Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-30 / 76. szám
1961. március 30, csütörtök 5. oldal Szalagrendszerben készül a porszívó Éter darabot szállítanak Jugoszláviának IJeaníény világít a Bajai ** Villamosipari Gyár legfiatalabb részlegében. Születésének idejét 1960. december 20- ával jegyezték a gyár történelemkönyvébe Ez idő éta szalag- rendszerben gyártják: a határainkon túl is kedvelt és ismert porszívót A szalag olyan mint egy hosszú asztal, jobb- és baloldalán munkájukba mélyedt asszonyokkal, férfiakkal. Az üzemrész vezetője, Király János, éppen ellenőrző körútját végzi, amikor belépünk. Kérésünkre beavat a porszívószerelés új mechanizmusába. Fejből sorolja, ki milyen munkát végez, hangsúlyozva a gyorsaságot, tekintettel a nagy igényekre és a pontosságot, hogy ne essék folt' a gyár eddigi jő hírnevén. Aha Zoltánná kezdi a sort, aki a porzsákokat szereli a gépbe, majd Jakab János ügyes kezeivel helyére illeszti a villanymotort. Utána Majer Józsefivé következik, ö a villanymotorra szereli a záró fedelet. Krizsányi János a fogantyút helyezi a porszívó hengerére. A sort Márton Lászlóné zárja be, aki az indítókapcsolót forrasztja feL A másik oldalon Klem Katalin folytatja a szerelést, megszokott mozdulattal helyezi a villásdugót a kábelra, majd Bakó Gyulámé a kapcsolót teszi a fogantyúra. Szittya Erzsiké a villanymotor káljelvégedt köti be, Görnöri Máté pedig a fedélbe rakja a húzógombokat. Romaics Jánosné zárja itt a sort. ö a keféket állítja össze. Tőle Kelemen János végszerelőhöz kerül minden gép. Átvizsgálja, majd továbbítja az ellenőrző részleghez. A dróthálóval elzárt fülkében a gép elektromos működését ellenőrzik. Ha jő, akkor mellékelik hozzá a garancialevelet és mari* kész — mondja a művezető. — Mennyit szerelnek össze nyolc óra alatt? — Száznegyven darabot, negyvennel többet, mint a szalag- rendszer bevezetése előtt Gyors Számlás következik és máris A szalag dolgozói munka közben. Előtérben: jobbról Kelemen János végszerelő, balról Romaics Jánosné. megtudjuk: három és fél percenként kerül le a szalagról egy porszívó. — Most csomagoljuk a Jugoszláviának szánt ezer darabos szállítmányt — újságolja Takaró elvtárs, az üzemi bizottság titkára. Később azt látjuk is, hogy egy tehergépkocsi porszívókkal megrakodva a vasútállomás felé halad. Mire a cikk megjelenik, Jugoszlávia városaiban már árulják és vásárolják a Bajai Villamosipari Gyár kedvelt háztartási kisgépét a porszívót Szöveg: Venesz Károly Fényképezte: Pásztor Zoltán A történet előzményének már több mint 4 éves múltja van. Baján, a Dózsa György út 30. szám alatt a Vas- és Fémipari Ktsz központi telepén van egy Z szoba, konyha és mellékhelyiségekből álló lakóház, melyet a szövetkezet már korábban megvásárolt Székely Dezső bajai lakostól. A volt háztulajdonos 1956-ban diszidált. Ezt a zűrzavaros állapotot használta ki Vörös János bajai lakos, aki a szövetkezet tudta és beleegyezése nélkül éjszaka önkényesen beköltözött a lakásba. Másnap, amikor a szövetkezet tudomást szerzett a jogtalan lakásfoglalásról, panasszal élt a városi tanács végrehajtó bizottságánál. Itt azonban meglepve értesültek arról, hogy a lakáshivatal a tulajdonukat képező lakást kiutalta Vörös János és neje részére. A szövetkezet vezetősége panasszal élt a kiutaló határozat ellen a megyei tanács v. b. igazgatási osztályához és az ügyészséghez. Több vizsgálódás után az igazgatási osztály helyt adott a szövetkezet panaszának és 26 419 1959. számú határozatában felhívta a városi igazgatási osztály figyelmét, hogy VöIdőszerű feladatok a zöldségtermelő kertészetekben Bohner László végzi a készülék ellenőrzését, utána Cse- lényi Tibomé kiállítja a garancialevelet. 'TJít ntULiéanl nagij.&bh az. idei tern 2 millió 600 ezer darab fehérneműt gyártanak ponta átlag 9—10 ezer darab kész fehérnemű, kerül le a szalagokról. A melegágyi palán tan eveiéiben legfontosabb az erős, edzett palánták előállítása Ez úgy érhető el, ha a palántákat gondosan ápolják és a levegőhöz szoktatják. Kelés után a taka- ! rót azonnal el kell távolítani, j nehogy a kelő növények a sö- ! tétben felnyúljanak. Az öntözés szakszerűsége is fontos. Túlzott : öntözéssel több bajt okozhatunk, mintha a palántákat ’dónként hervadásig hagyjuk szomjazni. Az öntözés mérséklése is edzi a palántát, míg túl- öntözés esetén hamar fellép a szártórothadás. Az állati kártevők és betegségek ellen is védekezni kell. A lótetü és egér ellen Árváimnál, míg a vakondok ellen bevált védekezési módszer a palántanevelő ágy körül ásott árokban kátrányos szalmaréteg leföldelése. A palánták szártő- rothadása ellen a Fuklazin F. védőanyagot kell használni, amelyből ablakonként a magtakaró földbe 300-350 gramm szükséges. Paprikapalánta-vész ellen a melegágyban négyzet- méterenként 20 deka Fuklazin F. védekezőszert kell használni. Levéltetű ellen a nikotin a legjobb védekezőszer. A szabadföldi korai termesztéshez tápkockában előnevelt paradicsompalántákat lehetőleg még április végén Jd kell ültetni, de a fagyvédelemről gondoskodni kell. A nem fagyérzékeny saláta és korai káposzta- félék ültetését és pótlását 6e kell fejezni. Ajánlatos a káposztafélék palántáinak gyökerét az állati kártevők ellen 2 százalékos agritoxos pépbe mártani. A borsó, saláta, retek és spenót vetéseket ajánlatos megismételni, hogy hosszú ideig tudjanak termelőszövetkezeteink friss terményeiket adni a fogyasztóknak. Gazsi István Kezaoúik az alkatrészek összeszerelése. • A Bajai Ruhaüzem dolgozóinak ez évi terve 10 millió forinttal több, mint az 1961. évi. Ez azt jelenti, hogy december 31-ig előreláthatólag 2 millió 600 ezer darab fehérneműt adnak át a kereskedelemnek. Az átadott fehérneműk zöme gyermekholmi lesz. Emellett jelentős mennyiségű férfiing is készül. Az idén növelik az értékesebb alapanyagokból készült fehérneműk készítését is. Az eddig elért eredmények azt bizonyítják, hogy a gyár dolgozói ütemesen teljesítik tervüket. Március 20-ig 100 száza- !ékot jegyeztek a termelési nap- I lóba, ami azt jelenti, hogy eb- | ben a hónapban 101 394 darab fehérneműt készítettek eL NaUj szelek fújnak... termelőszövetkezet vezetői hallották, hogy van helyette a nap ultraibolyasugarait is átengedő műanyagfólia, * nyomban kutatni kezdtek utqna. A megyében nincs, de Szolnokon, a TÜ- ZÉP-telepen találtak, vásároltak is. Motorkerékpáron mentek érte. S ha már ott jártak, nem csak áttetszőt, hanem a föld melegének kisugárzását megakadályozó, s ugyanakkor a nap hőjét magába nyelő feketét is vettek. Ezt kísérletképpen használják a magvetés öt-tíz napig tartó betakarására. és ha a hajtatóházra már nem lesz szüksége a kertészetnek, fekete fóliával cserélik ki az áttetszőt, s — gombát termelnek alatta! Nagyüzemi gondolkodásmód ez a javából. Az ember mindezek láttán, hallatán már nem is csodálkozik azon, hogy az ágyások között Kustó Sándor, a szövetkezet főiskolát végzett, s március 1-e óta alkalmazott kertészeti agro- nómusa Bolyó Istvánnal, a technikumon most tanuló brigádvezetővel a kromoszómákról vált eszmecserét. púinak a böjtinek nevezett, ' de valójában a bőség földjét cirógató szelek. Tarján István lett nagyobb, a barna földé látható. Zöld lesz majd ez is, ha már harminc holdon vöröshagyma, húszon sóska, s a többi zöldségféle pompázik rajta. Álló eddig a kép, a fantázia rajzolja rá az elkövetkezendő heteket, hónapokat. Azt is, hogy három — de a szövetkezet kút- fúró-b rigaija valószínűleg -leüt- még egyet, s akkor négy — csókát. szórófejei permetezik maid a felhők szeszélyének fittyet hányó esőt. Llanem a táblák szegélyén, * * a kertészet központjában máris élénk mozgás tapasztalható. Asszonyok melegágyat takaró nádszőnyeget készítenek, néhány férfi hajtatóházat épít, egy fogat komposzttal vegyítendő feketeföldel fuvaroz. — s ami már korábbi munka eredménye: kilenc, 25 méteres iker hollandi ágyban kétféle karalábé, káposzta és zeller palántái szinte szemmel láthatóan növekszenek. Mindez persze a -múlté-, a március 16-t állapotot tükrözi. Azóta áll a paprika, paradicsom hajtatóháza, amelynek a jelzett napon a vasbordái már átívelték a 150 négyzetméter alapterületet. Nem akármilyen magnevelő ez. Nincs üveg a befedésére? A Cújnak a szelek Dunavecse ' * határában. Mióta a világ, ■ világ, ebben az időszakban mindig hasonló hevességgel boronál- hatták végig e földet. Száguldó terük azonban sohasem mutatott ilyen gazdag változást, mint ezen a tavaszon. Legalábbis, ami a Virágzó Termelőszövetkezet egyik hatalmas tábláját, a községtől néhány kilométerre eső kertészetét illeti. A szemet pallérozni kell, hogy tartson rendet a nézésben: az egész százhúsz holdas területet fogja előbb szögébe, s azután fokról fokra vesse tekintetét a részletekre. Okos agyak, szorgalmas kezek munkálkodásának eredményét tükröző, imponáló a látvány. Odébb istálló és juhhodály. — Előbb voltak meg, mint a kertészet, s okává váltak, hogy az utóbbi éppen itt legyen. Nem kell a hetedik határba menni o trágyáért, itt van a közvetlen szomszédságban. Idébb huszonhét holdon zöl- deU a spenót. És egyre ritkul, mert szedik folyamatosan, viszik a piacra, s hozzák érte a pénzt a közös kasszába. Május elején paprika, paradicsom kerül a helyére. A spenót zöld szőnyege melKössünk szerződést a hástáji gazdaságban termelt gyümölcs értékesítés?re A földművesszövetkeaefí szervek megkezdték a háztáji gaz- daságokban termesztett gyümölcs értékesítésére a szerződések : kötését. A termelőszövetkezeti gazdák, egyéni termelők a szer- \ zödéskötés után mázsánként az exportminőségű téli almára 100, ] az őszibarackra 120, a kajszi barackra 80, a málnára 200, a ] szamócára pedig 120 forint kamatmentes előleget kapnak a; szerződő helyi földművesszövetkezettől, amely a lekötött szab-1 ványnak megfelelő árut a mindenkori felvásárlási áron mara- • déktalanul átveszi. Azonfelül 10 százalék szerződéses felárat] is fizet, s a göngyölegről is ő gondoskodik. Az árut a földmű-; vesszövetkezet felvásárló telepén kell átadni. A termelőszövetkezeti gazdák és az egyéni termelők az em- j lített gyümölcsféléken kívül szerződést köthetnek még belföld ' fogyasztású téli alma, nyári alma. bor- és csemegeszőlő, szilva. • téli körte, köszméte, s gesztenye értékesítésére la j rös János bajai lakost vegye nyilvántartásba és elsőrendű igényjogosultként kezelje, miután a nevezett nem tartózkodik jogszerűen a szövetkezet tulajdonát képező lakásban, másrészt egy szövetkezeti üzem telephelyén közvetlen az anyagraktár szomszédságában, gazdasági szempontból sem megengedhető. hogy ott idegen személy lakjon. Az azóta foiyó huzavonában a szövetkezet vezetősége már belefáradt. Ez*rt a Dózsa György út 17. szám alatt 60 ezer forintos költséggel egy műhelyt alakítottak át lakás céljára. Ezt a minden ieénvnek megfelelő lakást ajánlották fel Vörös Jánosnak. de ő nem volt hallandó átköltözni. A szövetkezet már más lakás szerzésével Is próbálkozott, de ez a kísérletük is eredménytelen maradt. Hamariáhan nekünk is sok gondot jelentene annak eldöntése. hogy kit, milyen felelősség terhel ebben az ügyben. Reméltük azonban, hogy több mint 4 évi huzavona után hamarosan orvosolni fogja a szövetkezet panaszát a mevvel tanács v. b. igazgatási osztálya. Sándor Géza Idegen lakó a raktárban
