Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-08 / 82. szám

! 1901. április 8, szombat 5. oldal Újra benépesült Szabadszálláson a Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola Az ezer termelőszövetke­zeti elnök számára rendezett — február 15-től március 15-ig tartó — tanfolyam után ismét hangos a Szabadszállási Mező- gazdasági Gépészképző Szakis­kola udvara. Motorzúgás, trak­torok berregése veri fel a csen­det, s ezerhatszáz — zömmel a termelőszövetkezetekből, kisebb részt az állami és kísérleti gaz­daságokból való — traktoros­jelölt ismerkedik a szántóföldi gépek kezelésével, hogy alapo­san elsajátítva annak tudomá­nyát, június végén mint kép- ' zetí szakemberek térhessenek vissza a termelő munkába. Ez már a negyedik turnus; 1959. novemberétől eddig kis híja hatezren — megyénkből hétszázan — végeztek az isko­lán. Hogy jó eredménnyel, bi­zonyság rá az elnöki tanfolyam részvevőinek elismerése, akik dicsérő szóval emlegették az iskola vezetői előtt az itt ta­nult mezőgazdasági gépészek szaktudását. A mérnökökből, technikusok­ból és nagytapasztalatú gépé­szekből álló oktatógárdán kí­vül a jó tanulásnak az is biz­tosítéka, hogy államunk meg­felelő gépeket bocsátott az is­kola rendelkezésére. Mintegy 130 különféle ere- és 800 mun­kagépen tanulhatnak a hallga­tók. Nemrégiben 12 keletnémet kaszálva rakodóval (Mählrader- rel) és 18 lengyel függesztett fűkaszával gyarapodott a gép­állomány. Az is^O^a egyébként nemcsak szakemberek képzésé­vel segíti a termelőszövetkeze­teket, hanem szakmai tanács­adással is. Az is megtörtént, hogy az egyik szövetkezetben az MTZ—5 típusú erőgépein az ada­goló szivattyú helytelen beállí­tása miatt az alkatrész haszna­vehetetlennek látszott, pótlása viszont több mint 14 ezer forint­ba került volna, mire az elnök felkereste az iskolát, ahol kor­rigálták a hibát — természete­sen ingyen. Ami a hallgatók alapképzett­ségét illeti, az előző turnus tag­jai úgyszólván „műszaki anal­fabéták” voltak, viszont rend­kívül lelkesek, szorgalmasak, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy végül dicséretes ered­ménnyel végeitek él az iskolát. A mostani hallgatók nem mind­egyikéről mondható el az előb­bL Számos régi traktoros Is van közöttük, műszaki képzett­ség tekintetében tehát fejlet­tebbek elődeiknél, a fegyelmet, szorgalmat illetően azonban mögöttük maradnak; Az oktatók viszont nem­csak a szakma még jobb isme­retét sajátíttatják el velük, ha­nem munkafegyelemre is neve­lik őket, valamint arra, hogy munkahelyük környezetét a jó gépészek igényeihez mérten te­gyék széppé. Ennek érdekében az iskola 31 hold területén — a Kiskunsági Állami Erdőgaz­daság segítségével — eddig 38 ezer fát, bokrot ültettettek el a hallgatókkal. T. L A Bajai Állami Gazdaság dolgozóinak rersenyvállaldsa Á hozamok növelésével, a költségek csökkentésével 5 millió forint többletnyereséget akarnak elérni A Bajai Állami Gazdaság dol­gozói versenyt kezdeményez­tek, melynek fő célkitűzése ezer szántóegységenként az 1 millió forint tiszta nyereség elérése. Búzából a tervezetten felül több mint kétezer, kukori­cából 5000 mázsával többet akarnak termelni. A szőlő feldolgozásának korsze­rűsítésével 145 ezer forint több­letjövedelmet érnek el. A ter­méseredmények növelésével majdnem 2 millió 900 ezer fo­rint többletjövedelemre számí­tanak. A gazdaságban elhatározták a Korszerű eljárások, új gépek bemutatója Mit látott 200 szövetkezeti gazda Tataházán? KI agyszabású bapasztalat- *” csere-látogwtás színhelye volt az elmúlt wtpokban Tata­háza termelőszövetkezeti köz­ség. A járás közös gazdaságai­nak elnökei, alapszervezeti párttitkárai, mezőgazdászai, bri­gádvezetői, a termelőszövetke­zeti nőbizottságok vezetői, a községi párttitkárok és tanács­elnökök — összesen több mint kétszáz látogató tanulmányozta itt egy napon át a nagyüzemi gazdálkodás legjobb módszereit. A bemutató a Dózsa Termelő- szövetkezetben kezdődött a szö­vetkezetben tavaly igen jól be­vált fészkes-kukoricavetés is­mertetésével. A Dózsa fészkes­trágyázással termesztett kuko­ricája a múlt évben 60 mázsa csöves átlagot adott holdanként, S a felhasznált istállótrágya- mennyiség mindössze 15 mázsa volt egy holdra. Ennek a ve tési eljárásnak azokban az új vagy felfejlődött szövetkezetek­ben van jelentősége, ahol jelen­leg kevés az állat, kevesebb trágya jut tehát a földekre — mégis a fészkes-trágyázással sok abrakot termelhetnek meg már az idén. Itt mutatták be a látogatók­nak a Bácsalmási Gépállomás által konstruált soros trágya­szóró gépet, amelynek alkalma­zásával holdanként 35—40 má­zsa szervestrágya szükséges és a Lipták-féle gépet, amely trá­gyát szőr és vet is. Délután került sor a tataházi termelőszövetkezetek közös ba­romfitelepének megtekintésére, ahol a nevelési módszerekkel ismerkedtek meg a látogatók. Tataháza példájára egyébként Bácsalmás, Mélykút és Madaras közös gazdaságai is elhatároz­ták hasonló, termelőszövetke­zetközi baromfitelepek létesí­tését, amelyek megépítéséhez az ősz folyamán kezdenek hozzá. kukorica, a cukorrépa, a burgo­nya, a kender és a takarmány­féleségek tömbösített vetését, melynek eredményeként három­negyedmillió forinttal csökken­teni tudják a segédüzemági költségeket. Nagy költségterhe­lést jelentett a gazdaságnak az elmúlt évben a több mint 5000 vagon szálas- és abraktakar­mány szállítása. Az idén a be­takarításra kerülő takarmányfé­leségeket kétszeri átrakás helyett azonnal a felhasználási hely közelében tárolják, ezzel az előzetes számítások sze­rint 128 ezer forint költség­megtakarítást tudnak elérni. A gépek központosított karbantar­tásával elősegítik a kapacitás jobb kihasználását, ami újabb félmillió forint többletjövedel­met biztosít. A hozamok emelésével és a költségek csökkentésével te­hát 5 millióval túlteljesítik a gazdaság 1961. évi ered­ménytervét. Számos szervezési intézkedé­seket is tesz a gazdaság vezető­sége a vállalás sikere érdeké­ben. Támogatja a szocialista brigádok megalakítását, a ter­melési egységek közötti ver­senyt, az egyéni versenymozgal­mat. Rendszeresen jutalmazza a legjobb tehenészt, a legjobb traktorost, a legjobb állatgon­dozókat stb. Különös gondot for­dít a verseny értékelésére és az eredmények tudatosítására. Az eredmények alapján az Idén 200 dolgozót kitünte­tésben és a velejáró pénzju­talomban részesítenék. A vezetőség elhatározta, hogy külföldi jutalomüdülésre küld 25 dolgozót, belföldi jutalom­üdülésre pedig ötvenen mennek majd. k. S. If A P T A R 1961. április 8, szombat Névnap: Dénes. Napkelte: 5 óra 11 perc. Napnyugta: 18 óra 23 perc. • — Kiállítást tervez a Kiskun­halasi Művelődési Ház Ki mit gyűjt klubja. A kiállítás, ame­lyen negyvenen állítják ki ed­dig gyűjtött érdekesnél érdeke­sebb anyagaikat, április 30-tól május 3-ig tart majd nyitva. Évforduló Százfízenöt évvel ezelőtt, 1346- ban e napon halt meg Vásár­helyi Pál mérnök, a magyar folyamszabályozás úttörője. Ax ö nevéhez fűződik fő folyóink feltérképezése, az Alduna szabá­lyozása és az úgynevezett Szé­chenyi út kiépítése a Dunán. — Élete végén elkészítette a Tisza szabályozásának tervét is. Em­lékét Szegeden szobor őrzi. A nyári művelődési prog­ram összeállításáról tartott elő­zetes megbeszélést a Kecskemé­ti Városi Pártbizottság, a szak» szervezetek, és a városi tanács képviselőinek részvételével. A megbeszélésen sok értékes és érdekes javaslat hangzott el a nyári szórakozás- és művelődés­tervezettel kapcsolatban. — A megyeszékhelyen is meg­alakult a TBC elleni harc foko­zását célzó bizottság egészség- ügyi dolgozók és társadalmi ak­tívák részvételével. Az alakuló ülést tegnap délután 3 órakor a Vöröskereszt kecskeméti helyi­ségében tartották. — Százezer férőhelyes, fekvő- kéményes csibenevelőt épít régi épület átalakításával és saját anyag felhasználásával a gáté­ri Búzakalász Termelőszövetke­zet ebben az évben. Kecskeméti anyakönyvi hírek MEGHALTAK: Villám Sán- domé Szalai Mária 76 éves és Lugosi István 47 éves korában. — Három év alatt csaknem tízszeresére növekedett a bajai járás lakóinak társadalmi mun­kavállalása. Míg 1958-ban 254 ezer forint, az ezt követő évben 800 ezer forint értékű társadal­mi munkát végeztek, 1960-baa már a kétmilliót is meghaladta a társadalmi munkával, vagy segítségével épített létesítmé­nyek értéke. — Napközi otthonos óvoda épül Tiszaújfalun, két foglalko­zóteremmel, mosdóval, konyhá­val és mellékhelyiségekkel fel­cvnnpl T/A — Petőn és családja a Kis­kunságban címmel, az Iroda­lomtörténeti Füzetek 33. száma­ként, rövidesen megjelenik dr. Mezősi Károly, a kiskunfélegy­házi múzeum igazgatójának könyve Petőfi családjának kis­kunsági éveirőL A könyv sok érdekes dokumentumot és gaz­dag adatokat tartalmaz a Pető­fi család életének e kevéssé is­mert szakaszáról. — A művészi fényképevés hí­veinek száma Kiskunfélegyhá­zán is egyre növekszik. Az ama­tőr fényképészeket tömörítő Kiskun-fotoklub most rendezte meg második kiállítását a mű­velődési házban. Az első díjat Terescsényi Endre, Pihenő cí­mű felvétele nyerté eL — Adó- és megváltási ár be­vételi tervét a nagy községek köpött Vaskút teljesítette első­nek. Februárvégi statisztikai adatok szerint Vaskút 141,2, Szabadszállás 106,9, Kiskunmaj— sa 101,3, Soltvadkert 100,8 szá­zalékra teljesítette tervét. — Fakanalas táncverseny é» vidám játékok címmel hirdet vidám szórakozást a Bajai Jó­zsef Attila Művelődési Há» klubtagjai részére, ma este 9 órakor. Fájdalomma! tudatjuk, hogy hosszú éveken át kedves munkatársunk FARKAS ISTVÁN t. hó 6-án 71 éves korában meghalt Emlékét szeretettel 6ria­zük. Rács-Kiskun megyei Mozi üzemi Vállalat Vezetősége és Szakszervezet! Bizottsága 1790--------------------------------------------------------------------------n. r[nnn^ — H elyesbítés. Tegnapi la­punk 5. oldalán a Mindig vi­dám Margitka című cikkünk első bekezdésében szereplő Kis­kunfélegyházi Vörös Csillag Tsz a tél folyamán nem 500, hanem 5000 holdra nőtt. P&chc — mádéit Valahogy úgy jártam, mint V az a — Gárdonyi egyik írásában szereplő — festő, aki­nek elbeszélés alapján kellett megrajzolnia egy általa isme­retlen ember arcmását. Horváth Ferencről, a kerek­egyház! Kőre Termelőszövetke­zet könyvelőjéről szándékoztam írni. Kerestem hát, hogy láthas­sam, beszélgethessek vele, a közvetlen benyomásaimat majd kiegészítendő mindazzal, amit mások mondanak róla. S nem maradt más, mint az utóbbi, mert Horváth Ferencet rövid egymásutánban kétszer sem ta­láltam az irodáján. Egyszer a közös gazdaság ügyében Pesten járt, másodszor meg Kecskemé­ten. Már így magam előtt láttam portréjának kontúrjait, azét a termelőszövetkezeti könyvelőét, aki nemcsak rögzíti papírjain a termelés eredményét, terveit, s szótlanul tudomásul veszi, amit a közösség tagjai a szántófölde­ken, az istállókban művelnek, vagy a közgyűlésen mondanak — hanem maga is mozgat, irá­nyít, -élére áll a dolgoknak«. Az irodai munka szinte mellé­kes számára, illetve nem alfá­ja és ómegája ténykedésének, hanem csak egy része annak. így képzeltem el, s a szö­* vetkezet jó néhány tagjá­val, meg a község vezetőivel be­szélgetve kiderült, hogy valóban ilyen ember, ilyen könyvelő Horváth Ferenc. Tavaly került a fővárosbői az Előré-be, ahol — mint mondják — néhány éve még, s részben az elmúlt esztendőben is megle­hetősen betyár-állapotok ural­kodtak. Jellemző erre, hogy a régebben vásárolt teherautót, s a megépített öntözőberendezést is alaposan tönkretették — az előbbi roncsait néhány hete ad­ták el ócskavasnak. A termelő­szövetkezetnek közel három és félszázezer forint volt az adós­sága. « — Dzsungel volt az irattár­ban — meséli a községi agronó- mus. Sokan mások visszafordultak volna, nem így Horváth Ferenc. Előbb rendet teremtett a köny­velésben, miközben, s utána, mint vezetőségi tag, osztotta az életrevalóbbnál életrevalóbb ta­nácsokat. __ RJ em volt szívbajos, ha ' meg kellett bírálni a szövetkezet gazdáit, de a veze­tőség tagjait, sőt a járási tanács illetékeseit is — segítenék mar­káns vonásokkal megrajzolni portréját. És az eredmény? Amiben igém nagy része van: az Előre telje­sítette árutermelési tervét, kifi­zette az említett nagyösszegű adósságát, s aktívan zárva az elmúlt évet, -tisztán«, ötvenhat; új belépővel megszaporodva in-! dúlt az idei esztendőnek. A me-1 zőgazdasági technikumot most; végző Farkas János személyé-; ben új az elnök is (mellesleg: községi és megyei tanácstag, s Kerekegyháza mezőgazdasági ál-! landó bizottságának az elnöke I is), a főiskolai végzettségű He-; gedűs András pedig az agronó-; mus. ; Ennek a -vezérkarnak« az! irányításával a termelőszövetke- ! zet a többi között négy-ötszörös' hasznot hozó, százezer forint ér-; tékű szőlőgyökereztető iskolát; létesített, s — ami még soha: nem fordult elő — márciusig 1 10 forint előleget fizetett egy-! egy munkaegységre. Mindez pedig hozzátartozik! * * a könyvelő portréjához is. < Tarján István ) Pénteki lapszámunkban, a nyolcadik oldalon cikk jelent meg -Vascsipkék készítője« címmel. Az utolsó előtti be­kezdésben szereplő egyik ipari tanuló nem Szabó, hanem Csa­pó István. ; A Meteorológiai Intézet jelen­ti: várható időjárás szombat es­tig: pénteken kevés felhő, való­színűleg még eső nélkül. Az éj­szaka folyamán és szombaton nyugat felől felhősödés, néhány helyen záporeső, zivatar. Mér­sékelt, időnként megélénkülő délnyugati, nyugati szél. Várha­tó legmagasabb nappali hőmér­séklet szombaton északon és nyugaton 17—21, máshol 22—20 fok között. Távolabbi kilátások: vasárnap felhősebb idő, több helyen zá- ;poreső zivatar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom