Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-21 / 68. szám

1961. március 81, kedd 1 «(da? KÜr,FOl.HT MEGREJTOFIÉSRE Kétszeresére növeli termelését, 2 millió forint értékű kesztyűt készít a Kecskeméti Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet ELSŐ LÄTÄSRA nem is gon­dolná az olvasó, hogy milyen sokrétű tevékenység húzódik meg e név mögött: Kecskeméti Vegyes Ktsz. A mindennapi életben azonban gyakran akad dolgunk az üvegezőknél, aszta­losoknál, 1 késeseknél, műszeré­szeknél, kárpitosoknál, könyv­kötőknél, bőrdíszműveseknél és ezt a sort. még folytathatnánk, hiszen a szövetkezet 1960. évi 4 millió 600 ezer forint értékű össztermelésének csaknem a fe­lét a javító-szolgáltató részlegek adták. Jelen cikkünk célja azon­ban csupán egy részleg bernu- tátásB. ­A kesztyűkészítőkhöz látogat­tunk. ... A jelentéseket és számadato­két vizsgálva, örömmel állapít­ható meg, hogy az 1959. évi eredményekhez mérten, az idén csaknem megkétszereződik az — Két évvel ezelőtt 7800 pár volt az össztermelésünk — közli Makári Bertalan, a szabászat ve­zetője. — Az idén viszont már negyedévenként 3500 pár kesz­tyűt adunk át a külkereskedel­mi vállalatnak, s a jövőben ez a mennyiség még tovább fog növekedni. — EGY HETE volt a közgyű­lésünk — mondja Vártai Lajos- né, a kesztyűvarró műhely ve­zetője, alki egyben a 18 ipari tanuló szakoktatója is. — Itt volt a külkereskedelmi vállalat képviselője is, és jóleső érzés volt hallani a dicséretet: elége­dettek munkánk minőségével. A megen gedett 3 százalék osztályos áruval szemben, nálunk 1000 kesztyű átvételénél alig 2—3 pár nem felei meg exportra, de ez is legtöbbször anyaghibából adódik, ami ilyen nagy tételnél elkerülhetetlen. — Több is telne tőlünk — veszi át a szót Ginder Károly, a szövetkezet elnöke. — A TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat már többször is szóvá- tette, hogy akkor találná meg számítását szövetkezetünkkel, ha legalább 20 szabászra és 100 varrónőre tudnánk felfejleszteni kesztyűkészítő részlegünket — Mennyivel növelné ez a szövetkezet export-termelését? — Az idén 5 szabászunk, 21 varrónőnk és 20 ipari tanulónk 2 millió forint értékű export­árut ad a népgazdaságnak. Az említett fejlesztés és a munkák egy részének gépesítése éven­ként 6 millió forint termelési értékkel növelné ezt az összeget. Talán még ennél is jelentősebb, hogy ebben az összegben cse­kély anyagfelhasználás mellett elsősorban munkát exportál­nánk. Emellett lehetőség nyílna arra, hogy mintegy 80 dolgo­zónak, elsősorban nőnek, terem­tenénk állandó munkaalkalmat. — És mi akadályozza ebben a szövetkezetei? exportra termelt kesztyűk meny- nyisége. Hétszáz holdon folytatnak öntözéses gazdálkodást és 160 hold nagyüzemi szőlőt telepítenek a kiskunfélegyházi járásban az idén A kiskunfélegyházi járási párt-végrehajtóbizottság már­cius 20-i ülésén az öntözéses gazdálkodás helyzetéről és a nagyüzemi szőlőtelepítés felada­tairól tanácskozott. A végrehaj­tó bizottság örömmel állapítot­ta meg, hogy a termelőszövet­kezetek nagyrésze felismerte az öntözés előnyeit és szorgalma­san készülnek az öntözés bőví­tésére. Az öntözés iránti érdeklődést a számok is szemléltetik. Míg tavaly a járásban 90 holdon folyt öntözéses gazdálkodás, az idén ezt 700 holdra növelik. A járásban egy csőkútfúró brigád dolgozik. Eddig 16 csőkutat fúr­ták, tervük szerint április vé­géig még újabb 29 esőkutat ké­szítenek el a járás termelőszö­vetkezeteiben. Az előterjesztés és a vita alap­ján a járási párt-végrehajtóbi­zottság olyan határozatot hozott, hogy az illetékesek még az első félévben készítsék el a járás ön­tözéses gazdálkodásának tervét, amely a tiszai öntözés, vala­mint a csőkutak telepítésének tehetőségeit is magába foglalja. A szőlőtelepítéssel kapcsolat­ban a v. b. megállapította, hogy a megyétől kapott 50 holdas nagyüzemi szőlőtelepítési elő­irányzattal szemben a járás ter­melőszövetkezetei 160 hold sző­lőt terveztek telepítésre ebben az évben. — ELSŐSORBAN a megfele­lő munkahely hiánya, mert a jelenlegi zsúfoltság mellett már nincs lehetőség a termelés nö­velésére Ha ebben segítene a városi tanács végrehajtó bizott­sága és a KISZÖV vezetősége, akkor a többit, a személyi és a műszaki feltételeket mi megte­remtenénk: Az egymilliomodik könyvkölcsőnzés Ez az esemény, mely Tataházán játszódott le, szombaton délután, egy statisztikai vizsgálat eredményeképpen került bele a krónikákba. Amikor a bácsalmási járás könyvtárainak eddigi, egy évtizedes munkáját vizsgálták, s bizonyos statisztikai szám­adatok összesítésére került sor, akkor derült ki, hogy Tata­házán az aznapi kölcsönzési időszakban, ha csak egy ember is beteszi a lábát a könyvtárba, az éppen az egymilliomodik köl­csönzési végzi majd. Az ünnepi alkalomra, amely a bácsalmási járási könyvtár és a községi népkönyvtárak vezetőinek lelkes munkája ered­ményeképpen mégsem egészen véletlenül következett be, hanem az eddigi sikerek egyenes folytatásaképpen. Tataházára utazott a járási könyvtár vezetője. Fekete Dezső. Valóban, a délutáji folyamán Nagy Istvánná, Tataháza, Petőfi utca 9. szám alatti lakos személyében ünnepélyesen üdvözölték a járásban tíz év alatt az egymilliomodik könyvkölcsönzőt. Nagy Istvánná azóta tagja a könyvtárnak, amióta az meg­alakult. Milyen érdekes — nem annyira a szépirodalmi művek, mint inkább a mezőgazdasági szakkönyvek lelkes rajongója. A helyi Dózsa Termelőszövetkezet tagja Nagy Istvánné, a férjével együtt, s amikor a járási könyvtár ,és a Hazafias Nép­front ajándékát, a hét válogatott és értékes könyvet átvette a rögtönzött ünnepségen, meg is ígérte, hogy számolatlan bará­tokat szerez majd az olvasásnak, elsősorban az ntcájabeli asz- szonyok sorából. Tataházán egyébként nem Nagyné lesz az első agitátora az olvasásnak, a lakosság 19 százaléka rendszeres olvasó, közülük 149 felnőtt dolgozó paraszt. Azt is kiszámolták, hogy tíz év alatt Tataházán 52 413 kölcsönzés történt ezzel az »egymillió- módikkal« bezárólag, t júniusban lesz tízéves a tataházi könyvtár. Csáky Lajos 'ZJii zó n tintn i m A moszkvai esztrád-együttes megyénkben *£- Kigyúl a rivalda­fény, a függöny elé lép ■a műsorközlő vasár­nap este az izsálki kul- túrház nagytermében. A hallgatók tapssal köszöntik a moszkvai esztrád-együttest, a Moszkvai Nagyszínház, a Leningrádi Nagy­színház, a Tbiliszi Grúz Opera és Balett­színház, a Moszkvai Rádió és Televízió ér- derhes művészeit és a Szovjetunió két sport­mesterét. A gyorsan pergő számokat sűrűn szakít­ja meg a közönség fel- , .felcsattanó tapsa. A hallgatók soraiban két fiatal felcsillanó szem­mel mondja harmadik társának: — Ügye ér­demes volt eljönni? Egy kislány így ára­dozik: micsoda szép hangja van annak a férfinak. A zsonglőr­produkciónál a csodál­kozás moraja tölti be a termet, miközben az egymás mellett ülők azt keresik a másikuk tekintetében: hogyan csinálja mindezt Énejk, akrobatika, tánc, magas művészi tolmácsolásban. Ez jel-’ lemzi a moszkvai mű­vészegyüttes koncert­jét A nézők, akik fe­szülten figyelik a szín­padon történteket, nem is tudják, hogy a mű­vészegyüttes húsznapi tartózkodása során Izsákon ma a har­mincnegyedik előadá­sát tartja, illetve ezen a napon már a harma­dikat A fáradtság, amely időnként meg­jelenik arcukon, csak addig tart, amíg fel­gördül a függöny. A közönséggel való találkozás azonban fe­ledteti a fáradtságot Ezzel kapcsolatban Grigorij Nyeszterov, a Moszkvai Állami Fil­harmónia szólistája, az együttes vezetője ezt mondja: — Örülünk annak, hogy nemcsak szeretettel fogadtak bennünket hanem mé­lyen ismerik művésze­tünket. Nagyon jól esett a közönség elis­merése, s ez arra buz­dított bennünket, hogy művészetünk legjavát tolmácsoljuk a szépet szerető, igényes, ma­gyar közönségnek. Mi most visszatérünk ha­zánkba. Azzal a jó ér­zéssel búcsúzunk ma­gyar barátainktól, hogy művészetünkkel sike­rült még szorosabbra fűzni a szovjet és ma­gyar nép barátságát. Ugyanígy vélekedik Irina Kibadze grúz szólótáncosnő, aki elő­ször jár hazánkban, s elmondja, hogy Kecs­kemét és környéke ha­sonlít Grúziához. Ta­lán ez a hasonlóság is közrejátszott abban, bogy elragadtatással mondja: — Nagyon tetszik nekem az önök hazája —, majd ezzel zárja szavait: Ha hív­nak, szívesen jövünk.. És mit válaszol az izsáki közönség? Da- másdi Anikó és mind­annyian búcsúzáskor ezt mondták: felejthe­tetlen estet szerezitek nekünk, ezért szere­tettel visszavárjuk önöket... Az együttes tagjai pedig szinte egyszerre válaszoltak: Doszvidá- nyija. (ven esz) Kecskeméten még már­cius 21-én este elterjedt a nagy esemény híre. Pontos értesülést persze nem lehetett szerezni, mert a fővárossal megszakadt a telefonösszeköttetés. A külön­böző feljegyzések, visszaemléke­zések, akkori és későbbi újság­cikkek azonban körvonalazzák az első napok eseményeit.. A Kecskeméti Közlöny húsz évvel később megírja, hogy március 21-én a Károlyi párt nagy választási munkába kezdett. Ugyanaz nap értekezlet volt a húsárak emelésére. Megállapí­tották azt is, hogy „a rozsvetés­ben pusztító kukacok megsem­misítő rágcsálást visznek vég­hez”. Egy cseh ezredes aznap érkezett, hogy a színigazgatótól átvegye a 94-esek által ittha­gyott hangszereket. A laktanya­ként használt Reál-iskolában meggvulladt egy szalmazsák, s a katonák úgy hívták fel erre a tűzoltók figyelmét, hogy az ablakon keresztül sortüzet ad­tak le. Estefelé érkezett a proletár- diktatúra kikiáltásának híre és az emberek a következő kérdés­sel osztoromolták a helyi lapok szerkesztőségeit: „Megfelel-e a valóságnak, hogy a szocialisták kibékültek a kommunistákkal és az egész szocialista párt po­litikája balra tolódott.” Földes kormánybiztos még aznap este táviratot kapott Bőhm hadügy­miniszter aláírásával, hogy szo­cialistákból és kommunistákból megalakult a forradalmi kor­mányzótanács. Ez azonban ak­kor nem került a helyi forra­dalmi erők tudomására^ Másnap, március 22-án már minden nyilvánvalóvá lett. A szociáldemokrata párt dél­előtt 10 órakor kapta meg a távirati értesítést a nagy ese­ményről. A párt vezetősége nyomban ülést tartott és elha­tározták, hogy a város vezeté­sét 15 tagú direktórium veszi át. A direktórium tagjai lettek: Lugosi István, Bódi János, Sze­gedi Lajos, Tóth László, Hajma József, Simon István, Soós Pál. Sarlós Ágoston, Csihalik László, Kosa István, Knapp Lajos, Vér­tes Gábor, Szákovi cs György, Vlncze Lajos és Villám István. A direktórium felhívással for­dult a város lakosságához. „Proletár testvérek! Kecske­mét Népe! Munkások! Katonák! A megszálló ellenség új terüle­teket követel. Az utolsó falat kenyerünket nem adjuk. A pol­gári kormány lemondott. Az or­szág egyesült vezetését a szo­ciáldemokraták vették át, kik egyesültek a börtönből kiszaba­dult kommunista testvérekkel. Éljen a világot megváltó szo­ciáldemokrácia! Éljen a prole­tárdiktatúra! Proletár testvérek! Kecskemét Népe! Tartsátok fenn a rendet minden erővel. A vá­ros vezetését tizenöttagú direk­tórium vette át, amely a mun­kás- és katonatanácsokból ala­kult .. .** Az események gyorsan köve­tik egymást. Március 22-én dél­ben már zár alá veszik a ban­kokat, a Fruktus részvénytársa­ság, a szesz-, gyufa-, konzerv- és vasgyár, a szőlősgazdák és a gazdasági egyesület vagyonát. Intézkedés történik a megbíz­hatatlan elemek eltávolítására. hetséges. A közrend ét a k0*ri biztonság felett felfegyverze« munkások őrködtek, akiknek jelentős része úgy verbuváló-j dott, hogy a leállított építkezé-* sek munkásait fegyveres szol- gálatra irányították át A városházára felkerüli az oly sokszor meggyalázot# vörös lobogó, sőt a magytemp- lom tornyán is vörös zászló lern gett. A tanyavilágba munkásotí mentek, hogy a parasztembe­reknek megmagyarázzák a nagy társadalmi átalakulást. Március 22-én a színházban, a függöny felgördülése előtt méltatták a történelmi eseményeket. A la- josmizsei járat kivételével va­lamennyi vonat közlekedett. A direktórium elrendelte a királyi ház tagjai arcképének, a volt királyság jelvényének 48 órán belüli eltávolítását. Időközben a forradalmi kor­mányzótanács intézkedett a di­rektóriumok szervezeti felépí­tésével kapcsolatosan és ennek megfelelően, Kecskeméten is változás történt. Erről a közzé­tett plakát így számol be: „Kecskemét Népe! Munkások? Katonák! Parasztok! A kecske­méti szovjet a munkások, kato­nák és parasztok tanácsából megalakult. Az ügyek vezetését a népbiztosok tizenöttagú tana-1 csa vette át, amely egyúttal Barta Kálmán, a közélelmezési hivatal eddigi vezetőjét, teljes hatáskörrel a közélelmezés nép­biztosává nevezte ki. A városi közigazgatás feletti felügyeletet és egyúttal a kor­mánybiztosi teendőket a buda­pesti forradalmi kormányzót*“* nács rendeletéből három tagúi direktórium vette át. AkinekJ valami panasza van, forduljon* a népbiztosok tanácsához, akiig a városházán, a volt főispán# helyiségben talál. Örömmel tu­datjuk, hogy az orosz szovjet csapatok átlépték a Kárpátokat- Éljen a nemzetközi viléeforra- dalom és a proletárdiktatú­ra! ...” A háromtagú direktóriummá® tagjai lettek: Budai Dezső, jog- akadémiai tanár, Németh Lászld és Richter Árpád. A direktóri­um titkára Berger Miklós letfe aki annak előtte már a Nemzetis Tanácsnak is titkára volt. direktórium addigi tagjait kiM lönböző feladatok végzésévé# bízták meg, akikkel együtt al* kották a népbiztosok tanácsát,­A különböző (gyűlések egész sorozata zajlott le. Már­cius 23-án népgyűlés volt a vá­rosháza előtt, amelyen Simotí István ismertette a forradalmi átalakulás jelentőségét. Marcin» 25-én, vasárnap tartották meg a városban a nők első összejö­vetelét, a nők napját, amelyeni a munk ás- és parasztasszon vök ezrei jelentek meg. A gyűlést özv. Németh Józsefné nyitott» meg és az első nőnap jelentősé­gét Szűcs Laiosné ismertette» maid özv. Seres Gusztávné be­szélt a nők múlt iáról és buzdí­totta a nagygyűlés részvevőit a jövő építésére. Ennek a nar>- nak egyik jelentős eseménye a* volt, hogy Kecskemétre érke-1 zett repülőgépen Szamuely Ti­bor, aki felszólalt a nagygyűlé­sen. A Vörös Hadseregről be­szélt és számosán kiáltották a tömegből „Elmegyünk! Megvéd- j ük a mi hazánkat^ Förster Artúr huszárőmagyot. a jászkun huszárfélezred pa­rancsnokát, Bleyer Győző állo­másfőnököt felmentik állása alól. Elmozdították helyéről Győrffy Pál főjegyzőt, Füvessy Imre he­lyettes főkapitányt, Barna Tibor rendőrparancsnokot. Kerekes József iskolaigazgatót, Szőke Gyula javadalmi hivatali veze­tőt, B. Kiss József árvaszéki ülnököt, Csősz László és Tamás István rendőrbiztosokat. A di­rektórium intézkedem megszáll­ni a városháza, a törvényszék és a postahivatal épületeit Elren­deli a telefon- és távirati cen­zúrát, a telefonösszeköttetés csak a direktóriummal volt le­! * Részlet Weither Dániel „Kecske- mét I919-I>eil’s fiimű 1 l;m fliyyAfoAll­Hnncsnv Kara’isz’án^an a kiváló meznoazdasáni dolgozik érlekez'fitfn Alma Ata. (TASZSZ) Hétfő«» Alma Atában megnyílt a ka­zahsztáni kiváló mezőgazdaság? dolgozók értekezlete, amelynela munkájában részt vesz Hrus- csov, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára, a Szovjet? Minisztertanács elnöke Az értekezletet Mohamed Kn- najev, a Kazahsztáni Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak titkára nyitotta meg. Meg­vitatják, milyen intézkedésekkel lehetne növelni a kazalisztáni mezőgazdasági termelést. r Az első napok*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom