Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

1961. február 1, saserda 3. oldal 114 csíkit, 4,7 millió köbméter Öntözővíz cA bajai oízuqqi iqatgafátáq múlt iái munkájának merltqt A SAJTÓ NAPJA A MEZŐGAZDASÁG szer­kezeti megváltozása, szocialista átalakulása, a termelőszövetke­zetek gyorsütemű térhódítása és megerősödése az elkövetkező esztendőkben a vízügyi szakem­berek előtt is megnyitja a pers­pektívát a nagyobb lélegzetű alkotásra, a mezőgazdaság fel­lendítésére, népünk javára. Az 1960. évi vízügyi program már a mezőgazdaság megsegítése je­gyéhen zajlott le és ennek a célnak érdekében átcsoportosí­tottunk és mozgósítottunk min­den rendelkezésre álló erőt. EZT A NAGY CÉLT szol­gálta—hogy csak a legnagyobb munkákat említsük — az év folyamán megépített 750 ka- tasztrális hold öntözőtelep, az öntözési célokra szolgáltatott 4,7 millió köbméter öntözővíz, a 114 csőkút, mely 3131 kataszt- rális hold öntözését teszi lehe­tővé. Ezt a célt szolgálta az 1400 kilométer hosszú belvizes csatornahálózat karbantartása, mely 399 millió köbméter bel­vizet vezetett le a mélyebb fek­vésű földekről. Ezt a célt szol­gálták a szivattyútelepek is, melyek 44 millió köbméter bel­vizet emeltek át a főbefoga­dókba. Az árvízvédelmi szolgálat év­ről évre nagyobb biztonságra építi ki védgátjait, melynek vé­delme alatt zavartalanul foly­hat a termelőmunka, e cél szol­gálatában áll a folyamszabá­lyozás, a hajózó út kitűző szol­gálat és a vízügyi szolgálat megannyi ága és természetesen Megnyílt az ifjúsági klub A József Attila Művelődési Házban a KISZ városi bizott­sága létrehozta a már olyan ré­gen óhajtott ifjúsági klubot. Az ifjúsági klub újabb színfoltja a városnak. A minden ízlést kielégítő, modern klubnak minden becsü­letes fiatal tagja lehet, kiknek legjobbjaibói választott vezető­ség irányítja a klub életét. A klubvezetőségnek széleskö­rű programja van: az ifjúságot érdeklő előadások tartása, ta­lálkozások veteránokkal, a Ba­ján levő komszomolista és nép­hadseregben fiatalokkal. A klub vezetősége lehetővé teszi a KISZ-szervezeteknek, hogy •tt különböző összejöveteleket, irodalmi esteket, teadélutáno­kat rendezzenek. A klubot a meglevő lemez­játszós rádión kívül televízió­val, társasjátékkal kívánják fel­szerelni és megrendelnek folyó­iratokat is. A délután öt órától este 19 óráig nyltvatartó szép ifjúsági klub szeretettel várja a művelődni fa szórakozni vágyó ifjúságot. Várad! Gyula LEVELFZŐK JUTALMAZÁSA A magyar sajtó napja alkal­mából társadalmi munkásaink közül jó levelezői munkájukért a következőket jutalmazta meg a Petőfi Népe szerkesztőbizott­sága: Baranyai Istvánt, Kovács Gézát, Lőz Józsefet, Szűcs An­talt, Molnár Józsefet, Orosz Gábort, Czakó Ferencet, Kálló Jánost, Kárpáti Istvánnét, Sa­lamon Lászlót, Kovács Tibort, Fazekas Péternét, Lipthay Ist­vánt, Kovács Sándort, Pechtier Ferencet. A Bajai Hírlap, a Kalocsa és Vidéke, valamint a Félegyházi Közlöny szerkesztőbizottsága a következő levelezőket jutalmaz­ta meg: Horváth József, Dóczi Frigyes, Balogh Ödön, Kocsis János, Bozsó Ferenc, Molnár Ferenc, Juhász Gizella, Dudás Antal, Fekete Antal, Szalontai György, Szamosfalvi Imre és Ádám Sándor. A jutalmakat — egy-egy szép könyvet — postán küldjük eL ennek a célnak szolgálatában áll a vízügyi igazgatóság mint­egy 1100 főből álló dolgozó gár­dája, amely 1960. évi tervét 106 százalékra teljesítette. A MÁSODIK ÖTÉVES TERV az eddiginél nagyobb feladatok megoldása elé állítja a vízügyi igazgatóságot. Most már nem az elaprózott kisárutermelés érde­keit szolgáló vízügyi munkák megoldása a cél, hanem a szo­cialista mezőgazdasági nagyüze­mek gazdálkodásához szükséges vízügyi feltételeket kell bizto­sítani mind a vízrendezésnél, mind a vízhasznosításnál. J. J. zott a megye területén mutat­kozó bejvízkárokkal. A v. b. ak­kor úgy döntött, hogy az egész megye területére vonatkozó beJ- vízrendezésd tervet kell kidol­gozná. A határozat nyomán az Alsó- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a hozzá tartozó körzetben meg­kezdte egy terv kidolgozását, mely szerint 12 vízgazdálkodási társulatot szerveznének. E tár­sulatok a jövőben saját hatá­raikon belül összefüggő vízren­dezési egységet képeznek. A tervek elsősorban a vízügyi adottságokat veszik figyelembe, de lehetőség szerint igazodnak majd a közigazgatási határok­hoz is. Ez a körülmény adott bizta­tást a bajai járás vezetőinek, hogy ne várjanak a társulati szervező munka megindításával a tervjavaslat tárgyalásáig. A megyében elsőként kezdték meg a járásukban kialakítható víz­gazdálkodási társulatok meg­szervezését Kiss Ferenc, a Ba­jai Járási Tanács V. B. elnök- helyettese — a Vízügyi Igazga­tósággal is felvéve a kapcsolatot — gyűlést hívott össze Bácsfbo- kodon, amelyre meghívta a csá- volyi, bócsborsodi, bácsbokodi és felsős zentivánd községi taná­csok, valamint termelőszövetke­zetek vezetőit Dr. Magoss János, a Vízügyi Igazgatóság társulati csoportjá­nak vezetője részletesen ismer­tette az egybegyűltek előtt a vízgazdálkodási társulatok sze­repét szervezeti felépítését, mű­ködését s a megszervezésükkel kapcsolatos tennivalókat. Ezután szervező bizottságot alakítottak, amelynek elnökéül Dudás An­talt, a járási tanács főagronó­Makrisz Agamemnon görög szobrászművész Kecskeméten A nyolc éve hazánkban tartóz­kodó görög békeharcos, Mak- risz Agamemnon szobrászmű­vész jelenleg a Kecskeméti Müvésztelep lakója. Többek kö­zött itt készítette el annak a dombormű-kompozíciónak a tervét, amely az épülő zuglói pártház homlokzatát díszíti majd. A művész értékes alko­tása a munkásosztály felszaba­dulás előtti harcait, a felszaba­dulást, valamint a szocializmus építésének időszakát ábrázolja mesterien. A pártház homlokza­tára az építészek színestéglával építik be a dombormű 17 figu­ráját. (mi) nyugalmazott vízügyi főmérnö­köt, a tanácsok részéről Csató Zsigmondnét, Fekete Lászlót, Kubatov Antalt, Répást Pált, a termelőszövetkezetek részéről pedig Vuity Józsefet, Illés And­rást, Eichardt Ernőt és Vámos Ferencet választották. A társulat, amelyet megalakí­tanak, 40 ezer kataszteri hold terület vízgazdálkodását intéz­né. Ezzel kapcsolatban különö­sen figyelemre méltó és örven­detes jelenség, hogy, amint a belvízkárok muitatlkoztaík, a ter­melőszövetkezeti gazdák azonnal megértették a kár szervezett el­hárításának jelentőségét. A bácsbokodi szervező bizott­ság megalakulása után elmond­hatjuk, hogy megkezdődött a szakmailag is jól megalapozott vízgazdálkodási társulatok meg­alakulása megyénkben, amelyek majd rendbehozzák és karban­tartják az eddig elhanyagolt ál­lapotban levő III. kategóriába tartozó belvízlevezető csatorná­kat. A mai napon valahol a me­gyében egy új termelőszövetke­zet alakult és holnap már bárki olvashatja az újságban. Az egyik jelentős üzemben az elő­írtnál alacsonyabb a termékek önköltsége és a közeli napok­ban már az egész megye tudo­mást szerez róla. Emberi remé­nyek, holnapba üzenő vágyak, öröm és aggodalom, a közügyét javítani akaró bírálat, sok ne­mes szándék, érdekes történe­tek, a csalárdság szigorú szavú üldözése ólomtestet öltve sora­kozik a naponta megjelenő nyolc oldalon. Aki kezébe veszi az oldalait zizegve mutató új­ságot, nem is gondolja, hogy mennyi munka, vívódás és törő­dés, dé még inkább lelkesedés sűrűsödik egyetlen cikkben is, hát még egy egész újságban! Pedig így van. Amikor az új­ságíró jegyzettömbjével a ke­zében és érdeklődéssel a szívé­ben messzire utazik, hogy meg­látogassa az egyik szövetkezet kiváló állattenyésztőjét, még csak az első állomásra érkezett. Utána következik a hosszas, sokoldalú beszélgetés és a jegy­zet lapjaira vetett temérdek ákombákom, mert a krónikás mindent szeretne megörökíteni. Azután hazafelé a rendezetlen anyag zsong az ember fejében. Mint egy téren szorongó színes émbertömeg, úgy zúg minden. S a gondolatoknak ebből a kao­tikus össze-visszaságából, mint a sorakozó utáni katonás rend, lesznek fegyelmezetté a jegyzet kapkodva leírt szaval és az új­ságíró már tudja, miként írja meg témáját. De az út még hosszú, hiszen a végéhez akkor ér, amikor visszahallja az olva­só véleményét. Ez buzdítja, vagy csüggeszti, de az utóbbiból is az a következtetés: még job­ban, élettelibben, Igazabban, útmutatóbban és pártosabban. Ady Endre a század elején így írt az újságíróról: „Mert az emberek nem szeretnek ben­nünket, akik valahonnan kívül­ről, vagy talán felülről nézzük a világot, és meglátunk és el­mondunk kemény és szerfelett udvariatlan igazságokat. Mi új* ságírók, ha valakivel találko­zunk, tudjuk, hogy mindig más szemmel néz bennünket, mint újságot nem író embertársain­kat.” Mi, korunk krónikásai, könnyebb helyzetben vagyunk. A mi céljaink megegyeznek a társadalom céljaival, s ezért könnyebb az irás, de nehezebb azért, mert felelősségteljesebb. Tcllunkon sok múlik: lelkesí­tés a szocializmus építésére, harc a tunyaság és a kényel­messég ellen és ugyancsak harc az emberek tudatának megvál­toztatásáért. Ezek a célkitűzé­sek dobogtatják valamennyi kommunista újságíró szívét, a miénket is. Az emberek ezért nem néznek ránk úgy, mint Ady korában. Tudják, hogy az újságíró a tömegekkel egy sor­ban menetelő munkása az épí­tésnek. Minden jószándék elle­nére persze előfordul, hogy az építés közben a vakolatot nem oda tesszük, ahová kellene, de az is, hogy a jó helyre tett va­kolat sem tapad meg, hanem le­hullik értetlenül. Az új generáció számára szin­te elképzelhetetlen nehéz körül­mények között először megje­lent Szabad Nép évfordulóján, a magyar sajtó napján ilyen gondolatok töltenek el bennün­ket Ezek a gondolatok egyben fogadalmat és még nagyobb odaadást is jelentenek a szocia­lizmus érdekeinek szolgálatáért Ez alkalommal köszöntjük as olvasót, aki egy hónap múlva reggel megjelenő, frissebb lapot kap a kezébe. Köszöntjük a to» dósítókat, levelezőinket külsí munkatársainkat, a terjesztés dolgozóit, akikre még nagy fel» adatok várnak az olvasottság! növelésének elkövetkező mun» kájában. Köszöntfük pártunkat amelynek megfontolt és bölcs politikája világos programot szab számunkra, nap mint nap hitet, bátorságot önt belénk és buzdít: üjságirőmunkáva! segí­teni az emberiség jövőjéért folytatott nagy küzdelmét Weither DánW Szakmunkásvizsga a iuhaüzemben Újabb tanfolyam Indult HUSZONNYOLC asszony és leány egy éven keresztül heti négy órában ismerkedett a ru­haipar szakmai tudnivalóival. Példamutató igyekezettel tanul­ták a szakrajzot, géptant, gyár­tás- és anyagismeretet, vala­mint matematikát és munkajo­got Végül pedig mindannyian elkészítették kifogástalan vizs­gamunkáikat A LEGJOBB eredményt Vi­lágos Mátyásáé érte eL Neve után nem érdektelen megemli­A hosszá téli esté* s falvakban legtöbb he- j lyen hasznosan, tzor- | gos tanulással telnek ; el. Soha annyi falusi ; ember nem tanult, mint ! manapság. Nemcsak az ' általános iskolák irá- I nyában tanúsítanak ér­deklődést azok, akik a ; hetedik, nyolcadik osz- ; tályt a kenyérgond mi­att elvégezni nem tud­ták annak idején, ha- ] nem a magasabb fokú ; iskolák irányában is. A | faluban tervezett Hhe- ! lyezett mezőgazdasági technikumokba nem ! egy községben 35—40 I fő is jelentkezik. Jóleső érzés látni, ! ahogy az iskola padjai­ban a felnőttek, nők és férfiak vegyesen igye- ; keznek az ismereteiket ; gyarapítani és az álta- \ lános iskola élvégzésé- ! ről a bizonyítványt I megszerezni. Felsőszentivánon a > bajai járás legszebb. legmodernebb iskolájá­ban is pezsgő életet ta­láltunk az esti órák­ban. Bundity Eugénia tartja hetedik osztá­lyos nagydiákjainak a számtanórát. A padok mindenütt telve van­nak hallgatókkal. Végigfuttatva tekin­tetünket a padsorokon, feltűnt közöttük egy idősebb »növendék«*. Nem is tudtuk megáll­ni szó nélkül, és a szü­netben megkérdeztük tőle: hány évest A kérdezett: Horváth Lajos »kisdiák« most 63 éves. Most a hete­dik általános osztályt végzi, kereken ötven évvel ezelőtt fejezte be a hatodikat. Mivel csa­ládjában általában igen magas életkorúnk. 85— 90 évesek az emberek, úgy gondolja, hogy a nyolcadik osztályt min­den körülmények kö­zött befejezi. Erre az életben még szükség le­het és tanulni bizony nem szégyen. Tanulni vágyásban, akarásban, szorgalom­ban nem egy fiatalunk példát vehetne Hor­váth Lajostól. Ütünk következő ál­lomásán. Garán, az is­kola ablakai ugyancsak világosak, pedig az óra már este kilencet mu­tatott. A tanteremben 20—25 felnőtt ül a pad­sorokban, élénk figye­lemmel hallgatva Oros­házi Éva tanítónő föld­rajzóráját. Nem lankad az érdeklődés a napi fáradságos munka után sem, különösen, ha az előadás telkelts az ér* Aeklődést. Ebben nincs is hiány, hiszen a ta­nítónő a falra függesz­tett világtérképen ép­pen idegen földrészek­re, messzi vidékekre viszi hallgatóit Ugyanitt, a másik tanteremben Horváth Béla, a Bajai Állami Gazdaság főmérnöke szakoktatást tart mű­szaki ismeretekből, kö­zel 40 főnyi hallgató­sága számára, akik a gépkocsivezetést szeret­nék elsajátítani. Az előadások nem egy esetben 10—11 óráig is elhúzódnak, a hallga­tók mégis szívesen ta­nulnak, örömmel jár­nak el az órára, hogy gyarapítsák tudásukat. Nem egy apa. vagy anya jár fiával, leá­nyával egy osztályba, most pótolva azt, ami­től a múlt rendszer annak idején megfosz­totta. Kárpáti Antal ten!, hogy monks teljesítményt» is állandóan 110 százalék körül mozog, kifogástalan minőség mellett. Kiss Klára, a tanfo­lyam másik hallgatója külön dicséretet is érdemel, mivel egyidejűleg a Könnyűipari Tech-» nikum esti tagozatának másod«» éves hallgatója. Kiváló eredá ményt ért el Bocsa Magdolna és Vári Mátyásné is. De meg kell említenem, és ez jellemző a csoport felkészültségére, hogy közepesnél gyengébb minősítési egyik hallgató sem kapott VIZSGABIZOTTSÁGUNK ér» tékelése szerint a legjobban sN került vizsgadarabokat, egy-egy puplin férfiinget Világos Mű• tyásné és Borsos Györgyné ké­szítette. A huszonnyolc hallgató igy megérdemelten vette kéz­hez szakmunkás oklevelét. Tan-» folyamuk végeztével pedig is«» mét előbbre lépett a Bajai Ro* haüzem. Szélesebb látókörű» képzett munkásokkal gazdago-» dott kollektívánk. ÉRTÉKELVE a szakmunkái tanfolyamon szerzett tapaszta­latokat, a vállalatvezetőség úgy döntött, hogy az idén is foly» tatja a törzsgárda ruhaipari to* vábbképzését A személyzeti osztályon már kopogtatnak a dolgozók. A jelentkezők névso­rában Karagity Jánosné a li»4 tavezető, utána pedig már égési sor rublikát kitöltöttek. Négy­ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozóinkból rövi-i desen betelik a tervezett létH szám. Februárban már indul ig az új szakmunkásképző tanfoú lyamuok. _ Cad SaadGBU Szervezőbizottság alakult Bácsbokodon vízgazdálkodási társulat létrehozására Mint arról hírt adtunk, a me- musáit, tagjaiul: Bállai István gyei tanács végrehajtó bizottsá­ga január 3-i ülésén foglaliko-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom