Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-15 / 63. szám
1961. március IS, szercta & slda» Minden erőt a falusi kultúra fejlesztésére AMIKOR az ősz folyamán a megyei tanács művelődési osztálya összehívta a járása népművelési vezetőket, megvitatta velük az ismeretterjesztő munka téli tervét, úgy emlékeztek meg a kiskőrösi járás ismeret- terjesztő programjáról, mint amely egy kicsit túlbecsülte a rendelkezésre álló erőket, túl magasra helyezte a mércét. Magyarán megmondva, bizonyos túltervezésről esett szó. Most azonban, amikor már néhány szorgos munkával eltöltött hónap vizsgáztatta le az ősszel megalkotott terveket, bátran lehet állítani, nem voltak túlzottak a célkitűzések, s éppen amiatt, mert időközben a kiskőrösi járásban a termelőszövetkezetek rohamosan előre törtek, ma jelenleg az igényeket úgy ahogy fedezik a programm megvalósítása közben létrejött eredmények. Az természetes, hogy a községekre meghatározott előadási tématervek meny- nyiséqi arányaiban eltolódások következtek be, hiszen előre ilyen részletességgel mégsem lehet tervet készíteni. De az is biztos, hogy a falusi kollektív gazdálkodást szolgáló ismeret- terjesztő munka teljesítményei tiszteletneméltóak és alapos előrelátásról tanúskodnak. A TIT kiskőrösi járási osztályának statisztikái szerint rohamos az előrehaladás a múlt évekhez viszonyítva. Az előző esztendőben összesen kétszáz előadást tartattak a járásban, az idén 1961. február 1-ig összesen 289 alkalommal léptek az előadók a közönség elé, s az előadásokon nem kevesebb, mint 17 500 hallgató vett részt. HA AZ ELŐADÁSOK téma- körök szerinti megoszlását vesz- szük figyelembe, megállapíthatjuk. hogy a világnézeti nevelést közvetlenül szolgáló előadások arányszáma hozzávetőlegesen megfelelőnek mondható. Ha egyáltalán lehet az arányok tekintetében kívánni valókat támasztani, akkor azt kell megjegyeznünk, hogy a közvetlen mezőgazdasági szakpropagandát szolgáló ismeretterjesztés eredményednek számszerű növelésére lesz szükség a közeli jövőben. Az a helyzet állott ugyanis elő, hogy a mezőgazdasági átszervezés heteiben az előadásos propaganda (egyébként nem túlságosan helyeselhető módon!) csöklcenit. Most a szövetkezetek számszerű növekedése és az új tsz-dk megalakulása után viszonylag rövid idő alatt igen sok mezőgazdasági témájú előadást kell tartani, ami elkerülhetetlenül a viszonylag szűkös előadói gárda teljesítőképességéhez mérten túlterhelés mutatkozik majd. ENNEK ELLEN ERE tiszteletreméltó eredményeket értek el a termelőszövetkezeti tagok részére rendszeresített ismeret- terjesztő előadásokon. Az előadásokat a mezőgazdasági osztály irányításával szervezte meg a TIT, külön gondoltak a megalakult szakszövetkezetek igényeire is. Pirtón, Tázüáron, és Bócsán közvetlen az ő számokra szerveztek élőadássorozatokat, Soltvadkerten, Kecelen, Kiskőrösön, Soltszentimrén és Csengődön pedig a növényvé- dőéllomás szakembereinek bevonásával tájékoztatták sorozatosan a szakszövetkezetek tagjait. Megkapta a maga feladatkörét a földművesszövetkezeti agronómusi gárda. Az új szakszövetkezeti vezetőknek és tsz csoportvezetőknek egyhetes tanfolyamét rendeztek amellett, hogy külön a nők számára is tartottak mezőgazdasági akadémia elnevezésű előadássorozatot A témákat a kertészkedés és a baromfitenyésztés köréből vették. Eredményesen tevékenykedett az asszonyok művelődési köre. Tizenöt előadásból álló sorozatot rendeztek, sőt népszerű tudományos esteket is tartottak \ nők számára, örvendetes, hogy tömegesen és céltudatosan alkalmazták a korszerű szemléltetés eszközeit, elsősorban a filmet. A TIT járási osztálya a közelmúltban összegezte munkája eredményét NÉHÁNY igen fontos előremutató határozatot is hozott a 122 szakképzett élőadóbál álló munkaközösség. Különösen figyelemreméltó az a törekvés, hogy igyekeznék az ismeretterjesztést komplex módon egybekapcsolni más népművelési ágak nyújtotta lehetőségekkel. Együttműködést vettek tervbe a helyi könyvtárakkal, szakkörökkel, művészeti csoportokkal és fokozottabb mértékben kívánják igénybe venni az ismeretterjesztés technikai segédeszközeit. Csáky Lajos Újításból 10 ezer forint A Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalatnál Fodor Dezső nemrég bevezetett újításával a préselt lemezmunkáknál előírt háfom műveletet egyszerre végzi el. Ez hat hónap alatt 10 ezer forint plusz bevételt jelentett az idős, ügyeskezű szakmunkásnak. Megszépai a kecskeméti Kodálv-park Taggyűlést tartott a kecskeméti KISOSZ, amely alkalommal Kuti Béla, az 1961-es évi társadalmi munkáról beszélt. A taggyűlés részvevői elhatározták, hogy ebben az évben rendbehozzák a honvéd kórház mellett levő Kodály-parkot. Lévai Gyuláné például 10, Laci Alajos négy, Kolozsvári Ferenc öt munkanapot ajánlott fel erre a célra, Végh Mihály 500, Szőke Jánosné pedig 200 forinttal járul a park rendbetételéhez. Ezek a felajánlások példaként szolgálhatnak minden kecskeméti előtt. A zöldségtermesztés tavalyi tapasztalatai a MÉK vizsgálódásainak tükrében Megyénk termelői a múlt gazdasági évben 27 ezer holdon termeltek zöldséget, s a MÉK- kel 9 400 holdra kötöttek szerződést. Ezeket nagyrészt szántóföldi termelés alá vont területen termelték és csak keveset öntözéses kertészetben. Az öntözéses területek kezelése ötéves fejlesztési terv kertében foiyik, amely szerint 1965-ben ötezer holdon les* öntözéses zöldségtermesztés Kérdésekre Szerkesztőségünket igen sokan keresik fel különböző kérdésekkel. Miután azoknak legnagyobb része közérdeklődésre tarthat számot, így azokra az újságban válaszolunk. Gyártják-e a Luna cigarettát? „ügy tudom, egy újfajta cigaretta készítmény került forgalomba, amelyet Lunának neveztek el. Arról is szeretném megkérdezni, Kecskeméten miért nem kapható Luna cigaretta? A Dohányértékesítő Vállalat közlése szerint dohánygyáraink valóban készítenek Luna elnevezésű cigarettát. Ez a cigaretta-fajta a közeljövőben kerül kereskedelmi forgalomba, KI lehet ipari szakoktató? „Azt szeretném megtudni, hogy a szakmunkás-vizsgám sikeres letétele után jelentkezhe- tem-e szakoktatónak iparitanulóotthonban vagy iskolában — kérdd Oláh Mária Bácsalmásról. Iparitanuló-iskolai szakoktatónak szakmáját alaposan kell ismernie és legalább három évi szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. A szakoktatói képesítéshez érettségi vizsga letétele is szükséges. Ezt olvasónk Baján négy év alatt levelező oktatás útján megszerezheti. válaszolunk Szabadrendclkezésfi a három szoba? „Arra szeretnék választ kapni valóban igaz-e, hogy a raa- magánrendelkezésű ^házban három szobával a tulajdonos szabadon rendelkezik-e vagy sem? Köteles vagyok-e kiadni a szobákat, ha azokat egyedül lakom?” Az érvényben levő rendelkezések értelmében a háromszobás családi ház szabadrendelkezésű. A tulajdonost senki sem kötelezheti arra, hogy azokat kiadja. A lakáshiányra való tekintettel azonban helyesnek tartjuk, ha fontolóra veszik azok kiadását. Orvos! vfresga Idejére jár-e a munkabér? Tbc-szűrővizsgára rendelik be a dolgozót Erre a napra kifizethető-e a munkabére? Ha vidéken dolgozik az illető akkor útiköltség, napidíj fizethető-e számára? — kérdezi Kapocs Péter Kecskemétről. Amennyiben a dolgozót tbc- szűrővizsgálatra rendelik be, erre a napra a munkatörvénykönyv előírásainak értelmében ki kell fizetni illetményét. Ha a dolgozó munkahelye vidéken van és csak vonattal vagy más közlekedési eszközzel tud eljutni a vizsgálat színhelyére, úgy az útiköltséget és a napidíjat számfejteni kell részére. a jelenlegi 594 holddal szemben. Tavaly sokat javult a primőráruk termelése is. A karalábé például 23, a zöldpaprika 12, a zöldhagyma 8, a zöldbab 4, a csemegekukorica 4, az újburgonya pedig egy nappal jelent meg korábban, mint 1959-ben. Ezt az is elősegítette, hogy az újonnan alakult és melegágyi parkkal nem rendelkező tsz-ek részére palántanevelést szervezett a MÉK. A kecskeméti Oj Tavasz, ■ a Boldogulás Tsz több , mint 600 ezer palántát nevelt és osztott ki a kezdő tsz-ek köpött, ezenkívül állami gazdaságoktól is kaptak félmillió darabot A korai termeléshez szükséges még megfelelő mennyiségű melegágyi ablakkeret és korszerű gépesítés. 1960-ban 84 ezef melegágyi ablakkeret volt megyénkben, de ezeket a legtöbb tsz nem használta ld kellően« sőt a gépesítés mértéke sem volt kielégítő. Igaz, hogy az elmúlt évben 68 palántázógépet kaptak gépállomásaink, de más gépet különösen pedig kerti traktorokat alig használtak termelőszövetkezeti kertészetekben. Kevés volt az olyan tsz-ek száma is, ahol állandó kertészeti brigádok dolgoztak, vagy ahol megfelelően alkalmazták a premizálási módszereket E tapasztalatok felhasználásával a MÉK az idei termeltetési munkát sokkal szervezetebbé teszt mint tavaly. Mezőgazda- sági szakemberei segítségével termelőszövetkezeteink jobban kihasználják a melegágyi parkokat, még több primőr és korai árut termelnek, hiszen a tagság jövedelmét ki megsokszorozzák. ff. G4 26. Szerencsés maga fcs elszontyolodott. Mi ez? Nem volt kétséges előtte, hogy Benkő szándékosan hagyta abba a beszélgetést, és valami oka van rá, hogy elkomorult. Konokság villant a szemében. Milyen címen akar ebbe beleszólni Benkő? Mi nem tetszik neki? Honnét ismeri Bottílik Júliát? Na, azit jó volna tudni, miért ellenkezik. Az első alkalomra kérdőre fogta Benkőt. Benkő nyugalmat erőltetett magára, és látszólag egykedvűen felelte: — Nézd, az a lány nem hozzád való. Ez a véleményem. Tudom, hogy ez neked rosszul esik, de én akkor sem hazudok neked. Kérdeztél, tehát felelek. — És mi a kifogásod Júlia ellen? — replikázott élesen Szerencsés. — Nézd, pajtás, ez a lány egy burzsuj csemetéje. Nagy burzsuj volt az apja. Ez nem igazi munkáslány. Ez gyárosnak készülődött az életbe. Ha most nálunk dolgozik, nem jókedvéből teszi. Tudod, te, hogy mennyire más az ő világuk, mint a miénk? Sohasem fogjátok megérteni egymást Szerencsés nem válaszolt. — Bosszúsan elköszönt Bankótól. Napokon át nem mutatkozott Benkő észrevette, mennyire leverte a lábáról Szerencsést ez a beszélgetés. Vajon mennyire érett Szerencsés terve? * Júlia tudja-e már? Talán már meg is egyeztek az esküvőben? Így találgatta Benkő. Szerencsés viszont haraggal gondolt Bénikére, Hát ezért fogta idáig a kezét, hogy most meg elrontsa az életét? Na és, ha Júlia apja egy volt likőrgyáros? Nem a likőrgyárost. és nem a likőrgyárat hianam Júliát akarja elvenni. Benkő megijedt Szerencsés hirtelen kedélyváltozásától. Ha ez az ember visszazuhanna a búskomorságba, ezt nem tudná elviselni. De hát miért nem érti meg, hogy ő a rossztól akarja visszatartani? Hja, az emberek gyakran nem a lábuk elé néznék jártukban-kéltúkben. Ben- kőné is észrevette Benkő töprengését. Ö azt tartotta, ilyesmibe a még oly jó barátnak sem szabad beleszólnia. Ez any- nyira magánügy. Ámde Benkő nem adott igazat az asszonynak. Valami azt súgta neki, hogy most nem szabad megalkudnia. De amikor legközelebb találkozott Szerencséssel, megdöbbent Szerencsés arcban összeesett, halálosan kimerültnek látszott, és kerülte Benkő tekintetét. Nem, ezt nem lehet kibírni. Benkő megfogta Szerencsés két karját: — Nézd, Janik ám. vedd úgy, hogy én a múltkor semmit sem mondtam. Rájöttem, hogy nem volna helyes, ha beleszólnék. Jól gondold meg, mit csinálsz. De ha elveszed, én éppen olyan..; éppen úgy tekintek majd rá, mint rád. Baráti szeretettel. Mintha varázsvesszővel érintették volna az arcát, oly hirtelen felderült Szerencsés: — Hát igazán nem haragudnál érte? Hiszen az jól Benkő nyakába borúit és megölelte. Bottlik Jenő, a BottMk-flSle rum- és likőrgyár egykori tulajdonosa majdnem hanyattesett, amikor Júlia, egyetlen, dédelgetett gyermeke közeli házasság- kötésének híre a fülébe Jutott. S amikor Bottlik mama megtudta. hogy a vő jelölt egy bár- dolatlan fickó, egy senkiből lett vállalati osztályvezető, akinek sohasem volt semmije, elájult. Szegfűszeggel spékeit birsalmát kellett vele szagol tatni, hogy felocsúdjék. Júlia toporzákoTt és keményen leckéztette jó szüleit: — Mit képzeltek ti? Meddig játsszuk még itt kisded játékainkat? Ez a ház most már kibírhatatlan! Te, papa, úgy teszel, mintha mi sem történt volna. Mintha a mai napig is dúsgazdag gyáros volnál! Bottlik mama fel zokogott: — Szerencsétlen gyermek! — Nem vagyok gyermek! —» replikázott Júlia. — Ó, szerencsétlen! — folytatta Bottlik mama. — A vagyonúnkat elvehették, de azért mi ugyanazok vagyunk, akik voltunk! Ebből nem engedünk és nem is fogunk! Majd felvir- rad még nekünk! És te? Mi lesz akkor veled, egyetlen gyermekem? — Hát ez az! — sziszegte Jú- Ha. — Én nem játszom tovább gyárosdit Én reggel hatkor kelek és megyek a gyárba. Nem az én gyáramba! Gürcölök, mert kenyeret kell keresnem. És férjhez megyek, hogy ne kelljen többé a gyárban gürcölnöm, mert elegem volt belőle. — És ez neked egy parti, kislányom? —- 6aj dúlt fel B« lik. — Igenis, ma ez egy parti. Ez az ember még karrier előtt áll. Pár éve segédmunkás volt, ma osztályvezető. Holnap talán miniszter. — Megőrülök! — fogta a tejét Bottlik Jenő. — Egy kommunista miniszter, mint ax én lányom férje! £a ez téged ambicionál? — I genta, antMdoniL Bt különben is, szeretem, János ángyon érdekes ember. Bottlik Jenő belátta« hogy Júliát nem lehet eltéríteni szándékától. Amikor Bottílik mamával magukra maradtak, még 6 vigasztalta, — Jobb, ha belenyugszunk, mama. Úgysem tudunk segíteni. Majd megszokjuk a vőnket — Soha! — kiáltott harciasán Bottlikné. — Ugyan, ne hepdáskodj, mama. Mit csináljunk? Ilyen a világ. Én megértem Júliát, hogy most már férjhez akar menni mindenáron. Valószínűleg imponál neki a főnöke. Istenkém, ha egyszer ez idő szerint jobb parti nem kínálkozik? — Te vén szamár! — szikrázott a mama szeme, — És ml lesz akkor, ha jön a fordulat? Mit kezdünk mi egy ilyen vőm- urammal? Pfujj! Bottlik gőgös ábrázatát öltött: — Nekem a lányom boldogsága mindent megér. Akor majd én felemelem ezt a Szerencsést Legalább elmondhatja, hogy „nőmén est ómen”. Nekem erre elég pénzeim lesz, és befolyásom is. Bottlik Jenő, miután gyárál államosították, még mindig Igen jelentős készpénzt és Ingatlan^ vagyont mondhatott magáénak. Júliának is csak azért kellett elmennie dolgozni, hogy ne pál- jon ld a semmittevésben. Éppenséggel győzték volna kenyérrel, de Júlia ezt nem tudta volna elviselni.-- (Folytatása következik.! í
