Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-04 / 30. szám

1961. február 4, szombat S. oldal Az éleihez igazítva, fokozatosan, nagy körültekintéssel vezetik be a műszaki normákat — Két Duna-menti gyár tapasztalataiból — A technika fejlesztése, a kor­szerű termelési módszerek szé­leskörű elterjesztése ipari fej­lődésünk kulcskérdése. Erre hívta fél üzemeink vezetőinek figyelmét a Politikai Bizottság szeptemberi határozata. A Bajai Gyapjúszövetgyár ve­zetői a munkásokkal karöltve döntötték el hol, s milyen mér­tékben van szükség a műszaki normák növelésére, hol, mit kell tenni a termelékenység emeléséért. A felettes hatósá­gok véleménye szerint is a ha­tározat végrehajtása a gyapjú- ipari hatóságokhoz tartozó vál­lalatok közül itt folyik a leg- megnyugtatóbbam és legkörül­tekintőbben. A gyár vezetősége által ösz- szegezett igen részletes intézke­dési tervben nemcsak a mun­kások, hanem a gyár többi dol­gozói is megtalálják feladatai­kat. Ebből megtudjuk, hogy a műszaki normák bevezetésén kívül újból meghatározták a ki­Üözérdek Megyénkben az utóbbi időben elszaporodtak a közellátást ve­szélyeztető. engedély nélküli borjúvágások. Egyes állattartók — mit sem törődve a kórhá­zak, üzemi konyhák, gyermek­es szociális otthonok ellátásá­val, valamint a szarvasmarha- szaporítás fontosságával — gyakran fiatal, alig félmázsás borjúkat is levágnak, csak­hogy »miclöbbbi« haszonra te­hessenek szert. Márpedig a józanul gondol­kozó ember tudja, milyen rá­fizetéssel jár a súlygyarapodás előtt álló borjú elhamarkodott levágása. Az Allatforgalmi Vál­lalat ugyanis később jó pénzt fizet a kellően meghízott jószá­gért, azonkívül magas előleget juttat a szerződő borjúnevelők­nek. Ez kétségkívül előnyös! Amiről viszont szintén beszélni kell: az engedély nélküli borjú­vágásért a szabálysértési ható­ságok szigorú büntetést rónak ki, amelynek felső határa — háromezer forint. B. Kiss József fülőpházi la­kosnak drága árat kellett fi­zetni borjúja engedély nélküli levágásáért: a hús és bőr elkob­zásán kívül kétezer forint bír­sággal is sújtották. Bognár Já­nos akasztói lakost 1800 forint pénzbüntetés megfizetésére kö­telezték a tiltott vágás miatt, ezenkívül elkoboztak tőle több mint 30 kilogramm húst, nem is beszélve az ugyancsak értékes bőrről. Poór Imre kiskunmajsai állattartóra pedig — a társaié­hoz hasonló mellékbüntetésén kívül — 1500 forint pénzbírsá­got rótt ki a járási tanács sza­bálysértési hatósága. Így sorolhatnánk tovább a szabálysértő feketevágók listá­ját — se vége, se hossza nem lenne annak. De nem is ez a fontos, inkább arra szeret­nénk Ismételten figyelmeztetni: az engedély nélküli vágások fel­számolása köz- és egyéni érdek, a lakosság jobb hús- és tejel­látásának fontos feltétele. E két érdeknek mindenképpen egyez­ni kell, s a szükséges — pél­dás büntetéssel kell azoknak érvényt szerezni. B. Kiss József, Bognár János és Poór Imre már tudják: a büntetésként kirótt összeg nem érte meg a kocká­zatot... K. A. segítő üzemek létszámát is. A felülvizsgálat során 67 dolgozót átirányítottak a termelésbe. Ez­zel egy időben a beállított szer­vezesd felelős megvizsgálta, hogy egyes munkások mennyi időt töltöttek el hasznos mun­kával. Azt is tervezik, hogy a várandós mamáknak külön munkahelyet biztosítanak. Az új műszaki normák beve­zetése nagy körültekintéssel történt, egy időben az iparági normák koordinálásával, illetve azok üzemen belüli alkalmazá­sával. Ami még igen fontos: a mű­szakiak döntő többsége is meg­értette: a műszaki normák al­kalmazása, az új technológiák széleskörű elterjesztése nemcsak a munkaügyi osztálynak, ha­nem elsősorban a termelés pa­rancsnokainak feladata. Alig akadt olyan üzem, ahol a mű­vezető Idegenkedéssel fogadta az új feladatokat. Legyen-e felső határ a béresésben? A Bajai Vilamosípari Gyár intézkedési tervének végleges kialakítását tartalmas vitáik,^ s a terv többszöri átdolgozása előzte meg. Különösen sok vita volt azon, hogy legyen-e felső határ a bé­rezésben vagy ne? E kérdésben az álláspontok megoszlottak. A vállalat vezetősége így véleke­dett: az új, műszakilag megala­pozott normák bevezetése után szükségtelen a »plafon-“, mert gátolhatja a termelékenység gyorsabb ütemű emelését. Mivel a mozgalmi szervekkel Táska-röntgen Az aktyubinszkl (Kazahsztán) orvosi berendezések gyárában megkezdték a hordozható rönt­genkészülékek gyártását. A röntgenkészülék összes kellékei két bőröndben elférnek. Előnye, hogy egyszerű szerkezetű és néhány perc alatt összeszerel­hető, illetve szétszedhető, 127 és 220 volt feszültségű hálózati árammal működik. nem tudott dűlőire Jutni • vál­lalat vezetősége, ez ügyben ta­pasztalatcsere céljából felkeres­tek több hasonló jellegű válla­latot. Az ott szerzett ismeretek birtokában döntöttek; mégis szabnak bizonyos határt a bére­zésben. A felső határt 140 szá­zalékban jelölték meg. A csiszoló üzemben vezették be először az új műszaki nor­mát. Amilyen ütemben készíti el az új technológiát a műszaki osztály, olyan ütemben vezetik be az élethez igazított normá­kat a gyár valamennyi üzemré­szébe. Figyelembe véve az eddigi munkát, jóleső érzéssel állapít­hatjuk meg, hogy a gyár veze­tői a mozgalma szervekkel egyetértésben itt is megfelelő körültekintéssel hajtják végre a Politikai Bizottság határozatá­ból adódó feladatokat. Az előbb említett intézkedé­sek csak egy töredékét mutat­ják annak a szerteágazó mun­kának, amelyet a két gyár dol­gozói és vezetői mostanában vé­geznek. Az a oéijUk, hogy foko­zatosan, körültekintéssel igazít­sák az élethez az új műszaki normákat, mélyeknek alkalma­zása további felemelkedésünk egyik biztos záloga, V.K. 200 ezer forint értékű javítás, szolgáltatás a Kecskeméti Csökkent-munkaképességOek Szövetkezetének első negyedévi eredménye Közel egy esztendő óta gyűl­nek az orvosi igazolványok a Kecskeméti Mezőgazdasági Ktsz elnökénél A KISZÖV-elnöke ezt a szövetkezetét bízta meg a megye második csökkent­munkaképességű kisipari szö­vetkezetének támogatásával, amíg megérnek a nagykorúsí- tásra. Ez az idő most elérkezett, s elkészült az új ktsz eddigi működésének mérlege is. Munkában Jámbor István arany-1 koszorús kisiparos. Szeptember elsején volt ae alakuló ülés. Azóta egész sor részlegük végez a lakosságnak javítást, szolgáltatást A Jókai utcában működnek a cipészek, a Nádasdi utcában a műszeré­szek, a Bálád utcában a paplan­javítók, a Kada Elek utcában a szűcsök, a Csongrádi úton a zsákvarrók és még folytathat­nánk, hiszen a Kecskeméti Csök- kent-munkaképességűek Szövet­kezetében bőrdíszműves, rádió­műszerész, műköszörűs, sérvkötő sőt, még orvosi műszerjavító idős szakemberek is tömörültek. És mit mutat az első negyed­év mérlege? Erre is kedvező választ kaptunk. Mivel a lakos­ság rendelkezéseinek gyorsan és jó minőségben elegeit tesznek, az eltelt pár hónap elegendő volt, hogy megismerjék és meg­szeressék őket Bizonyság erre, hogy egy negyedév alatt több mint 200 000 forint értékű javí­tást, szolgáltatást végeztek. Mint értesültünk, a Kecske­méti Gsökkeret-munkaképessé- gűek Szövetkezete tervbe vettet hogy a tavasszal fehérnemű ja­vító részleget szervez és felállí­tanak egy szolgáltató lakatos részleget is, melynek tagjai hí­vásra a helyszínen végzik ei • kisebb lakáskörüli javításokat. @.ialadónként tqq. ttjukat a közSiht Jó kezdeményezések a kiskunfélegyházi járás termelőszövetkezeteiben Hasznos és követésre méltó határozatokat hoztak a terme­lőszövetkezetek közgyűlései a kiskunfélegyházi járásban. Pál- monostora két termelőszövetke­zetében például elhatározták, hogy minden család egy tyúkot ad a közösbe. Ez a mozgalom több mint 1300 tyúkot jelent a termelőszövetkezetnek és ' egy­ben biztosítja azt is, hogy már ebben az évben jelentős barom­fiállománya lesz a közösnek. Kunszálláson az Alkotmány és az Üj Világ Termelőszövet­kezetekben retektermesztés fel­lendítésére történt kezdeménye­zés. A község dolgozó parasztjai mindig ügyes retektermelők voltak: évente mintegy 5 millió forint értékű retket szállítottak piacra. Most elhatározták, hogy a termelőszövetkezeti gazdák a háztáji földjükön termelik a retket és ahány négyszögölet használnak fal erre a célra, a Űj bolondság Különös sport kezd lábra kapni Olasz­országban, ponto­sabban szólva fa­lábra kapni: a ken­guru-ugrálás. Ké­pünkön egy csinos kezdő — aki nem más, mint Wilma de Anteils, a híres énekesnő — az ere­detitől igyekszik ta- nulnL a termelőszövetkezetek amyl négyszögöl szántóterülettel egé­szítik ki a gazdák háztáji te­rületét Hasonló helyes kezdeménye­zésekről számolhatunk be a most alakult termelőszövetke­zeti csoportoknál is. A üriskun- majsai tíz termelőszövetkezeti csoport, Petőfiszálláson pedig az Űj Barázda, Dózsa, őszi Rózsa, Haladás, Üj Élet, Kiskunság és Zöldmező tagjai elhatározták, hogy aranykoronánként tíz fo­rintos hozzájárulást fizetnek a fel nem osztható alapra. Kiskunfélegyházán a Zöldme­ző Termelőszövetkezet tagjai családonként egy tyúkot adnak a közösbe 18 kilogramm sze­Tűzrendészet! házirend A* tttóbbd idtfben újból eteeapo­rodtatk a gyermekjátékból és gon­datlanságból származó tűzeseteik. A tűzoltóság csaknem minden tűzeset után azt állapította meg: a tűzkár keletkezésének oka a tűzrendészet! szabályok be nem tartása. Annáik erdőikében, hogy az ilyen eseteik a jövőben kevésbé forduljanak elő. az alábbiakban közöljük a Bács-Kis- kun megyei Tűzrendészet! Osztály- parancsnokság által kibocsátott „Tűzrendészet! Házirendet”. 1. A fűtési idő alatt növekszik ■lakásaink tűzveszélye. Saját érde­kűinkben fokozottabban ügyeljünk lakásunk tűzbiztonság ára! 2. A kályhák, tűzhelyek füstelve­zető csövei mindenkor hézagnélkü- Mek, rögzítettek, jó állapotban le­gyenek. A hézagos, rosszul rögzí­tett füstelvezetőkből a parázs, a szikra kihull és lakástüzet okoz! 3. Lakásunkban a kályhák és tűz­helyek közelében ne tartsunk ég­hető anyag okait tüzelőanyagot, bú­tort, ruhát stb.) A sugárzó hő azo­kat meggyújthatja és a lakás gon­datlanság miatt a tűz martaléka le­het! 4. Begyújtáshoz, tűz élesztéséhez tűzveszélyes folyadékot (benzint, petróleumot) ne használjunk, mert robbanást és súlyos balesetet okoz! 5. A használaton kívüli kémény- nyílásokat ne ronggyal, papírral ■tömjük be, hanem mindenkor a szabványos csődugóval zárjuk el! 6. Padláson, a kémények közelé­ben gyúlékony anyagot ne tárol­junk és a kémény tisztító-ajtók rés nélküliek legyenek! 7. Kályhából, tűzhelyből kiszedett tüzes hamut és salakot vas- vagy bádc—dénybe gyűjtsük. A tűz mege őzése céljából mindig locsol­juk Je vízzel! t. Lakástüzefc számon Vetkeznek vüHamosságtói. A háztar­tásban használatos — házilag szak­szerűtlenül szerek és javított — vil­lanyvezetékek. biztosítók és készü­lékek fokozzák a lakások tűzvészé- lyességét. Ne feledkezzünk meg használat titán a készülékek ki­kapcsolásáról! §. Felügyelet nélkül hagyott gyer­mekek játéka már sok esetben oko­zott tüzet, szerencsétlenséget. Fi­gyelmeztessük a gyermekeket, hogy a tűzzel vailó játék veszéllyel jár és gyufát, vagy egyéb gyűjtőeszközt ne hagyjunk számukra hozzáférhe­tő helyen! 10. Benzinnel mosásit, vagy tisztí­tást nyitott helyen, vagy szabad bar: végezzünk. ahol robbanófkeverék nem képződhet. Benzinpárás, zárt helyen a legkisebb szikra, vagy láng robbanást, tüzet okozhat! 11. Ágyban a dohányzás tűz- és ■ életveszélyes! IS. Az eQJk erulhetetlen tűzesetek anyagi kárai ellen védekezzünk biz­tosítással. A termelőszövetkezeti ta­gok általános biztosítása védelmet nyújt: tűz. villámcsapás, szélvihar, betörés, jég, áiilatbaleset és sza­vatossági károk esetére. 13. Sertéspörkölést csak lölt helyen végezzük! 14. Katlantüzelésnél tartsuk be a gyúlékony épületektől és anyagok­tól való megfelelő távolságot! 15. Gyúlékony, szálas mezőgazda- sági terményt az épületektől 8 m tűztávolságon tűi tároljunk! Tűz esetén azonnal értesítsük a tűzoltóságot! Hívószám: 05 A tűzoltóság megérkezéséig is iefr- fiéreljük meg a tűz eloltását! klje­mestaftBwnáMiiyttft. A MA tb­romfi állomány részére mof készítik a férőhelyet bee óéira saját erőből az egy* ti. nyán levő istállót alakítják ól. Hót új termelősa&vetfcesBe! 1S20 családdal 8738 hold földön kezdi meg a közös munkát Kis­kunfélegyházán. A szövetkezeti tagok általában 15 forint homár járulást szavaztak meg áronp- koronánként a bevitt földterü­let után a közös alap megte­remtésére. A megnövekedett Vörös Október Termelőszövet­kezetben holdanként 200 focto- tot fizetnek a közös alapra, a Lenin és a Vörös Csillagban pe­dig a megszavazott összeg aranykoronánként 20 főttet Önállóan — körültekintéssel Vajon megértették-« ennek jelentőségét, mit tettek a hatá­rozatban vázolt feladatok eléré­séért? Ezekre kerestünk választ a Bajai Gyapjúszövetgyárban és a Bajai Villamosipari Gyárban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom