Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-24 / 47. szám
Egy meg nem talált „kiskapu* Ifjú plakátfestő művészek 19*1, február 24, péntek Ha paragrafusok mögül gazdálkodik - a -vállalat Bonyodalom két baromfitenyésztést szerződés körül Valóságos búcsú járás indult tavaly tavaszon Úszódra. Vidéki látogatók, baromfitenyésztő és felvásárló szakemberek járták a Duna-menti községet, s mindannyian felkeresték Sliszka Ba- lázsné és Harczos Vincéné házát, mert ott aztán volt látnivaló: az udvaron ezrével nyüzsögtek a tollasodó csirkék. A ^bűvösu három deka Ez a két asszony ötezer csirkére kötött annak idején szerződést a földművesszövetkezettel, s azokat békességben fel is nevelték a kívánt 60 dekáig. Akkor kiválogattak a nagyjából két-háromezret és azokat átadták a földművesszövetkezetnek. bAz aprók még hadd nőjenek” ■— mondták. De azokra más sors várt. Megjött a tikkasztó meleg, az élelem is fogytán volt... a csibék bizony hullani kezdtek. Az állatorvos megállapította, hogy fertőzést kaptak, ezért azonnal intézkedni kell felhasználásukról. Idegesen futkostak a bajba Jutott asszonyok fűhöz-fához, de a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat nem volt hajlandó átvenni a csirkéket, mert azok átlagsúlya nem érte el a szerződésben megállapított hatvan dekát, mivel „csak” 57 de- kások voltak. Mit tehettek az asszonyok? — rA földművesszövetkezet képviselőjének segítségével felvitték a csirkéket Budapestre, ahol örömmel vették árujukat és a kapott pénzből a helyszínen törMibfii vesz Skodát egy kerekegyház! kisiparos — Kétperces beszélgetés — Barátom mutatta be a kiskunfélegyházi állomáson Gen- geliczky János kerekegyház! műszerész-kisiparost, mint régi Ismerősét. Szó szót követett, s az ismerkedés beszélgetéssé alakult. — Hódmezővásárhelyre utazok — mondotta új ismerősöm. — Nagy fába vágom a fejszémet: ötszáz naposcsibét akarok felnevelni, azokért megyek most Vásárhelyre. Az a tervem, hogy az ötszáz közül kiválasztok 350 fajtiszta jószágot és azokat továbbtenyésztem. Szóval a to- jástermelésre akarok -rámenni-, mert ez jövedelmez csak igazán. — Ennyi baromfi gondozása nagy munkával jár... Nem tud majd miattuk dolgozni a szakmájában... — Dehogyisnem kérem! Van kertem, oda felszerelek egy ön- cletőt... ennyi a gondozás lényege. A többit már unalomból is megcsinálom esténként. De nemcsak a baromfiak várnak munka után —, a sertések is. Most is 25 disznóm van. Ebből 15 szerződött hízó, a többi anyakoca, meg süldő. — Mennyi jövedelme van évente a jószágtartásból? — -Kapásból- nem tudnám megmondani, de van rajta ha- Bzon... Most minden fillért megragadok, mert egy Skodát akarok venni... Beszélgetésünket vonatffitty szakította félbe. Búcsúzáskor arra gondoltam, hogy az ilyen, szorgalmas emberek megérdemlik a Skodát! T. G, lesztették adósságukat, a szerződési előleget. Eddig a történet. De úgy gondoljuk, nem mehetünk el mellette szó nélkül. Nem, mert mégis csak mulatságos dolog, hogy három deka súlykülönbségért elvittek megyénkből többezer csirkét, holott itt is nagy szükség lett volna rá. De még súlyosabb eset, hogy emiatt most a bíróság előtt állnak ezek a termelők — többezer forintos kötbérigényt támasztottak velük szemben. A termelők erkölcsi támogatását a vállalat belátása alapozza meg Ki a hibás? — Az asszonyokban megvolt a jóindulat, hiszen nem feketézési szándékkal vitték árujukat Budapestre. A földművesszövetkezet sem lehet hibás, mert ő meg csak közvetíti az árut a baromfifeldolgozó vállalat számára. No, és a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat? — ö sem hibás úgy, mint paragrafusok mögül gazdálkodó (!) vállalat... De — mint a városi lakosság húsellátását biztosító szerv —, vitatható: helyesen kötötte-e meg magát a három deka súlykülönbség miatt... Van egy közmondás: „Minden nagykapu mellett van egy kiskapu is ...” Használata során rosszindulatú megállapítás vált belőle, ezért fordítsuk le így: „Lehetetlenség nincs, csak tehetetlenség ..Vagy — ha ez sem fejezné ki hűen a tényleges helyzetet — mondjuk meg kereken: az 57 dekás csirkék átvételéért senki nem hibáztatta volna a vállalatot, s azok megoldhatatlan technikai gondokat sem okoztak volna számukra, míg így többszáz termelő erkölcsi támogatását veszélyeztetik, különösen akkor, amikor még be is perelték őket kötbér miatt! Míg ott van az ellenőr... Sok esetben természetesen — valószínű a fentinél is — nem közvetlenül a vállalatvezetőség a hibás, hanem egyes, felelőtlen átvevők, akik indokolatlanul, s a körülményeket nem mérlegelve fitymálják az árut és magas lóról beszélnek még a szerződőkkel is. Emiatt fordul elő az, ami a kalocsai járás egyik községében is megtörtént. Itt szinte könyörögtek a termelők a Földművesszövetkezetek Járási Központjától kiment ellenőrnek, hogy maradjon ott az átvétel végéig, mert ha elmegy, az átvevő minden árujukat visz- szadobálja. Mindez természetesen nem általánosítható, sőt a baromfifeldolgozó vállalatok legtöbb átvevője nagyon is becsületesen osztályozza az árut, de azért PETŐFI NEPB 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő- Weither Dániel Kiadjaa Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadót Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközponti 26-19 . 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethetőa helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetés) díj I hónapra 19 Ft Bacs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskeméti « TeLt 14-29, 27-48 nem ártana a vállalatok vezetőségének még az új szezon előtt közelebbről. megnézni egyes átvevők kilétét, s meggyőződni: tisztában vannak-e foglalkozásuk politikai jelentőségével? Mindezek után valószínűleg az uszódi, kötbérezni szándékozott asszonyok ügyét is más megvilágításban látnák... Tóth Gábor Nyolcran óra biciklin Szingapúrban egy 9-szer 12 méteres pódiumon világrekordot javított egy 25 éves hindu: rekkenő hőségben, megszakítás nélkül nyolcvan órán át biciklizett a nézők biztatása közepette. Az előző 72 órás világrekordot ugyancsak Szingapúrban egy német állította fel. Képünk Hajnal Júlia bácsalmási VII. osztályos tanuló ötletes, röviden és mindent kifejező rajzát ábrázolja. Kedves rajzversenyben döntött néhány nappal ezelőtt Kecskeméten a zsüH. A Művelődésügyi Minisztérium országos takarékossági rajzpályázatára megyénk különböző általános iskoláiból 111 »pályaművet« küldtek be. Az Országos Takarékpénztár kecskeméti fiókjának értékelő bizottsága az öt, legjobbnak minősített képet felküldte a minisztériumba, amely országos kiállítást rendez az ifjú művészek rajzaiból. A legjobb öt kép között van Hajnal Júlia bácsalmási VII. osztályos. Vargyas Katalin kecskeméti VIII. osztályos, Horváth József kecskeméti VIII. osztályos, Mihály Mária tiszakécskei V. osztályos és Csősz József kiskunfélegyházi Vili. osztályos tanuló rajza. Az OTP megyei fiókjától ötletes munkájáért Gyöngyösi Katalin kecskeméti VII. osztályos, Bodnár Ilona garai VIII. osztályos, Szakáll Mária kecskeméti VIII. osztályos, Kuczka Mária kecskeméti VII. osztályos, Iva- nics János kiskunfélegyházi VII. osztályos, Löitétéi József nyárlőrinci VII. osztályos, Petrezselyem Ilona tiszakécskei VII. osztályos, Ispán László izsáki VII. osztályos, Bagi Ildikó kecskeméti V. osztályos. Vörös Mária nagybaracskai Vili. osztályos, Németh Ferenc bácsalmási VII. osztályos, Gulyás Mária bácsalmási VII. osztályos. Molnár Sándor kiskunmajsai Vili. osztályos, Kállai József izsáki Vili. osztályos és Tóth Margit tassi V. osztályos tanuló elismerő oklevelet kapott. Emelkedik a Himalája Ez egyáltalán nem »légből kapott« hír, hanem valóság: a Himalája valóban emelkedik. Az 1955 augusztusában végbement erős földrengés óta a csúcsok a tengerszínthez viszonyítva 30 méterrel lettek magasabbak. Ezt a tényt egyelőre még csak precíz műszerekkel állapították meg, de ha a Himalája csúcsai továbbra is emelkedni fognak, nemsokára már az alkimisták is megérzik. (A »Nauka i Zsizny—bői.) Kecskeméti utca névadója volt Teleki László halálának százéves évfordulója elé Az 1848/49-es szabadság- " harcunkat megelőző reformkorszakban a Kossuth-el- lenzélk soraiban akadt néhány főrangú férfiú is. A kis csoport a nemzeti függetlenség céljával egyenrangúnak tartotta a jobbágyság felszabadítását és a társadalmi haladást. Vezérük, Batthyány Lajos, a mártírhalált halt első független magyar miniszterelnök mellett, Teleld László. A nagyműveltségű, sok nyelvet beszélő Telekit az 1848- as kormány Párizsba küldte, hogy ott a forradalmi Magyar- ország érdekeit képviselje. Mikor a cári hadak letdporták a Kossuth-regimenteket, a császári vérbíróság távollétében halálra ítélte. Ö is Olaszországba ment, ahol megalakult a Magyar Nemzeti Igazgatóság, melynek tagjai: Kossuth Lajos, Klapika György és Teleki László voltak. A forradalmi olasz és ma- ** gyár nép reményeit le- hervasztotta III. Napóleon francia császár árulása. Mikor 1859. június 24-én az olasz és francia csapatok a soliarinoi ütközetben legyőzték az osztrák sereget, s a forradalmi mozgalmak továbbterjedésétől rettegve III. Napóleon békét kötött I. Ferenc Józseffel, Teleki László Drezdába indult. A Béccsel szövetséges szász rendőrség azonban elfogta és kiszolgáltatta a császárnak. Mivel Ferenc József feje fölül még nem múltak él a bajok, a nemzetközi tiltakozás és a magyar nép fenyegető magatartása miatt kénytelen volt őt szabadon engedni. Teleki ekkor is nyíltan kijelentette, hogy elveit, melyek a debreceni trónfosztás alapján állnak, nem adja fel. I srnét a politika porondjá* ra lépve megdöbbenve látta: a nemesi rangú képviselők — élükön Tisza Kálmánnal — ellenzik a 48-as élveket. Nagyvonalú beszédben akarta a képviselőház vitájában kifejteni hazafiúi álláspontját, A beszéd ránk maradt fogalmazványaiban az elnyomó hatalom végleges felszámolását, a polgári szabadságjogok kiterjesztését és a jobbágyrendszer minden maradványának eltörlését kivágja, Előrelátta azonban azt, hcfer nem tudja meggyőzni pártja ingadozó részét, esetleges győzelme pedig újabb forradalomba, sodorná az országot, mélyhez viszont nem voltak meg a tár» sadalmi feltételek, hiszen a ma-* gyár uralkodó rétegek a kezdő* dő kapitalizmus nyereséglhajhá» Szásával voltak elfoglalva. Ezért 1861. május 8-án éjjel abbahagyta beszédének fogalmazását és hazája meg népének balsorsától rettegve főbélótte magát. A felszabadulás előtt ő is ” mint Kossuth és Klapka — egyik kecskeméti utca névadója volt, de az 50-es évékben más, ugyancsak méltó emlékűi emberről nevezték el azt. Maradjon ez most már így. De Teleki László halhatatlan emléke kívánja, hogy megyeszékhelyünkön utca is őrizze emlékét. Városi tanácsunk nem ünnepelhetné méltóbban a Magyar Nemzeti Igazgatóság harmadik tagja halálának közeledő százéves évfordulóját, mint egy kecskeméti utcának róla való elnevezésével. üt, Bodócs Gyula
