Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-08 / 57. szám
■ Őket köszöntjük... Foglalkozása: édesanya, feleség és háziasszony Az emberiség legjobbjai évszázadok óta küzdenek a nők társadalmi helyzetének megváltoztatásért, a női egyenjogúságért. A nők: az emberiség fele, sőt még annál is nagyobb része. Furcsa és visszás dolognak hat tehát, hogy mégis egyenjogúságért kell küzdeniük. De világszerte egyre inkább terjed az a felismerés, hogy miért alakul így helyzetük. A kizsákmányoló társadalmi rendben a nők hátrányos helyzetbe kerültek minden szempontból. Lehetett bérmunkás, napszámos, de ha csak feleség is volt, számolnia kellett az alárendeltség helyzetével. A teljes egyenlőségért vívott harc a világ még kizsákmányolt felén szorosan kapcsolódik tehát az elnyomás, a kapitalizmus ellen a szabad életért folyó harccal. Az emberiség türténelmében a szocialista társadalmi rend adta meg először a lehetőséget ahhoz, hogy a nők helyzete minden szempontból megváltozzék. A mi hazánkban és a többi szocialista országban minden politikai és gazdasági feltétele megvan a nők egyenjogúsága megteremtésének. Persze, itt-ott a múltból örökölt nézetek, a maradiság még akadályozzák a nők közéleti szerepének teljes kibontakozását. De társadalmunkban ma már visszavonhatatlanul győzött a nő és a férfi egyenlősége. írásaink az országot építő nőkről, a család, az otthon melegét megteremtő asszonyokról szólnak. Velük együtt köszöntjük a több százezernyi nőt, akik hűséggel és lelkesedéssel szolgálják annak a társadalmi rendnek az építését, amely megvalósítja a nők egyenjogúságát. Ha valahol foglalkozásáról kérdezik, mint nagyon sok társnője, ő is szinte szégyenlősen mondja: — Sehol sem dolgozom, csak a háztartást vezetem.., ••• hiányoxxék csak egy inggomb! Sehol nem dolgozik... — mondja, s hogy ez mennyire nem így van, maga érzi a legjobban, amikor egésznapi sürgése után nem egyszer roppanó derékkal, ólomnehéz végtagokkal tér nyugovóra. Fiatalos külsejű, fehérhajú Ungyi Vilmosné egy a sok szá- ezer háziasszony közül, akik kora reggeltől késő estig fáradoznak családjukért, s akiknek fáradozását leginkább olyan természetesnek veszik, hogy hovatovább nem is tekintik munkának. De hiányozzék csak egy inggomb, legyen rendetlen a lakás, szennyes a fehérnemű, ne gőzölögjön a kávé az asztalon munkábaindulás előtt, s fogadja hideg lakás munka után a család „dolgozó” tagjait — bezzeg rádöbbennek, mit is jelent az édesanya, a feleség: a háziasszony! A csodálatos sxervexő _Ungyiné — mint sok-sok társnője — csodálatos szervező. Kevés foglalkozásban tudják any- nyiféle munkára beosztani az időt, mint ahogyan ő. Nézzük csak egyetlen, nem is a legnehezebb napját A család reggel hatkor ébredő, dologba induló tagjait meleg konyha fogadja már és illatos reggeli. Miután távoztak, a háziasszony ezeregyfelé szakad. Szalad a piacra, bevásárol is a pénzbeosztás külön művészet!), aztán rendbeszedi a kedvesen, csinosan berendezett lakást, majd hozzákészülődik a főzéshez. (Hogy ez gyakran Megvalósította gyermekkori vágyát Késő délutánra jár az idő. A kecskeméti Klapka utcai bölcsődében fiatal, bájos gondozónő kedvesen csittítgatja a delelésből korábban ébredő csöppségeket: hadd aludjanak nyu- gondtan a többiek. Naponta megismétlődő mozzanatát lestük el Pápista Ilona gondozónő munkájának. Fiatal, mindössze 17 éves, de munkájában éppúgy megállja a helyét, mint az idősebb, tapasztaltabb gondozónők. — Nagyon szeretem a gyerekeket — mondja — aranyosak, kedvesek, huncutok. Én ezt tartom a legszebb hivatásnak: kisgyermekeket nevelni, irányítgatni, segíteni őket. Gyermekkorom óta készültem erre a pályára. Azok közé tartozom — mosolyog —, akik megvalósították gyermekkorukban dédelgetett vágyukat. Ilonka gimnáziumba is jár és sokat olvas, mert úgy érzi, szüksége van rá. ö megtalálta azt a foglalkozást, amire ezt mondhatja: hivatásom. Ujján karikagyűrű csillog. — Igen, menyasszony vagyok. De ha férjhez megyek, akkor is fogok dolgozni és tanulni. Vőlegényem megígérte, hogy megosztja velem a második műszakot ... (Pásztor Zoltán felvételei) mennyi fáradsággal Jár, csak az tudja, aki maga is csinálta.) Sokszor nála van a kis unoka és millió dolga közepette egyik szemével mindig őt vigyázza. Máskor meg a nagymosás, vasalás van soron. A délután már jóval egyszerűbb. Ma például elfoglalta helyét a varrógép mellett és alkot. Legtöbbször a régiből újat. Most éppen kis unokája részére készülő pöttömnyi kabátka került ki keze alól, próbára készen. A varrógép tűje máris a lepedők szélein nyargal végig Rövidesen férjhez megy a nagylány, az ő kelengyéje készül... Ami kiegésxíti életét Hamar elröppen a délután. Hazatér a család. Újra a konyhái gondok vannak soron. Jőltartja férjét, gyermekeit, elmosogat, s a család feje, Ungyi Vilmos kőműves, tanoncoktató, nem egyszer maga veszi elő asszonya kabátját, lekefélgeti és feladásra kínálja: — Siess, anyukám, várnak már az asszonyok ... És Ungyiné, a nőtanács Kecskemét IV. kerületi szervezetének titkára elfelejt minden fáradságot, máris iparkodik az asz- szonyok közé. Ügy érzi, csak igazán itt válik hasznos emberré. Lelkes társadalmi tevékenységével kerekíti ki egésszé, igazán értékessé fáradhatatlan és sokak által olyan méltatlanul lebecsült háziasszonyi életét Perny Irén Gazd a § ág vezetői poszton A női egyenjogúságot az Siet minden területén fci lehet vívni. Ezt bizonyítja a Kecskeméti Malomgépgyár diszpécserének, Fellegi Jánosnénak a példája. Felleginé tavaly májusban került a malomgépgyárba, ahol az első négy hónapban adminisztratív csoportvezetőként dolgozott, majd kinevezték a gyár gondnokává. Jó szervező képességére, lelkiismeretességére felfigyeltek a gyár budapesti központjának vezetői, és az idén, február 1-én diszpécserré nevezték ki. — Mi a feladata ebben a munkakörben? — kérdezzük. — A termelés folyamatossága érdekében a szükséges anyagok és munkaeszközök biztosítása. Ezért nyilvántartom, hogy az egyes gyártmányokhoz mikor, milyen anyagra van szükség, és e nyilvántartás alapján — a termelési osztállyal közösen — intézkedem. Ezenkívül minden hó végén az én feladatom a kész- és befejezetlen gyártmányok összesítése, az egy főre jutó termelési érték kimutatása — tehát a hóvégi adatszolgáltatás. — Ma már úgy érzem, hogy sikerült bebizonyítanom: nőket is lehet ilyen munkakörben alkalmazni. Természetesen továbbra is úgy szeretnék dolgozni, hogy ne érje csalódás azokat, akik megbíznak bennem. A „bennünket“ szó értelme A zt szokás mondani, hogy le kell szállni a gyermek színvonalára, ha meg akarjuk találni hozzá a „kulcsot”. Véleményem szerint nem leszállni, hanem csak felemelkedni lehet abba a sajátosan ítélő, csodálatos világba, amelyben a gyermek él...” így vélekedik és otthonosan is mozog ebben a világban Decsics Erzsébet, a Kecskeméti I-es számú Általános Iskola köztiszteletnek, szeretetnek örvendő tanítónője. Ismeri negyvenkét kislányának — ennyi tanítványa van most — minden rezdülését, gondolatait. Együtt él tanítványaival, kiknek örömével együtt tud lelkesedni, s akik — ha betegek — érzik, hogy fájdalmuk Erzsi néninek is fáj. Felér a gyógyszerek hatásával is az az órácska, amelyre naponta ellátogat kis betegedhez. __ Ma nagy öröm ért bem■ * nünket — újságolja kedves izgalommal, s a „bennünket” szó osztályát jelenti. — Tavaszi kirándulásra készülünk, dunántúli körútra, s a szülői munkaközösség erejéből összegyűlt a nehéz családi körülmények között élő P. Juli útiköltsége. Látnák csak, boldogságának nyoma van naég a számtanfüzetébein is, olyan szép az!.. a Rajongó szeretettel és nagy hozzáértéssel él hivatásának: az ifjú nemzedék nevelésének Decsics Erzsébet. Ma már csak néha-néha jut eszébe az a keserves, küzdelmes kilenc év, melyet oklevele megszerzésétől kezdve 1939-ig töltött, minden munkalehetőséget megragadva —, mert szakmájában nem tudott elhelyezkedni. Czívtől köszöntjük őt és J kívánjuk, hogy még hosszú-hosszú éveken át sok sikerrel indítsa életnek szükebb hazájának, Kecskemétnek ifjú polgárait. , V - ■ „...nem mondanék le megbízatásaimról...“ — Műhelybizottsági kultúr- felelös, városi tanácstag, népfront-aktíva, a nőtanács városi végrehajtó bizottságának tagja vagyok — sorolja özvegy Homok Jánosné, a Kecskeméti Konzervgyár II-s tér lepének liftkezelője. Három gyerekkel fiatalon maradt özvegyen. Jánoska akkor hatéves, Márti négy- Palika kétéves volt. Hat év telt el azóta. Dolgozott. A pótolhatatlan anyai szeretet melegével nyugodt, boldog családi fészket teremtett gyermekeinél;. Nem maradt magára gondjaival, segítőtársakat is talált. — Egyszer személyes prob- lémával kerestem fel a nőtanácsot — meséli. — Segítettek, maguk közé hívtak. Tagja lettem a nőtanácsnak, s fél évvel ezelőtt végrehajtó bizottsági taggá választottak. — Dolgozom; odahaza ts megtalálom elfoglaltságomat a három gyerekem mellett. Mégsem mondanék le egyik társadalmi megbízásomról sem. Nekem fs segítenek, ha bajban vagyok — én is segíteni akarok másoknak.,, Segítség a közős vagyon gyarapításához A termelőszövetkezeti gaz- dasszonyt — Juhász Balázsnét — kenyérsütés közben leptük meg otthonában. Amikor életéről, munkájáról érdeklődtünk, elmeséli, hogy férjével együtt éppen tíz éve tagja a kecskeméti Űj Tavasz Termelőszövetkezetnek. Mindketten évek óta a szőlőművelésben dolgoznak — 8 nem is akárhogyan! Arról, hogy szorgalomban, munkaszeretetben nincs hiány, a múlt évben szerzett 590 munkaegységük is árulkodik — amelyekből 220-at vall magáénak a feleség; no meg erről beszél barátságos, szép tiszta otthonuk is. — 1955 óta új szoba-, konyhabútort, rádiót, varrógépet, tavaly nyáron pedig új motort vásároltunk — meséli Ilonka. A szövetkezetben egy hónapja alakult meg a nőbizottság, melynek vezetőjéül öt választották. Azóta már számbavették a szövekezet valamennyi nőtagját, tervet készítettek továbbképzésükre; s arra, hogy a nyári munkák idején ki, hol és hogyan dolgozhat a közös gazdaságban. ■<w>»vvw»v ----nni-mnnrirMMWw PE TŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő- Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Báes-Kiskun megyei Nyomda V. ' Kecskemét, — Tel.: 15-29. 27-48
