Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-11 / 60. szám

1981. már eh» 11, szombat S. olda c& ffifth h jobb qtjumXfeűermh trdthéhtn. Haladéktalanul végezzük el a gyümölcsfák ápolását Megyénkben az exportra kerülő gyümölcs termesztése több évtizedes múltra teltint vissza. Nemzeti jövedelmünket a kajszi, meggy, cseresznye, a szilva és az alma külföldön való értékesítéséből származó bevétel mindig jelentősen növelte. A MÉK szakembered az el­múlt hetekben bejárták a ter­melőszövetkezetek gyümölcsöseit és a helyszíni szemlék alapján megállapították, hogy a jó idő ellenére számos helyütt úgyszól­ván alig fogtak hozzá a gyü­mölcsfák ápolása munkájához. Nem beszélve a téli permetezés­ről, amelyhez jelenleg még az előkészületek sem történitek meg. A MÜNÖSZER megyei ki- rendeltségének tájékoztatása sze­rint például a jánoshalmi és az izsáki körzetből még igénylés sem érkezett növényvédőszerre. Ha szövetkezeteink nem akar­ják elkövetni azt a hibát, ami tavaly annyira megnehezítette a gyümölcs exportálását (vörös- szilvából például a pajzstetű- fertőzés miatt egyetlen vagon sem mehetett megyénkből kül­földre), akkor haladéktalanul lássanak hozzá a rendkívül el­szaporodott kártevők elpusztítá­sához. Ezt a munkát a gyü­mölcsösökben két részletben kell elvégezni. Először a mechanikai védekezés hajtandó végre, utá­na a permetezés következik. Mindenekelőtt a hemyófészke- ket, a fán maradt száraz leve­leket, s a gyümölcs-múmiákat szedjék le a fáról. A sűrű koro­nát ritkítani kell. A keresztező ágakat, gallyakat vágják le. A gally levágásokat mindig áglap­ra végezzék, ne hagyjanak cson­kot, mert annak beszáradása után szuvasodás lép fel A fo­rintosnál nagyobb sebeket éles késsel faragják simára, mert a seb így gyorsan gyógyuL A na­gyobb sebeket sebkátránnyal is kenjék be. E munkákkal egy- időbesn a törzsön és á vastagabb ágakon a fel táskásod ott kér­get kaparóvassal kaparják le és azután a törzset drótkefé­vel keféljék simára. Ezzel a munkával semmistTEhetök meg az áttelelő rovarok búvóhelyei, s a petecsomóik. A fakaparékot és a nyesedéket gondosan gyűjtsék össze és feltétlenül égessék el. A mechanikai védekezés mun­káit azonnal kövesse a téli per­metezés. Ez általában téli hi- gítású mészkéniéve! történik, de ahol az előző évben erős volt a kaliforniai pajzstetű fertőzése, ott öt százalékos gyümölcsfa- karbolineummal, vagy ugyan­olyan töménységű olajos per­metezőszerrel végezzék a téli permetezést Ha nem téli higí- tású mészkénlévei permeteznek, hanem karbolineummal, vagy olajjal, akkor ezt meg kell előz­nie két százalékos bordóileves permetezésnek. Ez elpusztítja a gombakártevőket (Az olajos szereknek ugyanis nincs gomba­ölő hatásuk.) A pajzstetű-fertőzés egyéb­ként általában olyan erős a me­gyében, hogy szinte mindenütt indokolt az olajos téli permete­zés. A MÉK szakembereinek jelentéseiből az is kitűnik, hogy a gyümölcsfák téli ápolása mun­káit a többi között azért hanya­golják el a szövetkezetek, mert a növényvédő állomásra várnait, hogy nagyteljesítményű gépeivel maid az végzi el a permetezést. Jóllehet a növényvédő állo­más rendelkezik permetezőgé­pekkel, ezek azonban inkább a kolorádóbogár, a szövőlepke ir­tására, c csak igen kis mérték­ben a gyümölcsfák permetezé­sére használhatók. A szövetke­zeteknek tehát valamennyi per­metezőgépüket üzemképes álla­potba keli hozmok, hogy az adott időpontban elvégezhessék a szükséges permetezéseket. Azoknak a szövetkezeteknek, amelyeknek nem áll rendelkezé­sére magasnyomású gyümölcsfa­permetezőgép, még az alacsony- nyomású Vermorel szőiőperme- tezőket is igénybe kell venniök. Lényeges, hogy egyetlen gyü­mölcsfa vagy gyümölcsbokor sem maradion permetezetlenül, mert a kaliforniai pajzstetű, de egyéb más kártevő is egy év alatt oly mértékben képes elsza­porodni, hogy export-gyümölcs termesztésünket veszélyeztethe­tik. A téli permet! evet — akár két százalékos bordóilérői, akár gvü- mölcsfa-karbol ineumról, olajról, vagy téli higítású mészkénléről van szó — mindig lemosás-sze- rűen kell a fára juttatni. Ügyel­jünk arra, hogy egyetlen négy­zetcentiméter terület sem ma­radjon ki a permetezésből: fü- rösszük meg a fát. A kártevő­ket csakis így sikerül maradék­talanul elpusztítani. Néhány fontosabb növényvédőszer A következő lépés KÉP SZÖVEG NÉLKCli l'l'l í P'1, 1 ■í*'i 'J íl ?|,-f»S SaUSrű At a srrtwű­kezet, amely nem rendelik azik mész- kéiUe tőzegre aa-Kauuias teiszere-iea- sel, használjon szilárd mdszkénievet, neorxV.-t. A neopol vízben könnyen oldódik. — Az emberre és a házi­állatokra nagyon mérgező hatású. A szert ugyanannyi vízzel keverj ük péppé és 15 percig hagyjuk állni. A pépet keverjük az előre kimért víz­hez és féli órai állás után használ­juk fel. A lombtalan gyümölcsfákra 3—5, nyáron, amikor a fa lombos állapotban van, egy százalékos tö­ménységű levet permetezzünk. Gyümölcsfa-olaj. Gyári szer, amely Bnora ásványolajból és a hozzáke­vert emulgáló anyagból áll. Vízzel keverhető, tejfehér oldatot ad. Hor- tolineum és Shell Dortmant Wash néven kerül forgalomba. Kisebb tar­tályba kimérjük az előírt százalék­nak megfelelő mennyiségű védeke­zőszert, s ehhez kisebb részletekben, folytonos keverés meliett vizet adunk. A felhígított szert a permet- lé-tartályban előkészített vlzmeny- nyiséghez öntjük, miközben állan­dóan keverjük­Az előbbivel azonos mádon ké­szíti ük el a gyttmölcsfakarboíllneu- mot. s hasonlóan a Holló 10-et is. Sárgaméreg. Novenda néven ke­rül forgalomba. Por és pép formá­jában készül, rendkívül mérgező, a bőrön át felszívódva is mérgez. El­sőrendű rovartilő hatása van, a per­metezett részeken átmászó rovar is elpusztul tőle. Rügyíakadás előtt Megyei népfront-bizottsági ülés Március 13-án, hétfőn délelőtt 10 órai kezdettel Kecskeméten, a megyei tanács kultúrtermében tartja idei első ülését a Haza­fias Népfront megyei bizottsága. Az ülésen »A népfront-bizott­ságok feladatai a termelőszö­vetkezetek megszilárdításában« címmel Mészöly Gyula Kossuth- díjas kutató tart vitaindító elő­adást, majd a bizottság és az elnökség első féléves munkater­vének megbeszélésére és beje­lentésekre kerül sor. JOÓOOOOOOOOOOOOOOOOr Az »itatásos oltás” kiterjesztésével megszűntetik hazánkban a baromfipestist Több mint 10 esztendeje ve­zették be hazánkban a barom­fifélék ingyenes védőoltását, s a rendszeres oltásokkal sikerült megfékezni a legveszedelme­sebb baromfibetegséget, a pes­tist. A Földművelésügyi Miniszté­rium állategészségügyi igazga­tóságán tájékoztatásul közölték, hogy a baromfipestis a felsza­badulás előtt évről-évre elpusz­tította az állománynak körül­belül 20 százalékát, most az évi pestises-elhullás — a kényszervá­gásokkal együtt — a fél ezrelé­ket sem éri el. 1960-ban már el­érték, hogy a termelőszövetke­zetek nemcsak a törzsállományt, hanem a tavasztól őszig felne­velődő, fiatal aprójószágot is rendszeresen beoltották. Most a védekezésnek egy új, hatásos módszerét, az úgyneve­zett „itatásos-oltást” próbálják elterjeszteni. A módszer szerint a gyászért a baromfifélék ivó­vizébe keverik. A szakemberek lehetségesnek tartják, hogy ez­zel a módszerrel megszüntetik a baromfipestist. hasizTiiáljulk ké tS7, áz ailéfkos oldatban. A pajzstetű és a bimbólikasztó biz­tos ellenszere. Németh András, A szocialista kulturális for­” radalom legfontosabb bá zisal falun a művelődési ott­honok és a könyvtárak. Ezek fenntartásának alapvető anyagi feltételeit állami költségvetés biztosítja, ez az egyes dolgok természetéből kifolyóan azon­ban nem fedezheti az összes felmerülő szükségleteket. A falusi művelődési otthonok évi 4—5 ezer forintos és községi költségvetésekben biztosított tá­mogatása mellett igen fontos anyagi forrást jelentenek az in tézmények saját bevételei. Mi­vel azonban részint tájékozat­lanság, részint tapasztalatlan­ság okából, részint pedig ami­att, hogy sem az ismeretterjesz­tő munka, sem pedig más fon­tos nevelési alkalmak nem hoz­nak különösebb anyagi előnyt a falusi intézményeknek, évek óta viaskodnak azzal a kény­szerű helyzettel művelődési otthonaink, hogy csaknem tel­jesen különböző táncos rendez­vényekkel szerzik meg a fenn­tartáshoz szükséges anyagi több­letet. ' Márpedig a falusi élet, s így a kulturális élet fejlődésének szükségletei egyre több felsze­relést, egyre jelentősebb mér­tékű anyagi eszközöket igényel­nek. Vajon elsősorban az állami költségvetésben biztosított hoz­zájárulások emelésével lehetne- e a szükségletek növekedéséből adódó hiányokat pótolni? Nemi A kérdés megoldása nem az állami támogatás fokozását, ha­nem a különböző szervek kul­turális célokra fordítható anyagi erejének koncentrálását sürgeti. A ,kulturális bizottságok volná­nak hivatva arra, hogy a fa­Uzemi tanácsülés a halasi Barneválban Vállalatunk üzemi tanácsa megtárgyalta az 1961. évi tervet. A hozzászólások, a javaslatok azt tükrözték, hogy a vállalat vezetői nyugodtan számíthatnak a kollektívára. A tanácsülés résztvevői hangsúlyozták, hogy az 1961. évi tervet teljesíteni csak akkor lehet, ha a vállalat vezetősége az eddiginél jobban támaszkodik a dolgozókra, azok viszont mindent megtesznek a még jobb eredmények elérésére. Feladatként jelölte meg a tanácsülés valamennyi tagjának, hogy a munkahelyen ismertessék az 1961. évi tervet, bizonyít­sák be annak realitását, ugyanakkor mondják el mit kell tenni a teljesítés érdekében. Csényi József üzemi tudósító. lusi életben művelődési funk­ciókat vállaló szervek anyagi erejét összhangolják, megte­remtsék az együttműködés le­hetőségeit. E tekintetben azon­ban még csak a kezdeti lépé­seknél tartunk. A fennálló jog­szabályok lehetőségeket adnak ugyan arra, hogy az üzemek és vállalatok támogatást adjanak a területi feladatokat végző művelődési otthonoknak, ez azonban még nem minden ve­zető előtt világos és főleg nem kötelező jellegű, s így szinte külön-külön községenként és szervenként kell tárgyalásokat folytatni a támogatás növelése, vagy éppen megajánlása érde­kében. J ellemző, hogy a kalocsai járásban, Miske község­ben I960 tavaszán kezdeménye­zett ilyen jellegű községi tár­gyalások eredményeképpen az előírt 3000 forintos tanácsi költ­ségvetésben szereplő támoga­tást a földművesszövetkezet, az iskola és a három helybeli ter­melőszövetkezet közreműködé­sével 37 ezer forintra lehetett megemelni. Vaskúton a község szövetkezetei és a helybeli ktsz a múlt évben több mint 10 ezer forint támogatást adott a hely­beli művelődési otthonnak. Kis­szálláson, igen helyesen és pél­damutatóan a pártvezetőség hívta egybe az üzemek és tsz-ek vezetőit. Sajnos azonban, a meg­ajánlások nem váltak valóra. Sok üzem, vállalat hivatkozik arra, hogy a pénzügyi ellenőrök kifogásolták, néhány esetben , helytelenítették az ilyen kultu­rális jellegű támogatások kifi­zetését. Egy 1956-ban elkövetett bűntettre derült fény Rostás Fardiék tárgyalásán Továbbra is változatlanul fog­lalkoztatja a közvéleményt a bestiális rablógyilkossággal vá­dolt Rostás Fardi és huszonhá­rom társának a megyei bíróság előtt folyó bűnpere. A negyedik hónapja tartó tárgyalássorozat tisztázta már a gyilkosság részleteit. Köteteket tesz ki azoknak a ter­helt és tanúkihallgatási jegyző­könyveknek a száma, amelyek elkövetett lopásaikról, rablása­ikról és egyéb bűncselekménye­ikről készültek. Az utóbbi napok tárgyalásain nagy felháborodást keltettek a tárgyalás hallgatósága között egy — még 1956-ban elkövetett — bűncselekmény részletei. A korábbi híradásunkból már ismert Rostás Balázs. Fülöp Ta­más és Sztojka Péter Peczó ugyanis 1956 telén egy Solt környéki kis ta­nyán lakó idős házaspárra tört az éjjeli órákban, rab- lási szándékkal. A megriadt házaspárnak disz­nóölő késsel támadtak és a pénzét követelték. Mivel a férj nem adta elő az összesen 110 forintot kitevő vagyonkáját, mindkettőjüket ütlegelni, rug­dalni kezdték. Aztán, hogy a két védtelen ember segítségért ne kiabálhasson, egymáson ke­resztbe dobták őket az ágyon és dunnát borítottak rájuk. Utána feldúlták a lakást. Az asztalfiókban akadtak rá egy, bádogdobozban a 110 forintra és összecsomagolták a kezük ügyébe eső ruhát. Végül pedig a házigazda lábáról lehúzták egyetlen lábbelijét és a ba­romfiudvar megdézsmálása után távoztak. A napfényre került, öt év­vel ezelőtti vandál bűncse­lekmény részleteiről a tőlük megszokott handabanda módon vallanak az eivete- temültek. Egyik szavukkal a másikat ve­rik aryon. ferdíteni, szépíteni próbálják a tényállást. Az elvetemültség egész példa­tárát felsorakoztató bűnöző ban­da pere befejezéséhez közeledik már, s arra még visszatérünk. A megyeszerte elterjedt »gyermeksütésről« és »gyer­mekdarálásról« szóló kósza hírekkel kapcsolatban szük­ségesnek tartjuk megemlí­teni: mindezeket a borzal­mak iránt fogékony fantá­ziájú emberek terjesztik alaptalanul. A perben mindössze a követke­zőkről volt szó: Egyes tanúvallomások szerint a vádlottként szereplő fiatal há­zaspárnak néhány hónapos cse­csemője volt. A férj édesanyja azonban minduntalan azzal ül­dözte a menyét, hogy a gyer­mek idegen férfitől való. A me­nyecske efeletti dühében föld­höz vágta pólyás csecsemőjét. Állítólag ennek következtében halt meg a gyermek, akit szülei elástak valahol. cd ezekből világosan lát- ■ 1 ható, hogy nem lehet egész megyére érvényes és na­gyobb hatósugarú megállapodá­sokat kötni anélkül, hogy ipari ás mezőgazdasági üzemeink fő­hatóságai ne szabályozzák konk­rétabban az eddigieknél a szo­ciális és kulturális alapok fel- használását Olyan helyeken, ahol az üzem maga nem ren­delkezik kulturális létesítmény­nyel, helyes lenne kötelezni az üzemet a területi művelődési otthon támogatására. Másrész.t a szociális-kulturális alap meg­osztásának arányait is valami­lyen országos érvényű rendsza­bállyal kellene meghatározni. A kulturális alappal össze­függésben még azt is el kellene dönteni arányaiban, mennyit le­het általában kulturális és sport-célokra fordítani. C zeknek a problémáknak *" az eldöntése már kívül esik a megye hatáskörén. Me­gyénkben járt más vidékről származó művelődési szekembe- rek összehangzó véleménye sze­rint megyénk így is előbbre van a fentebb felvázolt eredményei­vel, mint hazánk jó néhány vi­déke. Sajnos azonban a további előrelépés magasabb szintű ösz- szehangolás és határozathozatal nélkül aligha lehetséges. Min­den reményünk megvan arra, hogy az ilyen intézkedések nem váratnak sokáig. Cs. L. rOCK>XXX)OOOOOOOCX)OOC)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOa Készülődés a tavaszra Kedvelt virágokkal díszí­tik Kecskemét parkjait. A városi tanács parkrészlege májusi kiültetésre négy pál­mát, egy Agávé kaktuszt és egy Evanilus kecskerágó bokrot vásárolt a város köz­pontjában levő parkok csino­sítására. Ezenkívül ezer tő — ládába ültetett — mus­kátli kap helyet a kecske­méti parkokban, amelyek­ben március végén már pa­dok is várják a sétálókat. Még egy, a tavasz köze­ledtét jelző hír. A Szabad­ság téri park szökőkútjához nemsokára visszaköltözik a gyerekek kedvence, a népes teknősbéka család. A tek­nősöket jelenleg egy kecske- ? méti parkőr gondozza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom