Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-23 / 70. szám

W*l. március 23, esflWrtü* 5. »Mal A kettőt együtt: A fermelés gazdaságosságával egyidejűleg fejlődjön a munkavédelem is Előttem a ZIM Kecskeméti Gyáregységének 8 fejezetből, 34 pontból álló műszaki intézke­dési terve. Lapozgatva, tanul­mányozva ezt az érdekes és értékes okmányt, jóleső érzés­sel állapítom meg: közös fel­adatnak tekintik a termelés gazdaságosságát és a munka- védelmet. Gazdaságosabb arányt A termelés növekedésének 40 százalékát a termelékenység, 60 százalékát a létszám emelkedé­se eredményezte tavaly az üzemben. Az idén ennek a for­dítottját tervezik. Már ki is je­lölték az egyes osztályok az ön­elszámoló egységek feladatait. Többek között a gyártáselőké­szítést végzők havonta felül­vizsgálják a programban sze­replő gyártmányok technológiai utasításait, s az időközi válto­zásokat közlik az önelszámoló Takarékossági fórum Rajtavesztett Addig dézsmálta a nép va­gyonát Szlanka László, a Fűszer és Édesség Kereskedelmi Válla­lat kiskőrösi szakraktárosa, amíg rajtavesztett. A vizsgálat során kiderült, hogy azért tu­dott zavartalanul sikkasztani, okiratot hamisítani, mert el­lenőrzés nélkül járt kelt a rak­tárban — az ellenkulcs is nála volt, a kiadott árukat maga számlázta, s a részére kiadott számlatömb sorszámát sem el­lenőrizték. Ez lehetővé tette, hogy a ma­gánkiskereskedőknek és földmű­vesszövetkezeti boltoknak ki­állított számla ellenértékét el­sikkassza A társadalmi tulaj­donban 23 571 forint kárt oko­zott, A tolvaj raktárost elbocsá­tották. ügyével rövidesen a bí­róság is foglalkozik. Normákat állapítanak meg A Kecskeméti Konzervgyár legutóbbi tanácsülésén szóba került, hogy a készáruraktárban egyesek szétdobálják a drága import csomagolóanyagot, ráta­posnak az értékes segédanya­gokra, emiatt jelentős értékek mennek veszendőbe. Ennék megakadályozását cé­lozza a vállalat igazgatójának azon intézkedése, mely előírja a csomagolásnál használatos se­gédanyagok normájának kidol­gozását Majdnem három és féfszer tő’ib Nem vitatjuk, hogy a Bányá­szati Berendezések Gyára ja­nuár havi tervlemaradását jó­részt as anyaghiány okozta. El­lenben azt sehogy sem értjük, miért volt szükség ugyanakkor 2400 túlóra felhasználására, ami majdnem három és félszerese az I960, januárjában felhasznált­nak. As ilyen tervteljesítés ká­ros a vállalatnak és a népgaz­daságnak is. Ötszáz pár kesztyű megtakarított anyagból Kecskeméten, a Vegyesipari Ktsz kesztyűkészítő részlege 14 ezer pár kesztyűt gyárt az idén exportmegrendelésre. A minő­ségi munka mellett a részleg szabászatának jó munkáját di­cséri, hogy 1960-ban, a felsza­badulási szocialista munkaver­seny eredményeként jelentős anyagmegtakarítási értek el. Tízezer pár kesztyű kiszabásá­nál mintegy 5 százalék bőr- anyagot takarítottak meg, mely­ből terven felül 500 pár kesz­tyűt készítenek. egységek vezetőivel, akik ezt a helyszínen vitatják meg a mun­kásokkal. Ezzel egy időben a termelési osztály a termelés fo­lyamatosságához biztosítja a szerszámokat, anyagot és a for­maszekrényeket. A műhely technológusok mű­helyenként és technológiai ágan­ként naponta vizsgálják felül a gyártási folyamatokat és ahol szükséges, intézkednek. Az állásidő csökkentése cél­jából ragaszkodnak a gépek ki­javításának ütemtervéhez. Ezen­kívül a meósok az eddiginél alaposabban ellenőrzik az anyag­mérlegelést, s a tapasztalatok birtokában kidolgozzák a ha­ladóbb anyagnormákat. Beállí­tanak egy légdarut, melynek segítségével az egészségügyi gyártmányok előállítását gyor­sítják meg. A forgató kocsik működteté­sével kiküszöbölik a kézzel való forgatást a zománcozóban. A Sztálinvárosi Vasműben szer­zett tapasztalat alapján a kö­tőanyagos maghomok helyett kísérletképpen vízüvegeset hasz­nálnak és ezzel nemcsak meg­gyorsítják a magkészítést, ha­nem 13 ezer kiló vasat is meg­takarítanak. Egyébként az intézkedési terv részletesen foglalkozik takaré­kossággal, s ezen belül ponto­san előírja a selejt csökkenté­sének feladatait is. A dolgozó is lássa A szövegbe ritkítva került az alábbi mondat: a selejtet úgy kell tárolni, hogy minden dol­gozó megtekinthesse, s leszűrje belőle a tanulságokat... Utal a műszaki intézkedési terv arra is, hogy az illetékesek kötele­sek a munkásokkal megvitatni a selejtcsökkentés összes lehe­tőségeit, hangsúlyozva a tech­nológiai utasítások maradékta­lan betartását. Az intézkedések után csök­kent a selejt, sőt egyes gyárt­mányokat selejt nélkül állítot­tak elő. Az új műszaki normák alkalmazása, s az egyéb intéz­kedések következtében február 1-től 20-ig a kádgyártásban 7,2 százalékról 6,9, az egészségügyi berendezések készítésében 10,29- ról 6,42-ra, a szürke öntvény gyártásában pedig 8,52 száza­lékról 8,2 százalékra csökkent Envvezogép — házilag a selejt Erre vonatkozólag Sza­bó Lajos főmérnök azt mond­ja: — Ma már a fél százalékos selejtcsökkentés Is jelentős eredménynek számít... A termelés és a termelékeny­ség számai tehát jók. Sajnos a munkavédelem tekintetében nem olyan kedvező a helyzet, mint a termelés alakulásánál. Különös érvelés A balesetvédelmi oktatás rendszerességének és színvonala emelésének hangsúlyozása mel­lett büntető szankciókat jelöl meg az intézkedési terv. Erre igen nagy szükség van itt. 1960-ban a száz munkásra jutó baleseti napok statisztikája azt bizonyította, hogy egy munkás egy évben átlagosan három na­pot mulasztott baleset címén. Mi hátráltatja a balesetvéde­lem előrehaladását? Egyes művezetők, brigádveze­tők azt mondják: belefásultunk az örökös figyelmeztetgetésekbe. Elfogadhatjuk ezt a kifogást? Nem! Akire emberek életét bíz­ták, az nem vélekedhet így, sőt tudnia kell, hogy a technika tökéletesedésével egyidejűleg a szocialista társadalomban nő a munkavédelem szerepe és je­lentősége. Még akkor sem fá­sulhat el egy vezető, ha egyes politikailag elmaradott gondol­kodású munkások azt hiszik, hogy a gyár vezetőinek tesznek valamilyen szolgálatot, amikor a saját életükre vigyáznak. Nem azt akarjuk mondani, hogy nincsenek hanyag, felüle­tes, egészségükkel, életükkel nem törődő dolgozók. Velük kapcsolatban egyet tanácso­lunk: követeljék meg tőlük a védőberendezések használatát, a munkavédelmi rendelkezések betartását, még akkor is, ha morgolódnak érte. Inkább vi­tázzunk, de előzzük meg a bal­esetet, nehogy a bíróságon, vagy másutt kelljen majd ma­gyarázkodni. Ha ebben a kérdésben is olyan következetesség, hajtha­tatlan akaraterő jellemzi a gyár alsóbb parancsnokait és mun­kásait, mint a gazdaságos ter­melés megvalósításában, akkor mondhatták maid csak el: összes célkitűzéseinket vasasok­hoz méltóan teljesítettük. Venesz Károly A Bajai Épületasztalosipari Vállalat műszaki kollektívája házilag egy enyvezőgépet készített, melyet az ablakszárnyak összeállításához használnak. A gép segítségével három mnnkás a régebbi 450 ablak he­lyett 650—700-at állít össze 8 óra alatt Képünkön az enyvező­brigád két tagja. Pénzjutalom a legjobbaknak A Bács-Kisíkun megyed Álla­mi Építőipari Vállalatnál 13 brigád küzd a szocialista cí­mért. Nemrégiben értékelték a brigádok 1960. második félévben elért eredményeit Megállapították, hogy a leg­jobb munkát Pólyák Antal és 12 tagú segédmunkás-brigádja érte el. Ezért őket 2000 forint­tal jutalmazták. A verseny má­sodik helyezettje Szombati Mi­hály 12 fős segédmunkás- és Kuti Péter előgyártó brigádja. Brigádonként 1600 forint jutal­mat kaptak. A harmadik helyre az alábbi brigádok kerültek: Szilvás! La­jos és Mogyoró Antal segéd­munkás-, Mohácsi Pál, Adorján László ács- és Túri Pál segéd­munkás-brigádja. Mindegyik brigád 1400 forint jutalmat ka­pott A negyedik helyezést elért Szvoboda Ferenc segédmunkás­brigád 1200 forint Jutalomban részesült Ezer forintot az aláb­bi brigádok kaptak: Nagy Béla kőműves-, K óhaj da László és Őré Károly segédmunkás- és Bárányt Imre áes-brigádja. — Ezenkívül három brigád >00, kettő 600, egy pedig 400 Jutalmat kapott A gazdáknak is tetszik — a szövetkezetnek is hasznos Az elmúlt napokban közgyűlést tartott a kéieahaűrm Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Elsőnek a baromEtörzs kialakításá­val foglalkoztak. Minden szövetkezeti gazda vállalta, hogy egy tyúkot ad a közösnek s még azt is kikötötték, hogy az nem lehet 2 kilósnál kisebb. Különösen az asszonyok beszéltek lel­kesen a baromfitenyésztés várható eredményességéről. Gondo­zónak egyik olyan társaikat választották, aki nemrég vett részt tanfolyamon. A közgyűlésen megtárgyalták a termelésre ösztönző pucraá zálási módszert is, s úgy döntöttek, hogy mind a növényter­mesztésben, mind az állattenyésztésben alkalmazzák. Az idén először osztják ki a területet családi megművelésre, hogy így a családtagok Is többet segíthessenek a közös munkában. Tet­szik ez a módszer a szövetkezeti gazdáknak, megértük, hogy mind a közösség, mind pedig az egyén számára hasznos a jobb munkából eredő többletjövedelem. A megszaporodott közös állomány takarmányozás áról ügy döntöttek, hogy mindenki 50 kilogramm szemes abrakot köl­csönöz a szövetkezetnek, amit az új termésből kap viasza. Szegecselés helyett ponthegesztéssel A Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalat lemezműhelyeben a vasajtókat az új technológiai előírás szerint nem szegecselik, hanem hegesztlk. Ezzel az új módszerrel — melyet ponthe­gesztésnek neveznek — egysze­rűsítették a munkafolyamatot, s ajtónként egy órával csökken­tették a gyártmány elkészítési idejét. A bízatom gyümölcsei A képen: munkában Pápai László csoportvezető. ÉDpen pgv éve, hogy 600 holdas szövetkezetből 3 ezer holdas nagy gazdasággá fejlő­dött a bajai Micsurin Termelő- szövetkezet. De az a tavasz és a mostani sokban különbözött egymástól. Az új tagság közös munkában való gyakorlatlan­sága és — bátran megmondhat­lak: bizalmatlansága —rányom­ta bélyegét az indulásra. Ta­valy még csak ilyenkor fogtak ;mmel-ámmal a tavaszi mun­kákhoz — most március 20-ra 300 holdon elvetettek minden 'nvaszi növényt, a 80 holdas közös szőlő kinyitva és meg­metszve ékesíti a határt, s már a burgonya vetéssel is jócskán készen vannak. Csoda történt? Nem. Czeglédi főagronómus pár kurta szóval megmagyarázza a változás okát. A pálfordulást egyrészt a zár­számadás okozta, amelven 32.20 forint jutott egy munkaegység­re, másrészt az a megalapozott Gazdálkodás, amely a jövőt il­letően még a legkételkedőbb gazdát is bizalommal tölti el. A Micsurin Termelőszövetke- -<*t szép eredményeit még szeb­bé teszi, hogy a többségben le- -'ő asszony-tagság minden di­cséretet megérdemlő szorgal­mából eredtek. Gyökeres vál­tozást hozott ez az esztendő a volt közénparaszt-feleségek gon­dolkodásában is: rendszeresen kijártak dolgozni a földekre. S hogy az idén még nagyobb számban kapcsolódhassanak a munkába, maga a taeság köve­telte, horv a vezetőség ossza ki m°Grr "velősre a földeket. Egy egy asszony részesedését meg is irigyelheti akárhány más terme'őszövetk°zet férfi-tagsá­ga. Révész Józsefné baromfi­gondozó 30 ezer forintot ka­pott: az állattenyésztésben dol­gozó Varga József és családia 50 ezer forintot keresett. Idős Jágityéknál az apa éiieh'őr. az asszony osunán családtagként segített férjének, hárman mégis 30 ezer forinton felül részesed­tek. Az asszonyok me^eesülé- sére jellemző, hogy közülük ke­rül ki 16 munkacsapatvezető is. A favaíy kitaposott közös út. most még szebb távlatok felé vezet, nagyszerű terveket valósít meg a Micsurin. A gaz­dálkodás gerincévé a sertés- és szarvasmarhatenyésztést teszik. A tavalyi hússzal szemben az idén már 138 anyakocájuk van, — egy része a jó hírű laDály- sertés, a többi komvall. Tiszta­vérben tenyésztik, a szaporulat egy részét tenyészanyagként, más részét hízóként értékesítik. Ebben az évben a Micsurin 870 mázsa sertéshúst ad az állam­nak. Az eredményes hizlaláshoz minden biztosított, szántóterü­letük 35 °/n-án termesztenél« szemestakarmányt, épületben sem szűkölködnek. A marhaál­lomány részére az idén építe­nek fel egy százférőhelyes, fél- szahadtartásos tehénistállót, s saiát szaporulatból pótol iák a tehenészetet. Baromfiból 116 mázsa húsra szerződtek s ehhez 25 ezer naposcsibét nevelnek fel. A baromfiakat a bácsbokodi üzemből hozatott keveréktakar­mánnyal etetik. Egyelőre 7 va­gonnal rendelt ebből a keverék­ből a szövetkezet. Az agronó- mus kísérletet vezetett be a gazdaságosság bizonyítására: az egyik sertésfalkát üzemi, az ellenőrző falkát pedig saiát ke­verésű takarmánnyal eteti. Az idén a növénytermesz­tésben is megszüntetik a sokfé­leséget. Az ipari növények kö­zül nagyobb területen termesz­tik a cukorrépát és a fűszerpap­rikát, a kertészet legfőbb ter­méke a csemegepaprika lesz. A Micsurin Termelőszövetke­zet minden terve sziklaszilárd alapra: a szövetkezet gazdáinak a nagyüzem eredményességébe vetett hitére s ebből fakadó szorgalmára épül,

Next

/
Oldalképek
Tartalom