Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-05 / 31. szám
Világ proletárja?, egyesüljetek! LAPJA Ara 60 fillér 1961. FEBR. 5, VASARNAF am. évfolyam, n. szám A tanácsok új tennivalói a mezőgazdasági termelés és felvásárlás irányításával kapcsolatosan Interjú dr. Dallos Ferenc elvtárssal, a megyei tanács v. b. elnökével Tanácsaink legfontosabb feladatai közé tartozik a mezőgazdasági termelés és az árufelvásárlás állami irányítása. Felkerestük dr. Dallos Ferenc elvtársat, a megyei tanács v. b. edit őkét, s megkértük tájékoztassa lapunkat a tanácsok ezzel kapcsolatos, új teendőiről. Dallos elvtárs válaszait az alábbiakban közöljük: KÉRDÉS: Miben látja megyénk jelentőségét az ország áruellátásában? VÁLASZ: Bács-Kiskun megyében terem az ország mező- gazdasági termelvényeinek 10 százaléka. Ezen belül a baromfi 14 százalékának, a bor 40 százalékának. s mintegy 4000 vagon zöldségnek és gyümölcsnek a felvásárlása megyénkben történik. A termelőszövetkezetektől háztáji és egyéni gazdaságoktól átlagosan több mint másfél milliárd forint értékű mezőgazdasági terméket veszünk meg az állami felvásárló vállalatok és szövetkezetek útján. Ebbe természetesen nem számítjuk bele a szabad piaci áruforgalmat. Megyénknek nemcsak az ország élelmiszerellátásában, hanem az exportban is jelentős szerepe van. A szőlő 35—40, a kajszibarack 45, a meggy 21, s a zöldség 25 százalékát exportálja megyénk. Most, hogy a megye mezőgazdaságának szocialista átszervezése lényegében befejeződött, még nagyobb lehetőségek állnak rendelkezésünkre az árutermelés fokozására. Ez nagyobb jövedelmet biztosít majd a termelőszövetkezeti gazdáknak, ugyanakkor bőségesebbé teszi az ország lakosságának élelmiszerellátását is. KÉRDÉS: Miben látja a mezőgazdasági termelés állami irányításának Időszerű tennivalóit? VÁLASZ: Az állami irányítás biztosítja a termelés és a fogyasztás összhangját. A termelőknek feltétlenül figyelembe kell venni: mit kíván a fogyasztó. Ezért a termelést úgy kell szervezni, hogy az választékban, minőségben és árban is kielégítse az igényeket. Ezt a termelési és felvásárlási szerződések útján valósítjuk meg. Államunk jelentős kedvezményeket ad a szerződő termelőszövetkezeteknek, háztáji és egyéni gazdaságoknak. Pártunk és kormányunk ilyen irányú intézkedésed helyesnek bizonyultak, mert nyomukban jelentős mértékben növekedett a parasztság termelési kedve. Azáltal, hogy megyénk mezőgazdaságának mintegy 85 százaléka már szocialista szektorhoz tartozik, lehetővé vált a termelés nagyarányú fejlesztése, tervszerű irányítása. A népgazdaság szükségleteihez mérten bizonyos termelési és fel- vásárlási irányszámokat kapnak a járási, városi és községi tanácsok. Ezek ismeretében a végrehajtó bizottságok vezetői a területükön működő termelő- szövetkezetekkel, termelési bizottságokkal közösen elkészítik a termelési terveket, amelyeket a járási tanácsok összehangolnak a központi irány szamokkal. Tapasztalataink szerint a községi tervek csaknem minden esetben megegyeznek a központi edképzeüésekkeíLi KÉRDÉS: Mi az alsóbb tanácsi szervek szerepe az árutermelés tervezésében? VÁLASZ: A járási tanácsok az egész mezőgazdasági termelés legfőbb állami irányítói. Biztosítják a termelésd szerződések helyes elosztását, a termeltető és felvásárló vállalatok munkájának koordinálását, és a termelés feltételeinek megteremtését, (gépek elosztása, műtrágya, hitelek, beruházások stb.) Igen fontosnak tartom azonban a községi tanácsok termelést és felvásárlást irányító tevékenységét is. Számos kormányhatározat jelent meg, mely jelentős mértékben növelte hatáskörüket. — Meggyőződésem, hogy a feladatok végrehajtása jórészt attól függ: községi tanácsaink testületi tevékenysége milyen gyorsan emelkedik arra a szintre, amely e feladatok végrehajtásához szükséges. A legfontosabb, hogy legyen megfelelő, egész évre szóló, jó áru termelésd és felvásárlási tervük. Lényeges követelmény, hogy a terv elkészítésénél aprólékosan vegyék számításba a termelőszövetkezetek, valamint a háztáji és egyéni gazdaságok termelésének maximális lehetőségeit. A háztáji gazdaságok termelésére még hosszú ideig nagy szükség lesz, s jelenleg úgy kezeljük őket, mint a közös állattenyésztés kialakításának fontos forrásait. A végrehajtó bizottságoknak nagy figyelemmel kell kásérrúök a termelés egész folyamatát. Akkor végeznek jó munkát, ha rendszeresen ellenőrzik a vállalatokat: vajon eleget tettek-e a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek; a tsz-ekben megvan-e minden, ami a termeléshez szükséges (vetőmag, hízó, takarmány stb.), és folyamatosan, időben végzik-e a szántást, vetést, növényápolást, betakarítást? Arra is kell ügyelniük, hogy a szerződött áruk átvételénél se a termelő sem pedig az állam ne károsodjék. Mindehhez természetesen széleskörű szervező munkára, a községben működő társadalmi szervezetekkel való szaros együttműködésre van szükség. Mindenre kiterjedő figyelemmel, nagy felelősségérzettel, fáradhatatlanul keB dolgozniok 'községi tanácsainknak a munka közben felmerülő nehézségek elhárításán, s ezt csak úgy tudják végrehajtani, ha a tenhe- lésben résztvevő emberekkel szoros kapcsolatot építenek ki. Helyes, ha elsősorban a jó munkát végző, öntudatos emberekre támaszkodnak és segítségükkel felébresztik a lakosság széles rétegeinek hazafias érzését. Tudatosítják, hogy a többterme- léssél népi államunkat erősítik. Éppen ezért az ilyen emberek számára szerezzenek társadalmi megbecsülést az egész község előtt. Hívják meg tanácsülésékre, válasszák be őket különböző szervek vezetőségébe. Ugyanakkor a tanácsok lépjenek fel a munkafegyelem meglazítod a társadalmi tulajdon megsértői ellen, valamint az üzérkedő és spekuláns elemekkel szemben. KÉRDÉS: Milyen legyen a tanácsok, s a termeltető és felvásárló szervek kapcsolata? VÁLASZ: A tervszerű termeltetésnek különösen most, a mezőgazdaság szocialista átszervezése után az a legfőbb biztosítéka, ha a különböző termeltető és felvásárló vállalatok tevékenységét a tanácsok ellenőrzésük alá vonják. Ebben a tanácsoknak segítségére van a járási operatív bizottság és a felvásárlási kirendeltség. Az árufelvásárlása tevékenység alapja csakis a tanácsülés által elfogadott terv lehet. Ezért a vállalatoktól a tanácsok kérjenek rendszeres tájékoztatást a termeltetésről és a felvásárlásról, hogy ha szükséges, megtehessék a kellő intézkedéseket. Amennyiben a felvásárlásnál vita merül fel a vállalatok és a termelők között, a tanács dönt az ügyben. Határozatát mindkét félnek el kell fogadnia. Nagy reményekkel tekintünk az idei gazdasági év elé, mert megyénkben először termelünk — csekély kivétellel — a szocialista gazdálkodási formák alapján. Bár szövetkezeteink egyrésze az idén jött létre és még a kezdeti nehézségekkel kell megküzdeniök, bízunk parasztságunk szorgalmában, munka- és földszeretetében. Terveink teljesítésének másik biztosítéka pedig tanácsaink állandó javuló munkája, amely éppen a parasztság szándékaira, céljaira épül — feierte be kérdéseinkre adott válaszát Dallos elvtárs. Egyesültek a nemesnádudvari termelőszövetkezetek A napokban Nemesnádudvaron a község négy termelőszövetkezete egyesült Kossuth néven egy közös gazdaságban. Az egyesítő közgyűlésen körülbelül háromszázan vettek részt. Megválasztották a termelőszövetkezet vezetőségét. Elnöknek Haralyi Ervin agrármérnököt választották. Az új vezetőség máris munkához látott. Megszervezték a háztáji udvarokból a trágya kihordását. Tervet készítenek a jóhírű nemesnádudvari szőlőtermesztés fellendítésére. Ezt részben a meglevő szőlőterületek felújításával, részben úi telepítésekkel igyekeznek elérni. Számottevő területen gyümölcsöst is szándékoznak telepíteni. 1270000 FORINT DCeeikemét műoelBdiii intézményeinek felújítóidra A művelődés! Intézmények felújítási költségeinek összegéről döntött legutóbbi ülésén a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tervezet szerint az iskolák és óvodák felújítási munkálataira ebben az évben 1 millió 270 ezer forintból gazdálkodik a művelődési intézmények számadó igazgatósága. A végrehajtó bizottság által jóváhagyott keretből 650 ezer forint értékben még ebben az évben megkezdik az Üj kollégium (Bányai Júlia Gimnázium épületében) teljes felújítását; a Horog utca 10. szám alatti épület átalakításával új központi konyhát létesítenek 250 ezer forintos ráfordítással; a Csongrádi úti óvoda korszerűsítési és felújítási munkálataira 170 ezer forintot költenek — a fennmaradó összegből pedig a Kisfaludy utcai óvoda, a Jókai Mór és a muszáj! általános iskolák felújítási költségeit fedezi. Újítók a termelékenység növeléséért Csődarabolás dörzstárcsával Szép termelési eredményeket ért él az elmúlt esztendőben a Bajai Vas- és Fémipari Vállalat A felszabadulási munka- verseny és a nehéz fizikai munkák gépesítésének eredményeként termelési előirányzatukat 131,4 százalékra teljesítették. A vállalatnál kibontakozott újítómozgalomnak jelentős része van abban, hogy az egy munkásra jutó termelés értéke 23 százalékkal magasabb volt a tervezettnél. Képünkön; Szendrődí József lakatos a Könnyűipari és a Szakma kiváló dolgozója, újításával a Tirolit dörzstárcsás darabolóval. Régebben a csövek darabolását kézifűrésszel végezték. Az új eljárás bevezetése többszörösére növelte a munka termelékenységét és jelentős szerszámmegtakarítást eredményezett A tanácsok mellett működő jogügyi bizottságok létrehozását javasolják cÁ keeikeméti j&qáizitafL&kwL Dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter megnyitója után pénteken délelőtt dr. Halász Sándornak, az Igazságügyminiszté- rium osztályvezetőjénék, a Büntetőtörvénykönyv kodifikációs bizottsága titkárának a Büntetőtörvénykönyv Tervezet nyilvános vitájának tapasztalatairól szóló előadásával folytatódtak a kecskeméti jogásznapok, melyen 200 megyei jogász és több meghívott tanácsi vezető vett részt. Az előadás korreferensei dr. Tokay Géza, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa és dr. Lengyel Zoltán, a megyei bíróság elnökhelyettese voltak. Ugyancsak pénteken délután 4 órakor került sor dr. Marto- nyi Jánosnak, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara tanárának előadására *A bíróságok és az ügyészségek szerepe az államigazgatás törvényességének biztosításában« címmel. Korrefen- sek dr. Sági Béla megyei fő- ügyészségi csoportvezető és dr. Machács Gábor, a megyei tanács titkárságának vezető jogtanácsosa. Az előadó részletesen elemezte államigazgatásunk bírósági és ügyészi ellenőrzését és érdekes, figyelemreméltó ftsz- szehasonlításokat tett a nyugati országokkal, ahol a bíróságok szakosításával, mesterkélten s az egyszerű emberek számára átláthatatlanul bonyolulttá tették a munkát. Nálunk e kapcsolat további fejlődése érdekében szakembereink a következő tanácsválasztásokig a tanácsok mellett működő jogügyi bizottságok létrehozását javasolják. Ez tovább növelné a tanácstagok érdeklődését az államigazgatás iránt, s a tanács tömeg- kapcsolatait is erősítenék. t