Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-04 / 54. szám

19®1. március I, fwmbat A MAűyAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁR.T 8 ÁCS - KISkUN MEGYEI LAPJA Ahol a növények hőmérsékletét mérik Január 18-ról 19-re virradó éjjel a Kecskeméti Mezőgazda­sági Meteorológiai Obszervató­rium műszerasztalánál az ügye­letes munkatárs leolvasta a műszerek adatait, gyors átszá­mítást végzett, s a következő­ket jegyezte az előtte fekvő lapra: „Az őszi rozs bokrosodási csomójának hőmérséklete —13 C fok; körötte pedig, két cen­timéter magasságban —16,5 C fokra hűlt le a levegő. Két mé­ter magasságban a hőmérséklet —11,5 C fokra süllyedt. Látszólag csupán elméleti ér­A bekarikázott részben láthat­juk az úgynevezett termisztort, amely a higanyos hőmérőt pó- 'tolja, A higanyos hőmérőt ngyanis — nagy higanyzsákja miatt — nem lehetett úgy hoz­záérinteni a növény leveléhez, hogy csupán a növény, s ne a környezet hőmérsékletét mérje. Nemesítési kísérletekhez tehát alkalmatlan eszköz volt. A fél­vezető anyagok képében — töb­bek között — manapság a leg­modernebb technika a mező- gazdaságban is felhasználásra talál. A bekeretezett mfianyagtok végén gombostűfejnyi félvezető kristályrészszemecske ül, amely a növény leveléhez érintve csu­pán a növény, 8 nem a környe­zet hőmérsékletét „méri”. Ké­pünkön Szilágyi Tibor, az in­tézet vezetője a kísérleti par­cellán elhelyezi a termisztoro- Á at. tdkű megállapítás. Az 1959-ben létesített — a martonvásári után hazánk második — mező- gazdasági meteorológiád obszer­vatóriuma azonban — bármeny­nyire is „csupán” tudományos­nak látszó adatokat állapít meg s közöl az Országos Meteoroló­giai Intézet szakfolyóiratában, — közvetlen gyakorlati segít­séget is ad kutatásaival a me­zőgazdaságnak. Növénynemesítő tudósaink már a két mezőgazdasági me­teorológiai obszervatórium meg­alakítása előtt végeztek méré­seket — főként a külországból behozott növények magyaror­szági fagy- és télállósága, s más hasonló, értékes adatok megállapítására. Pontos adato­kat — mint amilyenek a fen­tiek is — mégsem érhettek el megfelelően érzékeny műszerek hiányában. Az ilyen jellegű mérések pon­tossága pedig igen fontos. Egy- egy növényfajta meghonosítása előtt lényeges már előre tudni: kibírja-e az illető növény a ml Piti I I I ü éghajlatunkat? Lám, az iménti őszi rozs — 16,5 C fokra süly- lyedt környezeti hőmérséklet esetén is csupán —13 C fokra hűlt le — vagyis hótakaró nél­kül is folyik élettevékenysége. A meteorológusok által mért adatokból tehát a nemesítők ki­válóan tájékozódhatnak: mely növényfajták honosíthatok meg nálunk. Ebből pedig számos to­vábbi, gyakorlati értékű követ­keztetést vonhatnak le. Más természetű méréseiket is végeznek az intézetben. Most készítettek elő nyolc kísérletet a Szőlészeti Kutatóintézet Kecs- kemét-kömyéki telepe számára a szőlővessző legjobb vermelési eljárásának tanulmányozására. A cibaikházi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet cserkeszőlői te­lepén pedig a hőforrás mellett a zöldségtermesztés gazdaságos­sági vizsgálataihoz végeznek méréseket a tsz felkérésére, hogy megtudják: a hőforrás vize mi­lyen eljárással ad a növények számára minél több hőener­giát? Elméleti is, gyakorlati is hát az obszervatórium három mun­katársának feladata, de min- :cinképpen nagyszerű .;. Vizs­gálataikkal a nagyüzemi mező- gazdasági termelés tudományos megalapozását segítik — mint képeinken látható — a legmo­dernebb technikával. (— no —1 Ez az obszervatórium »agya«. A kutató különböző helyekre ki­tett teimisztorokat külön-külön kapcsolva az elektromos ellen­állást mérő készülékbe, megkapja a rozstáblán mért adato­kat, s ebből átszámítási kulccsal olvassák le a Celsius-fo- kokat. Munkatársa — aki a képen az ablakon át guggolva látható — telefonon közli vele: melyik mérőhelyen van a ter- misztor. Ha nem tudnánk, hogy e műszerasztal a »leghét­köznapibb« mezőgazdasághoz tartozik —, amelynek nem is oly régen még a faeke volt lényeges eszköze —, azt gon­dolnánk: valamely atommagkutató intézetbe csöppentünk... (Fényképezte: Pásztor Zoltán Nyári előkészület — több ezer forintos megtakarítással. Az intézet nedvességmérést is végez nyaranta. Mivel azonban az egymillió forintból épült ob­szervatórium fenntartása így is sokba kerül, munkatársai igye­keznek csökkenteni a költsége­ket, oly sikerrel, hogy az már találmányszámba is megy. A kép előterében levő, 1800 forintért külföldről vásárolt hi­ganyos — óraszerkezettel járó, nagyalakú nedvességmérő he­lyett a mögötte levő —•, marok­nyi nedvességmérőt szerkesztet­ték meg saját elképzeléseik sze­rint. Parányi elektromos mo­torral, és termisztorral műkö­dik. Darabonként — munkadíj nélkül — 3—400 forintba kerül. Tizenkettőt készítenek belőle az Intézet munkatársai, akik közül képünkön az intézet vezetőjén kívül Stollár András tudomá­nyos munkatárs látható, mint mondják — .játék közben”. Egy szövetkezeti községben Előadó: Minden egyéni gazdát meghívott? Tanácselnök: Természetesen! Es el is jött mind. Az új városkép alakulásának egyik hírnöke a Kecskemét: Városi Tanács mögött közel 8 millió forintos beruházássá! épül tűzoltólaktanya. A hét garázskapus épületet — mely­ben a laktanyarészen kívül hat szolgálati lakás is épül — 1962. május 1-én adják át rendeltetésének. ^y^WVWvw»/wwscAooAA>/wvw 11 lpt1 tuséi Egy . különös humorú” gépkocsivezetőhöz KEDVES GÉPKOCSIVEZETŐ KART ARS! Február 4-én, szombaton dél­előtt 11 óra körül a kecskeméti körúton lelket nem emelő és elismerésre nem méltó heccet követett ed, víg kedvében. Egy világos, újnak tetsző, drapp ka­bátban levő fiatal anyát szépen és gondosan felöltözhetett kis­lányával együtt, lábuktól arcu­kig szándékosan lefröcskölt a2 út szélén összegyűlt, sárral. Szándékossága feltételezhető, hiszen kihajthatott volna az út közepére, mivel szemben esvet- lenegy jármű sem közeledett, ön nem ezt tette, hanem a se­bességet fokozva, készakarva belehajtott a legnagyobb sárba. Mondhatom, „tréfája” Sike­rült. Nyilván annak is szánta, mert a kocsi rakterűidén tar­tózkodó két ipari tanuló vigyo­rogva integetett az elkeseredés­től sírásra görbült szájú anya és gyermeke felé. Sziv- szomorítóan szánalmas látványt nyújtottak az ön „jóvoltából”. E nyílt levfl azért íródik, mert nem ön az egyedüli gép­kocsivezető, aki esős időben a járókelők ruhájának lefröcskö- lésével szórakozik — bár álta­lánosítani egyáltalán nem aka­runk. Mikor ön, és Önhöz ha­sonló társai „bravúros cseleke­detüket” kigondolják, a követ­kezőkön kellene tömiök szelle­mesnek képzelt agyukat: — Egy anyának és gyermeké­nek tönkreteszem a ruháját és legalább három napját Ezen­kívül gépkocsivezető társaim becsülésében is kárt okozok* mert ez az anya bizonyosan általánosítani is fog az én cse­lekedetemről — a többi gép­kocsivezetőre is... Ha ez a nyílt levél a kezébe kerül és olvassa, gondoljon ar­ra, hogy szocialista együttélés szabályai önre is vonatkoznak, hiszen önnek sem volna kelle­mes, ha ez esetben az ön fe­lesége lett volna a szenvedő féL A megbotránkozó szemtanú: Végh József >000000000000000000) ...hogy az elsS félrelépést ne kövesse többem Ifjúsági pártfogók megbeszélése Kecskeméten Az iskolák igazgatóihoz for­dult kéréssel a Kecskeméti Városi Tanács V. B. gyám­ügyi hatósága: írják össze az erkölcsileg veszélyeztetett gyermekeket és megfelelő környezettanulmány kísére­tében küldjék be névsorukat Eddig húsz név érkezett. Ezek ismertetésével kezdte a megbeszélést az ifjúsági pártfogókkal dr. Tóth Kál­mán, gyámügyi előadó. Szo­morú dolgokat hallani — egyébként jó munkát végző — iszákos apákról és egy „édesanyáról", akit gyerme­kei támogatnak haza! Van példa viszont arra is, hogy becsületes szülők gyermekei keverednek iskolai lopásokba. A városi nőtanács és a rendőrség képviselőiből álló pártfogók mind o húsz gyer­mek felügyeletére vállalkoz­tak. Ez azt jelenti, hogy fi­gyelemmel kísérik életüket, magatartásukat, ha a szükség úgy kívánja, elbeszélgetnek velük, figyelmeztetik szülei­ket A kiskorúak megelőző el­lenőrzése tehát jó úton halad. Dicséret illeti a megbeszélé­sen részvevő rendőr elvtársa­kat, akik az egyénileg vállalt pártfogoltak nevein túl ts lelkiismeretesen jegyeztek minden adatot, ami a szolgá­latukkal, s az ifjúságvédelem­mel összefügg. Dr. Tóth Kálmán és * rendőrség megbízottja folya­matos együttműködése kere­tében mind több aktívával szeretnék bővíteni a pártfogó­hálózatot, hogy a még idejé­ben jó útra terelt emberpa­lánták családjuk és városuk örömére növekedjenek. Fel­nőtt korukban bizonyára há­lásan gondolnak majd a jóra intő szára, a segítő kézre. Bánó Magda PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó VáBalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-1». 2S-16. Belpolitikái rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-21 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér L*a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Postai Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12 Pb Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — TaL: 1S-28, 27-M 148 „tiszta udvar-rendes ház" Az címűit évben Indított me­gyei tisztasági verseny első for­dulóját — mint már korábban hírt adtunk — Kiskunhalas vá­ros nyerte a százezer forint ju­talommal együtt A városi ta­nács végrehajtó bizottsága és a Vöröskereszt helyi szervezel® 148 darab »tiszta udvar — ren­des ház« feliratú táblát osztott ki a város versen: ben legjobb közületei. iUety«,‘Ijázlulajdono, sai közölj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom