Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-19 / 43. szám
1961. február 19, vasárnap A MAC VAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS — KISKUN MEOVEI LAPJA A hollandiai tapasztalatok — Világviszonylatban is kiváló eredmények Egy vagon libamáj 70—80 ezer dollár — Három nyilatkozat a baromfitenyésztésről — A napokban tartott megyei baromfitenyésztési ankéton több felszólaló megállapította, hogy megyénkben nem használjuk ki eléggé a baromfitenyésztés lehetőségeit Ezzel kapcsolatban az ankét három résztvevőjétől véleményt kértünk. KANTOR ISTVÁN, a Földművelésügyi Minisztérium Kisállattenyésztési Osztályának vezetője: —- A keltetőállomások munkáját sokkal előbb meg kellene kezdeni. Decemberben már üzemelhetnének, márciusban pecsenyebaromfival jelentkezhetnének a piacon Bács megye termelőszövetkezetei. összefoglalva tehát lényegében januártól decemberig lehetne keltetni a csirkéket. Ez tojástermelés szempontjából sem közömbös, mert a decemberi, januári baromfi már júniusban tojni kezd, hat hónap alatt ugyanis ivarérett. Hollandiában ezt már régen így csinálják. Nemcsak a keltetést, de a tenyésztést is függetleníteni lehet az évszakoktól. Javaslom, hogy a megye baromfitenyésztő termelőszövetkezetei látogassák meg az orosházi Űj Élet baromfitelepét. Ez a telep egy szarvasmarha-istálló padlásán van, itt mesterséges fény mellett egész évben tenyésztenek baromfit és 10 ezer számra adják át a rántanivaló csirkét a népgazdaságnak. Bács megyében is vannak lehetőségek erre számos termelőszövetkezetben. LANG GYÖRGY, az Élelmezésügyi Minisztérium Baromfiipari Igazgatóságának vezetője: — A minisztériumnak négy nagy baromfitenyésztő telepe van a megyében: Kecskeméten, Dusnokon, Kunszentmiklóson és Sükösdön. Ezek kiváló eredményeket értek el az elmúlt évben. Az egy tyúkra eső tojáshozam 166, az egy kacsára jutó pedig 112 volt. Egy kiló csirkehúst 3,70 kilogramm, egy kiló kacsahúst pedig 3.60 kilogramm takarmányból állítottak elő, ez világviszonylatban is említésre méltó eredménynek számít. A négy telep összesen 64 vagon baromfihúst adott az elmúlt évben részben exportra, részben belföldi fogyasztásra. Az idén jelentősen növelik a pecsenyebaromfi-tenyésztést. Különösebb beruházás nélkül 70—75 vagon baromfihúst szándékoznak átadni a népgazdaságnak. Ezenkívül jelentős menynyiségű naposjószágot adnak a termelőszövetkezetek tenyésztésének előmozdítása érdekében és a háztáji gazdaságok részére. Szerintem nincs az országban még egy megye, ahol ilyen lehetőségek lennének a baromfitenyésztés fellendítésére, mint Bács-Kiskun megyében. GÄRDOS FERENC, a SZÖVÉRT Baromfiosztályának vezetője: — Dunavecsén most épül egy korszerű keltetőállomás. Remélhetőleg az év második felében már üzemelni fog. Egyévi teljesítménye egy millió naposbaromfi lesz. Bács megyében hagyományai vannak a baromfitenyésztésnek és azt várjuk az itteni gazdáktól, hogy intenzívebben foglalkozzanak ezzel, hiszen jól jövedelmező. Érdemes megemlíteni a libá- tenyésztést. A hízott libafelvásárlás zömét Kiskunfélegyháza és környéke adja már évek óta. A libamáj fontos exportcikkünk, egy vagonért 70—80 ezer dollárt kapunk. Az a célunk, hogy ne csak Kiskunfélegyházán és környékén, hanem másutt is, minél nagyobb mértékben foglalkozzanak máj liba-tenyésztéssel. Már az idén bekapcsoljuk Kiskunmajsát, Lajos- mizsét és más községeket. K. S. TEREFERE Cttmas eső amikor a katonai összeírás után elbúcsúzik sorköteles társaimtól és vonatra ülök. Gondolataim a »jövő ilyenkort-" kergetik, de két. bőszoknyás néni hamarosan magára vonja figyelmemet. Az egyik gombóctermetű kövér, a másik is kiesi, de szikár. Kor sarakkal, szatyrokkal rakták körül magukat és oly hangosan • beszélgetnek — mások életéről —, hogy a fülke minden utasa őket hallgatja: —... miikor aztán leszerelt, akkor kezdett udvarolni nekem. .. Azelőtt? Szóba se álltam volna vele! Nem úgy, mint a mai fiatalok! Némelyiknek még a fenekén a tojáshéj, de már férjhez menne, meg nősülne.— Imigyen forrong jó hangosan a gömbölyűbb néni.- Én is nagyon helyeslem ezt a rendéletet. Majd, ha kiszolgálják a két, vagy három esztendőt. utána nősüljenek!. .. Aztán, mikor lép életbe az a rendelet? — kérdi amaz. — Pontosan én sem tudom, mert nekem is Szarkásiné mesélte, ő meg a Molnár Gizi eljegyzésén hallotta. — Gizi eljegyzésén? Hát férjhez megy az a lány? Nem láttam én még azt udvaroltatok.. pedig direkt szemmel tartottam..; —i Dehogynem... Hát ismered a Pintér sógor Mislka fiát. .. aki tavaly szerelt le. Azzal jártak együtt moziba... méghozzá gardima- ma nélkül. Amióta meg a gyerek kocsis lett nálunk, azóta olyan kedvesek hozzá, hogy ajha . i s Men a múlt évben is 200 munkaegysége volt neki, pedig nem is dolgozhatta végig az évet! — Na hát, ez a kölyök! Különben ösz- szeillenek ám azok! Gizit is oda merem én állítani akármilyen munkába... Mennyit dolgozott az a múlt nyáron a kertészetben!... Azt csak én tudom, aki láttam! — Azt se hallottad, hogy az elnökünk öt birkát ígért a lakodalmukra? — Ügy hírlik, hogy tgz- lakodalmat csinálnak. De állítólag.. s szóval, Pető Gazsiné szerint nem akarnak templomban esküdni . a j Hát szólj hozzá ... Nem borzasztó? A vonat lassít, állomás következik. — Az asszonyok összekapják kosaraikat s beállnak a leszállók sorába. Pedig tovább is elhallgattuk volna ezt a jóízű fcere- ferét, hiszen hiába mondják őszinte megdöbbenéssel: »Hát nem borzasztó?-« — mégis a mai élet melege süt ki szavaikból... Tóth Gábor cÁe. emberi eqyuttélh izaháfyaih&z tar fázik ... Körséta a Rákóczi úti bérházakban Szerdán reggel bérházlátoga- tásra indult Gábor Gergely elvtárs, a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat igazgatója, a ház- kezelőség néhány alkalmazottjának társaságában. Útjukra mi is elkísértük őket, s a látottak meggyőztek bennünket arról, hogy nem lehet minden hibáért a KIK-et okolni. Először a Rákóczi út 2. szám alatti házba tértünk be. Az épület eléggé megviselt állapotban van, ezért még az idén tatarozhatja az Ingatlankezelő Vállalat. Tojáshéj és herékpárlánc A Rákóczi út 4-ben tiszta az udvar, a lépcsőház, itt inkább egyes lakók rendetlensége okoz nem éppen szívderítő látványt A fáskamra tetejére a tojáshéjtól a rozsdás kerékpárláncig sokféle ócskaságot leszórtak az emeletről. Kellemes volt ezután betérni a 6-os számú házba, ahol a házfelügyelő és a lakók közösen ügyelnek a tisztaságra. Az örömbe azonban üröm is vegyült mert csőrepedést fedeztünk fel az udvaron: a víz csendesen folydogált le a pincébe. Gábor elvtárs azonnal utasítást adott a hiba kijavítására. Űj bérház a Rákóczi út 10— 12. Itt sem ártana azonban a lépcsőt sűrűbben lemosni. Közben új közmondás is született —, »madarat tolláról, lakót ajtajáról, ablakáról-«. Éles kontraszt volt egy-két esetben a tiszta ablakpárkányok és ajtók mellett porosakat, piszkosakat is látni. Ugyancsak szép, új épület a 24-es számú ház. Néhány lakó azonban azt hiszi, hogy csak kívülről kell rá vigyázni, a pince betonpadlózatát viszont nyugodtan fel lehet tömi favágás közben. Itt az egyik bérlő kérte: szereljenek konnektort a mosókonyhába, hogy mosógépet is használhassanak. Elmondta, hogy egy héttel ezelőtt kérték ezt a ház- kezelőségtől is, de az még nem intézkedett A KIK vezetője ezúttal éppen a ház előtt találkozott a vállalat villanyszerelőivel és utasította őket a konnektor beszerelésére. Mama, aki a házfelügyelőt „neveli“ Egy motorkerékpár áll a Rákóczi út 28. alatti ház lépcsőházában, kormánya alaposan kivájta már a falat. Tulajdonosa gondolt-e már vajon arra, hogy ez szabálytalan, s egyben a közvagyon rongálása is? A pincéből — feltehetően a gyerekek — elhordják a villanykörtéket A pinceablakok betörése azonban már nemcsak feltehetően, hanem bizonyítottan is gyermekmunka. A házfelügyelő — kötelességét teljesítve — rászólt az egyik kisfiúra, amint éppen a pinceablakot rongálta. Mit tett erre a mama? Nem a csemetéjét pofozta meg, hanem a házfelügyelőnét! Szép kis história volt! Még ma is nevetnek rajta... A múltkoriban alaposan megfagyott. Ritkaság ezen a télen az ilyen kemény, dermesztő fagy, de Dusnokon már alig várták ezt a napot. A Kossuth Termelőszövetkezet vezetősége gyorsan körlevelet menesztett tagjainak: fogjanak be a kocsikba és siessenek, mert trágyát hordanak. Jó volt a gondolat, hiszen a fagyos utakon akadály nélkül közlekedhetnek a kocsik, de hogy a vártnál több hasznot hajt ez az elhatározás, ezt maguk a szövetkezet vezetői sem gondolták. Jöttek sorjában a kocsik, rajta az emberek. Az elnök és a többiek meglepetten néztek körül. Kétszer-háromszor is megtörölték a szemüket: hátha káprázik. mert ennyi szép szál embert egyszerre még nem láttak a szövetkezetben. A meglepődés oka persze, a férfiak magatartása volt. — Menjenek az asszonyok — mondogatták az átszervezéskor — mi pedig kéményseprők, lakatosok, hajósinasok leszünk, nem lesz itt már ránk úgysem szükség, hiszen jönnek a gépeké Így léptek elő családfőnek, termelőszövetkezeti gazdának az asszonyok, lepipálva a férjeket. Ügy látszik azonban, hogy nem solcáig bízták a férjek feleségeikre a gyeplőt, mert az asszonyok helyett, az első hívásra, ők pattantak fel a kocsikra, és irány — a szövetkezet. A szövetkezetiek közben csak nézték a hosszú kocsisort és elkezdték számolni a rajta ülőket: tíz, húsz, ötven, hetven... j Az első kocsiról ekkor leugrott egy ember. , A meglepett vezetők felé fordult. — Itt vónánk a kocsikkal. Hol van az a trágya? — Nem megy ez így — kaptak észbe a szövet- . kezeteiek —, ti nem dolgozhattok nekünk, csak a tagjaink. Mi történne például, ha valaki leesne t a kocsiról? Nem vagytok SZTK-tagók sem..-. — Haha... Majd leszünk. Nem hagyjuk ma- ■ gukra az asszonyokat! — kacagta el valaki magát a sorban — ide azzai a belépési nyilat: kozattal... S a hetven férj egymás kezébe adva a tollat, : ott helyben, futószalagon gyártotta az aláírást... Márkus János Akikről példát vehetnének Rákóczi út 21. Az egyik lakó pincéjében ég a villany. Ki tudja mióta fogyasztja feleslegesen az Ingatlankezelő áramát? Ebben a házban — mint amatőr szerelők — többen is szabálytalanul vezették be a köz- világítási hálózatról a villanyt saját pincéjükbe. Ráadásul ki sem kapcsolják, amikor feljönnek a pincéből. Ez enyhén szólva az áram eltulajdonítása. Bérházakban tett körsétánkat ezzel be is fejeztük. Riportunkban elsősorban a hibákról tettünk említést. Helytelen lenne természetesen ebből azt a következtetést levonni, hogy a Rákóczi1 úton csak hanyag ház- felügyelők és rendetlen bérlők laknak. Mi azt láttuk, hogy a házfelügyelők többsége becsületesen rendben tartja a gondjaira bízott bérházat, a lakók nagy része pedig betartja az emberi együttélés szabályait. Példát vehetne tőlük az a néhány házfelügyelő és bérlő, aki : erről megfeledkezett (— yo —J „A kenyér aludni ment..." Sok mindennel lehet és kell takarékoskodni. Anyaggal, idővel, pénzzel ... — S ki tudná hirtelen felsorolni.* mennyi formája, fajtája lehetséges népgazdaságunkban a takarékossági mozgalomnak. — Erre természetesen többnyire nem az anyag, vagy egyes árucikkek hiánya ösztönöz, hanem inkább a gazdálkodás fejlődésének ütemével szemben támasztott igények. Ezt tükrözi a Kecskeméti Népfront-bizottság egyik tagjának a bizottság legutóbbi ülésén elhangzott felszólalása is; — En nemcsak vasutas vagyok, hanem postás is — mondotta. Így tudom, hogy a Katonatelepre érkező csomagokban sok-sok száraz kenyér érkezik a tanyavilágba városi ismerősöktől, rokonoktól — a jószágok számára. Ezenkívül a tanyaiak is — akik pedig megtermelik az ellátásukhoz szükséges kenyérgabonát — sok kenyeret kihordanak a városból, mégpedig nemcsak saját élelmezésükre, hanem az állatok számára is. Miért? ... Mert a korpa drágább, mint a kenyér, s egyesek úgy vélik: számukra így gazdaságosabb a jószágnevelés ... Ezzel a pocsékolással, pazarlással szembe kell szállni, hisz ez bűn a népgazdasággal és magunkkal szemben is! Félreértés ne essék, itt nem arról van szó, hogy ne hasznosítsuk, ami még hasznosítható, s dobjuk a szemétbe a kenyérhajat, az olykorolykor kimaradt száraz kenyeret. A legjobb háztartásban is előfordul néha, hogy a háziasszony nem tudja kiszámítani pontosan a szükségletet, s egy-egy darabka kenyér ott szárad meg a szekrényfiókban* de az azt hiszem, semmi esetre sem vall gondosságra és lelkiismeretességre, ha néhány hét, vagy egy hónap alatt családonként kosárszám halmozódik fel a szárazkenyér. Nem is beszélve arról, hogy a friss kenyér jószággal való rendszeres „feletetése** közellátás elleni bűncselekménynek számít. Azt se feledjük; ebben az országban alig több mint másfél évtizeddel ezelőtt gyakran voltak olyan esték, amikor a munkás és paraszt édesanyák százai, ezrei csitították éhségtől sirdogáló gyermekeiket azzal, hogy „a kenyér már aludni ment**, örüljünk, hogy ma már nincs az országban egyetlen olyan gyermek sem, akinek ez — a régen oly gyakran hallható nyugtatás — lenne esti „altató-dala*', örüljünk« de vigyázzunk arra is, amiért évtizedekig, évszázadokig elkeseredett, élet-halál harcot folytatott népünk. Becsüljük meg a kenyeret! PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkeszti bizottság; felelős szerkesztő- Weither Dániel. Kiadjál a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezed István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szánk Szerkesztőségi telefonközponti 20-19. *-16. Belpolitikai rovat: 15-23 Szerkesztő bizottság: 10-31 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-00 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethetőa helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dH 1 hónapra 13 Ft» Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kunslreméti — ToLi 15-29, 37-U
