Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-11 / 60. szám

A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN MEGYEI LAPJA : XVL ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Ara 60 fillér 1961. mARC. 11, SZOMBAT Äz első űrhajós szovjet ember lesz Különleges eljárások a visszatérítés biztonsága érdekében Elismerő nyilatkozatok a szputnyikűrhajőról MOSZKVA. (MTI). Az is­mert szovjet rakétatechnikai szakember, Dobronravov pro­fesszor a világűr meghódításá­val kapcsolatos szovjet kísérle­tek tervszerűségére, fokozatos­ságára mutatott rá. Mint meg­állapította: a második szovjet svputnyikűrhajóhoz képest né­hány változást hajtottak végre a jelenleg sikerrel kipróbált szputnyikűrhajón. Súlya mint­egy száz kilogrammal nagyobb, pályasíkját pedig némiképpen módosították. Különösen nagy jelentősé­gű az a tény, hogy a szput- nyikűrhajó pontosan a megadott körzetben ért föl­det. Ez arra mutat, hogy irányító berendezései mind a kilövés, mind a visszatérítés szakaszában a lehető legnagyobb pontosság­gal működtek. Sz. Poloszkov professzor, a technikai tudományok doktora hangsúlyozta: a visszairányítás jóval bo­nyolultabb feladatot jelent, mint egy mesterséges hold vagy rakéta felbocsátása. Ebben az esetben ugyanis nem elegendő a tökéletes irányító berendezés, hanem a legna­gyobb fokú biztonságot kell nyújtani a műszeres kabinban levő kísérleti állatoknak, ké­sőbb pedig a kísérleti szemé­lyeknek. Ebből a célból olyan különleges eljárásokra van szükség, amelyek teljes mérték­ben megvédik az utasokat a visszatérítés során fellépő magas hőmérséklettől. Ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy’ a földet érés ne viselje meg a kísérleti élőlények szerveze­tét. Érdekes magyarázatot fűzött az űrhajószputnyik fellövésé­hez J. Kravcov professzor, aki megállapította: ez a kísérlet rendkívül nagy jelentőségű az ember űrhajózása szempontjá­ból. Ahhoz, hogy az első űrha­jós valóban útnak indulhasson, egész sereg bonyolult problé­mát kell megoldani. A tudósok­nak például számításba kell venniök azt a tényt, hogy az űrhajósoknak a lehető legtermészetesebb életkörül­ményeket kell teremteni az utasfülkében. Ennek ellenére biztosítani kell a többszörös védelmet, mert például abban az esetben, ha a kabin elvesztené hermetikus zártságát, az űrhajós szinte pillanatok alatt elpusztulna, vérében valósággal felforrná­nak a gázok. Nem csupán a le­vegő hőmérsékletéről, állandó gáz-összetételéről, megfelelő nyomásról kell gondoskodni, hanem többek között biztosítani kell azt is, hogy azonos szin­ten maradjon az egész űrhajó­utazás során a levegő páratar­talma. Problémát jelent az űrhajó­sok tápláléka is, Egy ember átlag naponta há­rom kilogramm szilárd és fo­lyékony táplálékot fogyaszt el. Hosszabb űrutazás esetén így a szükséges táplálék mennyisége egy tonna lenne, s ez azt je­lenti, hogy a hasznos terhelés jelentékeny részét az élelmi­szertartalékok vennék el. Ter­mészetesen az első időszakban csupán rövidebb űrutazásokról lehet szó. OGYESSZA. (MTI) Rokofij Ivancsenko ukrán biológus a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy sikerült leküzdeni a koz­mikus sugaraknak az élő szer­vezetre gyakorolt veszélyes ha­tását. A »Csemuska« és elődei­nek sikeres visszatérése újból azt igazolja, hogy a szovjet tu­dósok és mérnökök az űrhajó­kon megbízható feltételeket te­remtettek a magasabbrendfl ál­latok és egyéb élőlények zavar­talan élettevékenységéhez. Örömmel állapítjuk meg — mondotta a tudós —. hogy az űrhajók visszajuttatásának tech­nikája túljutott a kísérleti sza­kaszon. Meggyőződéssel állít­hatjuk, hogy az első űrhajós szovjet ember lesz. (TASZSZ) A tavalyinál háromezer holddal nagyobb megyénkben a szerződésre termesztett zöldség területe MEGYÉNKBEN az idén mint­egy 30 ezer holdon termeszte­nek zöldséget. A MÉK 12 500 hold termésére kötött szerző­dést, ami jelentős növekedést tükröz az azelőtti évekhez ké­pest. Tavaly 9 és félezer, 1959- ben 5 és félezer holdon ter­mesztettek szerződésre — 60 százalékban az egyénileg dol­gozók — zöldséget. Ebben ai évben nagyobb mértékben — 104 holdon — foglalkoznak a megyében eddig kevésbé termesztett, viszont jól jövedelmező áttelelő korai kel­káposzta „előállításával” is. Kü­lönösen a bajai és a bácsalmási járás szövetkezeti gazdaságainak kertészeteiben vált népszerűvé ez a káposztafajta, amelyet a csávolyi Egyesülésben 30 hol­don termesztenek. SZINTÉN jól bírta a hideget az áttelelő saláta is, amelyből 30 hold termésére kötött szerző­dést a MÉK. Egyedül a kisszál­lás! Petőfi Termelőszövetkezet­ben 17 hold e — május első fe­lében már értékesítésre kerülő — saláta területe. Termesztésé­nek jövedelmezőségére egyéb­ként jellemző, hogy egy hold­ról mintegy 40 ezer forint ér­tékű termést lehet piacra vinni, — ugyanakkor a ráfordítás költ­sége aránylag alacsony. Mint elővetemény, nem zsarolja ki a földet, sőt, jó összetételű, gyom­mentes talaj marad .utána, amelyben — akárcsak a ká­poszta után is — másodvetés­ként még több növényféleséget (silókukoricát stb.) lehet ter­meszteni. A MÉK két szövetkezeti gaz­dasággal, a tiszakécskei Űj Élettel és a kecskeméti Boldo­gulással majdnem fele-fele arányban összesen másfélmillió Kínai—magyar barátsági est Kiskunhalason Nagysikerű kínai—magyar ba­rátsági est színhelye volt már­cius 10-én este a kiskunhalasi művelődési ház nagyterme. A hat órakor kezdődő barátsági esten Baksa Gyula, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megyei titkára tartott nemzetközi. tájé­koztatója után felszólalt Csen Ka, a Kínai Népköztársaság ma­gyarországi követségének atta­séja és Lu Pa-je, a követség titkára. — nagyrészt paradicsom — pa­lántát is neveltet. Ennek s mennyiségnek az átvételét több olyan szövetkezeti gazdaság vál­lalta, amelyek nem rendelkez­nek melegággyal. Így a város­földi Petőfi 650 ezer, a kiskun­félegyházi Dózsa 180 ezer egy­szer tűzdelt palántát kap majd április végéig. A palántázást géppel végzik, s a mintegy 50 hold termésének az átadására a MÉK-kel már megkötötték a szerződést. AMI a spenótot illeti, e szin­tén jól áttelelt zöldségféléből március 20-tól összesen 230 hold termése kerül — holdanként 19 mázsát számolva — a MÉK közreműködésével piacra. T. I. Hírneves juhászat Büszkén tartja a fényképező­gép lencséje elé Kovács Lajos juhász az egyik legszebb bá­rányt, amely háromhetes kor­ban már 18 kilót nyomott. Te­nyészkos lesz ebből, akárki meglássa! A zsendülő mezőt járja a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság ba~ lotaszállási üzemegységének törzsfáiké ja. Az anyák merinói- ak, a szép bárányok az idén először tenyésztésbe állított kaukázusi kosok leszármazottai. (Pásztor Zoltán felvételei.' Túl aas újabb szovjet szput- nyikűrhajó technikai különle- g esség cin, már eddig is elisme­réssel nyilatkoztak a világlapok kommentárjai, arról a körül­ményről, milyen határtalan gon­dossággal, aprólékos és előre, részletesen kidolgozott tervek szerint, milyen körültekintéssel készítik elő az ember első űr­utazását a Szovjetunióban. A korábbi űrhajós kísérletek alkalmával csaknem mindig megkérdezték a nyugati sajtó­tudósítók az illetékes szovjet személyiségektől, mikor »-dob­ják ki« elsőnek azt a rakétát, amely már embert visz magával. Maga a szóhasználat annak sti- láris túlértékeltbe nélkül jellegzetes és sok tekintetben mutatja a különbséget a kom­munista humanizmus és a nyu­gati szenzációhajhászó és mono­póliumok szolgálatában álló tu­dománynépszerűsítés között. Va­lóban, ez a kísérlet is azt mu­tatja: először — ha kell még hosszú éveken át — folyamatos és céltudatos kísérleteket foly­tatnak, s csak amikor teljesen bizonyossággal megállapítható az ember űrutazásának viszony­lagos veszélytelensége, akkor kerül sor az első szovjet űrutas utnakindítására, amely már nem a rekord szenzációját je­lenti, hanem egy megfontolt és eredményeiben kétségtelen ki­menetelű program betetőzését. Az egész tudományos világ csodálattal és elismeréssel nyi­latkozik a legújabb szovjet űr­kutatási kísérletről, amely mél­tán tölt el büszkeséggel hazánk­ban is mindenkit, aki a szocia­lista világrendszer erejében bíz­va, szívében a legmélyebb em­beri humanizmus nemes érzésé­vel figyelemmel kíséri a szov­jet tudomány világraszóló ira­mú fejlődését. (Gfc I*) Alig flit el a Vénuszra irányított szovjet űrrakéta kilö­vésének tudományos szenzáció­jával kapcsolatos nemzetközi sajtóvisszhang, alig hangzottak el a szovjet, a magyar, a nyu­gati tudomány jeles személyi­ségeinek nyilatkozatai, melyek a szovjet rakétatechnika, a táv- irányítás, a csillagászat, az űr­kutatás csodálatraméltó telje­sítményeit méltatják, máris újabb hírt röpített világgá a ffASZSZ március 9-i tudósítása. A világűrkutatási munkaterv alapján 1961. március '9-én fel­lőtték a Szovjetunióban a ne­E védik szputnyikűrhajót —, angzik a tudósítás. A földkö- jiüli pályára vitt szputnyikűr- giajó súlya a hordozó rakéta mtolsó fokozata nélkül 4700 ki­logramm volt. Eddig a hivata­los közlemény, de a kommen­tárok, a szabályosnak látszó és a tudományos kutatás tervszerű vágányain haladó kísérletet egy (bizonyos szempontból ismét a legnagyobb elismerés hangján ■emlegetik. Ez pedig az a kö­rülmény, hogy ezúttal nemcsak * rakéta élő utasait, a Cssmus- %a nevű kutyát és más élőlé­nyeket tartalmazó kabint jut­tatták vissza a szovjet tudósok a Földre teljesen sértetlenül, hanem az egész szputnyikűrha­jót, ami legalább Is jelenlegi is­mereteink szerint rendkívüli teljesítmény, hiszen a hatalmas űrhajó 4700 kilogrammos súlyt képviselt A berendezések —. amint mondják — teljesen sza­bályosan működtek és ismét nyilvánvalóvá vált, hogy újabb értékes adatok birtokába jutott a szovjet tudomány a világűr­ből szártnazó élettani hatások­ról, arról, hogy milyen eddig ismeretlen körülményekkel ta­lálkoznak a Föld határain túl az onnan elindult élő szerveze­tek. AZ UTAT EGYENGETIK

Next

/
Oldalképek
Tartalom