Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-08 / 33. szám
4 oldat 1961. február 8, «eerda Változnak az idők és változnak az emberek tartja a közmondás. Mennyi igazságot és évszázadok óta kikristályosodott bölcsességet rejt magában ez a társadalmi élet fejlődéséről tanúbizonyságot adó egyszerű meghatározás! Róttuk a hartai utcákat. Bekopogtattunk a községi pártbizottság és tanácsháza ajtajan és az eggyé ölelkező földek új tulajdonosaihoz: néhány termelőszövetkezeti gazdához.^ Talán ma már általánosnak tűnik az a szembeszökő és nem mindennapi változás, amelyről két évtizeddel ezelőtt még álmodni sem mertek a jelenleg már jó módban élő termelőszövetkezeti gazdák. A lakásokból lassanként teljesen kiszorulnak a „banyák” (kemencék) és helyettük cserépkályha ontja a meleget. A konyhákban gázon főzik az asszonyok az ínycsiklandozó ételt. A hajdani nyirkos, földes szobákra nem lehet ráismerni. Megszépültek, valósággal megifjodtak. Parketta vagy deszkapadló váltotta fel a sárral mázolt földet. Gottschal Henrik, a Lenin TSZ fogatosa is modernizálódott gondolkodásmódjában. Pénztárcáját kinyitotta és öregségére a technika újabb vívmányaival lepte meg kedves feleségét. Miket is vásárolt Henrik bácsi? Porszívó, mosógép segít otthon a fáradságos háztartási munka megkönnyítésében. No, de ha már a „gép” bevonult a családi fészekbe, akkor a nagyszülőktől örökölt régi bútorzat kicserélése is szükségessé válik — gondolta a tsz „kormányosa”. Egy szép napon vadonatúj kom- bináltbútor került az ósdi, di- vatjátmúlt berendezés helyére. Henrik bácsi nem feledkezett meg az unokáról sem. Pannónia motorkerékpárt ^ vett a legénynek. Azóta a szemügyre való fiatalemberre még a lányok is másképp néznek. A feudólkapitalizmusban nevelkedett parasztembernek ünnepszámba ment, ha keményszárú bokszcsizmát vásárolhatott. A lábbeli évtizedekig is kitartott mert csak jeles napokon viselte gazdája. S ha most benézünk a szekrények aljába,? katonás rendben sorakoznak ott a puhaszárú csizmák és Ünneplő cipők. Már erősen alkonyodon, amikor Vivát János elvtárssal, a községi pártbizottság titkárával felkerestük Nánai Andrást, a Lenin Termelőszövetkezet kultúrfelelősét Tőle kaptunk felvilágosítást, hogyan forra- dalmaskodik a múltból ittragadt ldsigényűség, ami néhány évvel ezelőtt nagyon sok hartai családnak az asztala mellett szívesen látott vendég volt A községben három tsz van. (Lenin, Béke és az Új Élet.) Nánai tájékoztató szavai nyomán már látni lehetett az új életformát, az új életközösség csíráit. A három termelőszövetkezet közül a Lenin volt az első, amely áttörte a maradi gondolkodás sziklafalát és fellépett a kulturálódás igényével. A közös gazdaság kommunistái összedugták a fejüket és meg- hányták-vetették, vajon hogyan segíthetnének a műveltségi színvonal fokozatos növelésében? Véleménykutatást végeztek és is megpróbálkozott Többek kö-1 zött ilyen meghatározásokat hangoztattak: Csak akkor veszünk részt a társadalmi munkában, ha az utcánkba bevezetik a villanyt Mások tájékozatlanságukkal akarják kendőzni nemakarásukat: Miért nem szóltak? (Mindig a lezajlott események után wvállalnánák" munkát.) Ez a gondolkodás összeegyeztethetetlen a nevelői hívatássaL A termelőszövetkezetek nem szabták feltételekhez a pedagógusoknak Járó illetményföldek kiosztását, megművelését, sőt még a termények hazaszállítását sem! Akkor a nevelők se kössék az ebet a karóhoz! Inkább szakítsanak a helytelen „elméletek” közrebocsátásával és ne sajnálják az időt, hogy tudásuk és tehetségük tarsolyából nyújthassanak mindig a művelődni vágyóknak. Mert ez elsősorban a nevelők kötelessége! A nevelők önzetlen támogatására számítanak a közös gazdaságok. Milyen könnyítést jelentene a tsz kultúrfelelősel- nek, ha a pedagógusok levennék vállukról a sokasodó munka egy részét? Két kérdésben várják a nevelők segítségét: a színjátszó csoportok művészeti nevelésében és a felnőtt dolgozók továbbtanulásában. Nem teljesíthetetlen kívánságok ezek, csak egy kis akarat és hivatásszeretet kell hozzá! A hartai termelőszövetkezetek a pedagógusok félrehúzó- dása ellenére is sikeresen oldották meg a kitűzött kulturális feladatokat Szívükben nem lobog a harag lángja, baráti szeretettel várják a falu megbecsült értelmiségét Várják, hogy Gerényi Salamon és Turcsik Márta után a többiek is lássanak már túl a saját portájukon, s a megértés szellemében közös erővel munkálkodjanak a szocialista kultúra terjesztésében. BleUczlcy Sándor Művelődés, szórakozás szülőknek és fiataloknak A Bajai József Attila Művelődési Ház februári programjából A Bajai József Attila Művelődési Ház jól ismert rózsaszínű plakátja februárban Is érdekes Szórakozást, változatos előadási programot, sokoldalú tanulási lehetőségeket ígér a bajai dolgozóknak. A nemrégiben megnyílt Ifjúsági Klub programja már jelentős részét foglalja el az egész havi műsornak. A Központi Ifjúsági Akadémia harmadik előadásán a RÍSZ bajai titkára, Borsos György taft előadást ifjúságunk erkölcsi arculatáról. Megtalálják ttt szórakozásukat a különböző érdeklődésű felnőttek is. A programban helyet kapott a Szülők Egyetemei a Központi Munkásakadémia* valamint több különböző témájú ismeretterjesztő előadássorozat A február 15-i napfogyatkozásról például 111 Márton, a Csillagvizsgáló Intézet nemrégiben Leningrádban járt tudományos munkatársa tart előadást Az Orvostudomány című sorozat első részének előadója dri Körmendi Lajos városi főorvos lesz. Februárban több Ifjúsági bált is rendeznek a Művelődési Ház falai között A sort a III. Béla Gimnázium bálja nyitotta meg február 1-én. Ezt követte 4-én a hagyományos Jelmezes farsangi bál, február 12-én pedig a városi úttörőkamevál. Megteremtik az Ifjúsági Klub vezetői a találkozás lehetőségeit a bajai fiatalság különböző rétegei között is. Február 3-án például Hegedűs Károly tánctanár vezette az Ifjúsági Klub-tagok ismerkedési estjét. Február 17- én középiskolás találkozót rendeznek. Emellett asztalitenisz- és sakkversenyeknek is helyet ad a József Attila Művelődési Ház februárban. Cs. L Életveszélyes kirakat A Kecskemét Rákóczi úti játékbolt egyik kirakatában hetek óta egy figyelmeztető tábla hívja fel magára a figyelmet: »A kirakat érintése életveszélyeid Helyesnek tartjuk a bolt dolgozóinak figyelmeztetését, mert az esetleg lehulló üveg tényleg balesetet okozhat. A kíváncsiak *— legnagyobb részük olvasni nem tudó gyermek — a szép játékokat mégis szívesen veszik közelről szemügyre. Ezért helyes lenne ezt a veszélyes kira-' tatüveget minél hamarabb ki Országútakról jelentjük II. Miért nem vigyázol?! 9 alábbás, amfg látjuk — óvatosan. .. Előbb iá megtehette volna! A bélvárodbeun fut tovább gépkocsink. Vezetőtik beszél; — Gyakran Jelentéktelennek tűnnek a szabálytalanságok. Mégis szigorúan kefll venni minden apró szabálysértést, mert a balesethez, különösen síkos úton, elég a legkisebb vigyázatlanság. Sajnos, egyesek nagyon felelőtlenek. Sok a gyorshajtás, a szabálytalan előzés, és a gyalogosok is meggondolatlanul szaladgálnak át az úttesteken. Higy- gyék eh nem könnyű a mi feladatúink.., — Nézzenek csak oda — mutat hirtelen a Wesselényi utca sarkára, ahol az autóbusz előtt éppen egy kislány akar átszaladni. önkéntelenül behunyom a szememet: nem akarok látni még egy tragédiát. Fékcsikorgás... A busz hirtelen megáll. Szerencsére még időben. De mi történük, ha egy pillanattal később ér a vezető lába a fékre...!? Szabad a Jogosítványt? BŐM hajtott gyorsan? Felnőttek, gyalogosok, gipfcoesi vezetők! Miért nem vágyás- tok?! Szöveg: Márkus János Fényképezte: Pásztor ZoCWto \serélni, G.L. A Lakatosipari Vállalat öreg vontatója. tfem Is akárhogyan: az ócska nasina fekete füstfelhővel borítja be a tájat, éktelen dü- Dörgésére talán még a halottak s megfordulnak sírjukban ... hatalmas vasablakvázakat szállt pótkocsin, s az igazoltatásnál ciderül, hogy a vontató az Épü- etlakatosipari Vállalat tulaj- iona. — Igaz, hogy szabálytalanul előztem.,. ígérem, hogy máskor jobbau vigyázok. i annak alapján láttak hozzá a kulturális tervek kidolgozásához, illetve megvalósításához. Első lépésként az egykori székházat alakították át klubbá. A Lenin Tsz fiataljai is otthonra találtak az ízlésesen berendezett, tágas szobákban. Televízió készüléket, lemezjátszót vásároltak és esténként Változnak az idő Töaríai 50—60 szórakozni, művelődni Vágyó ifjú kopogtatott a klubszobák ajtaján. Mindenki megtalálta a maga örömét. Egyesek a televízió műsorában gyönyörködtek, a tüzesebb vérűek táncra perdültek, a sport „szerelmesei” pedig ping-pongoztak. A másik két testvérszövetkezetben is éreztette hatását a Lenin Tsz példamutatása. Már onnan is szivárgott az ifjúság a rendezvényekre. Az ismerkedés első napjaiban kissé félszegen viselkedtek. Külön sarokba ültek és inkább csak szemlélői voltak az ott lejátszódó kulturális eseményeknek. A Béke és az Űj Élet fiataljai nem merték táncbavinnl a vendégfogadó Lehin lányait, a hölgyek pedig szégyenlősen fogadták a fiúk hívogatását. A Lenin Tsz vezetői észrevették ezt az elkülönülést és ennek felszámolására úgy határoztak, hogy a másik két közös gazdasággal karöltve megteremtik a közeledéshez, az együttműködéshez vezető *Utat. Amikor a Béke és Űj Élet elnökével és párttitkárával közölték elképzelésüket, azok szívesen fogadták a baráti gondolatot. És ez az együvétartozást jelképező kézfogás új határkövet jelentett a termelőszövetkezetek kulturális tömegmozgalmának fellendülésében. Az igaz, hogy a kezdeményezés, a tervszerűség a mérleg serpenyőjét kissé még mindig a Lenin javára billentette, de az okfejtés körvonalainak értékelésénél többször megütötte á fülemet a megváltozott falu észjárásának jövőbe mutató szava — Nánai András egyszerű tolmácsolásában. Az eredmények elérését nem a Lenink és az emberek jegyzetek nek könyvelte el, hanem az egymásra talált hartai közös gazdaságok együttes munkájának. Nánai András még nem is olyan régen egyéni parasztként szemlélte a világot. Akkor egyre sűrűbben hangzottak el ajkáról ezek a névmások: én, enyém, nekem. S ha ma beszélünk vele, ezek már többesszámban jelentkeznek gondolataiban: mi, mienk, nekünk! Hiába! Változnak az idők és változnak az emberek is. Szomorú és nem megnyugtató a faluban, hogy a kulturális munka irányítása és szervezése kizárólag a termelő- szövetkezetek kultúrfelelőseire hárul. Ebben vajmi kevés segítséget kapnak a pedagógusoktól. (Tisztelet a kivételnek.) Gerényi Salamon tanító a ritka kivételek közé tartozik. A tsz-fiata- lokból szervezett 18 tagú zenekarnak ő a vezetője. Lelkiismeretes, áldozatkész munkát Végez, a közösség és a maga örömére. Turcsik Márta tanárnő pedig az ismeretterjesztő előadások magatartásban jár elöl jó példával. S a többi nevelő? — vetődik fel bennünk önkéntelenül is a kérdés. Jó részük még nem forrott össze a faluval. Olyan „közösség-kívülieknek” hiszik magukat. Egy-két pedagógus még „elméletgyártással’’ Kísérőnknek, úgy láltsrtJc, lehetett már baja ezzel a jármüvei, mert ezt kérdi: — Még mindig az utcám közlekednek véle? Ideje lenne mái csak belső fuvarra használni A vezető mentegetőzik. — Nem az én hibám. Én b félek vele a városban közlekedni. Később a kiskunfélegyházi országúton emelkedik magasba ■ tárcsa. A műút ezen a részen elég élesen kanyarodik, egyes gépkocsivezetők azonban rá sem hederítenek. Mit nekik a jég, a csúszás út: gyerünk, ameddig mehetünk... Az egyik szegedi vállalat gépkocsivezetője nagyon meglepődik, amikor megpillantja a rendőrt, és alig tud megállni Ráadásul a menetlevele sincs rendben. Megállunk a sorompó előtt Bizony elkelne a kecskémét— kiskunfélegyházi útszakaszánál is egy aluljáró, mert a forgalom nagy, a sorompó pedig legtöbbször zárva. Gyakran negyedóráig vesztegelnek itt a gépkocsik, és ha szabad az út — annál nagyobb lendülettel indulnak neki. Behúzódunk az őrház mellé és várunk. Kiskunfélegyháza felől nemsokára hatalmas tehergépkocsi robog áruval megrakodva. A sorompó előtt alig lassít. sőt »kihasználja-« az út baloldalát, a vágányok között előz egy fogatos kocsit Magasba lendül a tárcsa. A gépkocsivezető a fogát szívja. Későn vette észre a rendőrt... — Igaz, hogy szabálytalanul előztem, de nagyon sietek. Már Pesten kellene lennem. — És ha most itt baleset történik a sorompónál? Mi lenne?' A gépkocsivezető lehorgasrtja a fejét, s egy betétlaphiánnyal elindul, de most már — legElleAőrzésre indulunk. Amikor éjszaka a szörnyű tragédia színhelyéről visszafelé jöttünk, elhatároztuk: időt szentelünk arra, hogy kutassuk, keressük az okokat, amelyek a balesetekhez vezetnek... R. József rendőrőrmester Jó kísérőnek bizonyul. Úgy ismeri a területet, a körtekedésre nézve veszélyes pontokat, mint saját tenyerét. A Reáliskola előtti műúton a temető felől vontató közeledik.
