Petőfi Népe, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

1961. február 18, SMföitial mtmum 8. nld a) Vezessék gondosan, értékeljék rendszeresen a brigádnaplót HÁROM hónappaSI ezelőtt kö­zöltük, hogy a Bajai Ruhaüzem­ben a Havranek-szalag tagjai elhatározták, hogy megszerzők a szocialista brigád címet. Az el­telt időben a szalag dolgozói jó munkát végeztek, » a negyedik negyedévben 101,6 százalékra tejesítették tervüket. Eredmé­nyük azért is dicséretes, mert erősen munkaigényes pizsamá­kat gyártották. A kollektíva a brigád életében történteket a brigádnaplóban rögzítette. Belelapozva, s a bejegyzéseket tolvasva, az első, ami szembe­tűnik, hogy a kollektív szellem kialakulása kedvezően halad. Az egyik oldalon ezt a bejegyzést olvashatjuk: »Tamási László új dolgozót segítjük a száz száza­lék elérésében.« Három héttel később újabb bejegyzés látható, amely arról tudósít, hogy a se­gítés megtörtént. EGY MÁSIK bejegyzés Le- hóczkí Pétemét, a brigád könyv­tárfelelősét dicséri meg jó mun­kájáért. Tudomást szerzünk egy gyapjúszövetgyári látogatásról is. A naplóvezetés azonban csak akkor eredményes, ha a jó mun­ka elismerése mellett tükrözi a hiányosságokat és a nehézsége­ket is. A Havranék-brlgád naplója azonban csak felszínesen említi meg, hogy a munkahibás, leér­tékelt áruk aránya az elmúlt hónapban 1,4 százalékra emel­kedett (0,7 százalék volt a vál­lalásuk), a belső visszavetés pe­dig a vállalt 6 százalékkal szent­ben 17 százalékra emelkedett. A NAPOKBAN részt vettem egyik értekezletükön. Sulyok Já- nosné és még többen értékes ja­vaslatokat tettek a jobb mun­kára, különösen a minőség meg­javítására. Hallgatva a brigád tagjainak eszmecseréjét, a kö­vetkezők jutottak eszembe: A naplót eddig csak a szalagvezető vezette. Jó lenne, ha a brigád tagjai is beírnák, észrevételei­ket, elgondolásaikat. Ily módon több segítséget kapnának mind a vezetőségtől, mind a szomszé­dos üzemrészektől, hogy a bri­gád — ígéretéhez híven — el­nyerje a szocialista címet. Tari Sándor üzemi tudósító Az első lépések biztonságáért A pártalapszervezetek és a ta­nács kezdeményezésére János­halmán nagy figyelmet fordíta­nak az üj termelőszövetkezetek tagjai a közgyűlés által megsza­vazott pénzösszegek befizetésé­re, továbbá a különféle ter­mények összegyűjtésére. Az új termelőszövetkezetek tagjai eddig 94 500 forintot fi­zettek be a közös alapra, azon­kívül 117 mázsa kukoricát, 129 mázsa burgonyát és 720 mázsa szálastakarmányt adtak össze. GYÜMÖICSÖZO JEOY'P'TTIViriD'IgöPjfiS Konzervgyári és vegyipari gépek, oxigéngyárak, baromfifeldolgozó gépsorok Nagyrészt szovjet exportra dolgozik a Félegyházi Gépgyár Cztrvte naponta olvashatunk ** a sajtóban híreket arról, hogy népgazdaságunk fejleszté­séhez szükséges alapvető nyers­magyar-saovjet kölcsönös barát­sági és segélynyújtási egyez­mény nagyszerű eredményei ezek, amelynek ma van az év­ii észül az úgynevezett kétkorongos üvegszállító szalag. anyagokat kapunk a Szovjet­uniótól. Vasércet, kokszot, ola­jat és olajipari termékeket, szí­nes fémeket, gyapotot, fűrész­árut, papírt, különböző koncent- rátumokat szállít nekünk a Szovjetunió, s mi ezért főleg munkaigényes gyári termékeket, konzervgyári berendezéseket, számyasf eldolgozó gépsorokat, híradástechnikai és vegyipari berendezéseket, hajókat, mérő­műszereket, szövetet, cipőt, kon* fekcióárut adunk cserébe. A 3 millió 700 ezft forint értékű társadalmi munka Megyénk fiataljai a városok és községek fejlesztéséért A KISZ megyei végrehajtó bizottsága a párt VII. kongresz- szusára hirdette meg először az ifjúság társadalmi munkamoz­galmát, a községeik, városok épí­tésére és szépítésére. Azóta a •mozgalom tovább terebélyese­dett és az 1960-as évben az if­júság társadalmi munkájának minden eddigi eredményt felül­múló sikerét hozta Űj kultúrházak, parkok, jár­dák, sportpályák és facsemeték ezázezrei, rendbehozott utak és rsaitomák dicsérik ifjúságunk munkáját. A múlt év folyamán már mindenütt ott voltak, ahol ifjú szívek lelkesedésére és két- feezük munkájára szükség volt. 6 ezer új fiatal kapcsolódott be a mozgalomba A 1960-as esztendőben közel « ezerrel többen vettek részt a társadalmi munkában, mint az ezt megelőző évben. Az összes résztvevőkből több mint 5500 a KISZ-szervezetekhez nem tartozó fiatalok száma Ez mu­tatja azt is, hogy egyre jobban megértik és mindinkább meg­valósítják a KISZ-vezetői azt a jelszót, hogy »Együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyar- országért.« A KISZ-községfejlesztési tár­sadalmi munkája tovább erősí­tette a kommunista közösségek kiépítését. Ennek során olyan baráti kapcsolatok alakultak, amelyek jó hatással vannak nemcsak az egyes fiatalokra, ha­nem az alapszervezetekre is. A társadalmi munkák közben nevelte a KISZ a fiatalokat a munka szeretedére és a fizikai munka megbecsülésére. A járások versenyében a félegyháziak lettek az elsők A múlt évben teljesített 3 700 000 forint értékű társadal­mi munka több mint 2 millió forinttal haladja meg az előző évi 1 600 000 forint összegűt. Az egy főre jutó átlag 1960-ban 210 forintnál is többet tett ki. Ez azt jelenti, hogy a munkákban részt vett fiatalok egyenként 30 társadalmi munkaórát teljesítet­tek. Legjobb eredményt a kiskun­félegyházi járás fiataljai értek el, ahol a vállalt 200 ezer fo­rint értékű munkát 330 ezerre, azaz 165 százalékra teljesítettek és ezzel az egy KISZ-tagra jutó átlaguk 334 forint. A másik he­lyet a bácsalmási járás szerezte meg, ahol a 200 ezer forint vál­lalást 298 ezerre teljesítették és egy-egy KISZ-tag átlagosan 269 forint értékű társadalmi mun­kát végzett. A járások közül Kalocsa és Dunavecse a városok közül pe­dig Kiskunfélegyháza nem tel­jesítette a felajánlását, annak ellenére, hogy ezeken a helye­ken is jelentősen nagyobb az eredmény mint az előző évben. Akik tavaly ezer forintnál is több társadalmi munkát végeztek Az alapszervezetek közül a legjobb eredményt a csikériai Üj Barázda Tsz 40 tagú KlSZ-szer- vezete érte el, ahol 56 330 forint értékű társadalmi munkát vé­geztek és az egy tagra eső átlag 1410 forint. Még jobb eredmény­nyel zárták az évet a tiszakécs- kei ipari tanul ó-iskola tagjai. A 62 tagú szervezet több mint 100 ezer forint értékű munkát vég­zett és az egy tagra eső átlaguk 1790 forintot tett ki. A munkás és paraszt fiatalok ezrei mellett a középiskolások többsége is kivette részét a tár­sadalmi munkából. Jó ered­ményt hozott ' Kecskeméten és Baján megrendezett stadionépí- tó munkatábor, ahol több mint 250 középiskolás fiú dolgozott két hetet Az idei év terveiből Az elmúlt évben Baja város KlSZ-istái és szervezeten kívüli fiataljai korábbi nagyszerű kez­deményezésükre azzal rakták fel a tetőt, hogy felépítették a 86 lakásos »ifjúság városrészt« és ott 344 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Most sem tétlenkednek. Erre az évre újabb 36 lakás felépítését vállalták és amikor idejük en­gedi, szállítják az építkezéshez a szükséges anyagokat A KISZ megyei értekezletén több mint 200 küldött határo­zott úgy, hogy a második 5 éves terv idején tovább folytatják az ifjúság községfejlesztési tár­sadalmi munkaakcióját és 10 millió forint értékű munkát vé­geznek a megyében. Most az a feladat áll a KISZ- bizottságok és alapszervezetek előtt, hogy az illetékes tanácsi szervekkel készítsék el az ez évre szóló »szocialista szerződé­seket«, hogy még a tél idején megfelelően előkészíthessék a vállalt feladatok teljesítését és ezzel is eleget tegyenek az »If­júság a szocializmusért« mozga­lom követelményeinek. Horváth Ignác fordulója. Ebből az alkalomból kerestük fel egyik üzemünket, hogy hírt adjunk a Szovjetunió­ba irányuló exportunk fejlődé­séről, s további lehetőségeiről. Alig három éve, hogy a Kis­kunfélegyházi Gépgyár megkap­ta első exportmegrendelését élel­miszeripari gépek gyártására, s ma már elismert, megbecsült szállítója sok külföldi, főként szocialista országnak. Konzerv és baromfi üzemek, oxigéngyá­rak berendezésein olvashatják a nevét a Szovjetunióban, Albá­niában, Bulgáriában, Kínában, Lengyelországban, Romániában és a tőkés országok közül is szá­mos helyen. Konzervgyári gépei elismerést váltottak id Ukrajná­ban, Szibériában és Krasznodár környékén, érthető tehát, hogy legjobb megrendelői közé éppen a Szovjetunió tartozik. De vessünk egy pillantást á fejlődést bizonyító számokra is. Ez a kis statisztika mindent el­árul. A gyár exportja millió fo­rintban: 1950/57-1*® — 1958- ban 17.5 1959- ben 33.3 1960- ban 49.4 Ez évben pedig az exportra szállított gépek és berendezések értéke 85 millió forintot tesz ki, s ez legnagyobb részt a KGST- ba tömörült szocialista orszá­gokba irányul. Fejlődtek, bővültek a gyárt­mányok is. Az első évben a kü­lönböző élelmiszeripari gépeken belül gyártottak konzervgyári berendezéseket is, a második évben ezeknek a száma bővült, s 1960-ban már 41,4 millió fo­rint értéket tett ki. Emellett rá­tértek a vegyipari gépek gyár­tására is. Ez évben már vágó­hídi felszereléseket is szállíta­nak, s a gyártmányaik közt 19 komplett oxigéngyár szerepel. Jelentős helyet foglalnak el a vegyipari gépek, melyeket — hazánkban először — a Szovjet­unióból behozott, korrózzió álló (népiesen: rozsdamentes) leme­zekből készítenek. S ha már a számok nyelvén beszélünk, ide kívánkozik, nemrég számították ki, hogy 1958 óta 8500 gépet és berendezést szállítottak külföld­re, s ezekből naponta 9—10-et készítettek ed. Az igény azonban ennél is Jó­val nagyobb, a szocialista orszá­gok kölcsönös gazdasági együtt­működése és munkamegosztása folytán az új ötéves tervben még fokozottabb feladatokat kell megoldaniok. Ezért fejlesztik több mint hatvan millió forint költséggel a megye egyik leg­korszerűbb üzemévé a Kiskun­félegyházi Gépgyárat, s ezért ta­nulja máris több mint kétszáz Ipari tanuló náluk a szakma rejtelmeit f. Tóth—Pásztor Utolsó simítások a szállításra váró uborka-osztályozón. A szü 1/ iára szülei elhamarkodot- ** tan egyeztek bele a há­zasságkötésbe. A lány alig múlt tizennégyéves, amikor hozzá­ment a nálánál nem sokkal idő­sebb fiúhoz. Jóformán semmijük sem volt, legkevésbé otthonuk és bútoruk. Eleinte a leány, majd a fiú szüleinél húzták meg ma­gukat, mert állandó lakás híján máshol nem találhattak maguk­nak hajlékot. Közben megszü­letett első gyermekük. A megalapozatlan családi élet és a részeges, keresetét kár­tyázásra pocsékoló férj miatt egymást érték a veszekedések. Klára csak most érezte igazán: mennyire hiányoztak szülei, akik azelőtt minden gondjában osz­toztak vele. Korán elszakadt a szülői ház­tól, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy lelépjen a becsületes útról. Első lopását, az SZTK nőgyó­gyászati rendelőjében követte eL lök is felel Egy óvatlan pillanatban H. Bé- láné kecskeméti asszony táská­jából »elemeit« 250 forintot. Ké­sőbb dolgozótársait károsította meg a MÉK Rákóczi városi zöldség-, gyümölcsfelvásárló te­lepién. Egyik társától 20 forin­tot, ebédjegyeket és lákatkulcsot lopwtt, de nem riadt vissza at­tól sem, hogy a saját zsebébe csúsztassa K. Anna hosszú hó­napiok alatt horgolt térítőjét. Ez­után elbocsátották munkahelyé­ről — társai nem tűrték, hogy tolvaj legyen közöttük! C orozatos lopiásait időbe ** telne felsorolni, de a leg­utóbbiról érdemes idézni a nyo­mozási jegyzőkönyv egyik be­kezdését: »A fiatalkorú decem­ber 21-én a Kecskeméti Véradó Állomás várótermében K. Péter- né táskájából — mialatt a házi­asszonytól vért vettek — ello­pott 250 forintot. Ebből az ösz- szegből 141 forintot térített visz­K7a , .«• ősek... Ezzel tulajdonképpen px>ntat is tehetünk Klára bűnlajstro­mára, amelyhez még okiratha­misítás és idegen férfiakkal való kapcsolatai járulnak hozzá. — Mindezekért a fiatalkorúak bí­rósága — amely személyi iga­zolvány hamisításáért tavaly már háromhónapi felfüggesztett bör­tönre ítélte — büntetését most 9 hónapi szabadságvesztésben állapította meg. |/lára mögött tehát becsu- kódott a börtön kapuja. Az igazságszolgáltatás megbün­tette a vétkest. Egy kérdés azon­ban még mindig hátra van: va­jon nem vétkesek-e a gyermek­anya eltévelyedéséért szülei is, akik gondolkodás nélkül bele­egyeztek a korai házasságba, amelyben lányuk végül a bűn útjára sodródott? Felelősségük­höz nem fér kétség. Meggondo­latlanságuknak saját gyermekük látta kárát! K. A-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom