Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-03 / 29. szám

IMI. február 5, péntek ft. Á gyermekjáték és a szülői gondatlanság áldozatai Tavaly 80 tűzesetet okoztak megyénkben a gyufával játsza­dozó gyermekek, s ebből több mint 82 ezer forint kár kelet­kezett. Bár a tűzoltóság min­den tőle telhetőt megtett — sőt az utóbbi félévben 25 tűz­rendészet! szabálysértési eljá­rást is indított — mégis, a szü­lők figyelmetlensége, sok eset­ben vétkes hanyagsága miatt az év e|ső hónapjában nemhogy csökkent volna, még inkább nö­vekedett a gyermekek által okozott tüzesetek száma. Végé­re sem értünk még a január hónak, amikor máris túl vol- tunk a gyermekek által okozott tűzesetek számával a tavalyi átlagon, Tripolszki Illés bácsalmási la­kos 9 éves kisfia a fészert, Szimcsak Sándor madarasi la­kos 5 éves gyermeke az udvar­ban levő szárkúpot, Dobos Ist­ván dunapataji lakos 5 és fél éves. Túrán László kiskőrösi lakos 5 éves, Tar András al­pári lakos 6 éves, Lajkó István mélykúti lakos 6 éves, Frank Magdolna soltvadkerti lakos 7 éves gyermeke egy szalmakaz­lat gyújtottak meg. Ráadásul, ami a múlt évben nem fordult elő, most megtörtént: a koráb­bi számainkban hírül adott kéé tűzeset hat gyermek életébe ke­rült. Dózsa István fájsz! lakos 5 éves Éva, 4 éves Mária, 2 éves Magdolna nevű kislánya egye­dül maradt a lakásban. Kinyi tották a tűzhely ajtaját, a pa­rázs kiesett, tüzet okozott és a gyermekek füstmérgezésben meghaltak. Ugyanígy járt Ko­lozsvári Imre kecskeméti Er­kel utca 2. szám alatti lakos 7 éves Irén, 5 éves Zsuzsanna és 4 éves Imre nevű gyermeke. Itt a tűzhelyből kipattanó szikra okozta a szerencsétlenséget. Ez mutatja, hogy a tűzhelyet nem szabad egy pillanatra sem Őri­zetlenül hagyni, ha ég benne a tűz. A példák azt bizonyítják, hogy a figyelmetlenség igen szomorú tragédiával végződhet. »Az ördög nem alszik« — így szól a közmondás és erről sohasem szabad megfeledkezni. Reméljük, a lakosság a szomorú tűzeseteken okulva, a jövőben nagyobb gondot fordít a tűz­rendészet! szabályok betartásá­ra, mert, mint a példák is bizo­nyítják, a hasznos, barátságos tűz, otthonunk és családunk legnagyobb ellenségévé válhat. N. O. KXKJOOOOOOOOOOOOOOCK Mikor kell fizetni az áramszámlát? Beszélgetés a DÁV Nagykőrösi üzletigazgatóságának vezetőjével Szerkesztőségünkhöz több pa­naszos levél és bejelentés érke­zett a kéthónapos áramszámlá­zással kapcsolatban. Szerkesztő- ségünlk munkatársa felkereste Rovq Istvánt, a DÁV Nagykő­rösi Üzletigazgatóságának veze­tőjét, giki a következőket mondta a kéthónapos díjbeszedésire való áttérés tudnivalóiról. — Legelőször is meg kell nyugtatni fogyasztóinkat — kezdte ei Rovó István élvtárs —hogy a kéthavi fogyasztás­nak megfelelő számlát első íz­ben esak akkor kapnak, ha azt megelőző hónapban már nem nyújtottak be számlát. Így min­denkinek módjában áll az első »lyukas« hónapra esedékes vil­lanyszámla összeget félretenni. Nem fordulhat elő, hogy a fo­gyasztó a jelenlegi rendszer szerint minden hónapban fizeti az áramfogyasztást és a rá kö­vetkező hónapban egyszerre a kéthavi számlát. — Az új rendszerre való át­állás során minden fogyasztót külön értesítünk, melyik lesz az a hónap, amikor nem kap villanyszámlát. Ettől kezdődően minden második hónapban ol­vassák le a fogyasztásmérőket és szedik be a számladíjakat. A szóban forgó értékesítésit ez év február-március hónapjaiban kézbesítésre kerülő számlákra nyomtatjuk rá KÉRDÉS: Olvasóink azt Is el­mondották, hogy as áramszol­gáltató vállalat valamiféle elő­leget szed a fogyasztóktól. Mi igaz ebből? Válasz: A gazdasági bizottság határozata alapján át kell térni az áramdíjak számlázásánál és beszedésénél a kéthónapos rendszerre. A határozat ki­mondja, hogy az átállás miatt kieső egyhavi áramszámla he­lyett az 1960. október havi fo­gyasztásnak megfelelő áram­számláit az összes fogyasztóktól be leéli szedni. Ezzel egyetlen fogyasztó sem űzethet többet, mint azelőtt, mert például ja­nuárban az átállási számla az 1960. október havi fogyasztást tartalmazza. Február hónapban az 1960. december havi fogyasz­tást fizetik. Márciusban, május­ban, júliusban, szeptemberben, novemberben nem fizetnek érsappzámlát, míg áprilisban, júniusban, augusztusban, októ­berben és decemberben két­kéthavl áramszámlát szednek 6e. Ebből kitűnik, hogy egyet­len fogyasztótól sem kérünk több áramdíjat, mintha havonta számláznánk. — A népgazdaság szempont­jából viszont komoly megtaka­rítást jelent az áttérés, mert az üzletigazgatóságnál ebben az évben 420 ezer darab számlá­val kevesebbet készítünk el. Fogyasztóinknak tehát semmi­féle terhet nem jelent ez az áttérés — fejezte be nyilatko­zatát Rovó István elvtárs. ot odrot h hal hSziíg. termel8it&txelkeKtUuuh. erS- is munkagépen j-aoífja a. Díuk un {tiegy ká xi gépállomás A növekvő feladatok ellátásához több gép kellene Jő az együttműködés a Kis­kunfélegyházi Gépállomás és a körzetéhez tartozó termelőszö­vetkezetek között. Az üzem dolgozói közül csupán nap­jainkban tízen vannak Kunszál­láson, ketten Félegyházán az úgynevezett felértékelő bizott­ságban, hogy számba vegyék a tsz-be lépett dolgozó parasztok ingóságait. Részt vesznek a szö­vetkezeti gazdaságok zárszám­adásának és idei tervének el­készítésében. De legnagyobb mérvű az a segítség, amelyet a gépállomás erő- és munkagé­peivel nyújt a tsz-eknek. A körzetéhez tartozó Járási székhelynek és hat község ter­melőszövetkezeteinek ma már 36-ra növekedett a saját erőgépállománya. Ezeknek Javítását, rendszeres karbantartását a Félegyházi Gépállomás látja el. Az elmúlt évben tíz termelőszövetkezeti traktor fő- és folyó javítását és ugyanennyi erőgép karbantartá­sát végezték el a gépállomáson, a hozzátartozó mintegy 100 munkagéppel együtt. Nem egy esetben anyagot és alkatrészt kölcsönöztek a tsz-eknek. XXXXJOOOOOOOWKKXXXX Búcsú az üzemtől m SartES JANOS, a Bács-Kis- kun megyei Vágóhíd és Húsfel­dolgozó Vállalat főgépésze nyug­díjba ment. Jól megérdemelt nyugalomba vonulása előtt utol­só szemlét tartott a gépházban, elbúcsúzott volt birodalmának minden kedves gépétől, munka­eszközétől, szerszámától, ame­lyekkel úgy összeforrott az évek folyamán. Seres János bácsi azt tartotta, hogy a gép olyan, mint egy élő szervezet, csak úgy vár­iOOO-OOOO-OO-O-CHXXXXXXX Milliomos takarékszövetkezetek Annak idején közöltük, hogy megyénk takarékszövetkezetei páros versenyt indítottak egy­más között. A verseny szep­tember 20-tól december 31-ig tartott és fő célkitűzése a betét­es rész jegy alap növelése volt. Az értékelés alapján a nagy­baracskai, a tiszakécskei, mély­kúti, jászszentlászlói és kelebiai takarékszövetkezetek lettek az öt csoportban indult verseny győztesei. A betétállomány nö­velése terén ezek közül is a ti­szakécskei takarékszövetkezet érte ed a legszebb eredményt. A verseny időszaka alatt több mint 300 ezer forint betétet gyűjtött és ezzel tervét 122,3 százalékra teljesítette, össz-be- tétállománya pedig meghaladta az egymillió forintot A nagyba- racskai takarékszövetkezet is mintegy 300 000 forinttal növel­te a betét összegét és így meg­közelítette a másfél milliós be­tétállományt Szorgalmai áttolók. A MÉH kecskeméti telepe ja­nuár 17-én rongygyűjtési moz­galmat hirdetett. A felhíváshoz tizenhét iskola úttörőcsapata csatlakozott, s öt iskola: az I-es és II-s számú (Hosszú utcai), a II. Rákóczi Ferenc, a Zrínyi Ilona, a Béke-téri iskolák már teljesítették vállalásukat. Két hét alatt néhány kilogramm híján mintegy 20 mázsa rongy­hulladékot gyűjtöttek össze az úttörők. Legszorgalmasabbak a Zrinyi Ilona Általános Iskola tanulói voltak. A MÉH sok kedves ajándé­kot osztott szét a legtöbb ron­gyot gyűjtő pajtások között A részjegyei ap-növelésben Nagybaracslkán 128,8 százalékos, Fülöpszálláson pedig 118,8 szá­zalékos tarvtéljesítést értek él a -takarékszövetkezetek és ezzel mindketten 50 000 forintra nö­velték a részjegyalapot. A verseny tehát meghozta a várt eredményt, mert időszaka alatt megyei szinten mintegy másfélmillió forinttal növeke­dett a betétállomány és több mint százezer forinttal gyarapo­dott a takarékszövetkezetek részjegyalapja. A versenyben ki­tűnt takarékszövetkezeteket a MÉSZÖV igazgatósága pénzzel, versenyzászlóval és dicsérő ok­levéllel jutalmazta. (TG.) hat tőle az ember pontosságot, üzembiztonságot, bosszúságtól mentes segítséget, ha megadja neki, ami jár: olajat, zsírt, ápo­lást, szerető támogatást, NEHÉZ A BŰCSÜ, de mit csináljon az ember, amikor az idő eljár? Seres bácsi se gondol­ta akkor, amikor lakatosinasnak ment, hogy nyugdíjasként hagy­ja abba választott mesterségét, nem úgy, mint régen, amikor a megrokkant, vagy kiöregedett munkás sorsa a bizonytalan jö­vő, vagy a biztos nyomorúság volt. Ezer forint körüli nyugdi­jához hosszú életet, erőt, egész­séget kívánunk, (t—s) (Pásztor Zoltán felvétele) A termelőszövetkezeteknek végzett javító munka évről év­re szaporodik. Ebben az évben például már 28 termelőszövetkezeti trak­tor fő- és folyójavitáaáa&k és a tavalyinál több erőgép rendszeres karbantartásá­nak munkája hárul a gépállomáslakra. Emel­lett a saját eró- és munkagépál­lomány növekedése is nagy fel­adatot hárít az üzem műszaki vezetőire és a tizenhét műhely­munkásra. A korábbi évek hi­bái miatt ugyanis igen kevés a szerszámgép a gépállomáson. Egy félévszázados, jóformán csak az ipari tanulók oktatásá­ra alkalmas esztergapadot nem számolva, egyetlen 1000 milli­méter csúcstávolságú eszterga- padja van a javítóműhelynek. A nagyobb alkatrészek meg­munkálásához szükség lenne egy másikra 6» egy nagyoszlopos fúró­gépre, akkor elvégezhetnék többek kö­zött a Zetor- és a Hoffher-trak- torok első zsámolybakjainal felújítását, s nem kellene azo kát kiselejtezni, esetleg álló munkára beosztani. A termelő­szövetkezetek Diesel-erőgépein kívül 40 darab Diesel-traktora van a gépállomásnak is. Az üzemanyag-adagolók be­állítása megfelelő berende­lés hiányában mégis csu­pán „bagolyszemre’' törté­nik. A gépállomásnak szüksége len­ne éppen ezért egy Diesel-ada­goló vizsgálópadra is. Kétségkívül, hogy mindezen igények kielégítése nem megy máról holnapra, és a gépállo­más ezt saját erejéből nem tud­ja megoldani. Ez ügyben a Gép­állomások Megyei Igazgatósá­gának a hatásköre is kevés, hi­szen a szerszámgépek elosztá­sáról közvetlenül a Földműve­lésügyi Minisztérium Gépállo­mási Főigazgatósága intézkedik. Reméljük, hogy a Főigazgatóság megtalálja a módját annak, hogyan lehet a Kiskunfélegy­házi Gépállomást átsegíteni ezeken a nehézségeken that 4 millió 500 ezer forint termelési érték I millió forint közös vagyon Jubileum a Bajai Ruházati Szőrctkezetben Tízéves fennállását ünnepelte Baján a Ruházati Ktsz. A szor­galmas tagság sokat tett az el­telt évek során a szövetkezet fejlesztéséért, gazdasági erősí­lOOOOOOOOOOOOOOOOíKKKH Egy szakkör, amely megérdemelné A Kiskunfélegyhá­zi Petőfi Sándor Ál­talános Iskola egyik második emeleti ter­mében szorgos mun­kában levő, mintegy 30 főnyi leányt és fiút látogattam meg vasárnap délelőtt. Ott működik, s úgy láttam, igen jól mű­ködik a Magyar Honvédelmi Sporte szövetség keretén belül az úttörők rá­dió-szakköre. Egyik asztalnál egy fiú csoport erősítőt gyárt, a lányok ép­pen egy telepes morze gyakorló ké­szülék alkatrészeit a támogatást vágják, fúrják, re­szelik nagy buzga­lommal, a másik csoport transzfor­mátort tekercsek Makra tanár bá­csi, a fiúcsapat pa­rancsnoka és a kéit szakember: Szécsd Ferenc főtörzsőr­mester és Juhász István rádiós alig győznék a sok kér­désre válaszolni. Az asztalokon fü­zetek. a füzetekben avatatlanoknak ért­hetetlen rajzok, je­lek. Eddig az elmé­leti' részt tanulták, most térnének át a gyakorlatra, de — mini mondják — nincs alkatrészük. Pedig megérdemel­nének egy kis anya­gi támogatást. Mi­lyen öröm volna, amikor megszólalna az első saját készí­tésű rádió! Harminc gyerek vasárnap délelőtti foglalkoztatásáról van szó, politechni­kai oktatásnak is lehet nevezni, vagy hasznos időtöltés­nek, szakmatanulás­nak. Az illetékesek figyelmébe ajánljuk ezeket a szorgalmas gyerekeket és áldo­zatra kész tanító­mestereiket. T. M. téséért. A városi tanács végre­hajtó bizottságának képvisele­tében Petrich István, a Nép­front-bizottság titkára jelent meg az ünnepségen. Sáray Imre a Bács megyei KISZÖV vezető­sége nevében méltatta a meg­tett útat. A hatvannégy főből álló szö­vetkezet 1960. évi termelési ér­téke meghaladta a 4 millió 500 ezer forintot. Dicsérettel szólt arról, hogy ebből az összegből 2 millió 200 ezer forintot a mére­tes tevékenység és a javítás­szolgáltatás képezte, a szövet­kezet közös vagyona pedig ez év elején már megközelítette az 1 millió forintot. Az Országos Spartacus Köz­pont részéről maga Regőczy Kálmán jelent meg a jubileu­mi díszközgyűlésen. Köszöntő beszéde után Hammer Károly, a szövetkezet elnöke kedves ajándékot nyújtott át az év ele­jén nyugalomba vonult: Fied­ler Józsefné, Iszkeitz Erzsébet, Szekeres Erzsébet, Papp Kata­lin, Mohai József, Nagy Ferenc, Mezei József és Molnárfi Lajos szövetkezeti tagoknak. A dísz- közgyűlést meghitt hangulatú baráti összejövetel követte. tiszegi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom