Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-01 / 51. szám
1961. március 1, szerda A MAGVAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS »-KISKUN MEOYEI LAPJA Nagy kincs a víz, ha jól gazdálkodunk vele Megyeszerte vízgazdálkodási társulások alakulnak Ellenség, vagy barát a víz? Mind a két eset lehetséges! Ha nem törődünk vele, a legalattomosabb ellenséggé, ha megszelídítjük, a legjobb baráttá válik. Az embernek a természettel folytatott sok évezredes küzdelmében jelentős helyet foglal el a víz igába szorítása. Élni egy pillanatig sem tudnánk nélküle, sőt napjainkban világszerte egyre fontosabb a szerepe az ipari és a mezőgazdasági termelésben. Talán furcsának tűnik e bevezető után megyénk alakulóban levő vízgazdálkodási társulatairól írni; arról van szó azonban, hogy saját portánkon a mezőgazdasági termelés egyik ádáz ellenfelét — a vetéseinken évről évre nagy károkat okozó belvizeket — bőséges szolgánkká tehetjük, csak össze kell fogni ellene Már irtunk arról, hogy megyeszerte 30 ezer kataszteri hold területet árasztanak el minden tavasszal a belvizeik. Most érlelődik — a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata nyomán — parasztságunkban az elhatározás, hogy hadat üzen e nemkívánatos vizeknek. A szervezkedés megkezdődött. Január 25-én Bácslbokodon, február 8-én Nagybaracskán, február 17-én pedig Bácsalmásán alakult bizottság vízgazdálkodási társulatok megszervezésére. A. gyűléseken az Alsó- Dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei és a tanácsok vezetői mellett a terrnriószövetíkezetek képviselőd is részt vettek. Felszólalásaikban már kirajzolódott: hogyan akarják hasznossá tenni az eddig csak kárt okozó belvizeket Legsürgősebb feladatkén* a belvizek levezetésének szükségességét hangoztatták. Elmondtak többek között hogy minél célszerűbb kiépítésével is. A kéleshalmi Vörös Csillag Tsz képviselője szerint a vadvizek összegyűjtésével területükön egy 10 holdas halastavat létesíthetnének. A madarasa Petőfi Tsz elnökhelyettese elmondta, hogy 12 hold nádasukat a Kígyósa csatornából bevezetett áramló vízzel ugyancsak halastóvá lehetne kiképezni. Illés Gábor c&átaljai küldött javaslata szerint a Ferenc-csatorna vizének felhasználásával víziszár- nyas telepet létesíthetnének. A garai Vörös Csillag Tsz brigádvezetője annak a véleményének adott kifejezést, hogy hu u csata! iái régi vasúti töltés mellett felduzzaszta- nák a vizet, ott nagyszerű víztároló képződne, amelyből öntöző csatornákat táplálhatnának. Még sok életrevaló ötlet, Javaslat hangzott el a vízgazdálkodási társulatok szervező bizottságainak első ülésén. A termelőszövetkezeti parasztság bőkezű barátjává akarja tenni a vadvizeket. A szervezés megyénk déli részében már megindult. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint rövidesen a megye többi részében is létrejönnek a szervező bizottságok, amelyek megalakítják majd a vízgazdálkodási társulatokat. A kezdet biztató. A tervek szerint egy-egy társulat 50—140 ezer kataszteri holdas területen gazdálkodik a vízzel, munkájuk Összehangolásával azonban létrehozhatják az egész megyére kiterjedő, egységes vízrendszert. Nagy Ottó Űj szeméttárolók Kecskemét utcáin A kecskeméti utcák tisztaságát szolgálják az új, bádog szeméttárolók, melyekből — egyelőre kísérletként — 15 darabot kapott a községgazdálkodási vállalat. Az eddigi betontárolókkal szemben — melyekből nem egyszer kiszóródott a szemét — az újaknak az az előnyük, hogy a kerekekre szerelhető bádogládákat zárható »házikókban« helyezik el, s azokat naponta üríteni kell. *>0a309000000ű0űű0000000000000ei>00000000000000060l»000000000l,wű00000j^ OOOOOOOOOOOOOO Nyílászáró szerkezet Merőben új értelmezést jelentő elnevezés kezd szerényen bár, de kitartással belopakodni magyar nyelvünkbe: a „nyílászáró szerkezet”, Egyelőre azonban csak műszaki körökben honosodott meg, sokan élnek még tudatlanságban, akik nem találkoztak ezzel a summázóerejű kifejezéssel. Éppen ezért eme kis írás feladata, hogy a széles néprétegek között is elterjedjen az. Ez már döfi! Hogy belelövünk a Holdba, körülrepüljük a Napot, és napjainkban ostromoljuk Vénuszunk ragyogó égitestét — az igen! Ezt kitalálni! — az a valami! Dicséret érte a szülőatyának, ha az olcsó dicséretnél éppen nem került az többe, mint benyújtott és elfogadott újítás. Mert hiszen, jó kis eset lenne, ha az atomkorszakban ilyen pórias kifejezést használnánk, „hogy- aszongya” ajtó, meg ablak, mikor két legyet is üthetünk egycsapásra a „nyílászáró szerkezet” elnevezéssel. Bevallom, minden érthetősége ellenére egy kis fogalomzavart okozott nálam a szóbanforgő kifejezés a rés és ' nyílás szavak értelmezése körül. Eddig ugyanis ágy tudtam, hogy a nyílás a levélszekrényen van: a nyíláson beszűrődött a napsugár; akkora nyílás volt csak, hogy alig fért be a kezem stb. De hogy a nyílás igy meg fog nőni, arra meg a legmerészebb álmomban sem gondoltam...! Elmélkedtem azon: mi is szükséges egy ilyen új elnevezés megszerkesztéséhez? A következőkre jutottam: Adva van egy szürke agysejt, melyből kipattant egy szikra és kész... Egy nyílásnyi hiá- n% issága ennek ellenére maradt még „nekije”, — ami ugyan lehet, hogy csak átmeneti. Az ugyanis, hogy akár írjuk, akár mondjuk, mindenképpen mellé kerül « közérthetőség el nem mellőzhető kedvéért a régi jó (ajtó), vagy (ablak) elnevezés is, csak most már zárójelben. Erre persze csupán addig lesz szükség, míg a kifejezés szülőatyjának új szikrája kisüti azt is, hogy a nyílászáró elnevezés alatt külön meghatározás nélkül melyiket értse az egyszerű — nyílászáró-szerkezetet nyitogató és csukogató — ember... ilyen égi szikra ugyanis nem minden halandónak adaXott meg... Végh József OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQQOOQQOonn<wwy)OQQQQQQQ Lehet-e az albérlőből főbérlő? Érdekes ügyben hozott határozatot a közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága. M. F. mint albérlő költözött 1900. április 1-én V. J.-né kecskeméti lakos főbérlő lakásába. Az asszony november 1-én férjével együtt Budapestre költözött, s a lakásról albérlője javára lemondott, aki ezután kérte a városi tanács v. b. igazgatási osztályát: utalja ki részére a főbérletet. Az osztály a kérelmet elutasította és a lakást más részére utalta ki. M. F. az I. fokú határozat ellen fellebbezést nyújtott be a megyei tanács v. b. igazgatási osztályára, amely azt az alábbi indokkal utasította él: »A panaszos a lakásban albérlőként lakott. Amikor V. J.-né a lakásról lemondott, megszűnt a főbérleti jogviszony, s ezzel automatikusan megszűnt M. F. albérleti jogviszonya is. Ettől az időponttól hát M. F. önkényesen tartózkodott a lakásban.« A megyei tanács végrehajtó bizottsága az elutasító határozatot jóváhagyta, mert M. F. körülményei nem indokolták azt, hogy a jelenlegi lakásviszonyok között más — arra jogosultabb személyeket — megelőzve jusson főbérleti lakáshoz. A fennálló rendelkezések kizárólagos jogot biztosítanak egyébként a lakásügyi hatóságnak arra, hogy a főbérletben jogcím nélkül visszamaradt személynek a lakást kiutalja-e vágj' sem. ,Szputnyikvárosok" épülnek — nem lesz „smog“ — Párizs a „fény városa", mégis... Moszkva, a szocialista világváros a mátételU Győzelem Tsz 340 holdas legelője víz alatt áll, s a vadvizek egészen a házakig húzódtak. Hagyok a vízkárok a csűkériai Üj Barázda és Búzakalász, s a bácsalmási Lenin Tsz-ben is. A társulattól azt várják, hogy megszervezi a III. kategóriájú bél- vírievezetó csatornák karbantartását. Somogyi Antal, a tataházi Aranykalász Tsz elnöke a helyi erők mozgósítását sürgette. Elmondta, hogy a természeti adottságokban rejlő lehetőségek nincsenek megfelelően kihasználva a termelés érdekében. Példaként megemlítette, hogy szövetkezetük öntözéssel két holdon 150 ezer forint értékű paprikát termel. A vadvizeket úgy kell elvezetni — mondta többek között — hogy megfelelő tárolók és duzzasztók segítségével a hasznos talajvízszintet tartani tudják. Javasolta: foglalkozzon a társulat a csőkutas öntözési rendszer PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-KWkun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dánlei. Kiadja: / • Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-S8 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Poéta; Elő fizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, — TdL: 15-29, 37-« T avaly számos, környező települést csatoltak Moszkvához. Az elképzelések szerint az épülő gyorsforgalmi autóút lesz a város belső területének határa, amelynek átmérője átlagosan 34—37 kilométer. A város lakóinak száma körülbelül hatmillió. A szovjet főváros nem akar lakosságának számát tekintve első lenni a világon. Amerikai szakértők számították ki, hogy 1985-re New York lakossága meghaladja a 23 milliót, ilyen körülmények között pedig a New York-iak számára nehéz lesz biztosítani majd a normális életfeltételeket. Moszkva építészei viszont arra törekednek, hogy a lakosságnak a legkellemesebb életfeltételeket nyújtsák, ezért úgynevezett szput- nyik-városok (kísérő városok) építésével ötmillióra csökkentik a főváros lakóinak számát A forradalom előtt Moszkva lakóterülete mindössze 11,8 millió négyzetméter volt Ennek is 95 százaléka faház, barakk, földszintes épület Ebben a »nagy faluban« 1,6 millió ember élt Érthető, hogy a város lakosságának nagy arányú felduzzadása, s az épületek elöregedése nehéz lakásgondokat teremtett 1951—1960 között azonban félmillió lakás épült Moszkvában, s a fejlődés méreteire jellemző, hogy míg az 1940-ben épült lakótér 400 ezer négyzetméter alatt volt, addig 1960-ban máé meghaladta a 3,7 milliót Csupán 1960-ban 120 ezer moszkvai család jutott új otthonhoz. N emcsak az új házak, felépítését jelenti a lakás- kérdés megoldása. Lebontják az egészségtelen, régi épületeket, az újakat pedig a legkorszerűbb eljárással készítik. A moszkvai építőipar 1952-ben még »csak« százezer köbméter vasbetonelemet készített tavaly azonban 3,8 millió köbmétert vagyis csaknem negyvenszer annyit, mint nyolc évvel ezelőtt Az új lakások összkomfortosak. Ma minden második moszkvai lakásban van fürdőszoba, 1965-re pedig a lakások háromnegyedében lesz. Jellemző, hogy a párizsi városi tanács adatai szerint ott, a »fény városában« 1957-ben a lakásoknak csak 18 százaléka volt fürdőszobás, a munkáslakta kerületekben pedig alig 8 százalék. Moszkva valamennyi új lakásában távfűtés, központi me- legvízszolgáltatás van. A fűtést nem a házakban épített kazánokkal oldják meg, hanem fűtőerőműveket létesítenek, gáztüzelésű kazánokkal, s a meglevő erőművek gőzét is felhasználják fűtésre. Gáztüzelésre tér át a szovjet főváros ipara is, s így az életveszélyes »smog« (a szennyezett, füstös levegő), Moszkvában ma is Ismeretlen fogalom. A főváros háztartásait fokozatosan villamosítják is, 8 a közeli években 300 ezer új lakás* szerelnek fel modem tűzhelyekkel. Tíz—tizenkét év alatt űj * városrészek épülnek Moszkvában. A jelenlegi városközpont szűk —. túltelített, egjrmillió főt kitevő létszámú. A centrum lakosságát már 1965-re 600—650 ezerre csökkentik, s a távlati tervek szerint mindössze 300 ezer lesz a városközpont lakossága. Már a jövő évben megindul az új kormányzati negyed építése a Le- nin-hegyen, sok áruházat, színházat, mozit kapnak az újonnan épülő kerületek, így a centrum zsúfoltsága lényegében megszűnik. Az új kerületeit pedig hatalmas gyűrűbe fogják a centrumot. Mivel kívül kerülnek a gyár- és erdőövezeten, levegőjük tiszta lesz, s lehetőség nyílik a legmodernebb építési eljárások alkalmazására. A városfejlesztés már most is az úgynevezett mlkrakörzet-elv alapján történik. Egy-egy ilyen körzetben 10—30 ezer ember lakik, s valamennyi körzetnek van iskolája, bölcsődéje, kereskedelmi és szolgáltató központja. Kívül esik a legforgalmasabb útvonalakon, ugyanakkor könynyen és gyorsan megközelíthető. Csupán a délnyugati városrészben máris 350—400 ezer ember lakik, s az egységes délnyugati települések lakóinak száma rövidesen meghaladja az egymilliót. Moszkva közlekedése jelenleg jobb, mint a legtöbb európai nagyvárosé. Ezt mindenekelőtt a Metro biztosítja, amelynek csakhamar 80 kilométer lesz a hossza. Természetesen állandóan bővítik a földfeletti közlekedést is, mindenekelőtt új autóbuszok és trolibuszok üzem- behelyezésével. A városban több, gyorsforgalmú útvonalat alakítanak ki, a nagykőt utat (Szadovája) például két-, két és félév alatt egyetlen keresztezés nélküli, gyorsforgalmi úttá alakítják. A moszkvai közleke- kedés főpróbája az 1967-es Moszkvai Világkiállítás lesz, amelynek területéhez két Met- ro-vonalat, egy sin ű függővasútat és számos gyorsforgalmi útvonalait építenek ki. Érdekesen változik meg a nagyarányú fejlesztéssel a moszkvaiak elfoglaltsága la Tervezők számítása szerint a moszkvaiaknak mind nagyobb százaléka kerül át a nehéziparbői és könnyűiparból a szolgáltató iparágakba. Az előző csoportba tartozó üzemeknél ugyanis fokozott mértékben alkalmazzák az automatizálást, k teljes gépesítést, a felszabaduló munkaerőt viszont olyan intézményekben foglalkoztatják majd, amelyek elsősorban a lakosság mindennapi gyakorlati kiszol« gálását segíti ír *
