Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-17 / 65. szám
InH/Mitmil&Jk alV/iVi 113 Wi 1II a t 800 000 forint értékű kórt okozott az elmúlt évben a gabonafutrinka A gabonafélék egyik legveszedelmesebb kártevője a gabonafutrinka, illetve annak lárvája. A bogár 14—16 milliméter nagyságú, fekete színű, s a tejes, illetve viaszérésben levő gabonaszemek károsításával nem is olyan jelentős, mint a 25—28 milliméter nagyságú, tojásdad alakú, sötét foltokat viselő lárvája a csócsároló. A csócsároló ősszel és tavasz- szal a gabonafélék zöld részeit károsítja. Földalatti aknát készít magának, s a levél puha részeit teszi tönkre, míg a rostokat meghagyva azokat kóc- szerűen összegyömöszöli (csó- csárolja). Elsősorban az őszi búzának, rozsnak és őszi árpának a kártevője. A kártétel következtében a vetés foltokban, vagy egész területre kiterjedően elpusztul. A gabonafutrinka jelentéktelen kártevővé válik a nagyüzemi gazdálkodásnál, ha helyes vetésforgót és megfelelő agrótechnikai eljárást alkalmaznak. Legfontosabb, hogy a vetésforgóban gabona után ne következzen gabona. Vegyi úton HCH-porozás- sal (holdanként 25 kilogramm) tudunk védekezni ellene. Ezt célszerű a kora reggeli, délutáni, illetve az esti órákban végezni, mert a HCH napfény hatására könnyen bomlik. Arra is ügyelnünk kell, hogy a következő évben a HCH-val leporozott területre burgonya és más gumós növények ne kerüljenek, mert ez a vegyszer két-három évig is megtartja a doh szagát, s ez a táplálkozásra felhasznált termékeket élvezhetetlenné teszi. A gabonára a HCH-nak ilyen kellemetlen hatása nincsen. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a csócsároló- fertőzés nagy területeken jelentkezik, a növényvédő állomás gépi segítséget tud nyújtani az előírt térítés ellenében. Szűcs József A 100 mázsás burgonyatermelési verseny feltételei A múlt évben felújított 100 mázsás burgonyatermelési mozgalom nagymértékben elősegítette a lakosság zavartalan ellátását. Ezért a termelőszövetkezetek kérésére és a nagy érdeklődésre való tekintettel a Földművelésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ ismét meghirdeti a 100 mázsás burgonyatermelés! versenyt. A mozgalomban részt vehetnek a) a 800 holdon aluli szántóval rendelkező szövetkezetek, amelyek burgonya-vetésterülete legalább 25 hold, b) a 800—1000 holdas szövetkezetek legalább 40 hold, c) az 1000—2000 holdas termelőszövetkezetek legalább 80 kh. d) 2000 holdon felüli szövetkezetek legalább 120 hold burgonyavetés-teriUettel. A verseny részletes feltételeit a Mezőgazdasági Értesítő 10. sz. közli. A mozgalomban az a termelőszövetkezet éri él a legjobb eredményt, amelynél a burgonya termésátlaga az egész vetésterületen, minél nagyobb mértékben meghaladja az előző három évi átlagot. A holdanként! termésátlag korai fajtáikból 70, középérésű és kései fajtákból pedig 100 mázsa alatt nem lehet. Feltétel az is, hogy a szövetkezeit miinél nagyobb meny- nyiséget értékesítsen szerződés alapján. A versenyben résztvehetnek azok a termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok is, amelyek a 10 holdat meghaladó burgonyavetést táblásán művelik, a termésnek legalább 40 százalékát állami felvásárlás útján értékesítik. »OOOOOOOOOOOOOOOOOO (7/ kártevő a haltacimon A jánoshalmi Petőfi Termelő- szövetkezet agronómusa a napokban levelet írt a Tassi Növényvédő Állomáshoz, melyhez rovarmintát mellékelt. Arról írt, hogy baltacimtáblájukon a beküldött kártevő nagy pusztításokat tesz, de sajnos sem a kártevőt, sem az ellene való védekezést nem ismerik. A Növényvédő Állomás laboratóriumában megállapították, hogy egy olyan bogárról van szó, melyet nem ismertünk, mint kártevőt. Ez az úgynevezett bársonyos kiscserebogár. A kártétel tanulmányozása céljából a Petőfi Termelőszövetkezet 13 kataszt- rális holdas baltacírhtábláján a helyszínen végeztek vizsgálatot. Szinte már az egész területen előfordul és kártétele nagy. A ■bogár 6—8 milliméter nagyságú, feketebama színű, szürkén bársonyos és a közönséges cserebogárnál kisebb, de arra emlékeztet. A baltacím gyökereit 1—S centiméter mélységig rágja Feltételezhető, hogy ez a kártevő a lucernán és a lóherén is hasonló pusztítást végezhet. Ellene a fertőzött területen HCH (Agritox) porozószer, vagy a Nikéről D—10 nevű ugyancsak porozószernek a talajba való fogasolásával eredményesen lehet védekezni. Holdanként 25—30 kilogramm szükséges. Termelőszövetkezeteinkben a lucerna- és a lóheretáblákat ellenőrizzék és ha négyzetméterenként 1—5 centiméter mélységben 4- nél több kis cserebogarat találnak, a védekezést hajtsák végre, s a Tassi Növényvédő Állomással is közöljék a kártevő fellépését Sz. J. Negyven hóid paprikát ültet a dusnoki Üj Élet Tsz A dusnoki Üj Élet Termelőszövetkezet az Idén 40 holdon termel fűszerpaprikát A földre 23 fogat hordja állandóan a trágyát, amelyet ezután két Zetor forgat majd a földbe, (Pásztor Zoltán felvétele) Mivel permetezzük a fákat nyugalmi állapotban? A gyümölcsfák rügyfakadás előtti, nyugalmi állapotban történő permetezésének nagy fontossága van. A permetlevet ilyenkor eljuttatjuk a korona minden részére, s olyan jóhatású növényvédőszereket használhatunk, amelyeket lombos állapotban perzselési veszély miatt nem alkalmazhatunk. Gyümölcsöseinkben az egyik legveszélyesebb kártevő, a kaliforniai pajzstetű ellen is nyugalmi állapotban tudunk a legeredményesebben védekezni. Erősen pajzstetves fáknál gyümölcsfaolajos permetezést ajánlunk, alma- és körtefáknál 5, csonthéjasoknál 4 százalékos töménységű gyümölcsfaolajos permetlevet használunk. Ilyen permetezést azonban csak háromévenként alkalmazzunk. Nagyon kell ügyelni a permetlé helyes elkészítésére is; a vizet folytonos keveréssel adagoljuk a törzsoldathoz. A permetlé készítéséhez lágy és legalább 5—8 fokos vizet használjunk, mert ennél hidegebb vízben az olaj nem jól emulgálódik. Gyenge vagy közepes pajzstetű fertőzés esetén, valamint ha az elmúlt évben gyümölcsfaolajjal permeteztünk, íroli- stella kénporból készült, téli hígítású mészkénlével is permetezhetünk, ezzel egyúttal a lisztharmat és takácsatka ellen is védekezhetünk. Kisebb háztáji gyümölcsösökben használhatunk gyárilag készített szilárd mészkénlét, Neopol-t is. Ebből rügyfakadás előtti permetezéshez 5 kilogrammot kell adni 100 liter vízre számítva. A kéntartalmú szerek használatának különösen nagy jelentősége van egyes olaj iránt érzékeny fák — például az őszibarack — permetezésénél, mert ezek még nyugalmi állapotban sem bírják az olajos permetezőszereket. A pajzstetű ellen jó eredménnyel lehet használni a No- vendát (sárgamérget) is. Nagy előnye, hogy egyúttal a bimbó- likasztó bogár és a sodrómolyok ellen is védekezhetünk vele. Mivel a Novendának gombaölő hatása is van, gombabetegségek ellen rügyfakadás előtt bordói lével permetezni nem szükséges. Varas odás és egyéb gombabetegségek ellen rügy fák adáskor egy százalékos bordói lével permetezzünk. Helyette használhatunk DNRB-pasztát, valamint Vitigraa permetezőszert is. Vitigranból 0,5 százalékos per- metlevet kell használni nyugalmi állapotban történő permetezéséhez. E két új gombaölőszer alkalmazásának nagy előnye, hogy közömbösítésükhöz mész nem szükséges. Alkalmazásuk a bordói léhez viszonyítva gazdaságosabb is. A Imafal iszt- harmat ellen a téli hígításé mészkénlébe hatásfokozás céljából hektoliterenkint 50 deka« előzetesen melegvízbe« feloldott vasgálicot keverünk. Székely Jené Tanácsok a dohánypalánta neveléséhez A DOHÁNY melegebb éghajlatú vidékről került hazánkba, de a kifejlődéséhez és megéléséhez szükséges napfényóra nálunk is megvan. A dohánymagot szabadföldbe vetni nem lehet. mert a vetés idején a talaj még hideg. A talaj és levegő hőmérsékletének legalább 16 foknak kell lennie a palántázás idején — ezért a palántákat .melegágyban kell nevelni. A magvetés ideje március közepe. A dohánypalánta neveléséhez általában földfeletti melegágyakat« építenek. E módszer előnye, KEREKEGYHAZA határában gyakran lehet látni akár a tanács kocsiján, akár kerékpáron egy törékeny termetű leányt. — Rózsika megy agitálni — mondják a földeken dolgozgató újdonsült szövetkezeti gazdák, s tiszteletük jeléül megsüvegelik. Aztán bizonyára felelevenítik a mezőgazdaság átszervezésének napjait, amelyeken az a filigrán teremtés megcáfolhatatlan érveléssel terelte őket a szebb holnapokba vezető közös útra. S olyan hévvel, ambícióval, meg eredménnyel is, hogy két férfinek együttesen is becsületére vált volna a helytállása. Hogy odatrom- folt az egyik öregnek is, aki kifogyva az ellenérvekből, végül így adta meg magái: „Rendben van az a szövetkezeti gazdálkodás kartársnő, de hallja, ha legény volnék, én nem kérném meg a kezét. Hogyisne, még maga viselné a nadrágot.” — Attól nem kellene félnie bácsi- kám, mert nem mennék feleségül olyanhoz, aki azt hiszi, hogy a nők nem tudnak úgy dolgozni, mint a férfiak. ILYEN lány Bencze Rózsa agronómus, a község mezőgazdasági felügyelője. Beszélgetésünk előtt a munkájával kapcsolatos minden lényegest tudok már róla. Ismerem a dicsérő szavakat, amelyekkel a községi tanács, de a járás vezetői is illették. Neki nem számított sem szél, fagy, hó, vihar; sem késő, sem korán, — egy volt a fontos: megértsék, magukévá tegyék Kerekegyháza egyéni gazdái is, hogy a szövetkezetben a helyük. Azóta is gyakran fordulnak hozzá úton- útfélen: ez, vagy az a kérdés nem világos előttük. — Magyarázza meg, Rózsika! És Rózsika magyaráz, fáradhatatlanul osztja a tanácsokat. Csak velem, az újságíróval szemben szófukar. Nem téma — szabódik. Bárki más megállná helyét a posztján. NÉPNEVELÉS, mezőgazdászi, financiális tudást igénylő követelmények, tanácsi vita. Nem sok ez egy fiatal nőtől? — Nézze. Falun, Szabadszálláson születtem. Pesten végeztem a mezőgazdasági technikumot ... Két évig a megyei tanácsnál gya- kornokoskodtam. Három éven át a fővárosi kertészetnél voltam agronómus. Egy évig könyveltem is. Az élet iskolájában is elvégeztem hát egykét osztályt. S ha sokmindent nem is tudok még, egyet biztosan megtanultam: nem lehet egy helyben topogni! ÉS MÄR faképnél is hagy, mert mennie kell. Mint a TIT előadói munkaközösségének tagja, kikocsizik valamelyik szövetkezetbe, hogy elmagyarázza: milyen korszerű módszereket kell a nagyüzemi gazdálkodásban alkalmazni. Tarján István hogy könnyebben kezdhető* hátránya, hogy több trágya ]oe3 hozzá és hamarabb lehűl, A NÁLUNK termelt Harcai és Szabolcsi dohányból 24 eae» palánta kell egy holdra, ebhez kell méretezni a melegágy nagyságát. Egy holdra elegendő palánta megnöveléséhez 16 négyzetméter felületű melegágyat számítunk. Egy holdra mintegy 200 ezer magot ad ki a Dohánybeváltó. A szükséglet 24 ezer palánta és kb. 40 százalék pótlásihoz tartalék. Bőségesen elegendő palántánk lesz tehát, ha a kiadót mag egy harmadát vetjük ed. A MAGVETÉS így történd] holdanként 2—3 liter rosta homokot ugyanannyi rostált fa hamuval összekeverünk s ebb beleszórunk 2—3 tasak dohány - magot, állandó keverés közben Ezt a keveréket vékony rétegben hintjük a magházföldre. Az egyenletes vetésre igen nagy gondot kell fordítani, mert ha a palánták csomókban helyezkednek el, nem tudnak fejlődni. Az elvetett mag tetejére 2—3 milliméter vastagságban rostált homokot hintünk, simára nyomkodjuk, langyos vízzel alaposan meglocsoljuk és letakarjuk. A kelésig naponta egykét perces szellőztetést adunk, a melegágyat állandó takarás mellett nyirkosán tartjuk és ügyelünk arra, hogy az ágy túl ne melegedjék. Nagy Imre 120 ezer csibét nevelnek A kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet ebben az évben 120 ezer csibét nevel. A baromfiszállás építését az elmúlt évben fejezték be és jelenleg 16 ezer csibével rendelkeznek, amelyek öiheteaefc. A<z afrWnámudá
