Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-05 / 31. szám

Világ proletárja?, egyesüljetek! LAPJA Ara 60 fillér 1961. FEBR. 5, VASARNAF am. évfolyam, n. szám A tanácsok új tennivalói a mezőgazdasági termelés és felvásárlás irányításával kapcsolatosan Interjú dr. Dallos Ferenc elvtárssal, a megyei tanács v. b. elnökével Tanácsaink legfontosabb fel­adatai közé tartozik a mezőgaz­dasági termelés és az árufelvá­sárlás állami irányítása. Felke­restük dr. Dallos Ferenc elvtár­sat, a megyei tanács v. b. ed­it őkét, s megkértük tájékoztassa lapunkat a tanácsok ezzel kap­csolatos, új teendőiről. Dallos elvtárs válaszait az alábbiakban közöljük: KÉRDÉS: Miben látja me­gyénk jelentőségét az ország áruellátásában? VÁLASZ: Bács-Kiskun me­gyében terem az ország mező- gazdasági termelvényeinek 10 százaléka. Ezen belül a baromfi 14 százalékának, a bor 40 szá­zalékának. s mintegy 4000 va­gon zöldségnek és gyümölcsnek a felvásárlása megyénkben tör­ténik. A termelőszövetkezetek­től háztáji és egyéni gazdasá­goktól átlagosan több mint másfél milliárd forint értékű mezőgazdasági terméket ve­szünk meg az állami felvásárló vállalatok és szövetkezetek út­ján. Ebbe természetesen nem számítjuk bele a szabad piaci áruforgalmat. Megyénknek nemcsak az ország élelmiszerellátásában, hanem az exportban is jelentős szerepe van. A szőlő 35—40, a kajsziba­rack 45, a meggy 21, s a zöld­ség 25 százalékát exportálja megyénk. Most, hogy a megye mezőgazdaságának szocialista átszervezése lényegében befeje­ződött, még nagyobb lehetősé­gek állnak rendelkezésünkre az árutermelés fokozására. Ez na­gyobb jövedelmet biztosít majd a termelőszövetkezeti gazdák­nak, ugyanakkor bőségesebbé teszi az ország lakosságának élelmiszerellátását is. KÉRDÉS: Miben látja a me­zőgazdasági termelés állami irá­nyításának Időszerű tennivalóit? VÁLASZ: Az állami irányí­tás biztosítja a termelés és a fogyasztás összhangját. A ter­melőknek feltétlenül figyelem­be kell venni: mit kíván a fo­gyasztó. Ezért a termelést úgy kell szervezni, hogy az válasz­tékban, minőségben és árban is kielégítse az igényeket. Ezt a termelési és felvásárlási szer­ződések útján valósítjuk meg. Államunk jelentős kedvezmé­nyeket ad a szerződő termelő­szövetkezeteknek, háztáji és egyéni gazdaságoknak. Pártunk és kormányunk ilyen irányú intézkedésed helyesnek bizo­nyultak, mert nyomukban je­lentős mértékben növekedett a parasztság termelési kedve. Azáltal, hogy megyénk me­zőgazdaságának mintegy 85 szá­zaléka már szocialista szektor­hoz tartozik, lehetővé vált a termelés nagyarányú fejleszté­se, tervszerű irányítása. A nép­gazdaság szükségleteihez mér­ten bizonyos termelési és fel- vásárlási irányszámokat kapnak a járási, városi és községi ta­nácsok. Ezek ismeretében a vég­rehajtó bizottságok vezetői a területükön működő termelő- szövetkezetekkel, termelési bi­zottságokkal közösen elkészítik a termelési terveket, amelyeket a járási tanácsok összehangol­nak a központi irány szamokkal. Tapasztalataink szerint a köz­ségi tervek csaknem minden esetben megegyeznek a közpon­ti edképzeüésekkeíLi KÉRDÉS: Mi az alsóbb taná­csi szervek szerepe az áruter­melés tervezésében? VÁLASZ: A járási tanácsok az egész mezőgazdasági termelés legfőbb állami irányítói. Biztosít­ják a termelésd szerződések he­lyes elosztását, a termeltető és felvásárló vállalatok munkájá­nak koordinálását, és a terme­lés feltételeinek megteremtését, (gépek elosztása, műtrágya, hi­telek, beruházások stb.) Igen fontosnak tartom azon­ban a községi tanácsok terme­lést és felvásárlást irányító te­vékenységét is. Számos kor­mányhatározat jelent meg, mely jelentős mértékben növelte ha­táskörüket. — Meggyőződé­sem, hogy a feladatok végrehaj­tása jórészt attól függ: közsé­gi tanácsaink testületi tevé­kenysége milyen gyorsan emel­kedik arra a szintre, amely e feladatok végrehajtásához szük­séges. A legfontosabb, hogy legyen megfelelő, egész évre szóló, jó áru termelésd és felvásárlási ter­vük. Lényeges követelmény, hogy a terv elkészítésénél ap­rólékosan vegyék számításba a termelőszövetkezetek, valamint a háztáji és egyéni gazdaságok termelésének maximális lehe­tőségeit. A háztáji gazdaságok termelésére még hosszú ideig nagy szükség lesz, s jelenleg úgy kezeljük őket, mint a kö­zös állattenyésztés kialakításá­nak fontos forrásait. A végrehajtó bizottságoknak nagy figyelemmel kell kásérrúök a termelés egész folyamatát. Akkor végeznek jó munkát, ha rendszeresen ellenőrzik a vál­lalatokat: vajon eleget tettek-e a szerződésben vállalt kötele­zettségeiknek; a tsz-ekben meg­van-e minden, ami a termelés­hez szükséges (vetőmag, hízó, takarmány stb.), és folyamato­san, időben végzik-e a szántást, vetést, növényápolást, betakarí­tást? Arra is kell ügyelniük, hogy a szerződött áruk átvéte­lénél se a termelő sem pedig az állam ne károsodjék. Mindehhez természetesen szé­leskörű szervező munkára, a községben működő társadalmi szervezetekkel való szaros együttműködésre van szükség. Mindenre kiterjedő figyelem­mel, nagy felelősségérzettel, fá­radhatatlanul keB dolgozniok 'községi tanácsainknak a munka közben felmerülő nehézségek elhárításán, s ezt csak úgy tud­ják végrehajtani, ha a tenhe- lésben résztvevő emberekkel szoros kapcsolatot építenek ki. Helyes, ha elsősorban a jó mun­kát végző, öntudatos emberekre támaszkodnak és segítségükkel felébresztik a lakosság széles rétegeinek hazafias érzését. Tu­datosítják, hogy a többterme- léssél népi államunkat erősítik. Éppen ezért az ilyen emberek számára szerezzenek társadalmi megbecsülést az egész község előtt. Hívják meg tanácsülésék­re, válasszák be őket különbö­ző szervek vezetőségébe. Ugyan­akkor a tanácsok lépjenek fel a munkafegyelem meg­lazítod a társadalmi tulajdon megsértői ellen, valamint az üzérkedő és spekuláns elemek­kel szemben. KÉRDÉS: Milyen legyen a ta­nácsok, s a termeltető és fel­vásárló szervek kapcsolata? VÁLASZ: A tervszerű ter­meltetésnek különösen most, a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése után az a legfőbb biz­tosítéka, ha a különböző ter­meltető és felvásárló vállalatok tevékenységét a tanácsok ellen­őrzésük alá vonják. Ebben a tanácsoknak segítségére van a járási operatív bizottság és a felvásárlási kirendeltség. Az árufelvásárlása tevékenység alapja csakis a tanácsülés által elfogadott terv lehet. Ezért a vállalatoktól a tanácsok kérje­nek rendszeres tájékoztatást a termeltetésről és a felvásárlás­ról, hogy ha szükséges, megte­hessék a kellő intézkedéseket. Amennyiben a felvásárlásnál vita merül fel a vállalatok és a termelők között, a tanács dönt az ügyben. Határozatát mindkét félnek el kell fogadnia. Nagy reményekkel tekintünk az idei gazdasági év elé, mert megyénkben először termelünk — csekély kivétellel — a szo­cialista gazdálkodási formák alapján. Bár szövetkezeteink egyrésze az idén jött létre és még a kezdeti nehézségekkel kell megküzdeniök, bízunk pa­rasztságunk szorgalmában, mun­ka- és földszeretetében. Terve­ink teljesítésének másik bizto­sítéka pedig tanácsaink állandó javuló munkája, amely éppen a parasztság szándékaira, céljaira épül — feierte be kérdéseink­re adott válaszát Dallos elvtárs. Egyesültek a nemesnádudvari termelőszövetkezetek A napokban Nemesnádudvaron a község négy termelőszö­vetkezete egyesült Kossuth néven egy közös gazdaságban. Az egyesítő közgyűlésen körülbelül háromszázan vettek részt. Megválasztották a termelőszövetkezet vezetőségét. Elnöknek Haralyi Ervin agrármérnököt választották. Az új vezetőség máris munkához látott. Megszervezték a háztáji udvarokból a trágya kihordását. Tervet készítenek a jóhírű nemesnádudvari szőlőtermesztés fellendítésére. Ezt rész­ben a meglevő szőlőterületek felújításával, részben úi telepí­tésekkel igyekeznek elérni. Számottevő területen gyümölcsöst is szándékoznak telepíteni. 1270000 FORINT DCeeikemét műoelBdiii intézményeinek felújítóidra A művelődés! Intézmények felújítási költségeinek összegé­ről döntött legutóbbi ülésén a Kecskeméti Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A tervezet szerint az iskolák és óvodák felújítási munkálataira ebben az évben 1 millió 270 ezer fo­rintból gazdálkodik a művelő­dési intézmények számadó igazgatósága. A végrehajtó bizottság által jóváhagyott keretből 650 ezer forint értékben még ebben az évben megkezdik az Üj kollé­gium (Bányai Júlia Gimnázium épületében) teljes felújítását; a Horog utca 10. szám alatti épület átalakításával új köz­ponti konyhát létesítenek 250 ezer forintos ráfordítással; a Csongrádi úti óvoda korszerű­sítési és felújítási munkálataira 170 ezer forintot költenek — a fennmaradó összegből pedig a Kisfaludy utcai óvoda, a Jókai Mór és a muszáj! általá­nos iskolák felújítási költsé­geit fedezi. Újítók a termelékenység növeléséért Csődarabolás dörzstárcsával Szép termelési eredményeket ért él az elmúlt esztendőben a Bajai Vas- és Fémipari Vállalat A felszabadulási munka- verseny és a nehéz fizikai munkák gépesítésének eredménye­ként termelési előirányzatukat 131,4 százalékra teljesítették. A vállalatnál kibontakozott újítómozgalomnak jelentős része van abban, hogy az egy munkásra jutó termelés értéke 23 száza­lékkal magasabb volt a tervezettnél. Képünkön; Szendrődí József lakatos a Könnyűipari és a Szakma kiváló dolgozója, újításával a Tirolit dörzstárcsás darabolóval. Régebben a csö­vek darabolását kézifűrésszel végezték. Az új eljárás beveze­tése többszörösére növelte a munka termelékenységét és je­lentős szerszámmegtakarítást eredményezett A tanácsok mellett működő jogügyi bizottságok létrehozását javasolják cÁ keeikeméti j&qáizitafL&kwL Dr. Nezvál Ferenc igazságügy­miniszter megnyitója után pén­teken délelőtt dr. Halász Sán­dornak, az Igazságügyminiszté- rium osztályvezetőjénék, a Bün­tetőtörvénykönyv kodifikációs bizottsága titkárának a Büntető­törvénykönyv Tervezet nyilvá­nos vitájának tapasztalatairól szóló előadásával folytatódtak a kecskeméti jogásznapok, melyen 200 megyei jogász és több meg­hívott tanácsi vezető vett részt. Az előadás korreferensei dr. Tokay Géza, a Szegedi Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtu­dományi Karának adjunktusa és dr. Lengyel Zoltán, a megyei bíróság elnökhelyettese voltak. Ugyancsak pénteken délután 4 órakor került sor dr. Marto- nyi Jánosnak, a Szegedi Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtu­dományi Kara tanárának elő­adására *A bíróságok és az ügyészségek szerepe az állam­igazgatás törvényességének biz­tosításában« címmel. Korrefen- sek dr. Sági Béla megyei fő- ügyészségi csoportvezető és dr. Machács Gábor, a megyei ta­nács titkárságának vezető jog­tanácsosa. Az előadó részlete­sen elemezte államigazgatásunk bírósági és ügyészi ellenőrzését és érdekes, figyelemreméltó ftsz- szehasonlításokat tett a nyugati országokkal, ahol a bíróságok szakosításával, mesterkélten s az egyszerű emberek számára átláthatatlanul bonyolulttá tet­ték a munkát. Nálunk e kap­csolat további fejlődése érdeké­ben szakembereink a következő tanácsválasztásokig a tanácsok mellett működő jogügyi bizott­ságok létrehozását javasolják. Ez tovább növelné a tanácsta­gok érdeklődését az államigaz­gatás iránt, s a tanács tömeg- kapcsolatait is erősítenék. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom