Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-22 / 94. szám

1961. április 22. szombat 5. oldd KUNRESZELR UJ ARCA Nemcsak a térképem *átni, — a valóságban is érzékelhető, hogy Kunpeszér távol esik a központoktól. A Kunszentmik- lóstól északkeletre fekvő köz­ség megyénk legfelső csücské­ben található. Hatalmas lege­lők, homokhátak veszik körül a különálló, de közigazgatási­lag, s most már gazdaságilag is együvé tartozó két települést, Alsó- és Felső-Peszér házait. Néhány éve tanácsháza épült a központot képező Alsó-Peszé- ren, 1959. őszén — harmadrészt a községfejlesztési alapból fe­dezett — másfélmillió forint költséggel bevezették a község­be a villanyt. S jó néhány éve 1200 holdon megalakult a szocialista nagy­üzemi gazdaság, a Parasztbe­csület Termelőszövetkezet, amelybe alig fél esztendeje a község egész parasztsága tömö­rült. Parasztbecsület. A név hűen tükrözi a szövetkezet gazdáinak szándékát, hogy a mintegy hat­ezer holdas közös gazdaságuk, s ezzel egyszersmind községük felvirágoztatásáért becsülettel helytálljanak. Keszthelyi Lajos tanácselnök­kel járjuk a határt, s közben megtudjuk tőle, hogy a terme­lőszövetkezet gazdálkodásának főprofilja az állattenyésztés és az azzal szoroson együtt járó ta­karmánytermesztés. Szinte vé­geláthatatlan, közel háromezer hold réttel, legelővel rendelke­zik a Parasztbecsület, s szántó­földi növényei között az idén — 480 hold búzán, 260 hold ro­zson kívül — több mint ezer hold különböző takarmányféle- ség szerepel. Nem hanyagolják el a barom­fitenyésztést sem. Alsó-Peszér- től mintegy három kilométer­nyire magános tanyaház istálló­épületében kis híja, háromezer naposkacsa zsibong. Egyszerű a férőhelyük, minden különösebb befektetés nélkül rendezték be. Deszkából készültek a rekeszek, két, egymástól 6—8 méterre el­helyezett kis vaskályha és a belőlük közös kéménybe vezető cső szolgáltatja éjszaka " ha szükséges nappal is — a mele­get EgTetlen gondozónő, Tar­jányi Lajosné ápolja az apró jószágokat Éjjel-nappal. Kiköl­tözött a tanyára, hogy mindig együtt lehessen kedvenceivel. Az egyik dunántúli községből származó, s néhány éve még fővárosi gyárimunkásként dol­gozó asszony jól érzi magát a világtól távol eső környezetben, gondozottjainak a társaságában. A* udvaron szakszerűen el­magyarázza, hogy a már meg­levő, de kicsi betonmedencéjét hogyan hosszabbítják meg. Eb­ben ez évben még kétszer négy­négyezer naposfcacsát bíznak a kezére. Ezzel azonban nem Te­tették el a baromfitenyésztés gondját A felső-peszéri romos kastélyt átalakítják, s több ezer naposcsibét nevelnek benne. A tanácsházátől társadalmi munkával megépített bekötőút vezet a körülbelül 300 hold fe­lületű dombokhoz, amelyeken sárgán virít a homok; Ősidők óta hasznavehetetlen terület, de a termelőszövetkezet gazdái már tavaly hozzáfogtak a meg­hódításához. Alma- ■ barackcse­metéket ültettek ötven holdon, jövőre húsz holdon szőlőt tele­pítenek, az idén pedig e napok­ban ültetnek ei 13 holdon akác- és nyárfasuhángokat. Nagyrészi asszonyok, leányok végzik ezt a munkát. ■PréfáJkozásdfc hangját messze repíti a szél, amely eddig csak homokot hordott És a jókedv mindinkább úrrá lesz ezen a távoleső vidé­ken, hirdetve, hogy Kunpeszér szövetkezeti parasztsága önma­ga egyesített erejében megta­lálta boldogulása zálogát Tarján István A szőlőtelepítések sikere érdekében K>OPOO-OOOOOOOPOOOOOg A gabonafélék vegyszeres gyomirtása AZ ŐSZI és tavaszi gabonák­ban végzett vegyszeres gyom­irtás 1,25 kilogramm Ddfconáirti tal katasztrális holdanként 105 forintba kerül. A várható ter- méstöfoblet 2,2 mázsa az eddigi tapasztalatok szerint, ami több mint 400 forint többletjövedel­met tesz ki. Tehát a vegysze­res gyomirtás mindenképpen megfizeti a ráfordítást Már kitavaszodáskor figyel­jük a gyomok fejlődését. Ha az acat, átszeli zsázsa, vadrepce, a 3—4 leveles állapotukból már szárba szökkentek, s a gabona­félék elérték a 15—25 centimé­teres fejlettséget, s nem men­tek kalászba, elérkezett a vegy­szeres gyomirtás ideje. E5z álta­lában április 15-e és május 15-e között történik. Több éves ta­pasztalataink szerint azonban a vegyszeres gyomirtás 10—15 napnál nem lehet nagyobb idő­tartalmú, mert az időjárási té­nyezők (szél, eső. stb.) több időt nem tesznek lehetővé. RENDKÍVÜL fontos, hogy termelőszövetkezeteink időben megrendeljék a Dikonirt-ot, mert ha a védekezés ideje el­érkezett, akikor minden perc drága, őszi gabonavetéseink­ben a Dikoni rt-készítményből katasztrális holdanként 1—1,25 kilogrammot használunk. A permetezésre a harmat felszá­radása után a hajnali és a dél­előtti órák a legalkalmasabbak, de szükség esetén éjszaka is lehet permetezni. A derűs Idő­járás elősegíti a vegyszer ha­tékonyságát. Szükség esetén már 8—10 Celsius fok fölött is lehet permetezni, ha nem vol­tak megelőzően éjszakai fagyok. A permetlé elkészítéséhez szükséges vegyszer mennyisé­gi legjobbak nyomában get először 10 Ster lágy vízben (eső. vagy folyóvíz) folytonos keverés mellett oldjuk fel. Majd géptípustól függően 150—400 11 térré egészítsük ki a mennyisé­get Hátigép esetén egy ka­tasztrális holdra 400 liter vizet szoktunk számolni. SZÁMOS növény Igen érzé­keny a vegyszeres gyomirtásra, s ha ezekre permetlé kerül, könnyen kár keletkezhet. Ilyen érzékeny kultúrák (szőlő, gyü­mölcs, lucerna, lóhere stb.) kö­zelében biztosítsunk 10—30 mé­teres védősávot Szeles időben Dikonirt-ta! permetezni tilos. A permetezéskor ügyeljünk arra, hogy a vegyszer egyenle­tesen szóródjék M. A csurgást, tömítődést szüntessük meg. A permetezés után a gép tartá­lyát alaposan mossuk ki 1 szá­zalékos langyos szóda, vagy lú­gos fahamiü oldattal Szűcs József ICáront hold. akáetrdM illettek Hasznos kezdeményezések láttak napvilágot a lajosmizsei Aranyhomok Termelőszövetke­zeti Csoportban. Február végén alakult es a termelőszövetkezeti csoport, s gazdák az első napokban fel­ajánlották, hogy akácoserdőt lé­tesítenek. Rövid Időn belül tel­jesen társadalmi munkával há­rom hold akácost ültettek el. Dicsérendő az a kezdeménye­zés is, ami a permetező bri­gádban történt. A termelőszö­vetkezeti csoportban több olyan idős gazda van, akinek nincs megfelelő felszerelése. A bri­gád elhatározta, hogy segítséget nyújt ezeknek az idősebb gaz­dáknak a gyümölcsösök perme­tezésében. Így szeretnék elérni hogy almatermésük 80 száza­léka alkalmas legyen exportra. Az Ifjúsági brigád közösen mű­veli meg az elhagyott szőlőte­rületeket és ezen felül segíte­nek az idősebb gazdáknak is. A képen a Kecskeméti Konzervgyár I-es telepén dol­gozó Dúló Imre 13 tagú brigádját láthatjuk. Eszter­gályos, lakatos, marós, hegesztő, villanyszerelő és segédmunkás található közöttük. A brigád feladata a gépek kijavítása és karbantartása. A pakuratisztító-berendezést határidő előtt két nappal előbb adták át A szakmunkások segédmunkás társai­kat megtanítják a szakmára. A kollektíva átlagos teljesítménye 120 százalék Egyszer nyerték el a szocialista címet A Kecskeméti Konzervgyár II-s telepén 22 brigád küzd a szocialista címért. Közülük Kása Imréné és brigádja má­sodszor, Borús János kádár-brigádja pedig egyszer nyerte el a szocialista címet A legjobbak nyomába szegődött Drégeli Ilona 125, Csikós Gergely 128, Kovács Mária 124, Sebők István 124 és Dunai Mária brigádja 121 százalékos teljesítménnyel. / 0 000 televíziós antenna terven felül *=' Tízezer televíziós antenna hiányzik még áhhoz, hogy a ke­reskedelem idei rendelését kielé­gíthessük — hangzott a Híradás­technikai Vállalat igénye. —- A Kecskeméti Mezőgazdasági Sző vetkezettől várjuk a választ: milyen segítséget tud nyújtani csőhúzó üzeme? A szövetkezet vezetősége ké­szen volt a válasszal. A szerelők jó munkája eredményeként már­ciusban a második nagyteljesít­ményű csőhúzógép is munkához láthatott a Fűzfás közi telepen. A szövetkezet vezetősége három műszakos termelésre állította be a csőhúzó gépeket és így bizto­sítani tudja, hogy a Híradástech­nikai Vállalat terven felül meg­kapja a 18 tonna alumínium- csövet. Tehát meglesz a tízezer tele­víziós antenna. s. g. Szőlőtermesztésünk fejlesztése érdekében az ötéves terv ideje alatt nagy területen kell szőlő­telepítést végezni a homokon. A soron következő rekonstrukció új gazdasági körülmények között történik, vagyis a nagyüzemi szőlőtermesztés követelményeit kell ikiefléeCteniünik. Ezzel kap­csolatban érdemes megemlíteni néhány feladatot elvi és gyakor­lati vonatkozásban, 1958-ban és 1960-ban Buda­pesten volt a nemzetközi bor­verseny. Homoki boraink elő­kelő helyen szerepeltek mind­két nemzetközi versenyen. Mi­után kereskedelmünk a külföl­di piacokon csupán minősé# borainkkal versenyképes, töre­kednünk ke® a minőség javítá­sára. Elz a fajták jobb megvá­lasztásával, a termőtájban tör­ténő szakszerű elhelyezésével és a borászati technológia javítá­sával érhető ei. Milyen fajtákat telepítsünk? Éghajlati adottságaink lehető­vé teszik, hogy megyénk déli részén a viszonylag hosszabb tenyészidőt (korai és középérésű csemegeszőlő-fajtákkal haszno­sítsuk. Vörösbor-fajták termesz­tésére Kiskőröstől délre eső ré­szek alkalmasabbak. Élttől észak­ra a színanyagok általában gyengébben fejlődnek (ki. s ezért inkább a fehérbor-fajtáknak van létjogosultságuk, A Duna—Tisza közi rekonst- rukciánál nagy szerep vár az Ezerjó-ra, amely mind mennyi­séget, mind minőséget illetően kitűnő fajta, jobb és főleg jó vízgazdálkodású talajra ajánl­juk. Hasonló adottságok között érdemes telepíteni a Hársleve­lűt, a Furmintot, a Korai Piros Veltelinát, a Piros Cirfandlit. A gyengébb homokokon a hagyo­mányos fajták mellett érdemes lenne nagyobb területen telepí­teni az egyik legnagyobb vifca- litású és ragyogó zamatú, i®atú borfajtánkat, a Szerénád Zöldet Válasszuk ki az értékes típusokat Nem szabad törni, hogy a faj­tákat keverve telepítsék. A Sze­gedi Fehér, Rothadó Fehér, a nővirágú Piros Dinka, vagy Rit­ka Dinlka nem kerülhet az új telepítésekbe. Ezért egyelőre a jól termékenyülő himmőe virágú fajtáiknál fajftaszelefcciét végez­zünk. amit mind a termelőszö­vetkezeteikben, mind az állami gazdaságokban néhány gyakor­lott, jószemű és hozzáértő dol­gozó augusztusban könnyűszer­rel el tud végezni. Az idegen tő­kéket kijéLöllik festékkel, vagy kurtáira csonJkázássalL A Kadarkáinál más a helyzet Számos értéktelen változatát ta­láljuk termőszőlőinkben, ennél a fajtánál az értékes típusok (ki­választása fontos gazdasági ér­dek. Ezt minden, üzem maga meg tudja és meg is kéül, hogy oldja. Az Országos Szelekciós Felügyelőség e tekintetben se­gítséget tud nyújtani. Nem ér­demes az értéktelen típusok ki­Furminta* szelektálása nélkül sem telepíteni. A telepítési rendszerek meg­választásánál is a környezeti adottságokból ke® kiindulni és a gépesítés megoldását szükséges szem előtt tartani. A gyengébb homokokon nem célszerű a szé­les sortávolságo* választani, eze­ken a talajokon nem tudunk olyan alapot biztosítani, amely kielégítő mennyiségű termést ad­na. Ezeknél a rmlveűőutas-meg- oldás, a hagyományos sor- és tőketávolság mellett a gépesítés­re megfelelőnek tekinthető. E5zl állami gazdaságaink sikerrel al­kalmazzák. A hagyományos tét* állású telepítések hidasbraktor- ral is megmú vethetők. A jobb minőségű és dálkodású homokokon lehetőség a Kétes sartávoteágú telepítésekre, amelyekben aor- közjáró gépekkel dolgozhattok* Ezeknél legalább 190 centiméte­res sortávolságot ke® Ujdfht A terület kiválasztása Á terület kiválasztásánál az immunitásra, talajhfbára és a vízállásra kell figyelemmel len­nünk. A Duna—Tisza közén, te­kintve, hogy bőségesen van sző­lővel hasznosítható immunis ho­mokunk. kötöttetob és nem im­munis talajokra nem szabad sző­lőt telepíteni. A szervestrágya-hiány miatt a telepítésre kerülő területeken célszerű xöldtrágya-növényt ter­melni, és ezzel is a homok táp­anyagtartalmát növelni. táiíkor mindenképpen két-háromszáz mázsás adagokkal katasztrális holdanként tfiaeggel alaptrágyázást végezni* A telepítést gondosan és kö­rültekintően végezzük. Különö­sen ügyeljünk a szaporítóanyag tárolására és szállítására. A al­ma vessző gondos vermel ésére is ferdítsünk gondok A telepí­tésnél alapvető követelmény • szaporítóanyag kifogástalan vol­ta is. A sima vesszős telepítésről Homoki szőlőink 90—95 szá­zalékát sima vesszővel telepíteti ték. Ennek nagyüzemeinkben is megvan a létjogosultsága. Nem tanácsos azonban a rosszul gyö­keresedő fajtákat, ilyenek pél­dául az Ezerjó, Piros Szlanka- menfca. Afus Ali és az Erzsébet (királynő emléke, így telepíteni. Vizsgálataink során megálla­pítottuk, hogy a szakszerűen végzett simavessző-teiepítésnek az első év után nagyobb tömeg gyökere van, minit a gyökeres vesszővel telepített szőlőnek. Kü­lönösen a talpgyökerek fejlet­tebbek. Általában a gyökeres­vess ző-isíkolában kialakult gyö­kereknek az állandó helyre tele­pítésnél, az új gyökerek képzé­sénél nincs olyan nagy szerepük, mint azt korábban feltételeztük. Az új győkérzet zöme a tőgyö­kérből képződik és főleg annak felső részén. E vizsgálatok kap­csán állapítottuk meg azt is, hogy a simavesszős-telepítésnél a tőgyökéren a járulékos gyö­kerek eloszlása sokkal kedve­zőbb, harmonikusabb, mint a gyö­keres vesszővel telepített tőkék­nél; A telepítést az intézetben ki­dolgozott mélytelepítésű mód­szerrel célszerű elvégezni. En­nek az a lényege, hogy a tőke­fejet 3 centiméterrel a talaj fel­színe alatt képezzük ki. Ezáltal nincs kitéve az időjárás káros hatásának, különösképpen a nap tűző hevének, ami megfigyelése­ink szerint a tőkefejek közismert elhalását és homokba süllyedé­sét okozza. A deflációs kár megakadályozása Gondoskodni ke® a forgatott homokok szélvédelméirő!. Há­rom-négy mázsa rozsszalma (kát. holdanként a homokba keverve, biztos védelmet nyújt. Fiatal te­lepítéseknél szélvédő rozsvetés­sel is megakadályozhatjuk a def­lációs kárt. A szél a tőkék ki­hívásával, vagy betemetésével nagy felületen tönkre teheti a fiatal településeiket. Gondos szél­védelem néW >5 homoki sze­lőt nem lehet létesíteni. A szőlő (köztudomásúan fényt igénylő növény, ezért a köztes gyümölcstermesztést sem tart­juk kívánatosnak. A gyümölcsö­söket külön, területen, kell ki­alakítani. ahol a legszafcszerűb- ben, legolcsóbban megoldható gyümölcsfáink gépi növényvé- delmej Dr. Szegedi Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom