Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-23 / 46. szám
1961. február S3, Rátörtök A MAGVAK, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁR.T BÁCS -* KISKUN MEGYEI LAPJA Interjú a Nőtanács megyei titkárával A tanácsdklkHl karöltve valamennyi tömegszervezetünlk jelentős munkát végez a termelőszövetkezetek további megszilárdításáért, azokban a közösségi szellem kibontakozásáért, egyszóval a falu egyre nagyobb arányokban meginduló felemelkedéséért. Miképpen veszi ki mindebből a részét a Nőtanács, segít-e, hogy asszonyaink mindinkább részeseivé váljanak a közös munkának. Ilyen, s hasonló kérdésekre való válaszadás céljából kerestük fél Pankovits JóHárom divatkép — a télből és tavaszból zsefnét, a Nőtanács megyei titkárát, megyénk országgyűlési képviselőiét. KÉRDÉS: Hány nőtagja van ít rmelőszövetkezeteinknek sazok milyen arányban vesznek részt a közös gazdaságok vezetésében, irányításában? VÁLASZ: Az utóbbi hónapokban lezajlott nagyarányú terű letá és létszámbeli fejlődés miatt jelenleg nincsenek pontos adataink a termelőszövetkezetek női taglétszámát illetően. A helyzet felmérését csak a munka- szervezet kialakítása után tudjuk megkezdeni. Ami a korábbi tapasztalatokat illeti, érdemes megemlíteni, hogy a tavalyi nagy nyári munkák és az őszi betakarítások idején közel 17 ezer asszony és leány volt tagja a közös gazdaságoknak — ami az akkori taglétszám egy- harmadának felel meg. Ezenkívül több ezer volt azoknak a száma, akik családtagként férjük. vagy szüleik munkaegységét gyarapították. A közös munkában való részvételhez viszonyítva kevés a termelőszövetkezeti vezetésben részt vevő asz- szonyok száma, azoknak Is nagyobb része munkacsapatvezető. Tanulságos és figyelmeztető adat még a múlt évi statisztikából, hogy a közös munkában részt vevő nők több mint kétharmada negyven éven felüli és csak alig több mint 12 százaléka 29 éven aluli. Még nem derült ki: a taglétszámnövekedés ezen az arányon mit változtat, de bármenynyit javult is, még mindig lesz elég tennivalónk, hogy a fiatalasszonyokat és lányokat egyre nagyobb számiban mozgósítsuk a közös munkában való részvételre. KÉRDÉS: Melyek a legfontosabb, nőkre váró. illetve háruló feladatok a közös gazdaságok megszilárdításában? VÁLASZ: A termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében asszonyaink legfőbb feladatának tekintjük a közös vagyon védelmét, — melyet a tapasztalatok szerint nagyobb hivatásérzettel tudnak szolgálni, mint a férfiak —, továbbá az olyan művelési ágak meghonosítását és fellendítését, melyek révén a szövetkezetek árualapját növelhetik. Gondolunk itt a baromfi- tenyésztés, a kertészkedés, a gyümölcs- és szőlőtermesztés fellendítésére. KÉRDÉS: Mit tettek mindezek érdekében a Nőtanácsok? VÁLASZ: Számos kertészeti, gyümölcs- és szőlőtermesztési tanfolyam megrendezésében vettünk részt, mozgósítva ezekre a termelőszövetkezetek női tagjait. A baromfitenyésztés fellendítése érdekében Nőtanácsaink valamennyi községben szakelőadásokat, szaktanfolyamokat saervezA legújabb estélyi ruhamo- delleket a budapesti divatbálon mutatták be. A nagy tetszéssel fogadott kis- és nagyestélyi ruhák képei közül ezúttal csak egyet közlünk, mert — mint a mi gondolatainkat — a fotóriportert is jobban foglalkoztatja már a tavaszi készülődés. Két utolsó képünkön a Ruhaipari Tervező Vállalat Duna Szállóban megrendezett divat- bemutatóján készült, ahol a vállalat felvonultatta az 1961- ben irányt mutató tavaszi-nyári mintakollekcióját, valamint a lipcsei vásárra készült modelleket. tók és szerveznek, ezenkívül eddig 23, baromfi tényé'- ássd kapcsolatos tapasztalatcserét rendeztünk a megyében. Mozgalmakat kezdeményeztünk, mélyeknek nyomán több termelőszövetkezetben családonként egy tyúkot, vagy egy kotló alja csirkét nevelnek az asszonyok a közös baromfiállomány gyarapítására. Több olyan termelő- szövetkezetünk van, ahol nincs megfelelő férőhely a közös baromfiállomány számára, e helyeken többnyire a háztáji gazdaságokban vállalták az asszoók az apró jószágok felneveét, amiért természetesen munkaegységet kapnak, sőt nagyobb számú baromfi tartása esetén a férőhely után, úgynevezett bérleti díjként, havonta három munkaegységet is jóváírnak számukra. Ezenkívül amkétjainkon, tapasztalatcseréinket és egyéni beszélgetéseink alkalmával ösztönözzük. buzdítjuk asszony ablkait a háztáji baromfinevelésre is. További terveinkben szerepel, hogy szoros kapcsolatot tartunk fenn a legkisebb termelő- egységek, a munkacsapatok vezetőivel, megszervezzük azok szakmai és politikai továbbképzését, amely minden bizonnyal a munkafegyelem, a helyes ag- ropropagamda kialakításában és a közös vagyon védelmében is éreztetni fogja hatását. A továbbképzésre egyébként is nagy gondot fordítunk, amit bizonyít az is, hogy 42 mezőgazdasági akadémiánk működik több száz főnyi asszonyhallgatóval megyénk községeiben. KÉRDÉS: Milyen — a falusi parasztasszonyok művelődését és a termelést segítő — mozgalmak és tanfolyamok vannak még megyénkben? VÁLASZ: Negyvenkét mezőgazdasági akadémiánkon kívül 14 nőakadémiánk működik, melyéknek az asszonyok szakmai továbbképzésén túl feladata az általános műveltség növelése. 51 városban és községben működik az asszonyok művelődési köre, 162 gazdasszonykör van a megyében, ahol nemcsak sütnek, főznek, kézimunkáznak az asszonyok, hanem . sok hasznos irodalmi, politikai, mezőgazdasági témájú szakelőadást is meghallgatnak és megvitatnak. — Ezenkívül 202 népszerű tudományos előadást, 53 pedagógiai és irodalmi ankétet, 11 munkás —parasztasszony találkozót rendeztünk a megyében a téli hónapokban. A kihelyezett technikumokon 94 termelőszövetkezeti és egyéb munkaterületen dolgozó nő részesül továbbképzésben — fejezte be válaszát Pankovits Józsefné. toocooooooooooo — Megvárattál, Gizikém! — Sokáig tartott, amíg felvettem a délutáni ruhámat. — De hiszen már este van! — Akkor átöltözöm. Felveszem a kisestélyik Virágok halhatatlansága Ahol a szem megpihen, mindenütt virágok... virágok. Kék nefelejcsek, káprázatos színekben pompázó őszirózsák, gyöngyvirágok, hóvirágok, virító, sárgaszemű ibolyák — s ki győzné felsorolni valamennyit. A mesebeli tündérkertet képzelhetik ilyennek a gyerekek, mi felnőttek pedig valami csodálatos virágkiállítással téveszthetnénk össze, ha ezek a virágok valóban eleven élőlények volnának. Mert nem kertben, nem melegházban virítanak, hanem tiszta, fehérre meszelt szobában, konyhában, térítőkön falvédőkön, párnákon, törölközőkön, függönyökön — Szlanka Pálné, kiskőrösi parasztasszony lakásában. A 62 éves háziasszony dicsekvés nélküli, őszinte örömmel mutogatja alkotásait, s kiderül: valóban élő, eleven virágok édestestvérkéi a patyolatvásznakra hímzettek. Mert ahány növény csak virágot nyit, az mind otthonra talál Szlanka néni kertjében, hogy azután alkotó kíváncsisággal lesse meg kecses formáikat — s lankadatlan kedvteléssel örökítse meg — cérnával, tűvel — a művészet eme egyszerű eszközeivel, az utókor számára. A pirtói népfront-bizottság a termelőszövetkezetekért A termelőszövetkezetek megszilárdításának módjairól tanácskozott kedd délutáni ülésén a pirtói népfront-bizottság. Ezt követően szerdán a »Társadalmi tulajdon védelme a mezőgazdaságban-« címmel jogi előadást rendeztek a termelőszövetkezeti tagok számára. Nehogy elmaradjanak a párizsi divattól az afrikai asszonyok A képen látható négy csinos hölgyet a párizsi repülőtéren fényképezte le a fotoriporter, amint éppen afrikai divathadjáratukra indultak. Céljuk: megmutatni a néger asszonyoknak, hogyan öltözzenek 1961- ben. Milyen kár, hogy az érdekeltek — a félmeztelen afrikai lányok és asszonyok — nem fogják megérteni, kik szervezték nekik a látványosságot, mit hirdet a tábla a fehér kisasszonyok kezében. A volt francia Nyugat-Afrika és Egyenlítői Afrika országaiban ugyanis száz felnőtt közül csak 3—4 tud írni-olvasni. Persze, szükség van iskolára, orvosokra is, és még sok mindenre, de ki merné állítani- hogy Afrikának elsősorban nem elegáns szőrmekabát, divatos kalapcsoda kell?... „Hogyan lehet beosztani...?" E címmel jelent meg 1961. február 2-i lapszámunkban »A mi otthonunk» rovat pályázata, melyre az első levelek a napokban érkeztek szerkesztőségünkbe, íme ezekből közlünk most egyet: »54 éves, egyedülálló asszony vagyok. Kisipari szövetkezetben dolgozom, havi keresetem 6—700 Ft között van, de előfordul, hogy még ennél is kevesebbet tudok keresni, mert betegségem miatt nem teljesítem mindig egyformán a normámat. Mégis jut mindenre, ami a megélhetésre, öltözködésre, sőt néha egy kis szórakozásra — mozira, színházra — szükséges, Néha még a gyerekeknek is én adok kölcsön, ha »pénzzavarban« vannak — pedig ők jóval többet keresnek, mint én. Nem rovom meg őket, de azt hiszem, ők egy kicsit köny- nyelműen kezelik a pénzt, s mindent egyszerre akarnak megvásárolni. Egyszerre szeretnék a lakást berendezni, öltözködni — no, meg szórakozni is. A vége mindig az, hogy a konyhapénz elúszik, s a hónap vége felé már az is gondot jelent, miből állítsák elő a vasárnapi ebédet. Ilyenkor szívesen segítek rajtuk, de jobban szeretném, ha tanácsomat fogadnák meg: a fizetés napján tervezzék meg, hogy mennyi szükséges a háztartásra, a havonta egyformán jelentkező kiadásokra, s ami ezután megmarad, csak azt költsék ruhára, bútorvásárlásra, szórakozásra. — Ami pedig a legfontosabb: egy jó háziasszony mindé n hónapban félretesz 2—300 forintot, amiből egy év alatt any- nyi tartalékot gyűjthet össze, hogy sohasem jön pénzzavarba. A mai fiataloknak könnyebb megfogadni ezt a tanácsot, mint nekünk volt — hiszen állandó, biztos állásuk van. amire — ha becsületesen dolgoznak •— hosszú évek terveit alapozhatják...'» »Egy nagymama«
