntözzenek! Szokatlanul nagy meleggel kö­szöntött be a tavasz. Április egyes napjain a hőmérséklet el­érte a nyári napok átlagáét, ugyanakkor nem jutottak csa­padékhoz a szántóföldek. Éppen ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy azok a mező- gazdasági nagyüzemek, állami gazdaságok és termelőszövetke­zetek. amelyek öntözőberende­zéssel rendelkeznek, hasznosít­sák azokat, öntözzenek. Az öntözésre berendezett te­rületen levő őszi kalászosok ön­tözése is meghozza hasznát. Me­gyénkben úgyszólván újdonság még a gabonák koratavaszi ön­tözése, de kifizetődik, mert a másutt szerzett tapasztalatok szerint a hiányzó csapadék mes­terséges pótlása holdanként 2— 3—1 mázsával is növeli a ter­més mennyiségét. Ahol lehetsé­ges, az újonnan telepített lucer­natáblák öntözése is ajánlatos, mert ezáltal meggyorsul a mag kikelése. A kertészeti növények, ká­posztafélék, saláta mostani ön­tözését megköveteli az a tény, hogy a talaj felső rétege máris kiszáradt. Több termelőszövetkezetünk­ben, mint például a kecskeméti Győzelemben és a kiskunfélegy­házi Vörös Csillagban már áp­rilis első napjaiban hozzáláttak a zöldségfélék öntözéséhez, s éles különbség tapasztalható a mesterséges csapadékkal ellá­tott, s annélkül hagyott növé­nyek fejlődése között. T. L Szélnek eresztett jegyzőkönyv Mindkét oldalán telegépelt papírlapot kerget a szél Kis­kunhalas főterén. Ügy játszik vele, mint macska az egérrel. Egyszer » kert nedves rö­geihez tapasztja, néhány pil­lanat múlva viszont már az ■teái járókelők lábai előtt tán­coltatja. Halas tiszta, ^pndozott vá­ros, s az ember szinte ösztö­nös rendszeretettel emeli fel a papírt, hogy pihenésre al­kalmasabb helyet keressen ne­ki egy szemétkosárban. Mielőtt azonban „rendelte­tési helyére” juttatnám, meg­akad a szemem első oldalá­nak ritkított betűin: „Jegy­zőkönyv.” Ejnye, hisz ez egy fontos irat lehet, és tovább olvasom: keltét, készítőjét, „tulajdono­sát” nyomozva. Megtudom, hogy a jegyzőkönyvet dr. Sze­pesi Sándor, állami közegész­ségügyi felügyelő vette fel, 1961. március 17-én, a földmű­vesszövetkezet kezelésében le­vő, kiskunhalasi, Lenin téri 30-as számú élelmiszerbolt­ban, s március 21-én, — a pa­pír utcai „kóborlását” megelő­ző napokban — küldték meg a bolt vezetőjének, Kocsis Józsefnek. A jegyzőkönyv első része hat pontban összegezi az 1960. augusztus 19-én ugyancsak az említett élelmiszerboltban megtartott egészségügyi ellen­őrzés alkalmával tapasztalt hiányosságokat, majd újabb kilenc pontban az 1961. már­cius 17-én tapasztalt hibákat, melyek közül csak néhányat szeretnék itt — jellemzésül — felsorolni: „Az üzletben piszkos kávés­bögrék állanak a kiszolgáló pulton, ugyancsak piszkos, mosatlan edényekkel van te­le a mellékhelyiségben levő mosogató, a folyóvizes falitar­tály üres, nincs kézmosó edény, a kiszolgáló pulton ta- karatlan — s így szennyező­dés veszélyének van kitéve — több élelmiszer, mint például az élesztő, kenyér, kekszfé­lék ...” Mindezeket a hibákat már a korábbi ellenőrzés is megállapította, s mivel azóta semmi jónak nem mondható változás nem történt, csak to­vább romlott az üzlet egész­ségügyi képe, a közegészség- ügyi felügyelő a rendeletben biztosított jogánál fogva 150 forint pénzbírság megfizetésé­re hozott határozatot a bolt­vezető ellen. Űjságíró-berkekben átvitt értelemben gyakran szokták mondogatni, hogy a téma az utcán hever. Hát itt szóról szóra érthetjük e mondást, mivel itt nemcsak a jegyző­könyvbe rejtett tények adják a témát, hanem az a körül­mény is, ahogy arra rátalál­tunk. Mert milyen rendszere­tő, hibáit őszintén megbánó, s azokból okuló ember az, aki a munkájára vonatkozó fontos iratokat, határozatokat — akarva, vagy akaratlanul — szélnek ereszti?! Terven felül 55 házhoz elesendő ajtó és ablak Változatlan létszámmal többet termel a Bajai Épületasztalosipari Vállalat Abraham János géptnunkás, vállalatunk üzemi bizottságának titkára a legutóbbi szakszerve­zeti gyűlésen előterjesztette a pártszervezet, a vállalatvezető­ség és a szakszervezeti bizottság közös javaslatát az 1961. évi versenyvállalásra. A javaslatot elfogadták. En­nek megfelelően az 1981-es ter­vet létszámemelés nélkül, kizá­rólag a termelékenység emelé­sével oldjuk meg, illetve 2 szá­zalékkal teljesítjük túl. Ez 400 ezer forint többlettermelésnek: felel meg. azaz terven felül 55 lakáshoz elegendő nyílászáró­szerkezetet aduink az építőipari vállalatoknak. A javaslat szerint a termelés költségeit egy százalékkal csök­kentjük. Ez azt jelenti, hogy fe­nyő- és tölgy-fűrészáruból a ta­valy elért 122 köbméter megta­karítást 150 köbméterre emel­jük A haladóbb anyagnormák bevezetésével 70 köbméter egyéb faanyag megtakarítását várjuk. A segédanyagokból 20, a rezsi- költségekből pedig 80 ezer fo­rintos megtakarítást vállaltunk. Ezeknek a feladatoknak el­végzését segíti a szakszervezet* amikor versenybe szólítja a bri­gádokat. Megteremti a feltétele­ket a szocialista brigád cím el­nyeréséhez, rendszeresen érté­keli az eredményeket és bizto­sítja annak nyilvánosságát. Teket László Elkészítik a kecskeméti járás monográfiáját A Hazafias Népfront kecske­méti járási elnöksége április hó 11-én, kedden délelőtt értekezle­tet hívott össze, amelyen akció­bizottságot alakítottak a járás községei monográfiájának elké­szítésére. A bizottság elnökévé dr. Bodócs Gyula hetényegyházi lakost, tagjaivá: Podmaniczky Béla lajosmizsei, Kiss János la­kiteleki, Major Sándor helvó- ciai iskolaigazgatót, Izsák György izsáki és Szappanos Benedek ballószögi tanítót választották. A bizottság munkatervet dol­gozott ki, mely szerint a kutató­munkát 1961. november 1-ig el­végzik és az adatokat feldolgoz­zák. Az összegyűjtött anyagról könyvet adnak ki, amely az ős­kortól a felszabadulásig és 1945- től napjainkig ismerteti a járás községeinek történetét, földrajzi .adatait, gazdasági és politikai »fejlődését. A soBB Szfflaii TermeiCszOvetkeaF* két évvei ezelőtt elért eredményeivel nemcsak a megye, hanem az ország legjobb közös gazdaságai so­rába küzdötte fel magát. A fejlődés szükség- szerű velejárója volt azonban^ hogy a kisléfc- számú szövetkezet megnövekedett Az elmúlt ta­vaszon a Szikrába tömörült gazdáik száma és a közös gazdaság területe mintegy meghatszoro­zódott Ez a gyarapodás előnyös volt, mert meg­növelte a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit és a falu dolgozóinak újabb százai előtt nyitotta meg a jobb élethez vezető utat. Ezzel egyidejű­leg különösein az első évben a gondok, a nehéz­ségek is megszaporodtak a szövetkezetben. Az új belépők kevés sertést és szarvasmarhát vittek a közösbe, azonkívül tavaly nagyobb részt még apró parcellákon folyt a gazdálkodás. Számos nehézség ellenére a szövetkezet 1960. évi eredményei figyelemre méltóak. Jelentős ösz- szegeket fordítottak beruházásra és egy-egy mun­kaegységre is több mint 46 forinitot osztottak. Amikor a taglétszám még nem haladta meg a százat, a szövetkezet életében nagy mozgósító erőt jelentett a 25 főnyi kommunista kollektíva. A pártszervezet sorai azonban nem gyarapodtak a szövetkezet fejlődésével arányosan. Jelenleg a tsz-ben 640-en dolgoznak, több mint 900 tagot tartanak nyilván. A pártszervezetnek pedig csak 29 tagja van. A pártalapszervezet taglétszáma egy évvel ezelőtt is pontosan ennyi volt. Az el­múlt évben, de még az idén sem vettek fel egyetlen tagjelöltet sem a szövetkezetben, szer­vezetileg nem erősítették a pártot és a pár tan- kívüli aktívát sem szervezték meg Mi a lemaradás oka, miért nem vettek fel tagjelöltet több mint 12 hónap óta? — ez iránt érdeklődtünk a helyi párwezetőktőL Marótá Dezső pártvezetőségi tag, a tanács v. b. elnökének véleménye szerint azért nem vettek fel tagjelöltet, mert nem volt megfelelő titkára a pártalapszervezetnek. Mezei János, a községi pártvezetőség tátikára e mulasztás forrásának a gyakori tHkáresenét tartja. Kurucz József, a tsz-ben dolgozó pártszervező mindezt azzal egé­szíti ki, hogy nem volt megfelelő a partéiéit sem a termelőszövetkezetben. Ezekben a megjegyzéseikben természetesen van Igazság, azonban hiba lenne a mulasztások okát kizárólag ebben keresni. Vajon csak egy ember, a párttitkár felelős a pártmunkáért? Nem! A pártban a kollektív vezetés élvének kell érvé­nyesülnie, a taggyűléseken minden párttag részt vesz a vezetésben. Nyilvánvaló felelős a párttitkár is, de mulasztást követtek él a pártvezetőség tag­jai és a községi pártvezetők is, valamint a tsz- ben dolgozó kommunisták. Szükséges ezt meg­említeni, mert nem egy ember feladatáról, ha­nem az egész párttagság kötelességéről' van szó. A pártmunkáért, a pártszervezet eredményes, vagy kevésbé sikeres tevékenységéért minden egyes kommunista felelős. A kommunisták a pártszervezet működésének sehol sem lehetnék passzív, semmittevő szemlélői. Ha valahol rosz- szul mennek a dolgok, szólaljanak fel ellene a taggyűléseken, tegyenek javaslatot a mulasztá­sok megszüntetésére, számoljanak be a maguk párfcmunkájáról és kérjék számon a vezetőség tagjaitól is a pártmunkát. A kommunisták nem tűrhetik a lemaradást, a hibákat: Törődniük kell a pártmunkával, a párt szervezeti erősítésével és a pártonkívüli aktíva megszervezésével is. Tapasztalataink szerint a solti Szikra eredmé­nyei — bár nem lebecsülendők — még nagyob-; bak lettek volna, ha a párt szervezeti erősítése; nem marad el a szövetkezet növekedésétől — A mulasztásért nyilvánvaló senkinek sem jár ■ dicséret, de hiba volna egyedül a párttitkárokat j okolni mindezért A hiányosságokat a járási; pártbizottság most már felfedte és Kurucz József j pártszervező segítségével hozzáláttak az elmu­lasztottak pótlásához. Ha ebben a munkában va-; lamennyi kommunista részt vesz, ha a párton- kívüliek is felelősségtélies megbízatást kapnak j és ezzel bővül az aktíva köre, a siker minden ; bizonnyal a solti Szikra Tsz-ben sem marad el. ; Nagy Józse} ! f4-z> foci*»»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom