Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-25 / 96. szám

1981. április SS, keSS S. idífiM Teendőink a cscmegcszőlő-fenneszlcs érdekében Régi esemegesaőTömlk nagy ré­sre szórvány-telepítmény, ezért szaporítóanyag-termesztésre nem alkalmas. Megfelelő összefüggő terület, amely szaporítóanyag- begyűjtéssel alkalmas eűsőeor- ban ChasselasM, a SaSlösker- tek királynéjából. az Erzsébet királynéból, az Afus Aliból, esetleg Martinász Jánosné faj­tákból áll rendelkezésre. Állami gazdaságainkban aa utolsó 6—8 évben telepitett nagyüzemi csemegeszőlő ül­tetvényekben is a Chasselas szerepel túlnyomó mérték­ben, ezenkívül — az előbb már emlí­tett fajtákon túlmenően — a Glo­ria Hungáriáé, a Csabagyöngye és a Hamburgi muskotály található számottevő menmyíséglbarv Üjaib- ban az Irsai Olivér, a Kocsis Ir­ma és aa Ezeréves Magyaror­szág emléke telepítése ás meg­indult. Minél több törsstelepet A Szőlészeti Kutatófcntózet 22 csemegeszőlő-fajta szaporítását végzi és ezekből fa jtánként 1—2 hektáros törzsszSLőitelepet létesí­tettek, illetve létesítenek. A 22 csemegeszőlő-fajta kereskedelmi Szempontból soknak látszik, de a nrri sajátos viszonyaink és el­sősorban a szaporítóanyag-hiány ezt érthetővé teszi. Exportra elsősorban a korai és közép korai, nagy bogyó­ja, mutatós, laraförtfi faj­ták aa alkalmasak. A hazat pftae kWbégftésére a legkésőbbi fajtákra fa szükség van, mert egy fajta éné» ideje 10—14 nap és a léac csak több fajtával látható el folyamato­san. A Dum—Tisza közi ímmnnSs homoktalajé szólók rekonstabk- eiós terve mintegy 30 százalék esemegesTŐló-telepítéí* ár dó. Teljesítése érdekében a Ohasse- las-fajtäk fokozott mértékű tele­pítése létezik indokoltnak, mivel a többi fajtáiból nincsen elegen­dő szaporítóanyag. A cél, hogy mánál több tőrzsbetepet létesít­sünk megyénk áttörni gazdasá­gsában és a Szőlészen Kotató- fartézet gazdaságaiban. A két kv- tézmémy szoros együttműködésé­vel ez megcAcBfató. Kutassuk fmI U csemegeszőlő-termő területeket Pontos MfaWtirtt a sapcrf- túsmyag begyűjtésére afasfanes fajtatiszta csemegeszőló-éerüSe- tek felkutatása. Arra kell töre­kedni, hogy aa ezekben talál­ható anyartőkéfc vesszőhozamét feljavítsuk. Ezeken a teríHet*- ken a fajtatlsztító szelekitóláSt, az ese®eg negatív szelektálást is végre kell hajtani és a vesa- ezőbegyfijftésst a Jegkőrülteldirv- tóbb módon kell megszervezni. A helyi begyűjtésen kívül a Chasselas, esetleg a Szólósker- tek Mnálynöje-fajta szaporftó- anvagának beszerzését más ter­mőhelyről fa meg lehet oldaná. A csemegeszőlő-vessző öntö­zéssel történő gyökerezi été­nél fejlesszük tovább. Erre lehetőség van a Szülésze® KvttáŐlniflfaeffiwB ég néhány Bács-Kisfcun megyei áttami gaz­daságban. A törzstelepek fej­lesztése, valamint újak kialakí­tása ntám kezdjük meg ax áru­termelő nagyüzemi cseroegesző- lőtáblák küalLakítésát állami gaz­daságokban, tewncűószövelkeze- tdcbea»j i A szaporítási módok alkalmazása A csemegeszőlő-termesztés fej­lesztésének érdiekében szüksé­ges ailkalmBzná aa összes szapo­rítási módot A nyakoltást ab­ban az esetben, ha a kívánt faj­tából kevés szaporítóanyag ám rendelkezésre — gondoskodni ke® az oltás végrehajtására al­kalmas gyakorlott munkacsapat­ról, valamint az ütegen hajtá­sok rendszeres efltóvolításáxéi. Az egyrügyes dugványozást a Szőlészeti Kutaitóiinttéaet katona- telepi gazdaságában a Hungaro- fruct-tal együttműködve a né­hány száz tőkéből álló értékes, új fajták dszapootásátrta. A két- rügyes dugványozást nagyobb tömegű szaporítóanyag esetén ott. ahol az esőztetö öntözés és a gondos kezelés biztosítható. A háromrügyes, esetleg 35 centi­méter hosszú vesszővel való szaporítást azoknál a fajtáknál, amelyekből már az árutermelő táblák telepítése megindult. Rendezni ke® a csemegeszőlő- szjaporftóamyag árát fajtánként. Figyelembe szükséges venni a fajta értékét, az előállítás ön­költségét az ármegállapítások­nál. A csemegeszőlő-termesztés fejlesztése érdekében fokozottan kell törekedni a talajerő-után­pótlásra. A csemegeszőlő-termesztő gazdaságoknál a tőzeg mű­fe-Sgyftval v*M keverésének alkalmazását aa eddiginél •okkal bátrabban kell szor­galmazni. Ä cseir«EaesBi?16-tiWJnes*98s fej­lesztése érdeklőben helyes, ha a rendeüüceaésne álló erflket és as- poiítóanyasat nem aprózzuk el, hanem a legjobb adottságú né­hány gazdaságban összpontosít­juk akár áühamfl gazdaságról, akár tenneflósaövetökezeifcről van szó. A csemegeszőBő-torinesZtés fejlesztésének meggyorsítása ér­dekében a szaporítóanyag be­hozatalát ti fontolóra keHeme reraní. Andrási Elemér Tapasztalatcsere Csávolyon Kacsameveflésl tapasztalatcse­rén vettek részt a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet baromfitenyésztő brlgácfVezetől. A tsz ebben az évben hatezer kacsát nevel, két 3000 férőhe­lyes szabadtartásos kacsaólban. 150 DARAB SZALAGFŰRÉSZ A Kiskőrösi Vegyes Ktsz gépgyártó műhelyében 150 dara a faipari szalagfűrész készül az idén 3 millió forint értékben. A tervek szerint 50 szalagfűrészt exportál a szövetkezet, 100 gép pedig a hazai bútoripar termelését segíti. Képűnkön a szalagfűrészek állványát gittel! Csermák Jánosné. Kijelölték a mezőgazdasági bemutató üzemeket A NAGYÜZEMI gazdálkodás korszerű módszereinek elsajátí­tása végett — a többi között — azt fa élnem delibe kormányza­tunk, hogy egyes áltatná gazda­ságok minit bemutató üzemek segítsék a környező itermeJőszö- vetkezjateket. Ezekben a szövet­kezetek gazdái megismerked­hetnek a különböző ömtözési módszerek alkalmazásával a szervesürágya gazdaságon fel- hasmáJásával, a rélt, legelő ápo­lásával, a növényvédelem mód­szereivel, a terméseredmények, az áEDaití férőhelyek olcsó meg­Saját erőből építkezik a kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezet Cíkészölt ■ IrenwzSEiäsI AJ­“ kotmány Hsa 3000 férő­helyes baromfi ólja. Látszólag nem nagy esemény ez, mégis érdemes róla hosszabban be­szélni, hátha nagyobb öntevé­kenységre ösztönöz a példa más termelőszövetkezeteke*. A 40 méter hosszá és 8 méter széles, baromfkíevelde csaknem egy hónap alatt toéczűR eL Sok gondot okozott a szükséges anyag előteremtése. Ügy hatá­roztak, hogy a terGJeWHcön leró használatlan és rossz kutakat is igénybe veszik erre a óéira. Az ezekből kitermelt tégla fedezte az épület fundametumát. Hasz­nálaton kfvüll rossz épületek tetőzetS>ől is nyertek anyagot Habár ilyen munkát még nem csináltak, a tíz-ti zenkét főből áHó építőbrigád rövid Idő alatt tető alá hozta a baromfiólat. A védőrács elkészítésében a Bu­dapesti Építőgépgyártó VáMaJat dolgozói, a szövetkezet patro- nálói segítettek. Ezzel ae össze­fogással jelentős összeget taka­rított meg a termelőszövetkezet tagsága. A napokban megérke­zik a 3000 darab naposcsibéi Az építőbrigád nem hagyta abba a munkát, most készülnek egy sertés fi aztató építésére. A fiaztató után 100 férőhelyes te­hénistálló létesítésére kerül sor, ZJserni újság a sold Szikrában melyet még ebben az évben tető alá akarnak hozni. Mind­ezeket szintéin saját erőből, csak a legszükségesebb anyagi esz­közök felhasználásúival akarják elvégezni. P. P. építésének lehetőségeivé!, a he­lyes munkaszervezéssel stb. A termelőszövetkezetek nem­csak tanulmányi kirándulásokat rendezhetnek a szóban levő be­mutató üzemekbe, hanem bri- gádvezetődk, állatgondozóik stb. az illetékes állami gazdaságok szakemberei mellett gyakorlati munkán fa részt vehetnek a szükséges ismeretek elsajátítása céljából. Ezenkívül a bemutató üzemek szakemberei a nagyobb munkák — pb aratás, őszi be­takarítás — megszervezésében is segítséget nyújtanak a terenelő- szövetSoezeteknek. MEGYÉNKBEN ma m iMtett feladattok megoldására a követ­kező állami gazdaságok szere­peknek bemutató üzemként. A kecskeméti járásban: a Város­iak*, a Helvéciái és «x Izsáki Állatná Gazdaság. A kiskőrösi járásban: a Csengődi, s kalo­csaiban a Szakmán Áttami Gaz­daság és a Kalocsai Kísérleti Gazdaság, * dunavecsei járás­ban a Soltt, a bajaiban a Hős*­szúhegyí és a Bajai, « kiskun­halasi járásban a Kunfehértói, a Kiskunhalasi Állami Gazda­ság és a járási székhelyein mű­ködő Tangazdaság (utóbbi a vá­ros szövetkezetei számára). * bácsalmási járásban pedig • Bácsalmási Állami Gazdaság. A kiskunfélegyházi járás termelő- szövetkezeteit • Városföldi Ál­lami Gazdaság fegíii. AZ EGYES termelési szemléltetésére speciális ben»« taté üzemeket te kfjelBknefe^ még pedig főként a nagyobb éa jéi gazdálkodó termeÉőszóvetkmi Betekben, da néhány áüaini gm* dóságban is. Így például a Bel* védői Atlanti Gazdaságban « nagyüzemi kertészkedés, m Izsm ki Állami Gazdaságban a szóké« reive! ismerkedhetnek meg a termeflőszöveOoezeAefc, fBggeÜa- nüí attól, hogy köcágazgatfefflwB melyflE területbea turtntrwafci *. *. J A vendéglátás gondjai Legrosszabb a helyzet Kecskeméten A soltl Szikra TermetSszCvet­kezet pártszervezete nemrégen üzemi újságot indított Szákra Híradó címmel A szövetkezet kettes számú híradóját lapozgatva őrömmel állapíthatjuk meg, hogy min­den tekintetben elérte a párt- szervezet• által kitűzött célt. Első oldalán „Gondolatok a sza­badságról” címmel megemléke­zik arról a hatalmas változás­ról, amely felszabadulásunk után történt hazánkban. Hírt ad a világűr első utasáról, majd vi­taindító cikket kör*' az egysé­ges paraszti osztály kialakí tá­sáréL Egész oldalt szentel oz eredményességi munkaegység folytatólagos ismertetésére és foglalkozik « háztáji gazdasá­goknak azzal a fontos szerepé­vel, amelyet a termelésben be­töltenek. Megtudjuk s híradóbői azt is, hogy a szövetkezetben járt Baksai Tóth Bertalan, az Ag­rártudományi Egyetem profesz- szora és hasznos tanácsokat adott a legelő létesítéshez. Meg­dicséri a híradó Orbán Sándor és Poós János juhászokat, akik lelkiismeretes munkát végeztek az éltetésnél. TÄÜ fényező késztetett erre az teásra. Először fa külföldi táncegyüttes járt a kőzelsműR- bam Kecskeméten, amelynek — más hely nem lévén — a Hírős Város Hírősnek az utóbbi idő­ben egyáltalán nem mondható helyiségében terítettek vacso­rára. Bár a vacsora és a teríték kitűnően sikerült, külföldi ven­dégeink közül többen mégis elé­gedetlenségüknek adtak kifeje­zést a felcövekeilt étterem lát­tán. Másik ok: általános ta­pasztalat, hogy megyénkben Kecskeméten legrosszabb a szó­rakozási lehetőség. Szombaton és vasárnaponként valóságos közelharc indul az asztalokért az egyetlen egy nagyobb méretű zenés étteremmel rendelkező városban. Tudjuk, hogy épül, s újból megerősítették azt a hírt, hogy 1962. szilveszterére elkészül az új szálloda, de még 1961. elejéin vagyunk, s addig is jó volna, ha történne valami, hogy a Vendéglátó Vállalat biztosítani tudja a kecskemétiek szórako­zását. Tisztában van ezzel Mol­nár János, a Szálloda és Ven­déglátó Vállalat igazgatója is, akivel beszélgettünk ebben az ügyben. Megoldást találnak a Hírős rendbetételére Tavaly még két nagyobb ze­nés étterem, az Alföldi és a Hí­rős működött Kecskeméten. A két éterem nagyjából — a kise­gítő kis éttermekkel — biztosí­tani tudta Kecskemét ilyen irá­nyú igényeit. Az előbbi étterem szerződése azonban december­ben lejárt, ■ Így art, bármeny­nyire nehezére fa esett a Ven­déglátónak, át kellett adni. Ma­radt tehát a Hírős, amelyet a tavasszal 100 ezer forintos költ­séggel akartak tatarozni. A mennyezet javításakor azonban rá j Ötök, hogy a salakbeton vas­részei tönkrementek, ■ fedérrv- csere nélkül lehetetlen a javí­tása. A tárgyalások folyamén megegyezésre jutottak a KIK-ked, hogy az megcsináltatja a kívánt részt, s remélhetőleg a Hírős problémája így megoldódik. Ezzel természetesen a túlzsú­foltságot egy rohamosan fejlődő városban megoldani lehetetlen. Éppen ezért a vendéglátó sze­retné megszerezni a Rákóczi úton levő Textilnagyker helyi­ségét, amelyet Homok Étterem néven isimertek annak idején a kecskemétiek. Erre annál is in­kább szükség lenne, mert az új szállodát fa tehermentesíteni kell Nincs helyiség — nines büfé Április elején több földmű­vesszövetkezeti étterem, kisven­déglő került a Vendéglátó Vál­lalat kezelésébe. így Kiskunfél­egyházán megkapta a Petőfi, Kiskunhalason az Otthon Étter­met, Kalocsán az úgynevezett Gödör-kisvendéglőt. Helyettük •a vállalat talponálló italbolto­kat adott át a Földművesszö­vetkezetnek, mert ezekben a városokban melegkonyhás ét­termet ezentúl a Vendéglátó Vállalat tart fenn. I Március végén topott • lalat agy áj Madoó-tXM relést Erre elsősorban i gyeszékheiyen lenne a legate gyubb szükség, de egyelőre he­lyiséghiány akadályozza felállí­tását. Kiskunfélegyháza után megyénk második önki szolgáló rendszerű Mackó-büféjét tehát Baján állítják fel, mert ott biz­tosítani tudták a helyiséget. Az illetékes minisztérium Kecske­métnek is tud juttatni hasonló felszerelést, ha a városi tanács segítségével sikerül a Vendég­látónak egy központi helyiség­hez jutni. Jó zenekart Kecskemétre Ä közeljövőben bot kerül Kecskeméten a Szegedi úti ital­bolt rendezésére, amelyből kor­szerű kisvendéglőt létesítenek. A nyári időszakban felújított berendezéssel működik majd a Sörkert, s ez idő alatt tataroz­zák a Kedves-cukrászdát is: — korszerűsítik a berendezést és új ruhatárat kap. Scác panasz hangzott e! az utóbbi időben a szórakozóhe­lyeken levő zenekarokra. A Ven­déglátó Vállalat igazgatósága egyetért ezekkel a panaszokkal és sürgős megoldást keres. Bízunk abban, hogy a Ven­déglátó Vállalat helyiséghiá­nyán a városi tanács illetékesei is segíteni igyekeznek, hiszen ezen múlik, hogy biztosítani tudják megyeszékhelyünk kul­turált szórakozási igényeit. Erre pedig sürgősen szükség van. Márkus János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom