Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-10 / 59. szám
Kövessük a példát „Libagyár” a pusztában Fülsiketítő, kilométereikre is elhallatszó gágogás veri fel kora-reggelenként a balotai puszta csendjét Ilyenkor gyülekezik az etetőkosár köré a Kiskunhalasi Állami Gazdaság itteni üzemegységének ezerdaHanák Pétemé és gondozó társai gondosan összeszedik, ráírják a lerakás időpontját • rekeszekbe rakják. Amint a ludak effkotlanak, megkezdődik a keltetés. Az elhelyezésre több változatot altűrasáHomány jó fajtájú, 10—11 ezer darab tojást várunk tőle. Jövőre megfelelő válogatással már a saj átkeltetésű állományból lesz a tojótörzs. A Jó legelő közepében elhelyezett libatelep Ideális neveEtetésre vár az üzemegység ezer darabos lúdállománya. Reggel és este egy-egy hatalmas kosár kukoricát fogyasztanak el —, de meg is hálálják: máris több mint ezer tojást rakott le m 650 anyalúd. rabos lűdfalkájaj Érdekes, első esztendei kísérlet folyik az idén ebben az üzemegységben a nagyüzemi libatenyésztés legjobb módszereinek felkutatására. Egyik fényképünkön a Md- falka mögött nádkévékből ösz- szeóllftot* kunyhócskák sorakoznak. A 650 főnyi amyalúd a náddal védett fészkekben rakja le tojásait. Eddig már több mint ezer tojás az eredmény. Ezeket egyénikben húsz-hazvndne- ezer darab híján ne- gyedmüHóra tehető a Juhok mzárna. Ebből mintegy 60—70 ezer az állami gazdaságok tulajdonában van, a többi termelőszövetkezeteké. A nagyüzemi Juhtenyésztés jövedelmezőségét «elismerve, egyre több közös gazdaságunk «zándékoZik vei* foglalkozni. Érthető, í^^szen — szakértő gondozás mellett — a Juhok tar- kása aránylag nem sokba kerül. Ezzel szemben • tej-, de főleg ■ gyapjúhoz»™ Jelentős hasznot biztosit a tenyésztőknek. {Különösem most, hogy az 41- tanri fel vásári ók magas áron veszik át a gyapjút! halmaznak, keltetnek: majd épületben, s keltetnek a nád közötti fészkekben is. Az összehasonlításból majd kitűnik, hogy melyik módszer olcsóbb, eredményesebb. — Üzemegységünk 2 ezer darab hízott libát ad ősszel az államnak — sorolja a terveket Kovács Kálmán elvtárs párttitkár — ezenkívül mintegy 15 mázsa tollat is számítunk leszállítani Ez az ősszel idekerült A Juhok áttelettetése nagyon jól sikerült Mint a szakemberek mondják: „Bégen volt a Juhászoknak olyan Jő dolga, mint az elmúlt télen.” Az időjárás lehetővé tette a kinti legeltetést (ami nagymértekben csökkentette a takarmányozás költségét), s a levegőn való tartózkodás elősegítette a gyapjú egészséges — pálásmeotes — növekedését. A Jő telelésnek köszönhetően a szaporulat is jobbnak ígérkezik, mint a korábbi években. Eddig az anyajuhoknak mintegy a «ela — nem ki »részük ikreket — ellett, s májusra várható az cBésefc befejezése. T. L lője lesz a sok ezer szárnyasnak. Mire a fű felzsendül, már kikel a sárgapelyhes sereg is. Érdemes tanulmányozni e kísérleteket termelőszövetkezeteinknek is a nagyüzemi libatenyésztés megalapozása és fellendítése érdekében. Hanák Petemé barom fi gondozó osztályozza ős tintaceruzával dátum ózza a friss tojásokat, hogy a kottáskor időrendi sorrendben kerüljenek majd az anyalúdak fészkébe. rvmru'WW'-f-r-r - - - * • Jól telelt megyénk juhállománya II300413 fontos rendelkezése a hilelelengedésekrél A* 1960-ban kiadót* «004/3 Vzámú kormányhatározat U/4 pontja kimondja: ha a termel ő- m zövetkezetek teljesítik áruértékesítést tervüket, hiteljóvá- Irásban részesülnek. A hitelelengedés mértéke száz hold szántó után 2500 forint, minden további százalék után pedig újabb ötven forint. iá legfelsőbb határ azonban nem lehet több ötezer forintnál. A hitelelengedés feltéttelei szerint — ha a tsz közös gazdaságából származó hízó- és tény észsertés, baromfi, tojás, tej és tejtermék, valanünjt a háztáji gazdaság által lekötött és az állatforgalmi vállalatnak Időben átadott vágósertés értéke eléri a járási tanács által megadott áruértékes ítési szintet — a szövetkezet a fent említett hitelelengedésben részesül. A szántóterületet az 1960-as év július 1—i állapotnak megfelelően kell rögzíteni, de ha a tsz területtel gyarapszik, a megnövekedett terület után csak a megadott mutatószám hatvan százalékát kell teljesíteni ahhoz, hogy a gazdaság elnyerje a jóváírás feltételeit. A rendeletnek a háztáji gazdaságok szerződéseivel foglalkozó pontjára külön is érdemes figyelmet szentelni. Eszerint a háztáji által leszerződött és határidőben átadott hízotteertés értéke is beszámít a tsz áru- értékesítési mutatójába még akkor is, ha a szerződést a gazda még egyéni korában kötötte és közben a szövetkezetbe lépett. Ismeretes, hogy Kiskunfélegyházán az egyéni és háztáji gazdaságok minden lekötött sertés után kétszáz kiló, a félegyházi járásban pedig kétszázötven kilő májusi morzsolt kukoricát vásárolhatnak 215 forintos hatósági áron. A másik kedvezmény, hogy minden sertés után 400 forint kamatmentes előleget folyósít az állatforgalmi vállalat. A takarmányjuttatásban részesülő, háztáji gazdaságokban szerződött és átadott sertések pénzértéke is beszámít a tsz áruértékesítésébe. A rendelkezés többszörös előnyben részesíti a tsz-ek tagjait, mert a már ismertetett kedvezményeken kívül kétszer jutnak anyagai haszonhoz. Egyszer, «mikor az állatforgalmá vállalat magas árat fizet az átvett sertésért, másodszor pedig a zárszámadáskor, amikor a tsz beruházási hiteltartozásából az átvett sertés értéke után is kap hitelelengedést. Ennek értéke egy kétezer holdas szövetkezetben jó esetben százezer forint hitel elenged- ményt is jelenthet, ami a mérleg serpenyőjét erősen a tsz és tagsága javára billenti. Pálfi József 600 hold mélyforgatásra van igény A Kiskunmajsai Gépállomás körzetéhez tartozó, homokos területen gazdálkodó termelőszövetkezetekben igen megnőtt a szőlő- és gyümölcstelepítési kedv. Ez legjobban lemérhető a gépállomás két lánctalpas traktorának teljesítményéből. Míg 1950-ben a két gép mindössze 100 hold mélyforgatást végzett egész évben — tavaly már több mint 400 holdon készítette elő a talajt telepítés alá — az idén pedig 600 holdra jelentették be igényüket a termelőszövetkezetek. B termelési és a terményértékesiiési szerződésekből származó jogviták A megállapodás teljesítése, a szerződésszegés és annak következményei A «zerrCdéses termelésű SI foliozott jelentőséget kell tulajdonítanunk a reális teljesítés elvének. A termelési szerződések teljesítése ugyanis befolyásolja a mezőgazdaságban a tervek megvalósítását. Népgazdaságunk számára nem mindegy, hogy a szerződések teljesítése rendben történik, vagy a szerződött termény és állat szolgáltatását kötbér, vagy kártérítés váltja fel. Egyéb szerződéstípusokhoz viszonyítva a termelési szerződésekben élesebben jut kifejezésre a felek együttműködési kötelezettsége. Az együttműködésnek egyik igen fontos megnyilvánulási formája az akadályértesítési kötelezettség. Ezzel kapcsolatosan aimyit kívánok megjegyezni, hogy a termelési felelőshöz eljuttatott közlést is hatályosnak tekintik a bíróságok, akár szóban akár írásban történik az. Nem terheli a felet akadályközlési kötelezettség na az akadályról a másik fél közlés nélkül is tudomást szerezhetett. Az akadályközlés elmulasztásának tényéhez egymagában a Polgári Törvénykönyv nem fűz külön jogkövetkezményt. E kötelezettség elmulasztásának jelentősége lehet azonban a szerződésszegésből eredő felelősség elbírálásánál. Ha a termelő nem tudja betartani a feltételeket A termelési szerződésből eredő kötelezettség teljesítésének helyére és idejére vonatkozóan elsősorban a szerződés kikötései tartalmaznak előírásokat. Ennek hiányában a Polgári Törvénykönyv megfelelő szakaszai az irányadók. A termelő idő előtt csak a termeltető előzetes beleegyezésével teljesíthet. Gyakrabban fordul elő ennek az ellenkezője, amikor a termelő a megállapított időben különböző okok folytán nem tud teljesíteni. Ilyenkor a teljesítési határidő módosításának közös megegyezéssel szerződés útján kell törj ténnie — az egyik fél egyoldalú akaratkijelentésével való módosítás nem hatályos. Jelentősége van a szerződéses termelés körében annak a szabálynak, hogy aki fajta szerint meghatározott, magaterraelte dolog szolgáltatására kötelezte magát, de azt egészében, vagy részben nem képes szolgáltatni nem köteles a hiányzó dolgot a teljesítés céljára mástól beszerezni. Ez a rendelkezés azonban a szerződésszegésért való felelősséget nem érinti. Amennyiben a felek a növénytermelési, vagy terményértékesítési szerződésben a minőséget nem határozták meg, a termelő a forgalomban szokásos jó minőségű tér* ménnyel tartozik teljesíteni. A termelési, terményértékesítési szerződések körében a szerződésszegés valamennyi formájával találkozhatunk (késedelem, hibás teljesítés, a teljesítés lehetetlenné válása, a teljesítés megtagadása). A szerződéses termelésnek a gazdasági életben betöltött jelentős szerepe megkívánja, hogy a szerződésszegés következményei ne csak a közvetlenül sérelmet szenvedő félnek nyújtsanak elégtételt, hanem ezen túlmenően, a szankciók az érdekelt feleket általában visszatartsák a szerződés megszegésétől, a szerződésből folyó kötelezettségek fontos teljesítésére neveljék őket. A tapasztalatok szerint igen eredményes eszköznek bizonyult ebből a szempontból a kötelezettségek kötbérrel való megerősítése. A Polgári Törvénykönyv is magáévá tette ezt az elgondolást és a termelési szerződések megszegéséhez fűződő szankciók sorában Jelentős helyet biztosított a kötbér intézményének. A kötbérigényről A termelő, fTletve termeltető kérd el me esetén a Polgári Törvény- könyv 415. paragrafusa ír elő kötbérfizetési kötelezettséget. Eltérően \ korábbi rendelkezéstől, a Polgári Törvénykönyv arra az álláspontra \elyezkedett, hogy pénztartozás késedelméhez nem fűződhet kötbér, az lyen késedelem következménye csak I késedelmi kamat lehet. A kötbér I ogi természetéből folyik, hogy kö- rlességszegés esetén a félnek akkor is jár kötbér, ha kára nem me- ült fel. A kötbér összege erejéig ehát a kötbérigényt érvényesítő élnek kárát nem kell Igazolnia. A árelmet szenvedő fél a kötbért megriadó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is érvényesítheti az elévü’ési időn belül. Hi- 1 bás teljesítés esetében a kártérítés! igény érvényesítésének határidejére vonatkozóan a Polgári Törvény- könyv 307. paragrafusa az irányadó. A kötbér mértékét kötelező módon a növénytermelési szerződéseknél a 14 1960. (V. 10.) F. M. sz. rendelet, míg a vágóállatok nevelésére és hizlalására kötött szerződések, valamint a terményértékesítési szerződések körében a « i960. (VI. $4.) Elm. M. sz. rendelet határozza meg százai ékszerű en. Ugyanezek a jogszabályok tartalmaznak rendelkezéseket a késedelmi kamat mértékére is. A kötbérigény értékesítésének eljárási szabályait a R. 11—12. paragrafusa szabályozza. Lényeges rendelkezés, hogy mind a kötbérigény megnyíltától az érvényesítésre (írásbeli közlésre) nyitva álló harminc nap, mind pedig az ellenérdekű félnek nyilatkozattételére engedélyezett határidő elteltétől számítandó hatvan nap (ez alatt kell a járásbíróság előtt keresete« indítani) elytra terminusok, amelyeknek elmulasztása a kötbérigény elvesztését vonja maga után. A kötbérigény érvényesítése esetén a mulasztó fél védekezése lényegében kétféle lehet: a) vagy teljesen mentesülni akar a kötbérfizetés kötelezettsége alól, b) vagy legalább azt kívánja elérni, hogy a bíróság a kötbér összegéi mérsékelje* A kötelezett akkor mentesíthető a kötbér alól, ha úgy járt el, „ahogy az adott helyzetben általában elvárható”. (Ptk. 339 paragrafus (1.) bekezdése.) A kötelezettnek igazolnia kell, hogy szerződéses kötelezettségének teljesítése érdekében mindent megtett, amit abban a helyzetben a termelőszövetkezettől, egyéni termelőtől, termeltető vállalattól el lehet várni. A kötelezett fél hivatkozhat olyan elháríthatatlan külső okra, amelynek következménye volt a teljesítés elmaradása. A teljes mentesítésnek most már nem előfeltétele az akadály értesítési kötelezettség teljesítése. A Polgárt Törvénykönyv 1*1. paragrafusa lehetővé teszi, hogy a bíróság a túlzott mértékű kötbért mérsékelje. Általában lerögzíthető, hogy a kötbér túlzott voltát a teljesítés elmaradásából, vagy a nem megfelelő, illetőleg késedelmes teljesítés elmaradásából, vagy a nem megfelelő, illetőleg a késedelmes teljesítésből származó kárhoz viszonyítottan — vagy pedig a szerződés- szerű teljesítés elmaradása körüli vétkesség igen alacsony fokához viszonyítottan lehet megállapítani. Elengedhetetlen, hogy a mérséklés oka olyan körülmény legyen, amely a szerződéses kötelezettségekkel szoros kapcsolatban van. Az előlegtartozások érvényesítése A termeltető közreműködési kötelezettségének egyik legfontosabb formája, hogy természetbeni, vagy pénzbeli előleget nyújt a termelőnek. A természetbeni előleg általában vetőmagból, műtrágyából és növényvédőszerből áll. Termelési előleg visszatérítésének szabályszerű módja általában az, hogy azt a termeltető a szerződés teljesítése után — az elszámolás alkalmával — a termelőnek járó összegből levonásba hozza. Amennyiben erre lehetőség nincs, a termelőnek az előleg értékét vissza kell fizetnie. Az előlegkövetelés érvényesítésével kapcsolatban a R. 8. paragrafus (1.) bekezdése előírja, hogy a termeltetőnek az előlegtartozás megfizetésére szabott határidőt, követő 30 napon belül fel kell szólítania a termelőt tartozásának legfeljebb harminc napon belül történő megfizetésére. Ha a termelő ennek nem tesz eleget, a követelést haladéktalanul bírósági úton kell érvényesíteni. E határidők elmulasztásához a jogszabály külön szankciót nem fűz. Elemi kár. Illetve állatelhullás esetén követendő eljárást a R. 8. paragrafus 2—5. bekezdése szabályozza. A bíróság előtt a termelők a vállalat előlegkövetelésével szemben beszámítási kifogás, vagy viszontkereset formájában gyakran érvényesíti azt a kárát, amely őt a termeltető szerződésszegése, vagy azzal okozati összefüggésben álló más kő- rtllmény folytán érte. (Például hibás vetőmagot kapott.) Mezőgazdasági termelőszövetkezetbe való belépésnél a termeltető az előlegtartozást általában azzal szemben jogosult érvényesíteni, aki a belépés után a szerződést teljesíteni tartozik. A termelőszövetkezet elleni előlegper indításához most már a Magyar Nemzeti Bank külön engedélye nem szükséges. Eljárásjogi kérdések A szerződéses termésből származó perekben az általános illetékességi szabályok az irányadók. Ezek a perek tárgyi illetékmentesek. Illetékmentesek maguk a szerződések is, valamint a velük kapcsolatban kiállított okiratok. A R. 14. paragrafus 5. bekezdése lehetővé teszi, hogy a termelő a keresetet a községi tanács v. b. mezőgazdasági szakigazgatási szervénél »s jegyzőkönyvbe mondhatja. A ke- keresetlevél benyújtását a jogszabály csak a kötbérigény érvényesítésénél köti határidőhöz. Dr. Bodóczky László irm ■A&iudjják c, krtiVi 11 a i n fr
