Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-08 / 57. szám

■ Őket köszöntjük... Foglalkozása: édesanya, feleség és háziasszony Az emberiség legjobbjai év­századok óta küzdenek a nők társadalmi helyzetének meg­változtatásért, a női egyenjogú­ságért. A nők: az emberiség fe­le, sőt még annál is nagyobb része. Furcsa és visszás dolog­nak hat tehát, hogy mégis egyenjogúságért kell küzdeniük. De világszerte egyre inkább terjed az a felismerés, hogy miért alakul így helyzetük. A kizsákmányoló társadalmi rend­ben a nők hátrányos helyzetbe kerültek minden szempontból. Lehetett bérmunkás, napszá­mos, de ha csak feleség is volt, számolnia kellett az aláren­deltség helyzetével. A teljes egyenlőségért vívott harc a vi­lág még kizsákmányolt felén szorosan kapcsolódik tehát az elnyomás, a kapitalizmus ellen a szabad életért folyó harccal. Az emberiség türténelmében a szocialista társadalmi rend adta meg először a lehetőséget ahhoz, hogy a nők helyzete minden szempontból megvál­tozzék. A mi hazánkban és a többi szocialista országban minden politikai és gazdasági feltétele megvan a nők egyenjogúsága megteremtésének. Persze, itt-ott a múltból örökölt nézetek, a maradiság még akadályozzák a nők közéleti szerepének teljes kibontakozását. De társadal­munkban ma már visszavonha­tatlanul győzött a nő és a férfi egyenlősége. írásaink az országot építő nőkről, a család, az otthon me­legét megteremtő asszonyokról szólnak. Velük együtt köszönt­jük a több százezernyi nőt, akik hűséggel és lelkesedéssel szol­gálják annak a társadalmi rendnek az építését, amely meg­valósítja a nők egyenjogúságát. Ha valahol foglalkozásáról kérdezik, mint nagyon sok társ­nője, ő is szinte szégyenlősen mondja: — Sehol sem dolgozom, csak a háztartást vezetem.., ••• hiányoxxék csak egy inggomb! Sehol nem dolgozik... — mondja, s hogy ez mennyire nem így van, maga érzi a leg­jobban, amikor egésznapi sür­gése után nem egyszer roppanó derékkal, ólomnehéz végtagok­kal tér nyugovóra. Fiatalos külsejű, fehérhajú Ungyi Vilmosné egy a sok szá- ezer háziasszony közül, akik ko­ra reggeltől késő estig fáradoz­nak családjukért, s akiknek fá­radozását leginkább olyan ter­mészetesnek veszik, hogy hova­tovább nem is tekintik mun­kának. De hiányozzék csak egy inggomb, legyen rendetlen a la­kás, szennyes a fehérnemű, ne gőzölögjön a kávé az asztalon munkábaindulás előtt, s fogad­ja hideg lakás munka után a család „dolgozó” tagjait — bez­zeg rádöbbennek, mit is jelent az édesanya, a feleség: a házi­asszony! A csodálatos sxervexő _Ungyiné — mint sok-sok társ­nője — csodálatos szervező. Ke­vés foglalkozásban tudják any- nyiféle munkára beosztani az időt, mint ahogyan ő. Nézzük csak egyetlen, nem is a legne­hezebb napját A család reggel hatkor ébre­dő, dologba induló tagjait me­leg konyha fogadja már és il­latos reggeli. Miután távoztak, a háziasszony ezeregyfelé sza­kad. Szalad a piacra, bevásárol is a pénzbeosztás külön művé­szet!), aztán rendbeszedi a ked­vesen, csinosan berendezett la­kást, majd hozzákészülődik a főzéshez. (Hogy ez gyakran Megvalósította gyermekkori vágyát Késő délutánra jár az idő. A kecskeméti Klapka utcai böl­csődében fiatal, bájos gondozó­nő kedvesen csittítgatja a dele­lésből korábban ébredő csöpp­ségeket: hadd aludjanak nyu- gondtan a többiek. Naponta megismétlődő moz­zanatát lestük el Pápista Ilona gondozónő munkájának. Fiatal, mindössze 17 éves, de munká­jában éppúgy megállja a he­lyét, mint az idősebb, tapasztal­tabb gondozónők. — Nagyon szeretem a gyere­keket — mondja — aranyosak, kedvesek, huncutok. Én ezt tar­tom a legszebb hivatásnak: kis­gyermekeket nevelni, irányít­gatni, segíteni őket. Gyermek­korom óta készültem erre a pá­lyára. Azok közé tartozom — mosolyog —, akik megvalósí­tották gyermekkorukban dédel­getett vágyukat. Ilonka gimnáziumba is jár és sokat olvas, mert úgy érzi, szük­sége van rá. ö megtalálta azt a foglalkozást, amire ezt mond­hatja: hivatásom. Ujján karikagyűrű csillog. — Igen, menyasszony vagyok. De ha férjhez megyek, akkor is fogok dolgozni és tanulni. Vőle­gényem megígérte, hogy meg­osztja velem a második műsza­kot ... (Pásztor Zoltán felvételei) mennyi fáradsággal Jár, csak az tudja, aki maga is csinálta.) Sokszor nála van a kis unoka és millió dolga közepette egyik szemével mindig őt vigyázza. Máskor meg a nagymosás, vasa­lás van soron. A délután már jóval egysze­rűbb. Ma például elfoglalta he­lyét a varrógép mellett és al­kot. Legtöbbször a régiből újat. Most éppen kis unokája részére készülő pöttömnyi kabátka ke­rült ki keze alól, próbára ké­szen. A varrógép tűje máris a lepedők szélein nyargal végig Rövidesen férjhez megy a nagy­lány, az ő kelengyéje készül... Ami kiegésxíti életét Hamar elröppen a délután. Hazatér a család. Újra a kony­hái gondok vannak soron. Jől­tartja férjét, gyermekeit, elmo­sogat, s a család feje, Ungyi Vilmos kőműves, tanoncoktató, nem egyszer maga veszi elő asszonya kabátját, lekefélgeti és feladásra kínálja: — Siess, anyukám, várnak már az asszonyok ... És Ungyiné, a nőtanács Kecs­kemét IV. kerületi szervezetének titkára elfelejt minden fárad­ságot, máris iparkodik az asz- szonyok közé. Ügy érzi, csak igazán itt válik hasznos ember­ré. Lelkes társadalmi tevékeny­ségével kerekíti ki egésszé, iga­zán értékessé fáradhatatlan és sokak által olyan méltatlanul lebecsült háziasszonyi életét Perny Irén Gazd a § ág vezetői poszton A női egyenjogúságot az Siet minden területén fci lehet vívni. Ezt bizonyítja a Kecskeméti Malomgépgyár diszpécseré­nek, Fellegi Jánosnénak a példája. Felleginé tavaly májusban került a malomgépgyárba, ahol az első négy hónapban adminisztratív csoportvezetőként dolgozott, majd kinevezték a gyár gondnokává. Jó szervező képességére, lelkiismeretességére felfigyeltek a gyár budapesti központjának vezetői, és az idén, február 1-én diszpécserré nevezték ki. — Mi a feladata ebben a munkakörben? — kérdezzük. — A termelés folyamatossága érdekében a szükséges anyagok és munkaeszközök biztosítása. Ezért nyilvántartom, hogy az egyes gyártmányokhoz mikor, milyen anyagra van szükség, és e nyil­vántartás alapján — a termelési osztállyal közösen — intézke­dem. Ezenkívül minden hó végén az én feladatom a kész- és befejezetlen gyártmányok összesítése, az egy főre jutó termelési érték kimutatása — tehát a hóvégi adatszolgáltatás. — Ma már úgy érzem, hogy sikerült bebizonyítanom: nőket is lehet ilyen munkakörben alkalmazni. Természetesen továbbra is úgy szeretnék dolgozni, hogy ne érje csalódás azokat, akik megbíznak bennem. A „bennünket“ szó értelme A zt szokás mondani, hogy le kell szállni a gyermek színvonalára, ha meg akarjuk találni hozzá a „kulcsot”. Véle­ményem szerint nem leszállni, hanem csak felemelkedni lehet abba a sajátosan ítélő, csodála­tos világba, amelyben a gyer­mek él...” így vélekedik és otthonosan is mozog ebben a világban Decsics Erzsébet, a Kecskeméti I-es számú Általános Iskola köztiszteletnek, szeretetnek ör­vendő tanítónője. Ismeri negy­venkét kislányának — ennyi ta­nítványa van most — minden rezdülését, gondolatait. Együtt él tanítványaival, kiknek örö­mével együtt tud lelkesedni, s akik — ha betegek — érzik, hogy fájdalmuk Erzsi néninek is fáj. Felér a gyógyszerek ha­tásával is az az órácska, amely­re naponta ellátogat kis beteged­hez. __ Ma nagy öröm ért bem­■ * nünket — újságolja kedves izgalommal, s a „ben­nünket” szó osztályát jelenti. — Tavaszi kirándulásra ké­szülünk, dunántúli körútra, s a szülői munkaközösség erejéből összegyűlt a nehéz családi kö­rülmények között élő P. Juli útiköltsége. Látnák csak, bol­dogságának nyoma van naég a számtanfüzetébein is, olyan szép az!.. a Rajongó szeretettel és nagy hozzáértéssel él hivatásának: az ifjú nemzedék nevelésének De­csics Erzsébet. Ma már csak néha-néha jut eszébe az a ke­serves, küzdelmes kilenc év, melyet oklevele megszerzésétől kezdve 1939-ig töltött, minden munkalehetőséget megragadva —, mert szakmájában nem tu­dott elhelyezkedni. Czívtől köszöntjük őt és J kívánjuk, hogy még hosszú-hosszú éveken át sok sikerrel indítsa életnek szükebb hazájának, Kecskemétnek ifjú polgárait. , V - ■ „...nem mondanék le megbízatásaimról...“ — Műhelybizottsági kultúr- felelös, városi tanácstag, nép­front-aktíva, a nőtanács vá­rosi végrehajtó bizottságának tagja vagyok — sorolja öz­vegy Homok Jánosné, a Kecs­keméti Konzervgyár II-s tér lepének liftkezelője. Három gyerekkel fiatalon maradt özvegyen. Jánoska ak­kor hatéves, Márti négy- Pa­lika kétéves volt. Hat év telt el azóta. Dolgozott. A pótol­hatatlan anyai szeretet mele­gével nyugodt, boldog családi fészket teremtett gyermekei­nél;. Nem maradt magára gondjaival, segítőtársakat is talált. — Egyszer személyes prob- lémával kerestem fel a nőta­nácsot — meséli. — Segítet­tek, maguk közé hívtak. Tag­ja lettem a nőtanácsnak, s fél évvel ezelőtt végrehajtó bi­zottsági taggá választottak. — Dolgozom; odahaza ts megtalálom elfoglaltságomat a három gyerekem mellett. Mégsem mondanék le egyik társadalmi megbízásomról sem. Nekem fs segítenek, ha bajban vagyok — én is segí­teni akarok másoknak.,, Segítség a közős vagyon gyarapításához A termelőszövetkezeti gaz- dasszonyt — Juhász Balázsnét — kenyérsütés közben leptük meg otthonában. Amikor életé­ről, munkájáról érdeklődtünk, elmeséli, hogy férjével együtt éppen tíz éve tagja a kecskemé­ti Űj Tavasz Termelőszövetke­zetnek. Mindketten évek óta a szőlőművelésben dolgoznak — 8 nem is akárhogyan! Arról, hogy szorgalomban, munkaszeretetben nincs hiány, a múlt évben szer­zett 590 munkaegységük is árul­kodik — amelyekből 220-at vall magáénak a feleség; no meg erről beszél barátságos, szép tiszta otthonuk is. — 1955 óta új szoba-, konyha­bútort, rádiót, varrógépet, ta­valy nyáron pedig új motort vásároltunk — meséli Ilonka. A szövetkezetben egy hónap­ja alakult meg a nőbizottság, melynek vezetőjéül öt válasz­tották. Azóta már számbavették a szövekezet valamennyi nő­tagját, tervet készítettek to­vábbképzésükre; s arra, hogy a nyári munkák idején ki, hol és hogyan dolgozhat a közös gaz­daságban. ■<w>»vvw»v ----nni-mnnrirMMWw PE TŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő- Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Báes-Kiskun megyei Nyomda V. ' Kecskemét, — Tel.: 15-29. 27-48

Next

/
Oldalképek
Tartalom